Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

Közgazdasági liét Salgótarjánban Nógrádi rendezi jövőre a vándorgyűlést? igazgatóját hívták Tíz esztendeje alakult meg a ii i országos közgazdaság; választmánya. A közgazdasá­gi ismeretterjesztés esemé­nyekben, rendezvényekben gazdag évtizedét a TIT lel­kes hívei. munkásai azzal tisztelik meg, hogy a koráb­binál is sokrétűbb, érdeke­sebb programot dolgozlak ki, s valósítanak meg az 1968— 69. évi ismeretterjesztési idényre. A TIT megyei szervezeté­nek közgazdaság; szakosztá­lya sem marad el e tudo­mány népszerűsítésének or­szágos fellendülésétől. Ez lát­szott már a szeptember vé­gén megtartott — a Heves megyei szakosztállyal közösen szervezett — kirándulásból, a Visontai Hőerőmű építkezé­sén. Salgótarjánban megren­dezték a közgazdászok he­tei, melynek első eseménje Kovács János kandidátus ok­tóber 7-i Társadalmi fejlődés Intézete meg. Az említett rendezvények érdekessége, hogy ezeket az eszmecseréket nem kizárólag elméleti közgazdászoknak, de a műszaki, gazdasági értel­miség széles körének szán­ják. mintegy értelmiségi fó­rumként. Hasonló karakterű előadásokat, találkozókat még a2 idén három járási székhe­lyen is tartanak. A TIT salgótarjáni szerve­zetének megélénkült közgaz­dasági ismeretterjesztő tevé­kenysége voltaképpen válasz a tudományág iránt megnö­vekedett közérdeklődésre. Ezt bizonyítja az a fogadtatás, mellyel a szabadegyetem B~ tagozata találkozott. Ezt a ta­gozatot a vállalatok és intéz­mények gyakorlati közgazdá­szai, középirányító káderei számára indították a vállala­ti gazdálkodás korszerű mod­es gazdasági növekedés című szerei" '* ismertetése, népsze­előadása volt, a TIT székha­zában. A közgazdasági hét programjából kiemelkedik még egy. október ten megtar­tandó előaadás. melynek té­maköre Forradalom a köz­gazdaságtudományban. a köz- gazdaságtan helye, szerepe a társadalom és a gazdaság fej­lődésében. Erre az alkalom­ra dr. Bognár József akadé­mikust. a Kultúrkapcsolafok rűsítése érdekében. Lépten- nvomon tapasztalni, hogy a vegyes tematikájú munkás- akadémiák hallgatóságának érdeklődése is megnövekedett a közgazdaságtudomány Iránt. Ennek szellemében állítják össze a nők. az ifjúság, a bel­kereskedelmi dolgozók, vala­mint a magánkisiparosok szá­mára meghirdetett akadémi­ák programját. Első állomás — az otthonh Ház a sziklák tövén. A A salgóbányai gyermek- és csodálatos pompájú völgyben, ifjúságvédő intézet különleges Szinte még illata van a vako- feladatot lát el a megye éle- latnak, annyira friss. A ház tében. Az intézet gondnoka, körül gyümölcsös; már hullat- Kiss Sándor így összegezi ezt: ják érett terméseiket a körte- — Ügynevezet átmenő ott- fák. Innen, az udvarról Salgó hon a miénk, ahol a gyerme- várára látni. Talán száz lé- kék többségben csak napokat pésre a bányatelep. A friss vagy heteket töltenek. Felada­taid házban most nyolc gyér- tunk, hogy központi elosztó mek él. Ama mostoha sorsúak szerv legyünk a megyei gyer- közül valók, akiknek a családi mekotthonok részére. Az in­otthon nem adott meleget és tézmény létrehívásával sok biztonságot, s a társadalom, korábbi problémát sikerült fel- az állam gondoskodásával nö- számolni, s ez nagyban se- vekednek ezután. gíti a hozzánk kerülő gyerme­Üj intézmény a salgóbányai « kf,rnyf^tbetva‘ó 8yc*- megyei gyermek- és ifjúság- f^b beilleszkedeset. Az volt védő intézet. Az év elején “ ho®y mar ‘U’ az at' kezdte el szervezését Vadász otUumbMi jo benyomást László nevelő, az intézet a gyermekek es bi­mostani igazgatója. Nagy faba ^ ™at. teremtsünk uj komye- vágta fejszéjét, s nem volt zetuk irant> ezert. életkoruk könnyű dolga a feladattál. Az ^‘ossaga, szerint alakítót- épületet, - amelyet Célkénen kapott —, eredetileg úttörő­háznak szánták, s az átalakí­tást szinte anyagi eszközök nélkül kellett megoldani. Mun­kájában azonban nem volt egyedül. Anyagi támogatással állt a jó ügy oldalára a megyei lyiségtiket, szórakozási lehető, ségeiket. Társasjátékok, köny­vek, rádió, televízió szolgálják a kellemes időtöltést, de per­sze, még elég sok a pótolniva­ló. A jó ügy érdekében ezérí nagyon szeretnénk megnyerni KISZ-bizottság és a Nógrádi a salg<^a!'.jáni üzemelt támoga­Szénbányák Igazgatósága, va­tását. Örömmel és hálával fo­lamint egy sereg társadalmi adnánk tőlük az intézet ré- m un kas •|atszo eszkózöket, selej­tezett szerszámokat, selejt- Az Intézet ma már konsze- anyagokat. Reméljük, hogy a rűen berendezett és meghitt nagy fáradozással létrehívott otthona az ide érkező gyerme- intézmény kérése megértésre keknelt. Jelenleg nyolcán él- lel, s ezáltal is eredménj*eseb- nek benne, de a következő ben tölthetjük be feladatunkat hetekben húszra szaporodik a a gyermek- és ifjúságvédelem gyermekek 6záma — óvodás érdekében, kordáktól egészen 18 évesekig. (b. t.) Kulturált vendéglátást! Százezreket forgalmaz havonta az a hét ve mié Kiütő ipari egy­ség, amelyik Nagybátonyban működik. Talán a bányavárosi cuk­rászda az, amelyik külcsínre is elfogadható. Asztalok és pincér- kiszolgálás mellett szórakozhatnak a vendégek. A többi egység — községijeitek fogalmaztak így — csehó! — A bányavárost falatozó­ban lehet kapni egytál ételt és a 18-as üzletben. Ez azonban na­gyon kevés. Kulturált éttérmi kiszolgálást kérnek a nagybátonyiak Igazuk Is van! A községnek mind nagyobb az idegenforgalma. Egyre több környékbeli jár a faluba. Szívesen betérnének az étterembe. A 48-as vendéglő előtt áll meg a Budapest—Űzd—Krasznahorka kö­zötti nemzetközi autóbuszjárat. Az utasok néhány percet töltenek e| itt. Szívesen oltanák szomjukat. De a legöbbnek elmegy a gusztusa, mert piszkos, rendezetlen az épület környéke, bűz ter­jeng a mellékhelyiségekből. Es senki nem törődik vele. A vendéglátóipari vállalat egyszer már úgy döntött! korszerű­síti a 48-as boltot, leszállították a salakblokkot egy új, korszerű konyha építéséhez. A munka azonban áll. mert a KÓJAI.. tel­jesen jogosan éppen az előbb említettek miatt nem engedi a« építkezz« megindítását, kéri a szennyvíz-elvezetés megoldását. A villáin’ azt mondja! több pénz kellene. Persze ez is ezy állás­por*. A nagybátonylak viszont évek óta kérik a kulturált étter­mi kiszolgálás megteremtését. Nem elég, hogy van törköly, rum és pálinka, többet várnak a községbeliek. Csak egyszer lenne már valaki, aki ezt is megértené. * So ­Az előadók ismereteinek bő­vítése céljából rendezett elő­adások is rendkívül érdekes­nek ígérkeznek. 'Még ebben a hónapban például Salgótar­jánban tartják három megye: Borsod. Heves és Nógrád köz­gazdasági szakosztályainak előadói konferenciáját: Ener­giahordozók struktürális vál­tozásának szükségessége és társadalompolitikai hatása címmel. Előadást Szili Géza, a nehézipari miniszter helyet­tese tart. A szakosztály vezetősége és tagjai egyébként várakozás­sal néznek az országos vá­lasztmány egy. a közeljövő­ben esedékes döntése elé. Ar­ról van ugyanis szó, hogy a következő országos közgaz­dász vándorgyűlést — sor­rendben a nyolcadikat — az egyetemi