Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

/ kJJ Jit ícSULJETEKI NOQRAD- AZ M5ZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS LAPJA * XXIV. ÉVF.. 256. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK SIKERES PROGRAM UTÁN Leszállt a Szó juz-3 Részletes jelentés a visszatérésről — Beregovoj jól érzi magát Az űrbiológia újabb eredményei Győzelmes népforradalom A polgári demokratikus forradalom, amely 1918. október 30- áról 31-ére virradó éjjel győzött Magyarországon, 1848 fél- benmaradt művének befejezésére vállalkozott. Kimondta a Habsburgok trónfosztását, és igyekezett a háborúvesztés után darabokra hulló monarchia romjai alól kimentett független magyar államot elfogadtatni a győztes hatalmakkal. A füg­getlenség kikiáltásával együtt a demokratikus hagyomány feltámasztása, időszerű alkalmazása is célja volt a győztes forradalomnak. Általános, egyenlő és titkos választójog, a földkérdés progresszív megoldása, szociális vívmányok biz­tosítása és még jó néhány haladó intézkedés jellemzi a Ká­rolyi Mihály irányítása alatt — a szociáldemokraták, a radi­kálisok és a függetlenségi pártiak koalíciójaként — munká­hoz látó polgári kormányzatot. Ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy a forradalom mindenekelőtt a négyévi vérontás­nak véget vető béke programjával győzedelmeskedett, nem kell sokáig magyaráznunk népszerűsége okait. Ez a forrada­lom kirobbanása pillanatától több volt hagyományosan pol­gári mozgalomnál. Vezetőinek helyeslése mellett, de némi­képpen közvetlen irányításuk nélkül, s egy kicsit őket is meglepve vitte győzelemre a munkások, parasztok és kato­nák, a budapesti nép elszántsága. A tömegek akarata sö­pörte el a király bukott rendszerét. Károlyi kormánya ezt jórészt felismerte és igyekezett — ha nem is mindig, s nem elég következetesen — ehhez szabni cselekedeteit, az új ha­talom gyakorlatát. Amikor emlékezünk és ünnepelünk, a jelképéről őszirózsásnak is nevezett forradalom ötvenedik évfordulóján, együtt idézzük a változást kivívó nép tettere­jét és azokat a politikusokat, akiket a tömegmozgalom haj­tóereje egy időre vezető szerepbe, az események élére jut­tatott. Volt idő, amikor az előbbi, volt amikor az utóbbi ke­rült a hallgatás árnyékába. Mindkét változat torzít. Ami az igazság első — és döntő! — felét illeti: a közvet­len célok polgári jellege ellenére nyilvánvaló volt, hogy a tömegmozgalmak sodra és ereje lehetővé teszi, sőt követeli a gyors átmenetet, a szocialista forradalom kivívását. Nem­csak a Nemzeti Tanács vezetőit is váratlanul érő október 31- i éjszaka eseményei mutatnak erre. Hiszen már a követ­kező napokban olyan munkásgyűléseket tartottak, amelye­ken a kormánnyal szembeni elégedetlenség, a szocialista forradalom éltetése a vezérszólam. A munkásság körében mind többen sürgették az orosz példa követését, üdvözölték a szovjet kormány november 3-i táviratát. A Lenin, Szverdlov és Kamenyev által aláírt híres távirat a bolsevik vezetőknek azt a reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is rövide­sen létrehozzák a munkás- és katonaküldöttek tanácsait. Szovjet-oroszország kormányának meggyőződése: ha „a né­met, cseh, horvát, magyar, szlwén munkások, katonák és pa­rasztok kezükbe veszik a hatalmat és végigviszik a nemzeti felszabadulás művét, akkor megkötik a szabad népek testvéri szövetségét, és egyesült erővel legyőzik a tőkéseket”, A munkástömegek határozott követelésére kiáltották ki 1918. november 16-án a népköztársaságot, s ezzel egyidőben a fa­lusi szegénység is elkezdte felszámolni a közigazgatás és a karhatalom helyi szerveit. Valóságos parasztforradalom tü­netei halmozódtak. A megoldatlan — és akkor már a kor­mány elképzelései szerint rendezhetetlen — nemzetiségi kér­dés is súlyosan szorongatta Károlyi Mihályt és minisztereit. Az évtizedes, vagy éppen évszázados ellentmondásokat a ko­rántsem egységes koalíciós kormány a háborús összeomlás rendkívüli nehézségei, az ellenforradalom nyomása és az an­tant fenyegetései közepette próbálta feloldani. Ez a felemás polgári program szerint nem sikerülhetett, a néptömegek pedig ezt felismerve, a győzelmi mámorból ocsúdva, mind határozottabban fordultak szembe az őszirózsás kormány­zattal. Érlelődött és hamarosan napirendre is került a szo­cialista forradalom. Ez azonban nem zárja ki, sőt megköve­teli, hogy kimondjuk az igazság másik felét is. Azt, hogy a polgári forradalom utat nyitott 1919. március 21-éhez. Szervezte és felvilágosította a munkás- és katona­százezreket, történelmi példával bizonyította a lenini felis­merés igazságát: az imperializmus korában a polgári for­radalom vívmányai is csak úgy őrizhetők meg, ha a forrada­lom vezetésében és védelmében a proletariátusé és vezető pártjáé a hegemon szerep. Károlyi Mihálynak és kormánya néhány tagjának — sok egyéb mellett — az is érdeme, hogy többé-kevésbé világosan maguk is értették és osztották ezt az igazságot. Károlyi e felismeréstől vezetve engedte át a kor­mányt 1919. március 21-én a proletariátusnak és pártjának. Világtörténelmi érvényű és nevezetességű példa ez arra, hogy a szocialista forradalom győzelme békés formát is ölthet. Ami Károlyit illeti, őt a forradalmak bukása, a fasizmus felülkerekedése balra fordította, a kommunisták közelébe vitte, szövetségesükké tette. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül 1918-as szerepének megítélésében. Gondolnunk érdemes az előzményekre is. Az 1917/18-as oroszországi események olyan nemzet progresszív erőinek szószólóira hatottak, amely forradalomra éretten sem tud­ta megoldani torlódó problémáit. A magyar politika és tár­sadalom az első világháború előtti évtizedben válságok so­rozatát éli át anélkül, hogy a radikális változásért kiálló pártok és csoportok közelebb jutnának céljaikhoz. Ez a vesz- teglés rosszabb a vereségnél. Kerülik az igazi összecsapást, ravasznak vélt taktikázással próbálkoznak, elvtelen szövet­kezéseik a pillanat érdekeinek engednek. Elméleti munká­juk felemás, féligazságokkal beérő, ellentmondásokkal teli. Mindez a leg jobbakban is a kiúttalanság, a reménytelenség szorongását erősíti, megrendíti a hitet a forradalmi megol­dás lehetőségében. Elég talán Ady Endre lírájára és publi­cisztikájára utalni. A forradalmi átalakulás szükségességé­nek és elmaradásának drámai feszültségét, a ki nem elégülő várakozás tragikumát ő élte át legmélyebben, ő fejezte ki legmesszebbhangzóan. Erre a gyötrelmes, szorongató útke­resésre, a „mit ér az ember, ha magyar” kérdésére, egy nagyszerű nemzedék élet-halál problémájára adott választ 1918. október 31. A történelem üzenete pedig — Ady szavá­val — így hangzott: a proletárság visszaadta a népet a nép­nek; a munkásosztály vezetésével a XX. században is — Közép Európában is!— lehet győzelmes népforradalmat csi­nálni. lUBai szamunkban: Pártértekezlet Nagybátonyban (3. oldal) Szíite cáj (3. oldal) SBTC—SZMTE 6.0 (5. oldal) Megkapta, amit keresett (6. oldal) Csehszlovákia Aláírták a föderációról szótő törvényt Ötven évvel ezelőtt, 1918. október 30-án Turócszentmár- tonban deklarálta hivatalosan a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia részvételét az októ­ber 28-án kikiáltott Csehszlo­vák Köztársaságban. Az évfor­duló napján, szerdán Pozsony­ban ünnepélyes aktusra került sor: az új államjogi elrende­zésről szóló, vasárnap elfoga­dott törvény ünnepélyes alá­írására. A pozsonyi vár dísztermé­ben az áláírási ünnepséget szerdán reggel Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke nyitotta meg. Üdvözlő szavai után a föderációról szóló törvény cseh és szlovák nyelven készült díszpéldányát Oldrich Cernik miniszterelnök, Josef Smrkovsky, a nemzet- gyűlés elnöke, majd végül Ludvik Svoboda köztársasági elnök írta alá. Az új állam­jogi elrendezés ezzel törvény­erőre emelkedett. Az aláírás után Svoboda el­nök mondott rövid emlékbe­szédet. MOSZKVA (TASZSZ) Október 30-án, moszkvai idő szerint 4,08 órakor megkezdő­dött Georgij Beregovoj ezre­des új munkanapja a világűr­ben. Beregovoj tornagyakorla­tokat végzett, megreggelizett, majd munkához látott. A 61. körben a Szojuz—3 űr­hajóról rádiótelemetrikus úton különböző értesüléseket sze­reztek. Ezek szerint az űrhajó berendezései normálisan mű­ködnek. Beregovoj közölte, hogy kitűnően érzi magát, a kabin fülkéiben a légnyo­más és a hőmérséklet a meg­adott határok között mozog, azt is elmondta, hogy munka- képessége változatlanul igen jó. *■ A Szojuz—3 szovjet űrhajó, amelyet Georgij Beregovoj űr­hajós pilóta vezetett, október 30-án, moszkvai idő szerint 10,25 órakor, leszállt a Szov­jetunió területének előre meg­adott térségében. A Szojuz—3 leszállása, mi­ként a Szojuz—2 is, aerodina­mikai tényezők felhasználásá­val és irányítottan történt. Az irányított leszálláshoz betájol­ták az űrhajót a szükséges irányba, a fékezőmű 145 má­sodpercig működött, közölte az űrhajóval a kellő fékező im­pulzust, mire a Szojuz—3 meg­kezdte a leereszkedést űrbéli pályájáról. Ezután a leszállásra kerülő berendezést leválasztották az űrhajóról és az irányítómű se­gítségével a légkör sűrű réte­geibe való behatoláshoz szük­séges irányba fordították. A légköri repülés során az irányító berendezés bizto­sította a pontos leszállást. Az utolsó szakaszban műkö­désbe lépett az ejtőernyő- rendszer, a Föld közvetlen kö­zelében pedig bekapcsolásra kerültek a sima leszállást biz­tosító hajtóművek. A Szojuz—3 űrhajó repülése négy napig tartott. Beregovoj űrhajós pilóta sikeresen elvé­gezte a programban kitűzött tudományos és műszaki vizs­gálatokat. Beregovoj ezredes a leszállás után jól érzi magát. A földreérés színhelyén bará­tai és tudósítók fogadták. A Pravda szerdai számában Alekszej Pokrovszkij profesz­szor nyilatkozatát közli, amely hangsúlyozza, hogy Beregovoj ezredes űrutazása során kellő mennyiségben és változatos­ságban fogyaszthat kitűnő mi­nőségű élelmiszereket. A professzor kifejti, hogy ma már sikeresen meg tudják oldani különböző élelmiszerek minimális súlyra és terjedelemre va­ló sűrítését. Az űrkorszakban szükségessé vált, hogy behatóan tanulmá­nyozzák az úgynevezett ki­egyensúlyozott élelmezés kér­déseit is. Ennek az a lényege, hogy az élőlény számára olyan élelmiszereket kell nyújtani, amelyek biztosítják a létfenn­tartásához és mindennapi te­vékenységéhez szükséges ener­gia megszerzését, illetve fenn­tartását, kellő mennyiségben tartalmaznak olyan anyagokat, amelyeket a szervezet nem ál­lít elő szintézis útján. Pokrovszkij professzor nyi­latkozatában kitért arra a kérdésre is, hogy milyen élő organizmusokat vihetne magá­val az űrhajós táplálkozási cé­lokra. Rámutatott arra, hogy a tudósokat itt mindenekelőtt a mikroorganizmusok, például az algák érdeklik. Ezek ugyanis gyorsan szaporodnak, fehérjéket, zsírokat, vitamino­A szakszervezeti demokrá­ciáról tárgyalt — többek kö­zött — szerdai ülésén a Nóg­rádi Szénbányák szakszerve­zeti bizottsága. A jelentés megállapította, hogy a vállalat dolgozóinak 97,5 százaléka tagja a szakszervezetnek, s ezen felül még 3100 nyugdíjas tag is van. A különböző szak- szervezeti tisztségviselők szá­ma 3682, ennyi aktivista dol­gozik a szakszervezeti munká­ban. Az utóbbi időben jelentősen erősödőt a szakszervezeti