Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-31 / 256. szám
/ kJJ Jit ícSULJETEKI NOQRAD- AZ M5ZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS LAPJA * XXIV. ÉVF.. 256. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK SIKERES PROGRAM UTÁN Leszállt a Szó juz-3 Részletes jelentés a visszatérésről — Beregovoj jól érzi magát Az űrbiológia újabb eredményei Győzelmes népforradalom A polgári demokratikus forradalom, amely 1918. október 30- áról 31-ére virradó éjjel győzött Magyarországon, 1848 fél- benmaradt művének befejezésére vállalkozott. Kimondta a Habsburgok trónfosztását, és igyekezett a háborúvesztés után darabokra hulló monarchia romjai alól kimentett független magyar államot elfogadtatni a győztes hatalmakkal. A függetlenség kikiáltásával együtt a demokratikus hagyomány feltámasztása, időszerű alkalmazása is célja volt a győztes forradalomnak. Általános, egyenlő és titkos választójog, a földkérdés progresszív megoldása, szociális vívmányok biztosítása és még jó néhány haladó intézkedés jellemzi a Károlyi Mihály irányítása alatt — a szociáldemokraták, a radikálisok és a függetlenségi pártiak koalíciójaként — munkához látó polgári kormányzatot. Ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy a forradalom mindenekelőtt a négyévi vérontásnak véget vető béke programjával győzedelmeskedett, nem kell sokáig magyaráznunk népszerűsége okait. Ez a forradalom kirobbanása pillanatától több volt hagyományosan polgári mozgalomnál. Vezetőinek helyeslése mellett, de némiképpen közvetlen irányításuk nélkül, s egy kicsit őket is meglepve vitte győzelemre a munkások, parasztok és katonák, a budapesti nép elszántsága. A tömegek akarata söpörte el a király bukott rendszerét. Károlyi kormánya ezt jórészt felismerte és igyekezett — ha nem is mindig, s nem elég következetesen — ehhez szabni cselekedeteit, az új hatalom gyakorlatát. Amikor emlékezünk és ünnepelünk, a jelképéről őszirózsásnak is nevezett forradalom ötvenedik évfordulóján, együtt idézzük a változást kivívó nép tetterejét és azokat a politikusokat, akiket a tömegmozgalom hajtóereje egy időre vezető szerepbe, az események élére juttatott. Volt idő, amikor az előbbi, volt amikor az utóbbi került a hallgatás árnyékába. Mindkét változat torzít. Ami az igazság első — és döntő! — felét illeti: a közvetlen célok polgári jellege ellenére nyilvánvaló volt, hogy a tömegmozgalmak sodra és ereje lehetővé teszi, sőt követeli a gyors átmenetet, a szocialista forradalom kivívását. Nemcsak a Nemzeti Tanács vezetőit is váratlanul érő október 31- i éjszaka eseményei mutatnak erre. Hiszen már a következő napokban olyan munkásgyűléseket tartottak, amelyeken a kormánnyal szembeni elégedetlenség, a szocialista forradalom éltetése a vezérszólam. A munkásság körében mind többen sürgették az orosz példa követését, üdvözölték a szovjet kormány november 3-i táviratát. A Lenin, Szverdlov és Kamenyev által aláírt híres távirat a bolsevik vezetőknek azt a reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is rövidesen létrehozzák a munkás- és katonaküldöttek tanácsait. Szovjet-oroszország kormányának meggyőződése: ha „a német, cseh, horvát, magyar, szlwén munkások, katonák és parasztok kezükbe veszik a hatalmat és végigviszik a nemzeti felszabadulás művét, akkor megkötik a szabad népek testvéri szövetségét, és egyesült erővel legyőzik a tőkéseket”, A munkástömegek határozott követelésére kiáltották ki 1918. november 16-án a népköztársaságot, s ezzel egyidőben a falusi szegénység is elkezdte felszámolni a közigazgatás és a karhatalom helyi szerveit. Valóságos parasztforradalom tünetei halmozódtak. A megoldatlan — és akkor már a kormány elképzelései szerint rendezhetetlen — nemzetiségi kérdés is súlyosan szorongatta Károlyi Mihályt és minisztereit. Az évtizedes, vagy éppen évszázados ellentmondásokat a korántsem egységes koalíciós kormány a háborús összeomlás rendkívüli nehézségei, az ellenforradalom nyomása és az antant fenyegetései közepette próbálta feloldani. Ez a felemás polgári program szerint nem sikerülhetett, a néptömegek pedig ezt felismerve, a győzelmi mámorból ocsúdva, mind határozottabban fordultak szembe az őszirózsás kormányzattal. Érlelődött és hamarosan napirendre is került a szocialista forradalom. Ez azonban nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy kimondjuk az igazság másik felét is. Azt, hogy a polgári forradalom utat nyitott 1919. március 21-éhez. Szervezte és felvilágosította a munkás- és katonaszázezreket, történelmi példával bizonyította a lenini felismerés igazságát: az imperializmus korában a polgári forradalom vívmányai is csak úgy őrizhetők meg, ha a forradalom vezetésében és védelmében a proletariátusé és vezető pártjáé a hegemon szerep. Károlyi Mihálynak és kormánya néhány tagjának — sok egyéb mellett — az is érdeme, hogy többé-kevésbé világosan maguk is értették és osztották ezt az igazságot. Károlyi e felismeréstől vezetve engedte át a kormányt 1919. március 21-én a proletariátusnak és pártjának. Világtörténelmi érvényű és nevezetességű példa ez arra, hogy a szocialista forradalom győzelme békés formát is ölthet. Ami Károlyit illeti, őt a forradalmak bukása, a fasizmus felülkerekedése balra fordította, a kommunisták közelébe vitte, szövetségesükké tette. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül 1918-as szerepének megítélésében. Gondolnunk érdemes az előzményekre is. Az 1917/18-as oroszországi események olyan nemzet progresszív erőinek szószólóira hatottak, amely forradalomra éretten sem tudta megoldani torlódó problémáit. A magyar politika és társadalom az első világháború előtti évtizedben válságok sorozatát éli át anélkül, hogy a radikális változásért kiálló pártok és csoportok közelebb jutnának céljaikhoz. Ez a vesz- teglés rosszabb a vereségnél. Kerülik az igazi összecsapást, ravasznak vélt taktikázással próbálkoznak, elvtelen szövetkezéseik a pillanat érdekeinek engednek. Elméleti munkájuk felemás, féligazságokkal beérő, ellentmondásokkal teli. Mindez a leg jobbakban is a kiúttalanság, a reménytelenség szorongását erősíti, megrendíti a hitet a forradalmi megoldás lehetőségében. Elég talán Ady Endre lírájára és publicisztikájára utalni. A forradalmi átalakulás szükségességének és elmaradásának drámai feszültségét, a ki nem elégülő várakozás tragikumát ő élte át legmélyebben, ő fejezte ki legmesszebbhangzóan. Erre a gyötrelmes, szorongató útkeresésre, a „mit ér az ember, ha magyar” kérdésére, egy nagyszerű nemzedék élet-halál problémájára adott választ 1918. október 31. A történelem üzenete pedig — Ady szavával — így hangzott: a proletárság visszaadta a népet a népnek; a munkásosztály vezetésével a XX. században is — Közép Európában is!— lehet győzelmes népforradalmat csinálni. lUBai szamunkban: Pártértekezlet Nagybátonyban (3. oldal) Szíite cáj (3. oldal) SBTC—SZMTE 6.0 (5. oldal) Megkapta, amit keresett (6. oldal) Csehszlovákia Aláírták a föderációról szótő törvényt Ötven évvel ezelőtt, 1918. október 30-án Turócszentmár- tonban deklarálta hivatalosan a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia részvételét az október 28-án kikiáltott Csehszlovák Köztársaságban. Az évforduló napján, szerdán Pozsonyban ünnepélyes aktusra került sor: az új államjogi elrendezésről szóló, vasárnap elfogadott törvény ünnepélyes aláírására. A pozsonyi vár dísztermében az áláírási ünnepséget szerdán reggel Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. Üdvözlő szavai után a föderációról szóló törvény cseh és szlovák nyelven készült díszpéldányát Oldrich Cernik miniszterelnök, Josef Smrkovsky, a nemzet- gyűlés elnöke, majd végül Ludvik Svoboda köztársasági elnök írta alá. Az új államjogi elrendezés ezzel törvényerőre emelkedett. Az aláírás után Svoboda elnök mondott rövid emlékbeszédet. MOSZKVA (TASZSZ) Október 30-án, moszkvai idő szerint 4,08 órakor megkezdődött Georgij Beregovoj ezredes új munkanapja a világűrben. Beregovoj tornagyakorlatokat végzett, megreggelizett, majd munkához látott. A 61. körben a Szojuz—3 űrhajóról rádiótelemetrikus úton különböző értesüléseket szereztek. Ezek szerint az űrhajó berendezései normálisan működnek. Beregovoj közölte, hogy kitűnően érzi magát, a kabin fülkéiben a légnyomás és a hőmérséklet a megadott határok között mozog, azt is elmondta, hogy munka- képessége változatlanul igen jó. *■ A Szojuz—3 szovjet űrhajó, amelyet Georgij Beregovoj űrhajós pilóta vezetett, október 30-án, moszkvai idő szerint 10,25 órakor, leszállt a Szovjetunió területének előre megadott térségében. A Szojuz—3 leszállása, miként a Szojuz—2 is, aerodinamikai tényezők felhasználásával és irányítottan történt. Az irányított leszálláshoz betájolták az űrhajót a szükséges irányba, a fékezőmű 145 másodpercig működött, közölte az űrhajóval a kellő fékező impulzust, mire a Szojuz—3 megkezdte a leereszkedést űrbéli pályájáról. Ezután a leszállásra kerülő berendezést leválasztották az űrhajóról és az irányítómű segítségével a légkör sűrű rétegeibe való behatoláshoz szükséges irányba fordították. A légköri repülés során az irányító berendezés biztosította a pontos leszállást. Az utolsó szakaszban működésbe lépett az ejtőernyő- rendszer, a Föld közvetlen közelében pedig bekapcsolásra kerültek a sima leszállást biztosító hajtóművek. A Szojuz—3 űrhajó repülése négy napig tartott. Beregovoj űrhajós pilóta sikeresen elvégezte a programban kitűzött tudományos és műszaki vizsgálatokat. Beregovoj ezredes a leszállás után jól érzi magát. A földreérés színhelyén barátai és tudósítók fogadták. A Pravda szerdai számában Alekszej Pokrovszkij profeszszor nyilatkozatát közli, amely hangsúlyozza, hogy Beregovoj ezredes űrutazása során kellő mennyiségben és változatosságban fogyaszthat kitűnő minőségű élelmiszereket. A professzor kifejti, hogy ma már sikeresen meg tudják oldani különböző élelmiszerek minimális súlyra és terjedelemre való sűrítését. Az űrkorszakban szükségessé vált, hogy behatóan tanulmányozzák az úgynevezett kiegyensúlyozott élelmezés kérdéseit is. Ennek az a lényege, hogy az élőlény számára olyan élelmiszereket kell nyújtani, amelyek biztosítják a létfenntartásához és mindennapi tevékenységéhez szükséges energia megszerzését, illetve fenntartását, kellő mennyiségben tartalmaznak olyan anyagokat, amelyeket a szervezet nem állít elő szintézis útján. Pokrovszkij professzor nyilatkozatában kitért arra a kérdésre is, hogy milyen élő organizmusokat vihetne magával az űrhajós táplálkozási célokra. Rámutatott arra, hogy a tudósokat itt mindenekelőtt a mikroorganizmusok, például az algák érdeklik. Ezek ugyanis gyorsan szaporodnak, fehérjéket, zsírokat, vitaminoA szakszervezeti demokráciáról tárgyalt — többek között — szerdai ülésén a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága. A jelentés megállapította, hogy a vállalat dolgozóinak 97,5 százaléka tagja a szakszervezetnek, s ezen felül még 3100 nyugdíjas tag is van. A különböző szak- szervezeti tisztségviselők száma 3682, ennyi aktivista dolgozik a szakszervezeti munkában. Az utóbbi időben jelentősen erősödőt a szakszervezeti demokrácia. A különböző politikai, gazdasági kérdések megtárgyalásában általában a tagság 80—85 százaléka vesz részt. Nem ritka, amikor 4—500-an kát és más biológiailag aktív anyagokat fejlesztenek ki magukban. Százszor gyorsabban, mint a fejlett organizmusú állatok vagy növények. Egyelőre azonban nem teljesen világos, hogyan reagál az emberi szervezet, ha tartósan mikrobiológiai szintézis alapján létrejött élelmiszereket fogyaszt. Parin akadémikus ezzel kapcsolatban rámutat a kozmikus orvostudomány terén az utóbbi években elért sikerekre. Hangsúlyozta, hogy 1961- ben például nem egykönnyen engedélyezték volna az űrutazást egy 47 éves pilótának. Ez a szempont és sok más, ma már túlzottriak bizonyult „biztonsági tényező” hatott az űrhajósok kiválogatásánál is. Parin kifejti, hogy az űrrepülések feltártak olyan tartalék emberi energiákat, amelyeknek létezését a tudósok azelőtt nem is sejtették. A kozmikus biológia eredményei, azok a kidolgozás alatt álló eszközök, amelyek a huzamos űrrepülés viszonyai között fokozzák az ember pszichikai és fizikai teljesítő képességét, kétségtelenül széles körű alkalmazásra találnak majd a sportban, a termelésben, a gyógyászatban is. mondanak véleményt a vezetőség munkájáról, a taggyűléseken tárgyalt kérdésekről. Különösen a kollektív szerződés vitája volt igen élénk. Ötszázhetvenegy dolgozó közölte véleményét, háromszázhatvan javaslat hangzott el a szerződés módosítására. Sokat erősödött a szakszervezetek érdekvédelmi szerepe is. A tagok által felvetett kérdésekre rendszeresen választ adnak, az emberek ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen foglalkoznak. Igen kedvezően hatott a szakszervezeti alap- szervek hatáskörének növelése. Élni tudtak a nagyobb önállósággal. Különösen sok segítséget adtak a széntermelés csökkentésével kapcsolatos létbizonytalanság megszüntetéséhez, a munkamorál javításához. A szakszervezeti szervek nemcsak a dolgozók véleményét igénylik, hanem tolmácsolják is a gazdasági vezetőknek, akár a munkarend kialakításáról, akár a premizálási és jutalmazási irányelvek kidolgozásáról van szó. A szakszervezeti demokráciához tartozik többek között a társadalmi bíróságok, döntő- bizottságok, munkavédelmi, kereskedelmi társadalmi ellenőrök munkája is. Az idén huszonhárom társadalmi bíróság tevékenykedik. Eddig tizenkilenc esetben tárgyaltak. Tárgyalásaikon ezerötszáz dolgozó vett részt. Döntéseik megalapozottak. A harmincnégy munkaügyi döntőbizottság az idén kétszázötvenhat ügyet tárgyalt, s száznegyvenöt esetben a dolgozó javára határozott. A legtöbb a javítanivaló a bizalmiaknak munkájában. Rendszeresen megtartják ugyan a tanácskozásokat, azonban még mindig akadnak, akik nem tájékoztatják csoportjukat kellőképpen. A feladatok között szerepelt még a taggyűlések előkészítő munkájának javítása. Szóba került, hogy a hivatali alapsze* ''eze- teknél is rendszeresebbé kell tenni a szervezeti életet. Ennek előfeltétele, hogy a kapott megbízatásokról gyakrabban számoltassák be a tisztségviselőket. Kisterenye nagyközség A vonattal érkező vendégnek elsőként az ősz nagyszerű színeiben játszó Népkert tűnik a szemébe, amelynek sétányain az elmúlás is a természet szépségeit árasztja. A csodálatos parkban ál! az öreg kastély, amelyet gróf Gyürky Pál építtetett a múlt század közepén. A kastélyban székel most a pártbizottság és a KISZ-bizottság, valamint a kisterenyei Vörös Csillag Tsz irodája. A múltat idézi, s az idők változását mutatja a park kies környezetéhez alkalmazkodó kastély épület. (Oldal-összeállításunk a 4. oldalon) Közel hat százan mondtak véleményt Erősodöfh-a szakszervezeti demokrácia
