Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

Az MHSZ vegetál

Tavaly ebben a községben is megalakult a Magyar Honvédelmi Szövetség alapszervezete. Megalakult, de azóta semmit sem tevékenykedett. A tagok még nem jutottal, igazolványhoz, így érthetően a tagdíjat sem fizetik. Az alakuláskor ígértek főit • meg fát, nem valósult meg , abból még jóformán semmi. Pedig a fiatalok is szeretnének lövészetre s más sportreiidezveny- re járni, csak lenne aki szervezné. Az MHSZ-ben látták a megoldás útját. A baj csupán abban van, hogy az alapszervezet még nem indult el ezen az úton.

Dengclcg, az arcú falu

A régi krónika nem sokat jegyzett fel Egyházasdengeleg- azok közül több mint hetven teljesen új. Az építkezésekkel ről. S bár az 1911-ben kiadott enciklopédia szerint ez c és a régiek átalakításával az épületek több mint fele új község a XV. században szerepel először a helység-névtár- köntöst öltött. Mondják is a községben, sokat változott a bon, korábbi feljegyzések szerint római katolikus temploma falu. Állítják, hogy aki egyszer Dengelegre költözött, az nem

tj ttörők

1322-ben csúcsíves ízlésben épült. 1484-ben a Rhédei család volt a föld ura, 1562—63-ban a török hódoltsághoz tor- iozott és Ali Hasszán török tiszt hűbérbirtokában található. Érdemes talán azt is megjegyezni, hogy az 1715. évi összeírásban kúriális községként szerepel öt magyar és hét tót háztartással.

Ennyit a történelemből. Számunkra sokkal érdekesebb a ma. A 810 lakosú községben összesen 227 ház található,

megy el szívesen. Azt hangsúlyozzák — vezetők és falubeliek egyaránt, hogy ha o régi öregek, okik 25 évvel ezelőtt hagyták el az élő világot, felébrednének, egészen bizonyos, hogy nem ismernének o községre. Még egy érdekes mondás cgyházasdengelegröl: az emberek megöregednek, de építenek az utókor számára, a holnap fiataljainak.

Üj arcú falunak ismertük meg Egyházasdengeleget.

Az elnök asszon v

Két év mérlege

Nem fiatal, de nein is idős asz- szuny Illyés Jó- zseí'né. a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Ö az egyetlen á pásztói járásban, áld asz- szony létére a helyi államigazgatás; szerv élér) áll.

Negyvennégy éves. Fiatalos és vidám. Pedig gondja mindig akad — bőven. Bár a három lánya közül az egyik állandóan „besegít” a háztartási munkába, azért tennivaló néki is marad. A család mellett a közösségért dolgo. zik, ha kell, ej- jel-nappal,

— Szeretek az emberekkel foglalkozni — mondja. — Megszoktam. hogy mindig közöttük legyek Igaz, csak 1967 márciusától vagyok ezen a poszton. Akkor választottak meg a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökévé. De a közügyekkel már korábban is sokat foglalkoztam. Már a második ciklusban ' vagyak megy-ej, tanácstag is. Persze nem hiányzik a gyakorlat az asz- szonyok körében végzett munkánál sem, A nőtahács- nak megalakulása óta vezetőségi tag. ja vagyok..

Minden azt bizonyítja. Illyés József né nem fél

a munkától. Ha kellett, a termelő- szövetkeze tben állta meg a helyét. Ha szükséges volt, a tojásbegyűjtésben tevékenykedett hasznosan. De mint elnököt is megtalálni mindenütt. A hivatalban csakúgy, mint az emberek között, vagy a különböző társadalmi munkáknál.

— Példát kell mutatni. így is azt mondják, hogy nő. uralom van Dengelegen. A titkár is nő. mi több. a hivatalsegédünk is asszony ... Azért bírjuk a munkát, ha kell. túlteszünk a férfiakon is, Persze csak akkor, ha ők is segítenek ...

Valaki azt mondotta, új arcot ölt a falu A mának, de még inkább a holnapnak építenek a községben. Az emberek megöregednek, de jön az utókor, legyen még szebb az élete. Ha az érdeklődő csak az utóbbi két év eredményeit vizsgálja, akkor azt mondja, valóban új arcot öltött Egyházasdengeleg. A puszta tények felsorolása is pozitív mérleget mutat. Közös összefogással, az állam segítségével, a falu lakóinak társadalmi munkájával sok minden létesült ebben a kis községben. Vegyük csak sorjába, ha nem is fontossági sorrendben.

Kellett a művelődési ház a faluban. Tavaly hozzáláttak a

régi íelújitásához. A 120 ezer forint mellé 60 ezer forint ér- lékű társadalmi munkát végeztek a községbeliek. így létesült a 150 személyes előadóterem, a klubhelyiség és a könyvtár. Öreg volt már az óvoda is. Felújították. A 100 ezer forintos újabb 100 ezer dalmi munkával toldották meg. Üresen állt egy régi garázs a községben. Nem használta azt senki. S' mennyire ügyesek a dengelegiek: átalakították. így lett a garázsból fodrászüzlet, zöldségbolt, tejfelvásárló, szóval arra hasznosították, amire a legnagyobb szükségük volt.

Nem közhely. Befejezték a

község járdásítását, összesen három kilométert építettek. Két éve készült el az 1,5 kilométer hosszú tsz-bekötőút és a tanácsi műút. Körülkerítették a temetőt, befejezték a patakszabályozást Héhalom és Szirák között, 2,8 millió forin- költségvetést tos állami költségből. Az idén a forint társa- patak fölé félmillió forint költséggel új hidat emelnek a

Lányok állnak a tanácsháza előtt. Úttörők. Beszélgetünk, iVíladoniczki Ági mondja:

— A 3619-es Dobó István úttörőcsapatnak vagyunk a tagjai. Nyáron nagy élményem bolt. Saigon voltam őrsvezetőképp táborban. Nagyon sok mindent tanultam. A kisdobosoknál leszek őrsvezető. Az úttörőcsapatban 69-en. vagyunk. A nyáron dolgoztam. Uborkát szedtünk a tsz-ben. Voltunk a Balatonon. Jaj. a? csodálatos volt!

Laukó Márta közbeszól.

— Én is dolgoztam a tsz'ben. Borsót szedtem. Sokat játszottam, olvastam. A vasgyűjtésből is kivettük a részünket. Harminckét mázsa vasat gyűjtöttünk. A Balatonon én is jártam. Ötvenen voltunk, három napig. Bejártuk Tihanyt, Siófokot. Minden évben megyünk valahová. Hogy tanulok? Az átlagom 4,5 volt. Most megyek hatodikba.

Zsiga Violetta:

— Kitűnő tanuló vagyok. A dengelegi úttörők minden évben utaznak. Ez már hagyomány. Jövőre leszek nyolcadikos. Még elmehetek az iskolával a Mátrába, oda tervezzük az utazást. Két jótaközségben. Aztán itt van az tiulönk Esztergomban és Taiskola. Tavaly bevezették a vizet, aiosdótálakat kaptak a gyermekek. Most a szertárat építik. De minek is soroljuk az eredményeket? Ennyi is megmutatja Dengeleg új arcát.

tán volt jutalomkiránduláson. Hárman vagyunk itt az öf barátnőből. Hiányzik Illyés Mária és Mlinárcsik Zsuzsa. Ketten táncolunk a tánccsoportban, Bujákról a seregszemléről hoztunk két ezüst érmet.

Ha késve is, de csobog majd

A vízprobléma Dengelegen az egyik nagy gond. A termelőszövetkezet 1,5 millió forintos költséggel már hozzálátott a vízmű építéséhez. All a víztorony, igaz még nincs szivattyúház. Ami most a legfontosabb, ez a vízmű megoldja a község gondját is. A tervek most készülnek, a télen megalakítják a viztársulást, s úgy tervezüv, hogy jövőre az építkezést is befejezik. így, ha késve is, de csobog majd a víz Egyházasdengelegen.

Falumúzeum lesz

Arra valamennyien büszkék a faluban, hogy m&r csak egyetlen egy zsúpos ház áll Dengelegen, Arra pedig azt mondják: remélik még sokáig. Ebből a zsűpfedeles házból ugyanis falumúzeumot kivannak létesíteni, az utókor számára. összegyűjtik a régi háztartási eszközöket, használati tárgyakat, berendezik a házat a korabeli tárgyakkal, s rezervátummá nyilvánítják, A tárgyalások jól haladnak: „Légijén múzeuma Dengelcgnek is!”

Mindenki egyet akar

Lesz-e ipar?

Az biztos, hogy nagyon kevés község, illetve termelő- szövetkezet dicsekedhet olyan patronáló üzemmel, mint éppen a dengelegiek. A falu lakói és a Csillaghegyi Lenáru- gyár dolgozói között régi az elvtársi, a baráti kapcsolat.

Számos esetben együtt ünnepelnek a nőnapon, az alkotmány ünnepén Dengelegen vagy Budapesten. És ha megszorul a közös gazdaság, segítenek a lengyáriak. Ha a í'ő- vason” hallottuk, hogy a termelőszövetkezet ebben az évben eddig mintegy 450 ezer forintot költött a gépek javítására,. új alkatrészek, motorok beszerzésére.

Ámde higyjék el, fura dolgok történnek a dengelegi termelőszövetkezet gépjavító

Többe kerül a leves, mint a hús

Ha azt állítanánk, hogy a termelőszövetkezet traktorosai, munkagépkezelői elégedettek, akkor nagyon nagyot tévednénk. Annak ellenére, hogy a közös jól gazdálkodik, vannak eredményei, talán éppen az eredmények miatt személlenzővel járnak a vezetők,^ műhely körül. A „jávárosiak kérnek segítséget, ott teremnek a falusiak. így van ez rendjén.

Most nagy fába akarják vágni a fejszét. Ipart telepítenek Dengelegre. A termelőszövetkezet adja az épületet, a lengyáriak pedig cérnázó üzeni et telepítenek ide. Ez megoldaná a fiatal lányok és az

építkezésén dolgozott, mert a gépe meghibásodás miatt a csarnokban állt. Ugyanakkor Liptai Jenő. a műhely főnöke aratott a határban.

Előfordult, hogy a szerelők is traktoron dolgoztait a határban, mert a munka „most jól fizet”, télen p_edig a fűtött műhelyben „lehet jel keresni”, ugyanakkor a munkagép-kezelőknek nem tudtak munkát adni, vagy a javításra vártak a műhelyben. Rossz a tanulókkal való foglalkozás is. Kaszáltatnak velük, terményt

lapátolnak, tehát mindennel foglalkoznak, csalt éppen nem a szereléssel vagy a vezetéssel. Ha pedig ezért valaki szól, nagyon könnyen megkapja: „mehetsz, nincs rád

szükség!"

Fura egy helyzet ez. Hiszen ezzel az eljárással, gyakorlati módszerrel, az egyének érdekeinek előtérbe helyezésével mindenesetre többe kerül a leves, mint a hús. A traktorosok arassanak, szántsanak, a szerelők pedig gyógyítsák a beteg gépeket. Ez a feladatuk.

Ha valaki azt mondaná, hogy nincs furfang az asszonyokban, altkor a dengelegi példával cáfolni lehetne. Elhatározták ugyanis, hogy a Sport utcában is befejezik az útépítést, a térdig érő sár helyett bitumennel takart utat készítenek 450 méter szakaszon. Erre 300 ezer forint áll a község rendelkezésére.

Hogy jó legyen, s gyorsan is menjen a munka, ehhez kellett az asszonyi furfang, mármint a tanácselnöké. Tárgyalni kezdtek a Közúti Üzemi Vállalat vezetőivel, dolgozóival. A vállalat adja a gépeket, a falu fizeti a munkásokat és az üzemanyagot, biztosítja a társadalmi munkát. Létrejött az egyezség. A munkások szabad napjukat áldozták fel, s jöttek a gépek. Ha pedig már ott vannak a községben, akkor segédmunkás is kell mellé. Mit volt mit tenni, hajnali három órától is dolgoztak a falubeliek a gépek mellett, még vasárnap is Egyszóval mindenki egyet akart, ami valóra is vált. Az ünnepekre elkészült a Sport utca.

Cselekedni kell...

asszonyok foglalkoztatását, kü- műhelye körül! A nyáron az lönösen a téli időben. A tár- ,, -u ~ - ,

gyalás jó úton halad, a meg- aratás • dándarjaban, a gepkevalósításon a sor, amiben na- zelők egyike-másika otthon gyón bíznak a falubeliek. töltötte el az időt, lakásának

A tsz-elnök gondjai

Az útépítésnél irányítja a munkát Jakus Pál, a Kossuth Tsz elnöke. O mondja:

— Bemutatni a tsz-t? Lehet, Vegyes profilú tsz vagyunk. Háromezer-háromszáz holdon gazdálkodunk. Termesztünk kenyérgabonát, sörárpát, borsót, uborkát, takarmányt. Igen, az aszály. Minket is megviselt. Melyik tsz-t nem? Számolunk, tervezünk. Állatállományunk Is szép. Van 580 szarvasmarhánk, 200 hízott sertésünk, 60 anyakocánk. Az aszály okozta takarmány kiesést pótolni fogjuk. Az állatok eladásánál példásul 900 ezer forint, aszály okozta kiesést pótoltunk. Lesz abrakunk. Panaszkodnom kellene. Meg is teszem. Három éve épül a vízmű. Nagyüzemi kút kellene a majorba. Június 30-a volt az átadási határidő. Ekkor kellett volna üzemelnie, a kútnak. Nem üzemelt. Tudja, hogy ez milyen kiesés? Minden nap primitív módszerrel szállítjuk a vizet. Szippantóval kerül a lajtba, a lajt előtt erőgép, s ez így megy évről évre. forintban mit jelent? Nem kevesebbet, mint százezret. Érthető, hogy a v ízmű felépítését várjuk ... Várja mindenki a községben.

A lengyel sör.'..

— Kissé barátságtalan ez a bisztró. Nem gondolja, főnök?

— Igaza van. Olyan, mint egy italbolt. Nem sokáig. Hamarosan függönyöket kapunk. Csinosítjuk.

— Egy kávét kaphatnék?

— Sajnos nincs presszógépünk. Illetve van, csak egy hónapja késik a szerelése. Pedig a kávé kellene. Sokan keresik.

— Hogy megy az üzlet?

— Mit mondhatnék? Két hete vagyok üzletvezető. Magamról? Zsiga József vagyok, tizenkilenc éves. Két lakodalom volt a községben. Az egyik helyre egy, a másikra két. hektó sört adtam el. A „folyékony kenyérből’ keveset kapok,

— Igaz, hogy edénygyűjtő?

— Igaz. Miért is

ne? Gyűjtöm a dengelegi edénye. két. Van már egy pár. Az ismerősöktől megszer- zem, máshonnan tíz forintért veszem meg. A védőnőnek több van. Hiába, a tekintély. A szakmám

egyébként szakács. Dolgoztam Tarjánban, a Salgóban, a Kulacsban. Itt lakom a községben. tar- jánból Szirákra, s onnan idekerültem.

— Két hét tapasztalata?

— Egy lenne. Van lengyel söröm. Harmadosztályú áraink mellett nyolc húszért mérem. A szomszédban itt a vegyesbolt. Ott hat forint egy üveggel Kérdem: hol itt az üzlet? Miért van a vegyesboltban lengyel sör?

— Viszontlátás! Hideg volt a bambi.

— Viszlát! Legközelebb már kávéval.

— Utat csináltunk az iskolához, amikor idejöttem. Társadalmi munkában. Önerőből épül a szertár. A tanteremben minden évben a szülők meszelik a falakat Év végén rendbe rakják az iskolát. Ez hagyomány. A vizet bevezettük. Százhúsz gyerek jár az iskolába. A kertben sziklakertet fogunk építeni. Három éve vagyok itt. Harmincnégy éves vagyok. Hét évig Béren tanítottam. Heves megyében születtem. Egyszer egy évre visszamentem szülőmegyémbe. Visszajöttem. Szeretem Nógrádot. Szeretem a községeket. A múltkor néztem a tv-t. Orvos-probléma. Nem mennek vidékre. Azt mondom én, előfordul, hogy „elveszik az ember”. A kultúrát emlegeti. Cselekedni kell. Tenni mindig és mindenhol az emberekért. Itt le tudom mérni a munkát. S ha valaki tesz az emberekért, akkor becsülik, szeretik. Ez a fokmérő. Szabadságon még nem voltam. Sok a munkám. A kultúrotthont is vezetem. Két éve építettük, ezt is jelentős társadalmi munkával. Minden évben tíz rendezvényünk van, és hat-hét ismeretterjesztő előadás. Mikor

Buga László lent járt, több mint kétszázan voltak. A munkám segítik. A szülőértekezleteken nyolcvan százalékos a megjelenés. A tanács, a tsz minden segítséget megad. Ha lesz egy kis szabad időm, nekikezdek a falukrónika megírásának. A jelenkorra van már adatom. A kiszesek- kel szeretnék egy irodalmi színpadot létrehozni. Tanulok, főiskolát végzek. A községi pártszervezet propagandistája vagyok. Látja a kerítést? Melléje rózsákat fogunk ültetni. — mondja Vincze Dezső, az általános iskola igazgatója.

NOGRAD-napot tartottunk Egyházasdengc- tegen. Egy megváltozott falut ismertünk meg. ahol az emberek elégedettek, dolgoznak azért hogy boldogok legyenek a mában, s biztosítsák a jövőt. A tapasztalatokat feljegyezte Somogy- vári László és Szokács László.

Legközelebb, augusztus 26-án, hétfőn Bor- sosberénybe látogatunk.

XOGRAO. • Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottság» és • Megyei Vanác* lapja. Főszerkesztő: GOTT AB GYULA, Szerkesztőség: Salgótarján, Pető« a, i. Telefon- S3-SA (Mi es-96 S3-97. POszerk esztő: 12-9A Belpolitikái rovat: l«-»B Sportrovati 11-59. éjszakai szerkesztés: 1S-C5. Kiadja • Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. PelelOa kiadó: VIDA EDIT. Kiadóhivatal: 'sal-ö- tarlán Petőn a. 1 Telefon: lé-ZA. Terjeszti • Magyar Posta. Eló fizethető: a helyi postahivataloknál és s kézbesítőknél Előfizetési dtj egy hónapra 19 forint. Előállítja * Vógrád megyei Nyomd».

(pari Vállalat. Salgótarján PetóS a. I Felelős vezető: PAPP GTÖRGT Igazgató. Index-számi ISIM