városok után. Salgó­tarjánban tartanák, 1969-ben. A kezdeményezés, melyről az országos választmány több tagja már elismerően nyilat­kozott, bírja a megyei ta­nács ás a megyei pártbizott­ság vezetőinek is a támoga­tását, pártfogását. Hogy a vándorgyűlést Salgótarjánban rendezzék meg. a mellett szól nemcsak több. megyeszékhe­lyünkön megrendezett orszá­gos konferencia sikere, de a vándorgyűlés témája is; „Gyártmány struktúra, mű­szaki fejlesztés, piacképesség”. Közismert, hogy a város s a megye ipari üzemeit ma leginkább ez a közgazdasági- műszaki probléma foglalkoz­tatja, igen sokat is tesznek hatékony, gyakorlati érvénye­sülése érdekében, és nem vi­tás, hogy további fejlődésük­höz becses hozzájárulás lesz az ország minden részéből ide­érkező mintegy hatszáz elmé­leti és gyakorlati közgazdász referátuma, hozzászólása, vé­leménye. A TIT közgazdasági szakosztályának vezetősége máris megkezdte az előkészü­leteket a jövő év első felé­ben megrendezésre kerülő vándorgyűlés példás megszer­vezése érdekében. Textilesek az élen A tanácsi helyiipar nyolc- havi termelési eredményeiből messzemenő következtetése­ket levonni nem volna helyes. Egy azonban már most is ki­tűnik: a vállalatok zöme he­lyesen mérte fel a piaci igé­nyeket, többé-kevésbé rugal­masan igazodott az új kíván­ságokhoz. Ennek eredménye­ként, a Patyolat kivételével minden vállalatnál többet ter­meltek és értékesítettek, mint az elmúlt esztendő azonos idő­szakában. A legnagyobb mértékű tér melésemelkedés a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalatnál következett be. Nyolc hónap alatt több mint 13 millióvá: termeltek többet az elmúlt év azonos időszakához képest. Kilenc és fél milliós növeke­dés van a Nógrád megye; Fémipari Vállalatnál, majd- nem hat és fél milliós többlet- termelést jegyeztek be a Nóg rád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat statisztikájába Tiszteletreméltó az a fejlő­dés, ami a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói­nak tevékenységét jellemzi. A balassagyarmati bútorgyártók több mint kettő és fél millió­val iratkoztak fel a termelés­ben fejlődő vállalatok listájá­ra. Felhívás A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága október 22-1 ülésén értékeli, hogyan intézik a dolgozók beadványa­it a tanács; szerveknél. No­ha ezzel a témával korábban a Nógrád megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság már foglalko­zott, a tanácskozást megelőző­en az illetékesek még széle­sebb körben vizsgálódtak. A megyei tanács vb titkár­sága kéri, hogy akinek az em­lített napirendi pontra vo­natkozó javaslata, észrevétele van, azt október 19-ig szemé­lyesen vagy írásban közölje a titkársággal. Cím: Salgótarján, megye; tanácsháza. Megmenteni a milliókat A növényvédelemről tanácskozott a napokban Pásztón, a járási tanács végrehajtó bizottsága. Volt abban valam; célzatosság, hogy a témát nem előbb és nem is késsőb tűzték napirendre. Szeptember vé gén, október elején javában tart a termés betakarí­tása a gazdaságokban. Ilyenkor már világos, tiszta a kép. milyen gyümölcsöt érlelt az esztendős munka. Az is látható, hogy a szövetkezetek önállósága na- ■ jüj f»l »los r yosult. s az idén szervezetteb­ben, gondosabban végezték a növényvédelmi tenni - valókat. Bizonyára a kár i® kevesebb lesz a tavalyi nyolc-kilencmillió forintnál. A múlt évben ugyanis a szó szoros értelmében a termés egy részét megették a kártevők, mert több helyen szakszerűtlenül vé­gezték el, vagy megfeledkeztek a növényvédelemről. Három-négy éve törvényerejű rendelet intézke­dik a növény vedel emme! kapcsolatos igazgatási, ha­tósági és szervezési tennivalókról. Az új gazdaság- irányítási rendszer hozta változások egyike, hogy lét­rejött az egységes megyei növényvédelmi szakfel­ügyelet. Később megszervezték a járási növényvé­delmi hálózatokat is. Ennek megfelelően növényvé­delmi felügyelők, körzeti felügyelők tevékenyked,neb a járásokban. Munkájukat erőteljesen segíti a megyei növényvédő állomás. Havonta egy alkalommal kon­zultációt, szakmai továbbképzést tartanak a növény- védelemmel kapcsolatos időszerű tudnivalókról. Ezenkívül rendszeres szakmai tanácsokkal látják el a mezőgazdasági üzemeket. Az ilyesfajta szervezett tevékenység egészen rö­vid múltra tekint vissza, ám, mégsem mondható eredménytelennek. A termelőszövetkezetek, amellett, hogy mind szélesebb körben honosítják meg a fizikai munkát helyettesítő vegyszereket, fokozott erőfeszí­téseket tesznek a termés védelmére is. Elég példá­nak hozni egyetlen járás, a pásztói esetét. Mintegy 3200 pillangós területen végezték el a lomb- és mag- kártevők elleni védekezést. Irtják a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcsösök, a házikertek kártevőit. A munka hasznosságát ma mar nemigen vonják két­ségbe a gazdaságok. A járásban huszonöt—harminc- millió forintot mentenek meg így évente. A szemmel látható javulás ellenére sincs még minden rendben a közös gazdaságokban. Ezért aztán módfelett helyes, ha a megyei növényvédő állomás és a tanácsok tovább bővítik az előrejelző hálózatot. Az idejében érkezett figyelmeztetés, a gépek, az új véde­kezési eljárások, a leghatékonyabb vegyszerek, együt­tesen hoznak eredményt. Ugyancsak a tennivalók so­rába tartozik, hogy valamennyi szövetkezetben hoz­záértő emberek üljenek a gépeken, kezeljék a rak­tárakban a vegyszereket. Voltak, s bizonyára a jövőben is lesznek gazda­ságok, amelyek a figyelmeztetések ellenére sem kö­vetik a törvényeket, utasításokat. Ott nyilván a szi­gorúbb felelősségi-evőnástól sem szabad visszariadni. Mert a gondatlanság ára az elmúlt években is sok millió forint értékű termés volt, amelyért egész éven át szorgalmasan dolgoztak a tagok. Vincze Istvánná Faluról falura Nyugodt község - város közelében Szendehely egyike a sok napok lassú, olykor unalmas nógrádi kisközségnek. A pergése, s a hétvégek nyüzs­megye nyugati részében — gő mozgalmassága. Az idősebb közvetlenül a megyehatár korosztályok a tőlük megszo- rhellett — a rétsági járásban kott tempóssággal végzik mun- terül el. A községet átszelő kájukat, művelik a földet. A kettes számú főközlekedési út világ nagy eseményei serr forgalmassá változtatja az zökkentik ki őket nyugal­egyébként alig ezres léleksza- műkből, mű települést. Ezen az úton távoznak el sokan a községből — naponta vagy hetente — a HOSSZÚ közeli ipari üzemeltbe dolgoz- kék kÖtéllV ni. A szendehelyi emberek » közvetlenül beletartoznak a „Nyugodt, békés természetű tíz—tizenöt kilométerre levő emberek a szendehelyiek” — Duna-menti város, Vác von- jegyezték meg a rétsági járá­zásába. Kettős életritmus A szendehely! iskolások azt mondják, ha felnőnek, kijár­ják az általánost, irány a vá­ci ipari központ, ott találják meg a biztos megélhetést. A gyermekeknek ez a nézete a felnőttek példája alapján for­málódik ki. A családok több­ségéből az apa vagy a nagy­fiú, nagylány Vácra jár dol­gozni. Sokan találnak megél­hetésre az új gyáróriásban, a DCM-ben (Dunai Cement és Mészművek), Akik a község­ben maradtak, a termelőszö­vetkezetben dolgoznak. Egyéb munkaalkalom nincs Szende­helyen. Ám a közös gazdaság­ba a fiatalok nemigen igye­keznek. A község jellegét, életrit­musát furcsa kettősség jellem­zi, hasonlóan a tipikusan két laki községekéhez: a hétköz­si tanácson is, amikor a köz­ség dolgairól beszélgettünk. Ehhez a megállapításhoz azonban még hozzáteszem, hogy igen akkurátusak, csa­lád- és erkölcstisztelők. Sze­retik a szépet, a tisztaságot Kiváltképpen g fiatalabbja kedveli az újat, a divatosat. A regi módiban — németajkú községről lévén szó — már csak az idősebbje jár, de azok következetesen. A munkában például elengedhetetlen a hosszú kék kötény, amely legtöbb idősebb emberen meg­található. A fiatalok a város­ban vásárolnak, mivel a köz­épültek. A szendehelyiek — ha sokan ki is járnak a köz­ségből — szeretik az otthonu­kat, életük egyik fő törekvé­se, széppé, kényemessé tenni azt. A község általános fej­lődése is csaknem mindenben megfelelő. Több lehetne azon­ban a jó járda, a jó út, s es­te több a fény. Pedig a község- beliek szívesen segítenek tár­sadalmi munkában. A kultu­rális élet erőtlenségét talán magyarázni lehet azzal, hogy az ifjúság eljár szórakozni, művelődni a községből. Szíve­sebben elutaznak a városba színházat nézni, beat-zenére táncolni, mintsem a község italboltjában támasszák a pul­tot. Persze ez nem jelenti, hogy az italboltnak nincs is forgalma, mert az is az igaz­sághoz tartozik, hogy sokan ví- kendeznek otthon, a faluban is. Húsz férfi — húsz asszony A község középpontjában az egyik hosszú fehér épület ud­vara mintha csatatér lenne. A házból kiszűrődő zaj is tár­ség ellátása nem mindenben S!I\ ehhez a hasonlathoz. Itt kifogástalan. Az alapvető élel­mezési cikkeket akadálytala­nul beszerezhetik, azonban az iparcikk-ellátás sokszor aka­•ík. Maga a község sokat fejlő­dött az utóbbi években. A ré­gi hosszú házak mellé — vagy helyett — újak, korszerűek működik a helybeli termelő- szövetkezet „új” vállalkozása, a gumiáru-üzem. Méltán mondhatjuk rá, ez az egyet­len ipari foglalkozási lehető­ség Szendehelyen. Ám a fel­vevő lehetősége csekély. Egye­lőre tizenöt-húsz férfival — helyesebben termelőszövetke­zeti taggal — és több mint húsz bedolgozó asszonnyal működik. Később szeretnék nagyobb kapacitással is működtetni az üzemet, amint arról Korcsog György, az üzem irányítója tájékoztatott. Kétségtelen, ha az üzem gyártmányaira megfelelő fel­vevő piacot találnak, az újabb gépek beállításával több áru­féleséget állíthatnak elő. Ez mindenekelőtt a termelőszö­vetkezetnek, a tagságnak ked­vezne. Ennek a melléküzem- ugi tevékenységnek nagy a ■zerepc abban, hogy a szende- nelyi közös gazdaságban át­tértek a készpénzfizetésre, megjött a tagok kedve, mivel a jövedelem emelkedett, s biztos a megélhetés. Javult a tsz A gumiáru-üzem beindulá­sával járó jövedelememelke­dés előnyösen befolyásolta a mezőgazdasági tevékenységei Is Sztruhár Istvánná főköny­velő szerint. Tennivaló még bőven álcád, de lényegesen ja­vult a szövetkezet helyzete a múlt évekhez képest. A község utcái csaknem ki­haltak. A gyerekek az iskolá­ban vannak, a fiatalabbja a gyárakban, a tagok pedig a föl­deken. Szántanak, vetnek, az almáskertben pedig most szü­retelik az ízletes Jonathánt, Aranyranettet. A főútvonalon gépkocsik száguldanak. Szen­dehelyen pedig nyugodtan te­lik a sok-sok hétköznap közül az egyik. Pádár András NÖGRAD - 1968, október 12., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom