Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-21 / 222. szám

’öntözzük a munkát is! A NÓGRAD megjegyzése egy válaszlevélre Faluról falura A tsz a faluban is qazda Érdekes reagálás érkezett a „Mátra nyert. Cserhát nem indult" című írásunkra a Cserháti Állami Erdőgazdaság igazgatójának és főmérnöké­nek aláírásával. Ennek beve­zetőjében jogosnak tartják a kérdést: miért nem képvisel­tette magát a fakitermelők öt­tusáján versenyzőivel a Cser­háti Erdőgazdaság. „Igaz, hogy erdőgazdasá­gunknál is dolgoznak kiváló fakitermelők" —• írják. — „Igaz az is, hogy például Te­lek István salgótarjáni motor- fűrészes teljesítményét keve­sen tudják megközelíteni az országban. Amikor 1962-ben. az első motorfűré&zes verse­nyen a kitermelt mennyiség alapján bírálták el a verseny­zőket, erdőgazdaságunk mun­kacsapata magasan az első volt az ország erdőgazdaságai között. Ma már azonban a fa­kitermelők munkaversenyét nem a kitermelt fatömeg alap­helyettesek, művelődésügyi osztályvezetők, s a megye nép­művelési intézményvezetői ré­szére rendeznek tanácskozási szeptember 23-án Salgótarján­ban, a Nógrád megyei Tanács VB helyiségében. Ezúttal meg­vizsgálják, milyen eredmé­nyeket hozott az 1965. évi novemberi párt-vb határozat, valamint a tanács-vb 1968. évi január 31-i határozatának ed­digi végrehajtása. E két ha­tározat a közelgő történelmi Hogy a Salgótarjáni Művé­szeti Hetek programjában a budapesti Kis Színpad is sze­repet kapott, az bizonyos ér­telemben szükségmegoldást jelentett, másrészt viszont egy kétségkívül létező igényt elé­gített ki. Akik a könnyedebb szórakozás barátai, Kállai Ist­ván és Dobos Attila közös vál­lalkozását, az Ilyennek hazud­talak című háromfelvonásos zenés komédiát osztatlan örömmel üdvözölték a prog­ramban, s tapsolták-mulatták végig. A térténet egy válófélben levő házaspár bonyodalmas különélésének viszontagsá­gait viszi színpadra bőséges és élvezhető helyzetkomikummal körítve. Hogy mit várhatunk végkifejletnek, az már az el­ső felvonás derekán kétségte­len a néző előtt, majdhogy bi­zonyosat tippelhet. Ez egyben a legsebezhetőbb oldala Kál­lai darabjának — ez az áttet­szőség. Újólag arra jutunk, hogy e műfaj szerkesztésében a cselekmény szellemes, ki­Nap-nap utón benépesül a közös gazdaságok határa a szé- csényi járás közös gazdaságai­ban is. Szántanak, vetik a ro­zsot és az őszi árpát a terme­lőszövetkezetekben. A járási tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán nyert tá­jékoztatás szerint a tervezett 1500 hold őszi árpából mint­egy hétszóz holdon került földbe a mag. A rozsot 150 holdon vetették el. A munka Nem ritka az arról szóló hír, hogy gyermektartásáé) nemfizetése miatt a bíróság az apát hosazabó- rövidebb Ideig tartó szabadság- vesztésre ítélte. Tévedés lenne eb­ből arra következtetni, hogy a tartási kötelezettség csupán az apára nehezedik, az apánál maradi ján bírálják el, hanem sport­szerűen pontozzák. Ilyen fel­adatokat pontoznak például: fejszével célbavágás, függőle­ges és vízszintes helyzetben. Papírfa sarangba rakása a leg­rövidebb idő alatt és a lehető legtömörebben stb. Annak a motorfűrészesnek tehát, aki egész éven át a teljesítmény növelése érdekében küzd és dolgozik, semmi esélye nincs még helyezésre sem. Sportsze­rű felkészüléssel, rengeteg gyakorlással még az is első le­het, aki esetleg munkavégzés közben nem ér el kimagasló eredményeket. Az ilyen móri. szerrel, 1966-ban Visegrádon rendezett versenyen Telek István, aki az 1966—67-es gaz­dasági évben csaknem 70 0 köbméter fát termelt ki mo­torfűrészével (az országos át­lag a 3000 köbméter körül van) csak az utolsók között végzett Természetesen a versenyző évfordulók színvonalas előké­szítését, illetve méltó megün­neplését, s az ezzel összefüg­gő feladatokat tartalmazza. A munkáról és a teendőkről Hankó János, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese tart beszámolót. Második napiren­di pontként a résztvevők meghallgatják dr. Molnár Pál­nak, a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályvezetőjének beszámolóját az új tanév be­indulásának tapasztalatairól s az aktuális tennivalókról. fogyhatatlan bonyolításában mindmáig mennyire messze vagyunk a szakma korábbi mesterétől, Molnár Ferenctől —, hogy hazai példát mond­ják, —, s még inkább az elbű- völőn szellemes franciáktól. Ez utóbbira éppen a Kis Szín­pad—Vidám Színpad produk­ciójában nemrég látott Osz­kárt említem ellenpéldának. Kállai István, ha tanult is a mesterektől, az Ilyennek ha- zudtalak-ban alig-allg jut túl a dolgok könnyebbik részén, a helyzetkomikumon, így aztán amit látunk inkább bohózat, mint komédia, — jellemrajzai halványan kon torozottak. Ez észrevételek ellenére a darab kellemes órákat nyújt, sok élvezetes percet szerez a nézőnek. Ebben Kabos Lász­lóé, Géczy Dorottyáé, Horváth Tivadaré, Lorán Lenkéé, Gál- csiky Jánosé a nagyobb ér­dem, de jól szolgálta a nuUal- tatást Hlatky László, Csonka Endre, Csala Zsuzsa. Hegedűs Györgyi, Berényi Ottó is. <b. t ) folyamatos, hiszen a talajelő­készítést végző gépek, amikor az idő engedi, szinte megállás nélkül dolgoznak. A mintegy kilencezer hold földből, csak­nem nyolcezer hold talajelő­készítésével végeztek. A burgonyatermelő gazda súgókban javában tart a szü­ret. A hét közepéig, mintegy hatszáz hold termését szedték fel a szorgalmas szövetkezeti asszonyok. gyermekek eltartásához az anya- nak is hozzá, kell járulnia. A balassagyarmati járásbíróság háromhónapi végrehajtható «/.a* badságvesatésre ítélte P. Józnetné borsosberényi asszonyt, mivel elő­ző házasságából származó gyer­mekei részére korábbi ígérete el­lenére sem fizetett tartásdíjat. motorfűrészesek mint a 'Mátra Erdőgazdaság színeiben indu­ló Blazsek Béla is, az erdőgaz­daságok legkiválóbb motorfű­részeiéi, de emellett hosszú időn keresztül rendszeresen tréningeztek erre a versenyre, míg a mi motorfűrészeseink- r.ek erre nem volt lehetőségük, de kedvük sem." A levélírók végül ígéretet tesznek arra, hogy motorfű- részeseik jelentkezése esetén idejében felkészítik őket 8 jövő évi verseny ns. A szerkesztőség javaslata: úgy kellene módosítani a fa­kitermelők öttusáján a pon­tozás módszerét, hogy ebben bizonyos pontszámot az egész évi termelő munkában elért eredményekre is adjanak. Ja­vaslatunkra felhívjuk a Me­zőgazdasági és Élelmezésügy! Minisztérium erdészeti hivata­lának figyelmét. L. Gy. A vérzés megállít ásának új módszere Or Vilcnwzkij, a moszkvai í. szá­mú klinika orvosa Igen egyszerű kisérlel sorozat után eredeti mód­szert javasolt a vérzések megállí­tására. Rájött ugyanis, hogy a fi­zikai megterhelés, így a közönsé­ges torn »gyakorlatok gyorsítják a véralvadást. Az orvos önkéntes jelentkezőkön a bőr átvágásával vérzést idézett elő, majd megkérte a pácienseket, hogy végezzenek el bizonyos tor­nagyakorlatokat. A laboráns mér­te az időt, hogy mikor kezd al­vadni « vér. firdekes, bogy a gyenge megterhelés gyorsította, a közepes megterhelés viszont lassí­totta az alvadást. Végül kidolgoz­ták az egészséges ember számára legmegfelelőbb „dózist”, arai 30 erőteljes térdhajutásból áll. Az edzett sportolónak valamivel több térdhajlítást kell végezni, a krónikus betegségben szenvedő embernek azonban három—öt térdhajlítas is elegendő. Az érdekes jelenségnek ma még nines tudományos magyarázata. A véralvadás mechanizmusa nagyon bonyolult, és nehéz lenne megmon­dani, hogy a kémiai folyamatok melyik láncszemét befolyásolja a fizikai megterhelés. De feltételez­hetjük, hogy a természet, amely kialakította a szervezetnek ezt a rendkívül fontos védekező reakció­ját, gondoskodott arról, hogy az a legbiztonságosabban működjék olyan esetekben, amikor az em­bernek küzdenie kell az életéért. Sorozás Az ünneplőruhás fiatalok láttán azt hihetne az ember, hagy bankettra. vagy ünnepi diszebédre érkezett, nean pe­dig a szokása, őszi sorozásra. A hangulat kötetlen, a söntés pultja mellett — söröspohár­ral a kézben — élénken be­szélgetnek. Jólesik a sör. gu­lyáslevest és pörköltet osztot­tak ebédre — nem italos azonban senki. Míg kint társaik ebédelnek, vagy Kovács János tájékozta­tó tisztnek a honvédelmi tör­vényről szóló előadását hall­gatják, bent — a balassagyar­mati MÁV-kultúrház egyik helyiségében — egymás után kerülnek a bizottság elé a fia­talok. Most éppen a nagyló- ciakon a sor. velük beszélget Molnár László alezredes. Lász­ló Frigyes nagylőci tanácsel­nök személyében segítségre is akad. azonban ritkán van szükség a véleményére. A fia­talok megilletőd.öttség nélkül felelnek a kérdésekre, beszél­nek terveikről, vágvaikról Elsőnek Takács Károly ül a sorozó bizottság elé. Az orvo­si vizsgálatokon resset az »'Tészségházban már túliutott, és bár nem ismeri még dr. Fineries( András sorozó orvos döntését, biztos benne. hogy A nógrédmarceli tanácshá- zán sokszoknyás parasztaaz- szony várakozik türelmesen. Balázs István tanácstitkár passzust marhalevelet — készít, mivelhogy az adás-vé­telhez nélkülözhetetlen ez az irat. Néhány perc múlva már az egész községet érintő gon­dokról beszélgetünk. A tanács­titkár azonban elnézést kér, eok a munkája —- az elnök szabadságon van — s aiánlja, inkább nézzek körül 8 falu­ban. jól élnek az emberek A községben takaros házak sorakoznak. Sok a „vidéki palota”. Egyik-másik a fővá­ros villanegyedebe is beillene Egy ilyen „palota” kapuja előtt találkozom egy csoport asszonnyal. Az iskola felől érdeklődöm, , közben akarat­lanul tanúja vagyok egy vitá­nak. Arról tárgyalnak, hogy az egyik asszony miként ren­dezte be a fiatalok lakását. Meglepve hallom, csupán a szobára majdnem félszázezer forintot költöttek önkéntele­nül jegyzem meg, hogy Ilyen lakásban keleti a kényelem, öröm benne lakni. Mindenki­ben megakadt a szó. Azután mikor magukhoz tértek, ha­mar kioktattak, hogy mit gon­dolok, a nagy lakás csak az ünnepekre szál. Hétköznap megteszi a kiskonyha ’s. Nem mindenki ilyen Marca­lon. rie a ég akad.iak hasonlók rókán. A csaknem ezer lakosú községnek jórésze „kijár" dol­gozni. Némelyek a szomszédos Szügyben kerestek munkaal­kalmat, többen járnak Balas­sagyarmatra, de ell álnak a fő­városba is. A hazajárók már másként vélekednek a nagy lakásokról Élni is akarnak abban a jólétben, amit a mun­kájuk által teremtettek. Nagy körzet Vajon, ha jól élnek az em­berek, a község is igy él? Ha statisztikát készítenénk, érde­kes eredmény derülne ki. De nézzük sorjában. Az utak, jár­dák többsége portalanított, be­tonból készített. Erre minden évben kivételes gondot fordít a tanács. Jövőre pedig végre a Csőri-szögbe is „eljut” a be­tonjárda, mert esős időben a gyerekeket háton hozzák az iskolába. Elkészül a Dózsa György utcában is az út és a járda, s ezzel csaknem befe­jeződik a program. az Ipoly megfelel katonának. Mikor a bizottság elnöke megkérdi, van-e valami problémája, kí­vánsága, előbb egy pillanatra zavarba jön, de aztán beje­lenti: szeretne a gépkocsizók- hoz kerülni. Az elnök a pa­pírokra tekint: — Dehát nincs jogosítványa... — Éppen ez az, — magya­rázza belemelegedve a nyurga fiú — ha esetleg addig meg­szerezhetném ... — Rendben van — tesz pon­tot a beszélgetés végére Mol­nár alezredes — egyelőre be­osztom raktárőrségre, de ha jogosítványt szerez, gépkocsi - zó is lehet. Van-e ezenkívül még kívánsága? — Nincs — búcsúzik a le­endő gépkocsivezető-raktárőr. A következő, Szercsik Ist­ván, a többiekhez képest fia­tal, húszéves. Bádogos a szak­mája. Kész ember már — mondja László tanácselnök. — Nős, Kéthónapos gyereke van, havonta hazaviszi a két, két és fél ezer forintot, s ami egy Ilyen fiatalembernél mégin- kább dicséretes, már saiát házzal rende'közi k. Szociális helvzetére vaió tekintettel — családfenntartó — egyéves szolgálathalasztást kan. A sorozás folyamán egész­Közvetlenül az iskola előtt találkozom a postai kézbesítő­vel. Tömött oldaltáskájában sokféle újság lapul. Sokan ol­vasnak Nógrádmarcaion, — Szeretik az újságot — mondja Sebők Ferenc — csu­pán azt hiányolják az olvasók, hogy keveset írnak rólunk. Pe­dig lenne mit írni a NOGRAD- nak is. Itt van pexuéul az, hogy az iskola két helyen mű­ködik. .. Az iskola valóban két épü­letben nyert elhelyezést. Mint körzeti iskola — Ide járnak az ilinyl és a nógrádgárdonyi gyerekek is — sok nehézség­gel küzd. A pedagógusok mos­toha körülmények között ta­nítanak, s ezen jó lenne vál­toztatni, Jobbak a körülmé­nyek a művelődési otthonban, ahol klubszoba, könyvtár áll a fiatalok rendelkezésére, he­tenként kétszer pedig mozi- előadást rendeznek. Nógrádmarcal körzeti orvo­si székhely is, Keresem a dok­tort, de nem találom. Nagy a körzet, sok az elfoglaltsága. A környező községek is hozzá­tartoznak. Az ilyen nagy kör­zet betegeit csak nagyon lel­kiismeretes munkával és nagy erőfeszítések árán lehet ellát­ni. Egy hirtelen ígéret Öröm érte a marcaliakat a napokban. Megnyitották az új italboltot. Kívülről és belülről nagyon reprezentatív, csak ne lenne mellette egy félig szét­bontott istállóépület. Ennek a magyarázatát viszont Ubran- kovics István termelőszövet­kezeti elnöktő] ismerem meg. Az egyik tanácsülésen nagy vita alakult ki, mi legyen az italbolttal. Hogyan lehetne széppé, vendéglőszerűvé fej­IWIéreftHex Gyakran hangzik el panasz, különösen a különleges test­alkatú vásárlók részéről, hogy nem találnak a maguk szá­mára megfelelő konfekcióru­hát. A szécsényi 15-ös ruháza­ti boltban ezen a gondon ügye­sen segítettek. Az üzlet két eladója díjmentesen vállalta, hogy az üzletekben vásárolt mentén ségi állapotuk miatt ketten részes ülnek szolgálathalasztás­ban. A tanácselnök rest&Uke­dik is: — Kevés a szolgálatra al­kalmatlan gyerek minálunk, csakhát most éppen az öre­gebb korosztály van sor alatt, akik a korábbi években vala­hogy kimaradtak. Túlzás vol­na azt állítani, hogy mind­egyik fiatal rajong a mundé­rért, ám a húzódozók is úgy vélik: jobb minél előbb túl­esni rajta. Soronkívüli vendég érkezik, már jóval túl van a katona­koron. Kovács László nem is maga, kisebbik fia. Tamás ügyében jött. A nagyobbik gyerek katona, Tamás is az szeretne lenni, de mivel egy családban egyszerre csak egy katonafiú lehet, apai engedély szükséges. Kovács I ászló az írásbeli nyilatkozatot hozta: „.. .Tekintettel a fiam kérésé­re, hogy szeretne a kötelező katonai szolgálatra mielőbb bevonulni, illetve nem akarja bevárni bátyja leszerelését, hozzájárulok ahhoz, hogy ka­tonai szolgálatának eleget te­hessen ...” teszten!. Az fmsz ad pénzt, de nincs hely, ahol felépíthetnék. Ekkor állt fel a tsz-elnök, * az elkeseredett szóváltás fö­lötti mérgében bejelentette, odaadja a régi istállót, épít­sék annak a helyére. Később már megbántam az elhamarkodott ígéretet, de most már nem bánom — mondja Ubrankovics István — Örülök, hogy így történt, mert így a későbbi fejlesztés, re is van lehetőség. Mutatja, hol lesz a „vendég­lő” kerthelyisége, a gépkocsi- parkírozó. s még talán nap­ernyőket is szereznek az ut­cai frontra. De az örömbe üröm ns vegyül: a kisvendég­lőnek is beillő italbolthoz csak egy pirinyó raktárt építettek. — Jólesik belépni egy Ilyen tiszta, rendes helyre — jegy­zik meg többen is a vendé­gek közül. — Hát még ha kor­szerű vegyesboltunk is len­ne. ., Elismerően beszélnek a mar­caliak az fmsz-ről, de ugyan­akkor a szűk, elavult vegyes­bolt átépítésével kapcsolatos óhajukat is hozzáteszik. Közben a szövetkezeti el­nökkel a közös gazdaságról beszélgetünk. A marcali tsz mindig a jók sorába tartozott Az idén ugyan veszteségek ér­ték. de a jövedelem nem ma­rad a tervezett alatt, Sokat fejlődött az utóbbi években a szövetkezet. A tapasztalt elnök mellett ifjú szakemberek segí­tik a közös irányítását, közben elsajátítják a vezetés forté­lyait. Kiépült már — de to­vább bővül — a község szélén a korszerű major, s ez nemso­kára lehetőséget nyújt a köz­ség központjába települt régi major felszámolására. S ide a tsz saját költségén sportpá­lyát akar építeni a falunak,.. Pádár András igazitjdk ruhákat méretre iguzitjak, Soproni László a férfiruhákat, Sztrecho Miklósné pedig a női ruhákat igazítja a külön­leges alakokhoz. Ügy mondják, ez a díjmentes munka nekik is kifizetődik, mert növekedik a forgalom, s ezzel együtt az eladók jutaléka is. — Ilyen is van — mondja mosolyogva a sorozó bizottság elnöke —. és nem ez az egyet­len eset. Sokan önként jön­nek. Balogh Istvánnal hamar vé­gez a bizottság. A többi be­szélgetés sem nyúlt hosszúra, de ez pillanatok alatt véget ért: — Foglalkozása? — Cukrász. —- Mi a véleménye a kato­naságról? — .. .Hogy hosszú az idő. — Menyasszony jelölt van? — Még erre a kérdésre is rezzenéstelen a fiú arca: Az mindig akad — Hová akar kerülni? — Nekem mindegy. — A határőrség jó lesz? — Nekem Jó. Az elnök szól. figyeljem a sorozó orvos tevékenységét, nagyon lelkiismeretesen dol­gozik. Vizsgál, mérlegel, és csak azután mondja ki az eredményt, Nem könnyű mun­ka az orvosé. De az övé talán még nehezebb. Érzékeny, ala­kítható emberanyag irányítá­sa. eloszl-ása van rábízva, nem véthet hibát. A sorozóaaztal- tól felálló fiatalok fetezaba- badultsáea bizonyítja: sikerrel látja el feladatát B. L. NÓGRAD - 1968, szeptember 21., szombat 3 Tanácskozás Salgótarjánban Járási és városi vb elnök­Sainhnsi esték Ilyennek hazudtalak Vetik az árpát és a rozsot Hz asszony is fizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom