Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

Méx'ltóbó! hazaérkezett A Szojuz—2 leszállt az első csoport Hétfőn délután ismét ünnepi díszbe öltözött a Ferihegyi re­pülőtér. A hozzátartozók, sportbarátok nagy tömege fo­gadta a Mexikói Nyári Olim­piai Játékokról hazatérő első magyar csoportot. i’Jhtosan az előre jelzett idő­ben. fél kettőkor szállt le a KLM küiöngépe. Zenekar, zú­gó éljenzés, taps köszöntötte a t ivóiban járt sportolókat. A gépből kiszálló olimpikonok virágcsokrot szorongató úttö­rők sorfala között tették meg hazai földön az első lépése­két ... Kijutott az ünneplésből, a bensőséges fogadtatásból min­denkinek. Természetesen a legnagyobb figyelem az első géppel érkezett. aranyérmes labdarúgók felé irányult. Pán- esics, Novák, Szűcs, Dunai II., Fazekas és a többiek egymás után tűntek fel, mindegyikük külön éljenzésben részesült. — Csodálatos dolog, még most is alig akarom elhinni — mondotta a csapat kapitánya. Novák Dezső. — Három olim­pián jártam, két aranyérmem van és egy bronz, ennél szeb­bet e! sem képzelhettem vol­na. Mexikó örök emlék marad számomra, s külön örömöm, hogy az aranyérem mellett abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a nyugat­német Cramer, az olimoián engem is meghívott a világ­válogatott november elejei brazil mérkőzésére. Megérde­melte a csapat a győzelmet Páncsicg Miklós, aki a vé­delem oszlopa volt, így nyi­latkozott: — A külföldiek is elismer­ték, hogy a mi csapatunk volt legjobb, s megérdemeltük a győzelmet. Szűcs Lajos, aki az olim­piai labdarúgó-torna kiemel­kedően legjobb játékosa volt, boldogan fogadta a jókívánsá­gokat­Dunai II. Antal az Ű. Dózsa gólkirálya az olimpián is a legeredményesebb játékosok közé tartozott. — Sok helyzetet kihagytam, ha csak a felét értékesítem, gólkirály lehettem volna az olimpián is. De mit számít a gólkiráiyság akkor, amikor megnyertük az olimpiai baj­nokságot. A magyar olimpikonokat szállító első repülőgéppel 135- en érkeztek. Mexikói idő sze­rint vasárnap 15.05 órakor in­dultak az olimpia fővárosából, s Montreal, Amszterdam érintésével kellemes légiót után érkeztek meg Budapestre. (Folytatás az 1. oldalról) továbbá pedig a kozmikus tér­ségben való egyre szabadabb manőverezésben. A továbbiakban Petrov aka­démikus felhívja a figyelmet az űrhajók kozmikus ..rande­vújának-’ fontosságára. Mint rámutat: ez jelentős rugalmasságot biztosít az űrhajók által elvégzendő tudományos és gyakorlati feladatok vég­rehajtásánál. így például segítséget lehet nyújtani a másik űrhajónak, amennyiben abban üzemzavar lépne fel. Ezenkívül a megkö­zelítés problémájának megol­dása nélkül elképzelhetetlen lenne összeszerelni hatalmas Űrállomásokat, amelyeket hu­zamosabb időn át tartanának Föld körüli pályán. Márpedig az ilyen állomások óriási távlato­kat nyitnak a kozmosz meg­hódítása különböző feladatai­nak megoldása szempontjából. A légkörön kívüli csillagászati megfigyelések, a kozmoszban végzendő huzamos orvosi-bio­lógiai kísérletek, továbbá ex­pedíciók küldése más bolygók­ra, ugyancsak megkövetelik a nagyméretű és hatalmas súlyú űrállomások létrehozását. A szovjet tudós utal arra is. hogy a huzamos időre létesí­tett űrállomások személyzetét időről- időre fel keli váltani. Ebből a szempontból is óriási jelentősége van az űrállomás megközelítésének, hisz ez az első lépés ahhoz, hogy az új személyzet áttelepülhessen a másik állandó jellegű űrállo­másra, a régi személyzet pedig visszatérjen a Földre. A szov­jet tudós hangsúlyozza, hogy hazája tudománya és technikája egész sereg problémát megoldott ezzel összefüggésben az eltelt 11 esztendő során. Két kozmikus berendezésnek egymáshoz való automatikus közeledése és összeszerelése nehéz problémáját a Kozmosz —186 és a Kozmosz—188 ol­dotta meg a világűrben. Mint emlékezetes, a két szputnyik „összefogózva" repült, majd a közös száguldás után szétvál­tak és önállóan folytatták út­jukat. majd leszállást hajtot­tak végre. Hasonló kísérlet ismétlődött meg a Kozmosz— 212 és a Kozmosz—213 eseté­ben. Mint Petrov akadémikus megállapítja, a Szojuz—2 és a Szojuz—3 űrhajó felbocsátásá­val kapcsolatos kísérletek cél­ja: tovább tökéletesíteni az említett rendszereket. Ebben a kísérletben kidolgozásra kerül az űrhajó kézi vezérlése, vagy­is a kozmikus berendezések gvmáshoz közelítése kézi irányítással a röppályán. Hétfőn moszkvai idő szerint 10.25 órakor a Földről érke­zett parancs szerint a Szojuz— 2 űrhajón bekapcsolódtak a fékezőrakéták. 10.51 órakor az űrhajó belépett az atmoszféra sűrűbb rétegeibe és irányított leereszkedést hajtott végre. aerodinamikai tényezők alkai mazásával. Az űrhajó ejtőernyővel ért földet. leereszkedésének végső szaka­szában felhasználták a sima leszállást biztosító rendszert. A Szojuz—2 űrhajó a repü­lés folyamatában maradékta­lanul teljesítette kijelölt prog­ramját az űrhajó rendszerének kipróbálására, a Szojuz—3 űr­hajóval való együttes manőve­rezésére és közeledésére vo­natkozóan. A Szojuz—2 leszál­lása a Szovjetunió megadott térségében ment végbe. Moszkvai idő szerint 12 óra­kor a Szojuz—3, amelyet Ge- orgij Beregovoj ezredes űrha­jós pilóta irányít, befejezte 33. fordulatát a Föld körül. Az űr­hajó valamennyi berendezése továbbra is kifogástalanul mű­ködik. A légnyomás és a hő­mérséklet a kijelölt határok között mozog. Beregovoj köz­érzete jó. Az űrhajós folytatja * tervbe vett tudományos vizsgálatokat. Vizuális megfigyeléseket végez a Föld-felszín felhőtakarójá­ra, valamint a csillagos égre vonatkozóan. A 33. fordulat közben Beregovoj három er­dőtüzet fedezett fel, az egyen­lítő térségében jól kivehetően észlelte e . jelenségeket. Az űrhajóssal megbízható kétol­dalú rádiókapcsolatot tartanak fenn. A Szojuz—3 repülése folyta­tódik. Ünnepi diszüiés Prágában Csehszlovákia fennélásának 50. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt Prágában, a vár Spanyol termében együt­tes ünnepi díszülést tartott a CSKP KB, a Nemzeti Front, a nemzetgyűlés és a kormány. Az ünnepi ülés Alexander Dubceknek, a CSKP KB első titkárának szavaival nyílt meg. Szólott a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának történelmi előzményeiről, majd elismerő szavakkal mél­tatta a Szovjetunió felszabadí­tó szerepét, amely lehetővé tette az ország újjászületését a háború után. Kiemelte a kommunista párt szerepét, különösen a felszabadulás utá­ni években végzett tevékeny­ségét. „A pártnak a nép Iránt érzett nagyfokú felelősségtu­data vezetett 1968 januárjá­hoz, amely kiinduló pontja a múltban elkövetett hibák ki­javításának és lehetőséget nyújt arra, hogy a párt to­vább haladjon a Marx, Engels és Lenin által kijelölt úton” — mondotta többek között Dubcek, majd hangoztatta: „a CSKP január utáni politiká­jában csak erről és nem más­ról volt szó”. A Szovjetunióhoz és a töb­bi szocialista országhoz fűző­dő kapcsolataink nem vélet­lenül alakultak ki, hanem lé­tünk szempontjából döntő tör­ténelmi folyamat eredménye­ként — mondotta ezután Dub­cek. — Ez a szövetsé" képezi külpolitikánk teljes stratégiai alapját. Az augusztus 20-a kö­rüli események pártunk, és népünk számára problémákat jelentenek, de mi, kommunis­ták nem veszíthetjük szem elől külpolitikai orientációnk alapvető irányát. Azon kell munkálkodnunk, hogy ismét megteremtsük a kölcsönös megértést és az együttműkö­dést a Szovjetunióval, és a többi szocialista országgal az imperializmus ellen. A beszéd további részében a CSKP KB első titkára han­goztatta, hogy Csehszlovákja szilárdan támogatja a szabad­ságáért harcoló vietnami és arab népet. Az ünnepi beszé­det Ludvik Szvoboda köztár­sasági elnök mondotta. Az ülést Alexander Dubcek zár­ta be. Debreceni László tfzéomtote? TRűkmM oo. Az őrnagy jól következtetett. Éppen csak. hogy haj­nalodon, amikor jelentették, hogy a közlekedési rend­őrök a balatoni országúton, Lepsény határában, egy dülőúton árokba fordult, összeégett, piros túrakocsit ta­láltak. Külföldi rendszámmal. — Pereces főhadnagy két emberrel, kutyával, azon­nal indul! Felvetetni a szagot, ha tódnak: nyomon ma­radni, Pocsai százados az ablakból figyelte, amint a ko­csi elhagyta az udvart. .. Sehogy sem fogta a hely. Csak Sűrített egyik szobából a másikba, lehetőségeken törte a fejét, amelynek révén elcsíphetnék a szállodást. A folyosón Galambba ütközött: — Na te bölcs ész, most mondj valami okosat! — Várni kell... Tényleg ez látszott e pillanatban a legokosabb­nak. Vártak... Mint versenyző start előtt, feszített ide­gekkel, rohanásra készen .. Hat órakor szinte közéjük robbant a sátorvárosi kapitányság rádiogramja­— Egy órával ezelőtl az állomáson Bergmann Ká­rolyt elfogtuk! Intézkedési kérünk! Pocsai százados megtagadván mázsás mivoltát, va-.* lósággal berepült egy gépkocsiba: — Nyomás, drága fiam... Ami belefér! — 178 — A sebességmutató a százas körül rezgett. Hogy ke­rült ez Sátorvárosra? Kétszáz kilométerre a Balaton­hoz? — töprengett a testes nyomozó tiszt, miközben ap­ró falvak, ébredező városok maradtak mögötte. — Be­épített ügynök lenne itt rádióval, s Wolfgang azért ment hozzá, hogy a rádión segítséget kérjenek? Vagy régi ismerős? Búvóhely? ...Mindegy.,, — legyintett magában. — a fontos, hogy megkerüljön. A többi majd tisztázódik... A sátorvárosi kapitányságon hármasával ugrotta a lépcsőfokokat. A velejövő nyomozó alig tudta követni. — Hol van ? — toppant be az ügyeletre. Azonnal intézkedtek. Míg az őrizetest elővezették az ügyeletes elmondta, hogy ma hajnalban a váróte­remben a járőr egy álmatlan, hajszolt férfira lett fi­gyelmes. aki feltűnően hasonlított a körözvénvben sze­replő személyre. Igazolásra szólították fel. azonban sze- méirazonossági nem volt nála. Elvesztette. Viszont majdnem kétezer forintot találtak a zsebében. .. Nem volt hajlandó megmondani, honnan jön és hová megy. Pocsai százados