de­mokrácia. A különböző politi­kai, gazdasági kérdések meg­tárgyalásában általában a tag­ság 80—85 százaléka vesz részt. Nem ritka, amikor 4—500-an kát és más biológiailag aktív anyagokat fejlesztenek ki ma­gukban. Százszor gyorsabban, mint a fejlett organizmusú ál­latok vagy növények. Egyelő­re azonban nem teljesen vilá­gos, hogyan reagál az emberi szervezet, ha tartósan mikro­biológiai szintézis alapján lét­rejött élelmiszereket fogyaszt. Parin akadémikus ezzel kapcsolatban rámutat a koz­mikus orvostudomány terén az utóbbi években elért sikerek­re. Hangsúlyozta, hogy 1961- ben például nem egykönnyen engedélyezték volna az űr­utazást egy 47 éves pilótának. Ez a szempont és sok más, ma már túlzottriak bizonyult „biz­tonsági tényező” hatott az űr­hajósok kiválogatásánál is. Parin kifejti, hogy az űrrepülések feltártak olyan tartalék emberi energiákat, amelyeknek létezését a tudósok azelőtt nem is sejtették. A kozmikus biológia eredmé­nyei, azok a kidolgozás alatt álló eszközök, amelyek a hu­zamos űrrepülés viszonyai kö­zött fokozzák az ember pszichikai és fizikai teljesítő képességét, kétségtelenül szé­les körű alkalmazásra talál­nak majd a sportban, a terme­lésben, a gyógyászatban is. mondanak véleményt a veze­tőség munkájáról, a taggyűlé­seken tárgyalt kérdésekről. Különösen a kollektív szerző­dés vitája volt igen élénk. Öt­százhetvenegy dolgozó közöl­te véleményét, háromszázhat­van javaslat hangzott el a szerződés módosítására. Sokat erősödött a szakszer­vezetek érdekvédelmi szerepe is. A tagok által felvetett kér­désekre rendszeresen választ adnak, az emberek ügyes-ba­jos dolgaival lelkiismeretesen foglalkoznak. Igen kedvezően hatott a szakszervezeti alap- szervek hatáskörének növelé­se. Élni tudtak a nagyobb ön­állósággal. Különösen sok se­gítséget adtak a széntermelés csökkentésével kapcsolatos létbizonytalanság megszünte­téséhez, a munkamorál javí­tásához. A szakszervezeti szervek nemcsak a dolgozók véleményét igénylik, hanem tolmácsolják is a gazdasági vezetőknek, akár a munka­rend kialakításáról, akár a premizálási és jutalmazási irányelvek kidolgozásáról van szó. A szakszervezeti demokrá­ciához tartozik többek között a társadalmi bíróságok, döntő- bizottságok, munkavédelmi, kereskedelmi társadalmi ellen­őrök munkája is. Az idén hu­szonhárom társadalmi bíróság tevékenykedik. Eddig tizenki­lenc esetben tárgyaltak. Tár­gyalásaikon ezerötszáz dolgo­zó vett részt. Döntéseik meg­alapozottak. A harmincnégy munkaügyi döntőbizottság az idén kétszázötvenhat ügyet tárgyalt, s száznegyvenöt eset­ben a dolgozó javára határo­zott. A legtöbb a javítanivaló a bizalmiaknak munkájában. Rendszeresen megtartják ugyan a tanácskozásokat, azonban még mindig akadnak, akik nem tájékoztatják cso­portjukat kellőképpen. A fel­adatok között szerepelt még a taggyűlések előkészítő munká­jának javítása. Szóba került, hogy a hivatali alapsze* ''eze- teknél is rendszeresebbé kell tenni a szervezeti életet. En­nek előfeltétele, hogy a kapott megbízatásokról gyakrabban számoltassák be a tisztségvi­selőket. Kisterenye nagyközség A vonattal érkező vendégnek elsőként az ősz nagyszerű színeiben játszó Népkert tűnik a szemébe, amelynek sétányain az elmúlás is a természet szépségeit árasztja. A csodálatos parkban ál! az öreg kastély, amelyet gróf Gyürky Pál építtetett a múlt század közepén. A kastélyban székel most a pártbizottság és a KISZ-bizottság, valamint a kisterenyei Vö­rös Csillag Tsz irodája. A múltat idézi, s az idők változását mutatja a park kies környe­zetéhez alkalmazkodó kastély épület. (Oldal-összeállításunk a 4. oldalon) Közel hat százan mondtak véleményt Erősodöfh-a szakszervezeti demokrácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom