Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-24 / 198. szám
„Palócföldön születtünk... ” Balassagyarmati táborozok között — A postás-író bácsinak tetszik lenni? — szalad hozzám egy legényke. mikor belépek a balassagyarmati Bajesy- iskola udvarára. — Nem újságírót akartál mondani? — Persze, újságíró — nevet rám hamisan. — A Lucza tanító néni valami ilyesfélét mondott, csak elfelejtettem. A póttanár „Lucza tanító néninek” és pedagógus társainak nem kis feladatot jelent az iskola napközi-otthonos úttörőtáborának vezetése. Naponta 50—60 önfeledt, a vakáció örömeit élvező (sajnos, már nem sokáig élvező) gyerekre ügyelnek. Az első percben — ahogy meglátom az udvaron hancúrozó, szaladgáló, birkózó gyerekeket — arra gondolok, hogy nem cserélnék a pedagógusokkal. Egy ilyen napközi-otthonos nyár, és megvan az idegbaj. A tantermekben reggel ráadásul a bukott diákok pótvizsgára való előkészítése folyik. A tábor programja a nyolc órai gyülekező után csak kilenckor, a zászlófelvonással és parancskihirdetéssel kezdődik, mikor a nevelők végeztek a korrepetálás fáradságos munkájával. A sorakozó nem megy egykönnyen. Hogy a gyerekek végre őrsönként fegyelmezetten sorba állnak, abban nagy szerepe van Pa- lánki Imre „tanár bácsi” tekintélyének. — Imrével nagyon jól jártunk — mondja Lucza Já- nosné, — A Miskolci Műszaki Egyetem utolsó éves hallgatója, nyári szünidejének egy részét tölti nálunk. A gyerekekre nagy hatással van határozott, mégis baráti fellépése. Egy jó pedagógus veszett el benne. — Az viszont örökre elveszett — kapcsolódik be tréfásan a beszélgetésbe a pótpedagógus. — Mert örömmel megyek ' gépészmérnöknek. Remélem, ott is megtalálom azt a munkakört, ahol egyéni képességeimet a legjobban tudom majd hasznosítani. Mi a bátorság? Az őrsvezetők létszámjelen- tése után a napi jelmondat kihirdetése következik „Az úttörő bátor és fegyelmezett” — olvassa Mohos Laci csapattitkár. — Ki tudna erre példát mondani? — kérdi Palánki Imre. A tekintetek felélénkülnek, a zárt sorok kissé meglazulnak az érdekes kérdésre. Bátorság: ez igen! Repkednek a kezek a levegőben és egymás után hangzanak el az „értékes hozzászólások.” — Az például nagyon nagy bátorság volt — magyarázza igen komolyan Börcsök Endre, a nagyobbik Börcsök-fiú —, hogy mikor egyszer a futball- pályán. ahol játszottunk. a mozdony szikrájától kigyulladt a fű, mi oda mertünk menni és le mertük locsolni. — Igazad van — „értékeli” a feleletet a tanár —, de a fegyelmezettségre is tudnál példát mondani? Te például fegyelmezett vagy? Börcsök Endre hatodik osztályos fiatalember. akiről mindenki tudja, hogy nem az a kimondott angyal, férfiasán bevallja: — Én például nem vagyok fegyelmezett. öccse, Zoltán is „nagy formában van” ma, ő adja meg a választ: — Az volt a fegyelmezettség, hogy mikor a tüzet oltottuk, nem ugráltunk összevissza, mert könnyen bele is fulladhattunk volna a füstbe„Ipolyvízben fürödtünk.. (Lucza Jánosné: „Az iskolában fegyelmezetlen és bátortalan gyerekek is nagy fejlődésen mennek keresztül a nyári táborozás alatt. Az előbbiek úgy szokják meg a tábor fegyelmét, hogy nem is veszik észre a fegyelmezést. íme, a Börcsök gyerekek. Az utóbbiak megérzik, hogy a napi munka során számítunk rájuk és így önállóbbakká, bátrabbakká válna.”) A rögtönzött „értekezletet” nóta követi. A nótafa, az „öreg” Börcsök szembeóll a csapattal Az ember nem is hinné, hogy mekkora 'nagy hang tud kijönni egy ilyen kicsi gyerekből. A vékony gyerekhangok hatalmas fortévá olvadnak össze: „Palócföldön születtünk, Ipolyvízben fürödtünk, szép, szép, szép, jó, jó. jó. Itt az élet csudajó!’-’ Délután a strandon találkozom újra a gyereksereggel. Palánki Imre éppen a disz- kószvetés rejtelmeibe igyekszik bevezetni őket. A fiúkra láthatóan nagy hatással van a tanító bácsi duzzadó muszk- lija, odaadóan figyelnek a magyarázatra. Az alkalmi diszkoszt Demus Jóska hajítja a legmesszebbre, de az aprótermetű Vidó Pali is nagy rössel himbálja meg a Jtoron- got, aztán -.. a korong a helyén marad. A gyerek viszont majdnem elrepül a lendülettől. — A strand mellett, amelyet a városi tanács és a vízmüvek jóvoltából kedvezményes áron látogathatunk, a közeli futball-páiyán is kaptunk egy helyiséget. Itt sátrak és hinták, csúszda, kugli várja a gyerekeket — tájékoztat Lucza Jááosné. — Változatos programról is gondoskodtunk. A vasgyűjtésből összegyűlt, 2652 forintból két kirándulást szerveztünk. Az egyiket busz- szal a Párád—Galyatető—Kékes útvonalon, a másikat vonattal a váci Pokolszigetre. Rossz időben diavetítéseket, Ki mit tud-ot tartottunk a gyerekek számára. Egyenesen élvezet Búcsúzom a napközi-otthonos tábortól— Az újságíró bácsi tiszteletére eresszünk meg egy hurrát! — javasolja valaki és már száll is, sokáig kitartva a harci kiáltás. Hm. Milyen kedvesek ezek a gyerekek! Egy egész nyáron velük lenni: egyenesen élvezet. Amilyen pedagógushiány van. lehet, hogy jövőre én is elmegyek egy ilyen úttörőtáborba. Baranyai László Losonci turisták levele A csehszlovák turisták egy csoportja, akik Losoncról érkeztek hazánkba, néhány napot Nagybátonyban töltöttek, várva a hazájukban bekövetkezett események alakulását. A turisták tegnap hazautaztak Losoncra, s a határról levelet juttattak e] a nagybátonyj községi tanácshoz és a bányavárosi kollégium vezetőihez. Levelükben ezt írják: „Hálás szívvel mondunk Önöknek köszönetét azon barátságukért, jóindulatukért, amelyben ott-tartózkodásunk során bennünket részesítettek Legyenek sokszor üdvözölve: a losonci turistacsoport” — és 14 aláírás. Szerződéspótló szabályok A termelőszövetkezetekben nagy figyelemmel tanulmányozzák a napokban megjelent élőállat értékesítési szerződés alapfeltételeit. Az alap- feltételek első ízbeni alkalmazásával rövidesen megkezdődnek az 1969. évi átadásra szóló élőállat értékesítési szerződéskötések. Az alapfeltételek rendelkezései, korra és ivarra való tekintet nélkül, kiterjednek a vágás, továbbadás, tenyésztés és továbbtar- tás céljára szolgáló szarvas- marhára (borjúra, bivalyra), juhra, sertésre, lóra (öszvérre) vonatkozó szerződésekre. Törzskönyvezett tenyészállatokra áz alapfeltételek nem alkalmazhatók. A szerződési alapfeltételek részletesen kitérnek az adásvétel minden kérdésére. Jellegüket tekintve tehát az alap- feltételek olyan szerződés- pótló szabályok, amelyeket a felek, ha azoktól eltérni nem kívánnak, árukapcsolataik elrendezésében irányadónak te. kinthetnek. Szereti? AUTO CASCO biztosítást d) Jövőre „egybekelnek 55 EGÉSZEN MOSTANÁIG mindkét szövetkezet élte a maga életét. Azért sem a csitári- ak, sem az ilinyiek nem jártak behunyt szemmel A csitári- ak tudták, hogy a szomszédokat egy cseppet sem kényeztette el a természet. A földekkel erősen kellett dolgozniuk mindig, hogy termést takaríthassanak be. Kastélyt, gazdasági épületeket sem örököllek. így aztán mindenről maguknak kellett gondoskodniuk. Az ilinyiek figyelmét sem kerülte el, a két község határa egymást éri, s lám a csitáriak mégis módosabbak. Nagyobb a gazdaság, a szorgalmas szövetkezeti tagok jobban élnek. — Ez adta a gondolatot, hogy próbáljuk meg együtt — magyarázza Ilinyben Varga István, aki egyszemélyben elnöke és mezőgazdásza is az ötszáz holdas szövetkezetnek. Beszélgetünk, s egyetlen percig sem titkolja, mielőtt határoztak. sok mindennel próbálkoztak: hátha menne egyedül is. Nem állítja, hogy teljesen eredménytelenek voltak ezek a kísérletek. A hozamok minden esztendőben nőttek. Hanem a tagok jövedelmét csak állami támogatással tudták kiigazítani 12 ezer forintra. Pedig az ilinyiek szorgalmához, igyekezetéhez nem fér kétség, Csakhát a szövetkezet, ben nincs több férfi, asszony nyolcvannál, s a tagok többsége az idősebb korosztályhoz tartozik. Váratlanul kérdez Varga Isván: — Találja el, hány éves a legfiatalabb fogatosunk? Hát próbálkozzunk. — Negyven. .. Rázza a fejét, hogy nem. — Húsz esztendős... Haneati az utána következő már hatvanöt. .. A gépek talán segíthetnének. — Nincs annyi erőnk, hogy olyan gépeket vegyünk, amelyek hasznunkra volnának — bizonygatja Párizs József, az elnökhelyettes. — De ha volna tehetségünk, akkor sem dolgozhatnának a traktorok kedvünkre. .. A meredek lejtők leszállítják a traktorosokat a gépekről. . ( Ügy mondják, valamivel több a csitáriak hozománya. Persze annyi azért Csitáron sem kerül, hogy bármit is elfecsérelhetnének. Az viszont igaz, amelyik tag tisztességesen dolgozik a közösben, az már megélhet a keresetéből. — Mi két esztendeje garantáljuk a tagok jövedelmét — mondja Komjáti István, a csi- tári tsz-elnök. Brigádvezetője, traktorosa volt a gazdaságnak, s három esztendeje elnöknek választották. — Ha munkaegységben számolnánk a pénzt, akkor úgy ötven forint körül lenne az értéke.. AZT MAR A HIRTELEN LOBBANÓ, fiatal mezőgazdásszal magyarázzák: miből csinálják a pénzt a szövetkezetben. Az idén a gabona fizetett a legjobban. Harminc vagonnal többet takarítottak be a tervezettnél. Vetőburgonyát termesztenek száz holdon Kisvárdónak, s jószágokat exportálnak. Mindezek ellenére az elnök nagyon reálisan méri a helyzetet. — Nézze, nagyobb gazdaságban a lehetőségeink is nagyobbak. — Szinte akaratlanul veszi védelmébe ily módon a szomszédokat. — Gépeink vannak. .. De egyéb területen is előbbre tartunk... Műtrágyából mi 240 kilót szórtunk ki holdanként. Nem azt mondom, hogy ennél nem lehetne több. De Ilinyben. úgy tudom mindössze a felére futotta. Aztán a kétszázhász szövetkezeti tag is többet végez, mint az ilinyi határban a nyolcvan. Jut erejükből arra is, hogy segítsenek, ha Ilinyben nem bírnak megbirkózni a tennivalókkal. Jövőre ugyanis a két szövetkezet egybekel. Az igent a napokban mondták ki a szövetkezeti tagok Ilinyben és Csi. táron is. A közgyűléseken a vezetők, a tagok sokáig beszélgettek. Olyan gondokra keresték a választ, mint a vezetés, a mun-, kaszervezés, a jövedelemelosztás. Mikor aztán sikerült eloszlatni a legapróbb aggály-felhőket is, következett a szavazás, a titkos döntés. Ilinyben mindössze hárman, Csitáron pedig négyen voltak olyanok, akik semmiképpen sem tudtak megbarátkozni a házasság gondolatával. megállapodtak ab BAN IS, az idén még mindegyik szövetkezet intézi a maga dolgát. Hanem a jövő évet már közösen készítik elő. Varga István és Komjáti István egyaránt azt mondta, a két szövetkezet vezetői szinte naponta találkoznak, hogy egyeztessék az elképzeléseket. Mert meg kell hagyni, szép terveket szőnek a jövőt illetően. A háromezer holdas gazdasághoz méltó elképzeléseket. Készségesen sorol közülük néhányat Komjáti István. — A növénytermesztés szakosításával megszabadulhatunk olyan növényféleségektől, amelyek keveset hoznak, Az itteni adottságoknak a legmegfelelőbb a szarvasmarha- és juhtenyésztés. A gépek szerepe is megnő... A legtöbb szó mégiscsak a legsűrűbb tennivalókról esik. Az őszi szántásról, vetésről, amelyet már egészen együtt végeznek. Hiszen a búzát, amit az össze! veinek, úgyis közösen aratják le a szövetkezeti tagok. r Uj fogalom, új feladatok As általános honvédelmi előképzésről A magyar néphadsereg a személyi állomány hazaszeretetét, szocialista öntudatát, technikai felszereltségét Illetően jogos büszkesége az országnak; a mi népünk szabadsága mellett a világ szocialista vívmányainak oltal- mazója is. Tagjaitól ma többet várunk, mint tegnap; holnap még többet, mint ma. A pártban, a kormányban megvitatták, hogy a jelenlegi adottságok mellett remélhető-e. hogy a közeljövő sorkatonái nyújthatják-e azt a’ többletet, amelyet hadseregünk fejlesztése megkövetel tőlük. A válasz nemleges volt. A követelmények nagyok, azokhoz képest a szolgálati idő rövid. Nemes cél érdekében kell elérni, hogy fiatalságunk szellemileg és fizikailag fejlettebben öltse magára az egyenruhát, vegye kezébe a fegyvert. Az MHSZ szerepe A feladat végrehajtásában rendkívül jelentős szerep vár a Magyal' Honvédelmi Szövetségre, amelynek közvetlen elődje, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség rengeteg szak- tanfolyamon megszámlálhatatlan elektronikai, híradós, gép- járművezető. műszaki képzettségű fiatalt adott a néphadseregnek. Ezek a fiatalok egyszeriben otthon érezték magukat a laktanyában; azok viszont, akik a kiképzés korlátozott lehetőségei miatt nem vehettek részt abban, aránylag soká bizonytalankodtak, a nem kis részben e bizonytalankodás miatt nem adhatták teljesítőképességük javát. A kiképzés első heteiben, hónapjaiban a volt MHS-isták kissé unták az előadásokat, mivel az elhangzottak javarészé már nem volt újság a részükre. A kiképzők az oktatás során kénytelenek voltak a kellően fel nem készített fiatalok ismeretkincséhez - alkalmazkodni, hiszen belőlük is teljes értékű katonát kell nevelniök Az általános honvédemi előképzés célja éppen az, hogy valamennyi bevonuló fiatal rendelkezzék alapvető honvédelmi-technikai ismerettel. Ennek oktatása már az őszszel megkezdődik az általános iskolák hetedik, az ipari tanuló-intézetek és középiskolák első osztályaiban. Az új tantárgyat az iskola erre legalkalmasabb nevelője — lehetőleg tartalékos tiszt, sok helyütt a testnevelő tanár — adja elő. A Magyar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei vezetősége az ő számukra szeptember elején tart oktatást, amely után elnyerhetik a lövészet-vezetői igazolványt. Izgalmas anyag A diákság bizonyára őszinte érdeklődéssé! hall majd a néphadsereg fegyvernemeiről, szakcsapatairól, a katonai térképpel bánás művészetéről, modern haditechnikánkról, lelkesen vesz részt a lövészeteken, hallgatja a katona-politikai tájékoztatókat. Az elsajátítandó anyag fontos, és a szó jó értelmében véve izgalmas. Megyénkben a rétsági járásban megszervezett úttörő honvédelmi század jól példázza, mennyire szívesen „katonáskodnak” a serdülők. A szocialista hazaszeretetet a legtöbb Nógrád megyei gyermek az anyatejjel szívta magába, a hős partizánok megyéje a miénk. Büszkén adunk hírt arról, hogy számos politikai és gazdasági vezetőnk teljesen át- érezte, milyen erkölcsi kötelezettség háramlik reá az általános honvédelmi előképzésből. Szécsényben a községi tanács felújítja a lőteret. Nagy- bátony új fedett löpadut, Balassagyarmat új lőteret épít. Salgótarjánban az Öblösüveggyár, a ZIM és a Gépipari Technikum közösen teremt lőteret. A kiképzésben résztvevő MHSZ-aktivisták fizetett munkaidőben sajátíthatják el a munkájukhoz szükséges ismereteket. Az említett helységekben, üzemekben helyesen értették meg, hogy a haza nem jótékonykodásért esd az általános honvédelmi előképzés sikere érdekében, hanem határozott, szűkmarkúságtól mentes tetteket követel. Nincs szükségünk nagyhangú ígérgetésre. Ne vállalkozzék senki arra, hogy a lőtér biztosítására aranyhegyet hord el —, de hordja el, ha már vállalta, a salakdombot, A felkészülés Ingyenes Vannak fiataljaink, akik a nyolcadik általánossal befejezték tanulmányaikat. Társadalmi rendinktől merőben idegen igazságtalanság volna ezeket a legfiatalabb dolgozókat megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a szerencsésebbekkel azonos felkészültséggel kezdhessék meg katonai szolgálatukat. A Magyar Honvédelmi Szövetség a párt és a kormány óhajának tesz eleget, amikor elvtársi szeretettet nyitja meg előttük a klubok ajtajait. Természetesen az ő felkészítésük éppúgy ingyenes, mint az ipari tanulóké, a diákoké. Nincsenek hamis illúzióink, nem állítjuk, hogy valamennyi tizenöt éves, az iskolából kikerült leány és fiú kapva leap az alkalmon. Az ifjú kommunistáknak, de legalább annyira a szülőknek is kötelességük, hogy az általános honvédelmi előképzés jelentőségét felfogni nem bí-ó ifjakat okos, jóakaratú szóval irányítsák az MHSZ-klu- bokba. Borváró Zoltán Nincsenek fiatalok? Az egyházasden- gelegi községi KlSZ-szervezet titkára. Laukó Gyula, a tsz-nél dolgozik, a kertészetben. Panaszkodik. Tavaly harmincnyolcán voltak az alapszervben az idén csak huszonötén. Elmennek a fiatalok. Jobbágyiba és másfelé dolgozni. Tavaly: jártak Agárdón. Huszonötén utaztak. Kap. csolatuk volt egy csillaghegyi üzem. mel. Az ö üdülőjükben tartózkodtak. Társadalmi munkát végeztek a ktíltúrház építésénél. Két éve lassan ennek is. Dolgoztak a kézi. labda-pálya épí- . lésénél. Ez ís a múlt évbén volt. Zenekart próbáltak szervezni. Nem sikerüli. A hangszereket megvásárolták, a tsz taníttatta a fiúkat. Lejárt egy zenetanár is. A fi. úk szétszéledtek. Újra csak panasz. Nehéz a fiatalokat összefogni. Sokan eljárnak a községből. Szombatonként hazajönnek azok, akik másutt dolgoznak. Ilyenkor ők a ..császárok''. Mindig csuk a „volt”, ki jelenre nehéz a válasz. Az az igazság, bogy nincs megfelelő szervezeti élet. Pedig ott a kultúr ház. Az alapfeltétel megvan. Van televíziójuk, lemezjátszójuk. Lehet klubéletet élni. A feladat nem látszik nehéznek. Kézbe kellene fogni a fiatalokat, megfelelő programról gondoskodni, nem kampányszerűen tevékenykedni Panasz helyett cselekedni kell. Kik mások tegyék ezt, ha nem a fiatalok? Ha önerőből nem megy, köriénél,- segítséget. Akad a községben patrónus. Sz. L. NÖGRÁD — 1968. augusztus 24 szombat 3 Vinczc Istvánné
