Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

CJKKfXK NYOM\ V Nem válaszol a címzett! Szeptember 2ö-i számunk­ban Mindenki másra vár címmel cikket közöltünk nyolc család szorongatott helyzeté­ről. Huszonkilenc ember — bébik és matrónák, betegek és egészségesek, dolgozók és nyugdíjasok — élnek két építkezés, a ZIM Salgótarjáni Gyára rekonstrukciójának és a vasút átépítésének szorító- jában. Mint megírtuk, a MÁV kezelésében levő két, amúgy is rozzant épület lakói az épít­kezések óta csak testi épsé­gük veszélyeztetése árán köz­lekedhetnek. Szóvá tettük, hogy az ügyben érdekeltek mindegyike a gyors intézke­dést a másiktól várja. Cik­künkre — a szerkesztőség ké­résére — válaszolt a ZIM Salgótarjáni Gyárának igazga­tója, az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója, valamint a salgótarjáni városi tanács illetékes osztályvezető­ié. A válaszok vegyes benyo­mást keltenek. A Tűzhelygyártól kapott le­vélben például azt állítják, hogy „A híd elbontásáig (egy ideiglenes hídról van szó, me­lyet 1969 harmadik negyedé­ben lebontanak. — A szerk.) a rekonstrukció nem súlyos­bította, hanem segítette as ott lakók helyzetét...” Néhány sorral feljebb viszont közük, hogy a hídon „.. .a gyalog­közlekedést rendszeresen megengedni az építkezés bal­esetveszélyessége és vagyon­védelmi szempontok miatt nem lehetett," Az építőipari vállalat a töb­bi között kijelenti: „Az álta­lunk épített provizórikus híd, melyre o cikkben utalnak, semmilyen összefüggésben nincs a lakók közlekedési problémájával. Majd a levél írója kifejti, hogy az kizáró­lag építési célra készült, s miután az balesetveszélyes, azonnali hatállyal” bekerítet­ték, A levél írója azt javasol­ja, hogy a lakók a vasúti pá­lya mentén, az öblösüveggyá- ri vasúti hídon keresztül kö­zelítsék meg a várost. A városi tanács építést és közlekedési osztályvezetője viszont — egyebek között — az alábbiakat írta: „A ZIM korszerűsítése, fej­lesztése a nevezett területet közvetlenül érinti. A beruhá­zás megkezdése és engedélye­zése előtt a MÁV illetékesei tudomásunk szerint hozzájá­rultak a ZIM-építkezéshez. Így a két MÁV-épület lakói — akik amúgy is mostoha körülmények közt éltek — még rosszabb helyzetbe kerül­tek. Osztályunk az ismert pa­nasszal felkereste a ZIM be­ruházási osztályát, és meg­egyezett, mely szerint a ZIM vezetősége a fakók téli tüze­lőjének szállításához hozzájá­rul. (A már említett provi­zórikus hídon keresztül —, A szerk.) A beruházásból eredő összes gátló körülmé­nyeket figyelembe vette, és azok mielőbbi megszünteté­sét, illetve közbenső megol­dását megvalósítja." Nyilván ezt a megállapodást értelmezték úgy a beruházók és az építők, hogy az ideigle­nes hídon keresztül való gya­logos közlekedés elől a hidat elkerítették, s helyette a vas­úti pálya melletti, illetve a vasúti hídon keresztül történő átiárást javasolják. Mindennek ellenére, meg kell állapítanunk, hogy cik­künk nem eredménytelen. Az érdekelt felek egyöntetűen átérzik a nyolc család nehéz helyzetét, s ennek levelükben hangot is adtak. Eredmény, hogy az ideiglenes hidat leg­alább a tüzelőszállítás, men­tőautó-közlekedés céljaira használni engedik, örülünk a városi tanács osztályvezetője közlésének: „A végső megol­dás. .. a szanálás, Ennek mi­előbbi megvalósításáért a vég­rehajtó bizottság jelenleg is tárgyalásokat, folytat az ille­tékesekkel." Bár őszintén szól­va, úgy érezzük, tavasz óta — hiszen a nyolc család hely­zete azóta vált egyre nehezeb­bé —, a* osztályvezető által jelzett tárgyalásokról éppen­séggel konkrétabb eredmé­nyekről is nyilatkozhatott volna. Egyetlen eredményről azon­ban nem számolhatunk be, Mindhárom idézett levélben olvashatók hivatkozások: „A probléma megoldására első­sorban a MÁV illetékes.” Nos. ebben a hivatkozásban sok az igazság. S a mi cikkünk a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak is szólt. A MÁV-nak is írtunk, de ú?v látszik, van va­lami, ami elérhetetlen. Mert a MÁV nem válaszol! Csizmadia Géza A képernvő előtt Tisztelgés a hírlapírónak A nagy vállalkozás vasár­nap este lezárult, — mint hallhattuk, — több, mint öt- venórás műsoridőben élvez­hettük az olimpia eseményeit. A televízió munkatársai — kint és itthon — egyaránt je­lesre vizsgáztak adott feltéte­leik között. S, mert a televízió utóbbi két hetére az olimpia ütötte rá bélyegét, egyéb fogyaté­kosságokért ezúttal azt hiszem ildomtalan volna szemrehá­nyással illetni a műsorszer­kesztést. Inkább arról szól­nék most. ami leginkább meg­örvendeztetett, ez pedig az az emlékműsor, melyet csütörtö­kön este Krúdy Gyula szüle­tésének 90. évfordulója alkal­mából élvezhettünk örvendetes volt a műsor nagv írónk közismert nógrádi an-afH'ági kapcsolatai miatt is. de még inkább azért, mert Krúdy legvalóságosabb írói arculatát villantotta fel. Ama vonásait, melyek csodálatos és misztikus mesevilágok törté­netei és hősei mögül sejleneK elénk — a hősök és történetek megálmodójáról. Ez a Krúdy kesernyés igazságokat mond koráról és társadalmáról, a romantika a realitások felé húz el, s a századeleji valósá­got mutatja Krúdy igaz portréját jellegze­tesen képviseli a novellából ké­szült tv-játék: A hírlapíró és a halál. A művet jó öt évvei korábban láttuk már a képer­nyőn, felújítása azonban min­denképpen hasznos volt, és jól illeszkedett az évforduló­hoz. A kesernyésen ironikus történetet kitűnő színészgárd- ieleníti meg, a szereplők tár sadalmi típusokat eleveníte­nek elénk, némely vonásuk­ban karikírozó eszközökkel d<. mindvégig karakterisztiku­san. A játékban a legkiválób­bat Kemény László nyújtotta egy szolgálaton kívüli ezredes figurájában, de nagyon jel­lemzőn formálta a századele­ji újságíró rokonszenvesen bohém alakját Fülöp Zsig- rnond is. A többi feladatban Váradi Hédi, Kiss Manyi, Má- nyai Lajos, Fónay Márta, Pándy Lajos ugyancsak kima­gaslót nyújtott. Az emlékmű- sor nyitányaként Weöres Sán­dor versrészletét Váradi Hédi hangulatkeltőn tolmácsolta, jó alapot, teremtett az ünnepi nangulaínak. a Krúdyra való szíves emlékezésnek, az tró előtti tisztelgésünknek ( b. t.) MongAlla! levelek (I.) Pataktól Ulánbátorig Űtijegyzetek, útleírások — a nagy felfedezők, utazók, kutatók, híres írók műfaja. Ezért bizonyára némely olva­sónknak szokatlan lesz, hogy az alant közölt icgyzetek szer­zője egyszerű vasbetonszerelő. Bugyi István, a Nógrád me­gyei Patak község szülötte és lakója, az egyik pesti építő­ipari vállalat dolgozója, legutóbb a kelenföldi lakótelepen dolgozott. Aztán egy szép napon megkérdezték tőle, van-e kedve Mongóliába utazni, egy építkezésre, vasbetonszere­lő szaktanácsadói minőségbe n. A kiküldetés ideje nyole hónap. Bugyi István nekivágott az útnak. A roppant tö­megű új élmény felkeltette benne a közlés vágyát; el­mondani szűkebb pártríájáb an élő honfitársainak, mit lá­tott, tapasztalt tizennégyezer kilométerre hazájától. Adjuk is át neki a szót. Hogyan értjük meg egymást...? Valahol olvastam, hogy el­utazni annyit tesz, mint egy kicsit meghalni. .. Hogy ez mennyire igaz, csak akkor éreztem, amikor a hatalmas IL—18-as landolt az Ulánbá­tor! repülőtéren. A sze­mem elé szokatlan táj. kör­nyezet tárult, másfajta em­beri arcok, egy számomra tel­jesen új világ. Persze, maga az utazás is hatalmas élmény volt. A Fe­rihegyi repülőtéren annyi az városok, emberek nyüzsgése, szorgoskodása zajlik, itt fenn ez szinte valószínűtlenné vá­lik A földi világ mégis, sa­játos módon hírt ad magáról. Amikor például a megművelt parcellák óriásokká váltak — tudtuk, Ukrajna felett repü­lünk. Elegáns ebéd a gépen — jobb kifejezést nem találok ró —•, és máris leszálláshoz készülődünk. A Seremetyevói repülőtér szédítő forgatagá­ból és a még kavargóbb órával visszaigazítjuk, a kü­lönbség most már hét óra. Ná­lunk dél van. Odahaza még alusznak. , Miért is érkeztünk mi ide? A Magyar Népköztársaság külkereskedelmi tevékenysé­gének egyik formája a komp­lett gyárak exportja, melynek során gyártási technológiát, gépeket, gépsorokat, nem egy esetben gyárépületek kiviteli dokumentációit is a megren­delő ország rendelkezésére bocsátja, s az építéshez, szak­tanácsadók révén segítséget nyújt. Nos, egy ilyen államközi szerződés alanián létesülő ál­lati gyógyszereket előállító gyár, a szonginói Biokombi- nát építésében veszek jóma­sam is részt. .Mongólia mint ismeretes, nemzeti jövedelmé­nek mintegy kilencven száza­lékát a huszonötmilliónyi ál­latállományból és annak ter­mékeiből biztosítja. A szélső­séges időjárás, a rideg állat­tartás számtalan fertőzési ve­széllyel iár. Létkérdés tehát a betegségeket megelőző véde­lem: vakcinák szérumok, an­tibiotikumok. különböző állati ■ .... A- - ^ • • ­i ' > V §gj& ■ ■" ; y;iií Mito i:&; AA,, ­2? * 3 m A í Ai: A Biokombinát építése, a Tála folyó völgyében izgalom — vámkezelés, útle- vélelienőrzés, forgalom, lárma —. hogy az embernek csak akkor jut eszébe az utazás, amikor a motorok feidübö- rögnek, s egyszerre kilencezer méter magasban találjuk ma­gunkat. Sokszor hallottam már a repülőutazás különleges szépségeiről, de amit fentről láttam a saját szememmel, azt sosem felejtem el. Kör­ben a határtalan horizont, az idő ragyogóan tiszta. Hogy sok-sok kilométerre] alattunk moszkvai forgalomból jóformán fel sem ocsúdtunk, amikor to­vább indulunk. Éjjel startolt a gép. Óránkat még érkezés előtt két órával előreigazítot­tuk, este nyolc órát mutat, amikor elhagyjuk a fényár­ban úszó Moszkvát Aztán né­hány perc múlva teljes sötét­ségbe vész lent minden, néha bukkannak fel csupán a tova­suhanó városok pisla fényei. Hétórás repülőút után előtűnik tápszerek előállítása, s hogy ehhez Mongólia nagy kapacitá­sú gyógyszergyárakkal ren­delkezzék. A fővárostól hu­szonöt kilométerre, a Tóla fo­lyó völgyében, festői környe­zetben épül egy ilyen gyár. És most megérkeztem erre a földre, melyen az időszámítá­sunk előtti III. évezredben is éltek emberek, amelyről az időszámításunk szerinti XII— Taha r ék osság i ünnep Saldótorjén! oioc Nincs hiánycikk - Lesz csirke és tojás? Tegnap a legtöbb termelő­szövetkezeti standon és a MÉK-árudókban választékos és elegendő árut találtak a háziasszonyok. Burgonyából, vegyes zöldségféléből jó az el­látás. csupán gyümölcsből szűkös a választék. A múlt hé­ten a terénvi termelőszövetke­zet árudájába hatvan mázsa • makói vörös- és fokhagymát hoztak — így e két fontos cikkből jelenleg nincs hiány. A Debreceni Állami Gazdaság árudája a hét első napján nem nyitott ki, mivel az egész al­makészletet felvásárolták a múlt héten a turisták. A hét elején azonban nagyobb mennyiségű alma várható ide is. Jelentősebb szállítmányt ígérnek csirkéből és tojásból is ezen a héten. A mátrave- rebélyi közös gazdaság 400 csirkét, az ecsegi' tsz pedig 20 ezer tojást szállít a salgótar­jáni piacra — lehet vásárolni az ünnepekre. A tegnapi árak: Cikk: MÉK ár Ft/kg Szab.piac Ft/kg burgonya 3.60 1,80—3.60 vöröshagyma (makói) 3.40 3.60 fokhagyma (makói) 32,— 34,— paradicsom 5»— 3.— feles káposzta 1.60—1,80 1.60 kelkáposzta 1,80 2.— sárgarépa 3,40 3.-— gyökér 6.80 7,— torma 13 — alma 2.60—4,— 2.50-zőlö 8,-----11.— 9 .— körte 6.— 10.— tojás 1.90 1.80 A Világtakarékossági Nap — mint minden évben 192:i óta — az idén is október utol­só munkanapján lesz. A ha­gyományos takarékossági ün­nep jelentőségének kiemelésé­re az OTP kirakatversenyt rendez, amelynek négy első helyezettje részére összesen 1000 forint jutalmat oszt ki, A versenybe Pásztó, Szécsény, Rétság, Érsekvadkert, Palotás és Romhány fogyasztási szö­vetkezetei is beneveztek. Akna és juhhodály... A nógrádmegyeri tsz elha­tározta hogy magas szintre emeli a juhtenyésztést. Lu- pásd-pusztát jelölték ki u megépítésre kerülő új juh­hodály színhelyéül. Számukra ez a legalkalmasabb. Az építkezés befejezését az év vé­gére tervezték. Szándékukról azonban csak eny félig kiásott alap tanúskodik. Az építők szinte menekülnek még a kör nyékről is. Tele energiával, jó munka- kedvvel kezdték meg az esz­tendő első felében a munkál. Ámde alapásás közben ké­rném/ lémtáravha ütközött a~ énitöt- '•snkánya. Közelebbről is megnézték az akadály* Eldobálták a szerszámokat - menekültek, Nem ok nélkül Nyolcvan vagy száz. a máso­dik világháborúból visszama­radt aknával telt gödörre bukkantak. Még szerencse, hogy az érin­tésre nem robbant fel. Azóta mindenki messze elkerüli. A tsz vezetősége pe­dig — tekintettel arra, hogy a iuhtenyésztési szándékukról azért mégsem mondhatnak le — levelezésbe kezdett. Szólították a tűzszerésze­ket, gyors intézkedést re­mélve. Hónapok múltak, feléjük sem néztek. A tsz- elnök a legutóbbi országgyű­lésre is meghívatta magát, hogy a honvédelmi miniszter­rel beszélhessen. Nem sikerült. Minket kér- fek. hogy ezúton szólítsuk a ‘nzszerészeket, mert ellenkező ’/rétben saját kezűleg robban­tanak. mert állandó az élet­veszély. B. Gy. Fejik a rénszarvast Irkutszk, leszállás, újra vám- XIII, században annyi hadjá- és útlevélellenőrzés, és gye- rat indult keletre, délre és rünk az égbe. Már felszállás- nyugatra.. Munkahelyünk­kor hóelpkás hegyek látsza- tői mintegy háromszáz áter- nak, majd a Bajkál tó jege. nyíre van a szállásunk, két- Az alattunk elterülő táj perc- háromszobás lakások. Felada- ről percre változik. Most már tunk az aktív fizikai munkán ameddig a szem ellát kopasz kívül a hozzánk beosztott hegycsúcsok, sima hegyhátak, mongol dolgozók betar.Lása. sehol egy fa, csak kopár he- Vajon, hogyan fogjuk megér- gyek rengetege. Igen, ez már teni egymást, hogyan találjuk Mongólia. Ulánbátorba ér- meg azokat az emberi kapcso- tünk Tizennégyezer kilométer '«tokát, amelyek nélkül nincs tóvM«á«ban vagyok hazámtól '-««znos tevékenység. .? és lakhelyemtől, a lankás pata­ki tájró1. Óránként újabb öt Bug.vi István NÓGRÁD - 1968. október 29., kedd 3 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom