Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-31 / 256. szám
Honvédelmi miniszterek tanácskozása Moszkvában Hivatalosan közölték, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó thamok honvédelmi miniszterei ok tó her 29-én és 3U-án tanácskozást folytattak 'Moszkváján. Megvitatták a Varsói Szerződés szervezetének erősítésével kapcsolatos kérdéseket. A tanácskozás munkáját baratl. elvtársi légkör, a teljes kölcsönös megértés és a nezeiek egysége jellemezte. A tanácskozásokon részt vett Dobrí Dzsurov hadseregtábornok, bolgár honvédelmi miniszter. Czinege Lajos vezérezredes. a Magvar Nép- köztársaság honvédelmi minisztere, Heinz Hoffman hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere —. Wojciech Jaruzelski tábornok, lengyel nemzetvédelmi miniszter — Ion Jonita vezér- ezredes. a román fegyveres erők minisztere — Andrei Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter — Karel Rusov altábornagy, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnöke, aki ideiglenesen a csehszlovák honvédelmi miniszter teendőit is ellátja. • Részt vett továbbá a tanácskozáson Ivan Jakubovsz kii marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó államok egve- sített fegyveres erőinek főparancsnoka és Szergei Ste- menko hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke is. De Gaulle hazautazott De Gaulle francia elnök szerdán délelőtt befejezte ötnapos törökországi látogatását és kíséretével együtt repülőgépen elhagyta Törökországot. vedden este Ankara polgármestere a főváros arany kulcsával ajándékozta meg a magas rangú vendéget, akit ezzel a jelképes szertartással Ankara díszpolgárává avattak. Utána De Gaulle operaelőadáson vett részt és eközben az opera előtt néhány- száz diák Amerika-ellenes tüntetést rendezett. A diákokat a rendőrség oszlatta szét, miután kövekkel betörték a Török—Amerikai Bank épületének ablakait. De Gaulle elutazása után kiadták a francia és a török államelnök tárgyalásairól szóló közös közleményt. A köz- 'eménv részletesen foglalkozik a nemzetközi helyzettel. Színin fék n hőkével? Élénk diplomáciai tevékenység további bombázások Vietnamban JOHNSONNÄL a FŐPARANCSNOK. Creighton Abrams tábornok, a Dél-Vietnamban harcoló amerikai erők főparancsnoka (jobbról) a Fehér Házban Johnson elnökkel tárgyal SAIGONWASHINGTON (MTI) Thieu dél-vietnami államelnök kedden újabb megbeszélést folytatott Bunker amerikai nagykövettel. A tanácskozásról nyugati hírügynökségek a legkülönbözőbb találgatásokat röpítették világgá. így az AFP saigoni tudósítója tudni véli, hogy a saigoni kormányzat korábbi ellenkezését feladva, hozzájárult ahhoz, hogy az esetleges vietnami béketárgyalásokon a DNFF képviselői is részt vegyenek, de „névtelenül”, vagyis a dél-vietnami szabadságharcosok küldöttsége hivatalosan nem használhatná a DNFF delegációja megnevezést. A tudósító úgy tudja, hogy Bunker 'és Thieu megállapodásáról rövidesen közös közvéleményt adnak ki. A fenti találgatásoknak ellentmond Thieu elnök szerda délelőtti nyilatkozata, amely szerint „a VDK részéről nem tapasztalható engedékenység, és ezért Dél-Vietnam nem járulhat hozzá a bombázások abbahagyásához”. Thieu cáfolta azt is, hogy kormánya kész volna hozzájárulni a DNFF képviselőinek külön küldöttségként történő részvételéhez a vietnami béketárgyalásokon. A Reuter washingtoni tudósítójának közlése szerint, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó megjegyzést fűzni ahhoz a hírhez, bőgj- Bunker amerikai nagykövet és Thieu dél-vietnami elnök megegyezett a VDK elleni bombatámadások megszüntetését bejelentő közlemény szövegében. PÄRIZS Az AFP „jó forrásokra” hivatkozva kedden este olyan értesülést közölt, miszerint Johnson elnök még november 5-e előtt bejelentené a VDK- elleni bombatámadások teljes megszüntetését. Az AFP hír- magyarázója szerint elképzelhető, hogy a párizsi tárgyalásokba bevonják a DNFF és a saigoni kormányzat képviselőit is, bár ennek módozatait még nem rendezték teljesen. HANOI A Nhan Dan. a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja szerdai számában ismét foglalkozik azokkal az immár két hete keringő hírekkel, amelyek szerint „kitörés” várható a párizsi megbeszélések zsákutcájából. A lap szerint az amerikai vezetők ilyen értelmű nyilatkozatai megrendezett színjátékot jelentenek, amelynek egy célja van: hozzásegíteni Humphrey-t, a demokrata párt jelöltjét a választási győzelemhez. A hanoi lap megállapítja, hogy ha az amerikai kormányt valóban áthatja a békeakarat, amint azt állítja, akkor nem lenne szüksége ilyen történetek kitalálására. Ha az Egyesült Államok abbahagyja a bombatámadásokat, a párizsi értekezlet hozzáláthat a két felet érdeklő más kérdések megvitatásához, megteremtve az előfeltételeit a vietnami probléma olyan békés rendezésének, amelynek alapjául a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak a tiszteletben tartása szolgál. Amerikai B—52-es bombázók kedden este és szerdán reggel hot légitámadást hajtottak végre Dél-Vietnamban, ezek közül három a Kambodzsával határos Tay Ninh tartomány ellen irányult. Amerikai vadászbombázók a 17. és a 19. szélességi körök között folytatták légitámadásaikat a VDK területe ellen. Saigoni amerikai főparancsnokság közölte, hogy a Dél-Vietnam középső részén elterülő fennsíkon kedden este és szerdán reggel négy amerikai támaszpontot lőttek a szabadságharcosok. A katonai szóvivő szerint ezen a vidéken öt hónapja nem volt jelentősebb katonai tevékenység. Debreceni László «2. Bent. a nagyszobában pedig az asztal mellett, ingben, hosszú alsóban, szinte felismerhetetlenségig összevert fejjel feküdt az áldozat. Hályogos szemében csodálkozó rémület. Vagy két méterre tőle az ágy lábánál véres csizmavető hevert... A fényképész lámpája nagyokat villámlott, egy másik nyomozó a helyszínt rajzolta, egy harmadik kisbajuszos —. láthatóan a parancsnokuk —, alaposan szemügyre vett mindent, anélkül, hogy hozzá nyúlt volna valamihez Távolabb az ajtónál egy törzsőrmester állt: a széplaki őrsparancsnok. A kisbajuszos szemlélődés közben hozzá-hozzá kérdett: — Tehát egyedül lakott itt az áldozat? — Kilencszáznegyvenhét óta. Akkor jött haza hadifogságból. — Felesége, hozzátartozója? — Nincs ennek senkije, főhadnagy elvtárs .. .Volt ugyan a háború előtt egy asszonya, csak úgy bal kézről, cigányhitre, de elszökött a németekkel. A rokonai meg volksbundisták voltak, aztán mire hazajött a fogságból, kitelepítették őket. — Ki gondozta a házat, amíg az áldozat távol volt? — A falu. A jó emberek . . — Örökös maradt utána? — 184 — — Az állam. A kisbajuszos nyomozó a sublótot vizsgálta. Zsebkendővel megfogta a fiók gombját, kihúzta. A ruhaneműek között pénz piroslott: háromezer-hatszáznegy- ven forint. — Ellensége, haragosa? A törzsőrmester a fejét rázta: — Nem tudok róla. Magának való ember volt szegény Vakulya. még barátkozni se nagyon barátkozott. Eltelt egy hónap is, hogy valaki rányitotta volna az ajtót. — Ideális áldozat... — morogta a kisbajuszos, és az ablakrámát vette szemügyre. — Szedje akkor ösz- sze törzsőrmester elvtárs azokat a lakosokat, akik esetleg tudnak valamit mondani a gyilkosságról... Negyedóra múlva az őrsön vagyok ... — Értettem. A törzsőrmester tisztelgett és távozott. A kisbajuszos a másik két nyomozóval együtt tovább helyszínelt. — Sehol semmi... — morogta a főhadnagy, miután végigpásztázta a szobát — Rutinos bűnöző lehet ... A csizmavetőn sincs ujjnyom. Biztos kesztyűben dolgozott. — A konyhát is tüzetesen és eredmény nélkül nézte végig. Aztán beszólt: — Folytassátok elvtársak, én megkezdem a kihallgatásokat. Az őrsön már együtt volt néhány ember. — Azt először, aki felfedezte a gyilkosságot. A törzsőrmester éltesebb asszonyt szólított be. A tanú fekete kendője alól fontoskodó pillantásokat vetett a nyomozóra. — Na kérem: a néni ismerte Vakulva Antalt? — Már hogyne ismertem volna... Én vagyok a legközelebbi szomszédja neki. — Mikor látta utoljára? — Tegnap, kérem szépen. Én mentem a Népboltba egy kis élesztőért, mert a vejem nagyon szereti a kenvérlángost, ő meg isten nyugtassa, jött hazafelé a csoportból .. . Igen el volt gondolkozva, szégériv Antal. — Beszélgettek? — Nem volt szokásunk a beszéd. Jó reggelt, jó napot, aztán kész. — 185 — T&Sßesit&\.^tk 1918 célkitűzéseit A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a SZOT együttes ülése Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójának tiszteletére együttes ünnepi ülést tartott szerdán a Parlament kongresszusi termében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Részt vett a megemlékezésen, és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Nemes Dezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az 1918-as polgári demokratikus forradalom részesei és tanúi közül Gárdas Mariska. Hunya István, Károlyi Mihályné, Kelen Jolán, László Aladár, Molnár József, Uitz Béla és Várnai Zseni. Ugyancsak az elnökség tagja volt Pióker Ignác Kosmth-dijas gyalus, nyugdíjas. Veres József munkaügyi miniszter és Veres Péter Kossuth-díjas író. Major Tamás Kossuth-dijas színművész tolmácsolásában Ády Endre „Dal a hazugságról” című versével kezdődött az ülés. majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartott elnöki megnyitót.. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek mondott ünnepi beszédet. — A mai nap számunkra azért különös jelentőségű, mert munkásmozgalmi keretekben rendszerint a szocializmus történetének eseményeiről szoktunk megemlékezni, most azonban polgári forradalom évfordulóját ünnepeljük — mondotta bevezetőben, majd arról szólt, hogy az őszirózsás forradalom, az 1918. október 31-én győzedelmeskedett polgári demokratikus forradalom negyedszázadon át Horthyék ellenforradalmi rágalomhadjáratának célpontja volt. Tengernyi hazugságot hordtak össze ellene. A haza elvesztésével vádolták azok, akik a nemzet javát háborúba küldték idegen érdekekért, akik a két világháború között Európa egyik legreakció- sabb hatalmát építették ki, és a második világháborúban — ha lehet, még szörnyűbb módöfi --< ró-'íc-'hl-jj b űneiket. De az 1918-as magyarországi forradalom végül is megtisztult emlék lett, és ma mái’ nagyszerű tettként ragyog népünk előtt. Ezután az őszirózsás forradalom előzményeiről szólt, rámutatott: ha egy párt Magyarországon tömegtámogatási, forradalmat akart, vagy akár csak reformokat óhajtott a XX. századbeli Magyarországon, 1848 folytatójának kellett magát neveznie. Ezt az utal választotta — őszintén —, Károlyi Mihály pártja, Jászi Oszkár Radikális Pártnak nevezett értelmiségi csoportja, s programja egy részében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is. Ez volt az a három legális politikai erő, amely később a Nemzeti Tanácsot alkotta. Országos Tanácsának főtitkára — Az 1918-as polgári forradalom vezetői képeseknek bizonyultak arra, hogy kivigyék népünket, országunkat, az évszázados tespedésből. és a nagy, emberi, forradalmi tettek széles országújára vezessék. Tisztelet emléküknek! Befejezésül ezeket mondotta: 23 éve szabadok vagyunk. Azóta — és csak azóta —, teljesíthettük 1918 célkitűzéseit. Véghezvittük — a munkás- osztály és a kommunista párt vezetésével — egy radikális polgári forradalom feladatait, és most a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk. Ez a lehetőség nem adatott meg elődeinknek 1918-ban. A szovjet hadsereg egységei 1944—43- ben erejük teljében meg tudták valósítani azt, ami 1919- ben nem sikerült: magyar földre értek és szabadságot hoztak, majd 1956-ban segítettek kivédeni az ellenforradalmi támadást. A Szovjetunióval való szövetségünk a mi nemzeti forradalmunk fő támasza, leghűségesebb őre! — A polgári forradalom 50. évfordulójára emlékezve, meghajtjuk a tisztelet zászlaját a forradalom hősei előtt, az alkotó, a hazáját szerető ember magabiztonságával nézünk jövőnk, a szocialista Magyarország megvalósulása elé. Gáspár Sándor beszéde utón dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Felszólalt még Várnai Zseni költő, majd Major Tamás újabb szavalata után az ünnepi megemlékezés Kállai Gyula zárószavaival ért véget. A főhadnagy olyan kilátástalanul vágott neki a tényeknek, mint a mesebeli harmadik fiú a sötétség országának. — A néni fedezte fel a gyilkosságot? — Én bizony, kéremszépen!... Tetszik tudni, máskor a szomszéd már ötkor a tehenet eteti, a jószággal foglalkozik, aztán indul a csoportba. Most meg már tíz óra is elmúlt, aztán sehol senki .. A tehén meg bőg az istállóban, mintha nyúznák . .. Mondom magamban: ej, de jó alvókája van ennek az agglegénynek, tán leitta magát az este, aztán most büdös a felkelés?... Figyeltem, tetszik tudni, hogy mi lesz? Hát semmi se lett... Gondoltam: csak nem beteg?... Odamentem a házhoz, be akarom nyitni az ajtót, hát zárva ... Dörömbölök, mondom, majd felébred Vakulya. De, nem az... Erre aztán odamentem az ablakhoz, benéztem és teremtő atyám ... A főhadnagy megállította a szózuhatagot: — Tehát így történt? — így, kéremszépen. Berohantam a törzsőrmester elvtárshoz, ők aztán betörték az ajtót. — Tud, még valamit, amivel gondolja, hogy segítségére lehet a nyomozásnak? A tanú sértődötten rángatta meg a fejkendőt: — Hát nem elég ez? — De elég, elég. Köszönjük néni ... Az éjszaka nem hallott valami gyanúsat? — Nem én, kéremszépen. semmit. A fiam se, a menyem se, akikkel együtt lakok . . Pedig ők fiatalok, jobb fülűek, meg aztán nem is alusznak mindig éjszaka. .. Gépkocsi stoppolt az őrs előtt. Galamb százados és Pereces főhadnagy érkezett. A kisbajuszos nyomozó tiszt szabályszerűen jelentett, s nagyvonalakban tájékoztatta őket az eddigiekről. — Szóvá) nem tűnt el semmi? — Egyelőre úgy látszik Pénz. értékek a heivén. — Hát akkor főhadnagy elvtárs. folytassa — szólt Galamb, s félreültek egy lécára (Folytatjuk) — 186 —