elégedetten szuszogott. Tényleg úgy fest a dolog, hogy Bergmann Károly került rend­őrkézre. Csak akkor lepődött meg kissé, amikor az őrizetest elébe hozták Mintha alacsonyabbnak, s, kopaszabbnak tűnne valamivel Az arc azonban Bergmann Károly ar­ca. A mozdulat is a szállodásé ahogv leül a székre... f"v ült Kolozsvári mellett a Kék macs­kában. . És mégis, a százados bizonytalanságot érzett. Mintha ködben járna. . . A kétségbeesett tekintetű őrizetes elé állt. Igyeke­zett szilárd és szigorú lenni: — Hát vége a látóknak, kérem... A fogoly sóhajtott: — Azt én is tudom . — Akkor jobb ha elmond mindent Hamarabb tűi leszünk rajta Űiabb sóhaj, aztán az őrizetes abbahagyta a kö­"ömrágast — 179 — \ jfiz—S j ta h i iess esi I íiit<‘p ái 1 Szombat reggel bocsátották fel az asztronautika történe­tének 25. űrhajóját. Parancsnoka, Beregovoj ezredes, a 32- nck „besorolt” űrhajós. A Szojuz—3 hétfőn, magyar idő sze­rint 8 és 9 óra között befejezte 32. Föld körüli fordulatát. Az űrhajó parancsnoka, a világ eddigi legidősebb kozmo­nautája, 47 éves. Ez nem meglepő, hiszen Scliirra korvett- kapitány, az amerikai Apollo—7 űrhajó parancsnoka is 44 éves. Az űrhajózás egyre nehezebb feladatai sokoldalúan ta­pasztalt embert követelnek, olyant, akit egyre kevesebbet kell a földről segíteni, mert eljön az idő, amikor a földtől távoli űrlusérletek az irányító állomások ellenőrző lehetősé­geinek határain túl zajlanak le. A Szojuz—3 a jelentések szerint, az első körben találko­zott az akkor már 24 órája keringő pilóta nélküli testvéré­vel, a Szojuz—2-vel, majd Beregovoj űrhajója utolérte és a két kabin összekapcsolódott. A találkozási manőver több fázisból áll. A teljesen automatizált folyamat első része a» úgynevezett megközelítés, azután a felzárkózás, majd aj összekapcsolódás következik. Ezeket a fázisokat ember nél­kül már többször kipróbálták a Kozmosz-holdak kísérletso­rozata közben. Most az utolsó 200 métert Beregovoj ezredes kézi irányítással végezte el. A megközelítés és a felzárkózás automata radarberendezésekkel, (távolságmérés. pozíció- ineghatározás), majd a féktest hajtóműveinek működtetésé­vel történik. A két űrhajó speciálisan kiképzett csúcsai las­san egymásba hatolnak, majd egy adapter (csatlakozórész) elfordítása után egyetlen szilárd rendszert kapunk. Ezt a ma­nővert a Földön felfüggesztett űrhajókkal előre begyakorol­ták, A csatlakozórész visszafordítása után a két test ismét szétválik. Ez a kísérlet ezúttal valóságos űrviszonyok között is megtörtént. Beregovoj parancsnok más manővereket is végzett, pél­dául maga tájolta űrhajóját. Az űrhajók tájékozó — orien­tációs — berendezéseinek „betanítása” a Földen történik. Az űrhajót sodronykötélre függesztik s a közelében erős fény­forrást helyeznek üzembe. Fényérzékeny fotocellák „megke­resik” a fényforrást és szervmotorokkal a fény felé fordít­ják az űrhajó kijelölt pontját, sőt ha a fényforrást mozgat­juk, a parányi motorok követik a tény útját. A világűrben, keringés közben az űrhajó — a pálya megtartása mellett — úgy forog, mint egy napraforgó: mindig a Nap felé fordul egy meghatározott pontja. A Szojuz űrhajókat a világ eddigi legnagyobb hordozó- rakétái juttatták pályára. A szovjet rakétatechnika már 1964-ben 12 tonnás (!) mesterséges holdakat juttatott pályá­ra, például a proton típusú kutatóállomásokat. Ezek átmérője körülbelül 6 méter volt. Elgondolhatjuk, hogy az azóta el­telt Időben mennyit fejlődött az űrhajózás. A tágas Szojuz űrhajók fülkéi három részből állnak. Elöl van a parancsnoki fülke, amelyben négy személy foglalhat helyet. Mögötte van a „műszerszoba”, majd a hálóhelyiség következik. A feltevések szerint a Szojuz—2 és 3 fülkéin légzsüip van, kettős ajtó a világűr felé, sőt egy „alagúton” keresztül meg­közelíthetjük a vele összekapcsolt másik űrhajót (anélkül, hogy kilépnénk a világűrbe). Ennek a belső „folyosónak” majd egy Hold-utazásnál lesz igen nagy jelentősége. Moszkvai jelentések és igen jól értesült angol tudományo* körök véleménye szerint, közeleg az idő, amikor 3—4 sze­mélyre „feltöltött” Szojuz kabinnal megkísérlik a Hold megkerülését, hogy egy kozmikus bumerángként 7—8 nap múltán ismét visszatérjenek a Földre. Az 1967. évi űrhajós balesetek mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban némileg befolyásolták a to­vábbi kísérietek időbeosztását. Most a Szojuz űrhajók „bere­pülése” után — lehet, hogy hamarabb, mint gondolnánk — ismét fokozódni fog az emberi űraktivitás. (Gauser Károly) Javul Luigi Longo állapota RÖMA (MTI) Az Olasz Kommunista Párt szóvivője vasárnap közölte, hogv kielégítő az állapota Luigi Longónak, a párt Ö8 éves főtitkárának. Longót csü­törtökön szállították kórházba vérkeringési zavarokkal. Luigi Longót vasárnap is­mét megvizsgálták a legneve­sebb olasz orvosok, köztük Valdoni prolesszor, aki többek között VI. Pál pápát is meg­operálta. A szóvivő elmondta továb­bá, hogy Luigi Longo vasár­nap felkelt ágyából és újságot olvasott Longo egyik orvosa közölte, hogy nem látja szükségét újabb kórházi jelentések kia­dásának. — Csak egyet kérek, hogy ne árulják e] a felesé­gemnek. Szívkoszorú gyulladása van, veszélyes lehet­ne. .. Pocsait sötét sejtések kerülgették. Ügy érezte, rossz vonatra ült. Teljesen más pályán kezdenek haladni. — A feleségének? — Egyik asszony se szereti, ha megcsalják... Az enyém beteg is ráadásul... — De hát kicsoda ön, és hol lakik? — Gergely Máté vagyok, szövetkezeti felvásárló, Adony, Petőfi utca hatvannyolc. — És a személyazonosságija? — Elvesztettem, mikor kiugrottam a kerítésen. — Hol? — Itt. Fürst Sándor utca nyolc... Földszint kettő .. .Makra Jánösné... Az ügyeletes kistetett. Pocsai folytatta: — És miért kellett ugrania? Az őrizetes ismét a szájába kapta a körmét. — Ügy volt. hogy a férje inspekciós. De cserélt va­lakivel. . . Álljak elébe és tálaljam elé az igazat? Nős ember vagyok, kérem... És hát.. szégyen a futás, de hasznos. Pocsai dühös lett A köd csúfondárosan elszállt.. — És miért nem mondta ezt el mindjárt a rend­őröknek ? — Gondoltam, hogy egy nyomozó jobban tud titkot tartani. Hát ezzel végképp melléfogtak bosszankodott a százados. Szökött kém helyett, egy gyáva házasságtö­rő. . Még kérdezgetett egvet,-mást. aztán abba is hagy­ta. Kár tovább minden szóért. Bakot lőttek, de király- aggancsút. Az üm-eletes kisvártatva visszatért. Személyazonos­sági igazolvány volt a kezében. — Tehát, hogy hívják magát? — Gergelv Máté. — Anyja neve? (Folytatjuk) — 180 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom