Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

Táborról táborra fliljhenck a nógrádi táborhelyek ? l'ö téma: a tisztám# —- Mostoha körülmények — És a holnap? Erre az útra, amelyen az — Mi, a gyerekeket nem úttörőelnökség megyei titka- szeri hoztuk ide. hogy dol- ran kívül részt vett a Kö- gazzanak. JAL. szakembere is. a román- tikus szemüveget felcseréltük a megyei úttörő váltótáborok tisztaságút szigorúan ellenőr­ző lencsével. Ezért ezúttal el­marad a színes program Is­mertetése. a harsány csataki­áltás érzékeltetése, s általá­ban mindenféle — táborról szóló riportban oly gyakori — szub jektív „beleérző*”. Eny- nylt bevezetőül, amelyhez csu­pán egy megállapítást füzünk. A megállapítás Szllasi And­rástól, az úttörőelnökség me­gyei titkárától származik: — Sok éves tapasztalat, hogy ml sokkul mostohább körül­mények között fogadjuk az ország más tájairól érkező, « Nógrádban táborozó pajtá­sokat, mint ők bennünket. Ez az egyoldalúság eddig sem segítette a cserelehetőségek gyarapodását, sőt, ha rövide­sen nem változtatunk a hely­zeten — egyre kevesebbnek bizonyul maid a mégoly cso­dálatos nógrádi táj vonzereje... Ezzel egyet kellene érteni. De a szép fekvésű, ideális kör­nyezetben levő táborhely ren­dezését mégiscsak el kell kez­deni valakinek. A váltótábor arra is lehetőséget ad, hogy az elköszönök a helyen kí­vül a szerszámot is átadják az utánuk következőknek. Ap­ránként is lehet eredményt elérni, ha a célt, hogy széppé tegyék a ráróspusztai tábort, közösnek látják a csapatok. A látás, a meglátás azon­ban nincs megtiltva a járási és az érdekelt községi taná­csoknak sem, A rárósi tábor­helyet feltétlenül érdemes len­ne mielőbb újra kiépíteni (szeméttároló, rendes mellék- helyiség, 8 főleg ágyak kelle­nének. a gyerekek most szal­mán, a földön fekszenek!) — és semmi szükség nincs arra a tervre, amely egészen máé helyen jelölné ki a járási út­törő váltótábort.., Az egri pajtások szembe­tűnően tiszták, rendesek. A honvédségi csaj Icák ragyognak, katonás rendben sorakoznak a konyha közelében felállított padokon. A segítség azonban Itt is elkelne. Húst csak a hót végén ehetnek a gyere­kek. A nyers árut Rútságról szerzik be. Az ottani bolt, csak pénteken és szombaton vállalja a tárolást. Valame­lyik nap hétszáz forint érté­kű húst kellett elásniuk az egrieknek. Talán, ha a jenői tsz baromfival hozzájárulna a vendégtábor élelmezéséhez, nem fordulna elő ilyen eset. 3. 1. 2 Diósjenőn, a községi strand mögötti domb akácosában az egri gyermek­város pajtásai vertek sátrat. A létszám 76, a tábor — ak­kori —■ vezetője, Gönczi Jó­zsef kalauzol, Első állomásunk a rá­róspusztai tábor. Itt aztán érvényesül a nógrádi tá.i vonzereje. Volt szeme an­nak a cserkészvezetőnek, aki ezt a táborhelyet kinézte. (A tábor mai helyén kiépült cser­késztelep volt régen. Szemta­núk állítása szerint, csinos fa­házak. színes sátrak, jól fel­szerelt, erdő mélyén is patyo- lat tiszta táborhely volt). Ma egyesegyedül a táj vonzereje a régi. A tisztasággal. körlet­renddel, higiéniával már baj den erdei patak kiszáradt, van. — Először vagyunk itt. ere­detileg nem is Nógrádba ké­szültünk. A Bükkben szeret­tünk volna táborozni, de a szárazság miatt kénytelenek voltunk a tavaly októberben „kinézett” bükki helyet erre felcserélni. Ott ugyanis min­Az ivóvíz nem okoz problé­mát. Kristálytiszta — a ká­nikulában keveset apadó — forrás van a közelben, A for­rást néhány éve körülbetonoz­ták. befedték. Külön, madzag­gal jelölt műanyagpohár szol­gál a merítésre. Közel az Ipoly, a pajtások oda járnak mosdani, nagy melegben für­deni, Ai étkezést nem hely­ben oldják meg, így tulaj­donképpen ezzel sincs baj. Ami szemet szúr: a túlságo. san is egyenetlen talaj (az erdőgazdaság munkagépei so­káig erre jártak, felszántották a területet, érdemes lenne most már egyenesre gyalulni.) És itt, Diósjenö mellett T A tábor mellett, mély árká­ban folydogál valami, ami pa­takra emlékeztet. A víz mély­sége nem több egy hüvelyk­És a jövő? A jövővel Bánk közeiében talál­kozunk. Sópor László, a KISZ rétsági járási bizottságának titkára talán a leglelkesebb lokálpatrióta, akit valaha volt szerencsém megismerni A községen túl, egy erdővel, fe­dett domb mellett, megállítja a kocsit. Mindnyájan kiszál­lunk és megpróbáljuk követ­ni, és annyira tisztán elkép­zelni a jövőt — a rétsági já­rás nagy úttörőtáborát — aho­gyan a titkár már ma is látja. — Itt a víz partján épül fel g járási váltótábor. Van 30 ezer téglánk, bontásból sze­reztük Indítottunk egy moz­galmat is — minden KISZ- tag egy téglát, minden járá­si pajtás két cserepet ad az itt felépülő ifjúsági házhoz. Az eredményeink biztatóak ... Lesz pénz is, szerzünk, ka­punk, dolgozunk, a katonák segítenek. Ide. a dombra szí­ne* kempingházakat terve­zünk, emiatt lesznek a sátrak és ott húzódnak a sportpá­lyák,,, A villanyt az út mel­lől vezetjük 1de. Víz? Kutat fúrunk A tervek már készül­nek. a Hazafias Népfront KlSZ-aktíváiból álló tervező nél. A pajtások kénytelenek csoport dolgozik rajta, termé­lstván pajtások je: László, a nagylóej vezetője azt mond» voltak „duzzasetógétat* épí­teni, s így feltartóztatni vala­mit az üledékes nedvességből, A gáton innen „már” arasz­nyi a víz, ez szolgál a reg­geli, s a napközbeni mosdás­ra. — Kérem tessék elhinni, re­latíve jobb hely, mint a bük­ki. A gyerekek minden má­sodik nap tetőtől talpig meleg vízben fürdőnek. A tanyáról hordjuk másodnaponként a vi­zet, és itt, a konyhán mele­gítjük ,.. Tessék elhinni — mondja Göncei József és már, már szívére teszi a kezét. szetesan társadalmi munká­ban. — Látjátok, milyen szép? — kérdezi é* körbe mutat az erdőre, dombra, mélyfekvésű patakra, megasfűvű rétre. Pataki László közelebb az emberekhez Szokatlan munkaértekezletet — Semmi ok az ugKodalom- készítenek a gabonát, dohányt tartottak a naplókban Balassa- ra, a türelmetlenségre... A és burgonyát termesztő gaz­gyarmaton, a Palóctáj Terme- szövetség megtalálta az utat a daság'oknak. Ezek már a jövő lőszövetkezetek Területi Szövet »égénél. Dániel József, a szö­vetség titkára, nemcsak köz­vetlen munkatársainak, Cser­háti Zoltánnak, Benkó János­nak és Taskó Andrásnak be szövetkezetekhez, s munkája esztendő szerződését alapozzák, során egyre közelebb jut az S közben széles körben terjesz- emberekhez. tik az új módszereket, a ter­A gondok ellenere sokat és melékenyebb eljárásokat. Diós- jói dolgozott a területi sző- jenőn, ahol eredményes a ba­sáéit az eddigi munkáról. Ott vets«k- Erejéhez mérten segí- romfltenyésztés, tapasztalat­volt a találkozón Kis» József, az MSZMP Nógrád megyei Bi. tette a balassagyarmati és a rétsági járás termelőszövetke­zottságának osztályvezetője, és teteit. Szinte mindennap meg­Tóth Béla, a megyei tanács el­nökhelyettese. hozta a maga gondját, baját. S ha eleinte szerényen is, de jöttek az eredmények. Jó volt, hogy a szövetkezeti vezetők és tagok kérték, igényelték a se­gítséget, a közbenjárást. Mosl a tavasszal meg a szövetség hívta össze a közös gazdaságok Az indulás Kötetlenül indult a beszélge­tés és folyt őszintén, szabadon, fgy aztán Cserháti Zoltán min­denféle takargatás nélkül szólt vezetőit. Kiskörzeti értekezle- azokról a gondokról, amelyek töket tartottak, a legsürgősebb nehézkessé tették a novemberi tennivalókról, a legnyomasz- kezdé6t. Már megvolt az ala­kuló ülés, hivatalosan dolgozott a szövetség, a munkatársak azonban csak nehezen keztelc. gvüle­tóbb gondokról tanácskoztak. Dániel József, a szövetség titkára beszélte: cserét szerveznek. Érsekvad- kertre a dohánytermesztőket viszik. Nőtincsen a hónap vé­gén julótenyésztők találkoznak Keresik a lehetőséget arra is, hogy a termelőszövetkezetek a gépek javítására társuljanak. Ezzel egyszerűbb, gyorsabb és ami egyáltalán nem elhanya­golható tényező, olcsóbb is len­ne a gépjavítás. A jövő Legközelebb összehívják az elnökséget, és megvitatják a termelőszövetkezeti beruhazá­— Különösen a termelési és az értékesítési szerződések kö- sok helyzetét. Taskó András vizsgálódik a közös gazdasá­— Hét ember munkáját sem­miképpen sem láthatja el két­három ember, — magyarázta ru*’ me8az áru minősítésénél nagy hévvel a titkárhelyettes, volt sok vita, nézeteltérés. A gokban, és tapasztalatai sajnos Pedig az igyekezetben igazán szövetkezetek itt kértek segít- e8V éseppet sem megnvugtató- nem volt hiány, dyakran meg- esett, hogy estébe szaladt a munkanapjuk. Sok volt a ten­nivaló, semmiképpen séget ak. A szövetség úgy látja, szük­A berkenye! incidenst hozta ** Van h“ey a szövetke »Irtának .Tiiniite ---------- vezetőkkel, az erdekel m varo. semmiképpen sem í,». - vezetőkkel, akarták, hogy összecsapjanak p^anak Jumus középén meg- fejük felett a hullámok. jelent a Községben az ERDÖ­„ * . ,.., . ÉRT Vállalat megbízottja, és Ha nem is oldódott meg ViUe volna dekelt beszéljék meg a további teendőket. A távolabbi célok aztán ege­MetfvizÁgáltuk a punas/,( minden gondjuk, azért az el- ..........“*“■ a háztájiból a le­m últ hónapokban lényegesen szerződött málnát. A tagok rá- szen szeles feladatkört ölelnek változott a helyzet. Üj, kényei- álltak, hiszen magasabb árat fel- Tóth Béla tanácsára a rnes székházba költöztek, s ígért, mint amennyit a szerző- legfontosabbakat dolgozzák fel S ilSSSyL mÄ dés szerint kaptak a gyümöl- közülük. A legnagyobb gondot, szükséges szakembergárda. A c®őrt, A szövetkezet vezetői mmt Nogiádban mindenütt: a szövetkezeti vezetők véleménye riadtan tettek panaszt a sző- gyenge adottságok között gaz- is az: Benkó Jánosban és Tas- vétségnél: kötbért kell fizetni- dálkodó termelőszövetkezetek hó Andrásban jó segítőtársak- ők a konzervgyárnak, ha nem helyzetének javítására fordít* ra leltek. A beszélgetés során szállítják a gyümölcsöt. Cser- ják. A termelésíejlesztés, az új aztán az is kiderült, rövid Idő háti Zoltán kereste fel a válla- eljárások terjesztése is talál- kérdése, s a területi szövetség- latot, és sikerült megnyugtató- kozott a vendégek gondola la­ne! nem lesz egyetlen hely sem an rendezni a málnaügyet, A val, Dániel József két lényeges kiadó. munka során eljutottak vala- témáról beszélt, ametlyekkel mennyi termeltető és felvásár- segíthetik a szövetkezeteket. A ló vállalathoz, s szövetkezet is balassagyarmati és a rétsági já- csak elvétve akad, ahol ne jár- rá«ban található az ország lóg­tak volna legalább egyszer, nagyobb összefüggő bogyó* Ezekben a napokban az áru- gyümölcsöse. Tudományos ku- elhelyezés, a szerződések adta tatók- 01'száe°8 hírű szakemba' tennivalók mellett ajánlásokat rek segítségével daJgozzák W a terület rekonstrukcióját. Ugyancsak a megyei adottsá­gokkal összefüggő elképzelésük magvalósítására törekszenek a juhtenyésztés erőteljesebb fej­lesztésével is­így folyt a beszélgetés. Ezért aztán nem volt haszonta­A munka Találóan összegezte a Pa­lóctáj eddigi tevékenységét Kiss József osztályvezető, ami­kor azt mondotta: Nem történt igazságtalanság A pontéi iéró»bél j»l»n*jül< Népi ellenőrök ax egéHxségilgyi dolgozók munkáidról A Pásztói járási Népi Ellen­őrzési Bizottság több hóna­pig tartó vizsgálatot tartott annak megállapításéra, hogy a járásban milyen a beteg-r­get megelőző és a gyógyító munka, megfelel őek-e az egészségügyi feltételek, Meg­vizsgálták azt is, milyen té­nyezők gátolják az egészség- ügyi tevékenységet, s a sza­bálysértőkkel szemben alkal­maznak-e felelősségre vonást. A vizsgálatot nyolc népi el­lenőr és nyolc egészségügyi szakember közreműködésével végezték. Jártak a szurdok- püspöki, a palotási, a káliói, a bujáki, a sziráki és a tari körzeti rendelőkben, a pász­tói I, számú körzetben, vala­mint a járási rendelőintézet­ben és a kóíházban. Megállapítottál:: a rendelők és várók általában alkalmu­nk a munka elvégzésére. Ál­lapotuk azonban kifogásol­ható. Bujákon, Szirákon el­romlott a vizagáló-berende- zég é* már hosszabb idő óta nincs víz. A padlózat eem fe­lel meg a követelményeknek, nehezen takarítható. Több helyen az épületek is felújí­tásra várnak. A népi ellenőrök a varok tisztaságát i* kifogásolták. Néhol a rendelés nem zavar- tálán. Több helyen a nap: vizsgálat helyett hetenként két alkalommal fogadják a betegeket, mert a körzeti or­vos i* beteg. Felderítettek olyan esetet is. hogy a körze­ti orvos csak többszöri kérés­re megy ki a beteghez. A né­pi ellenőrök hiányosnak (tél­ték az orvosok egészségügy; felvilágosító munkáját, mlvsj az csupán a véradással kap­csolatos. A betegséget meg­előző előadásokkal nem fog­lalkoznak. Nem kielégítő az iskolaorvosi tevékenység sem: csak a tisztaságra terjed ki. » gyerekeket nem vizsgálják kellőképpen. A népi ellenőrök hosszan foglalkoztak a rendelőintézet é* a kórház munkájával. Több fogyatékosságra hívták fel az illetékesek figyelmét, A feltárt fogyatékosságok kijavítását megkezdték. \ né­pi ellénőrzósi bizottság úgy határozott, hogy egy későbbi időpontban visszatér annak felülvizsgálatára, kijavltot- ták-e a hiányosságokat, Batta István kereste fel nem­rég szerkesztőségünket, és a következőket panaszolta: A fiam: Batta István, Romhinyi Jánossal, egy másik helybeli fiatallal ácstanulónak szerző­dött a karancskeszi ktsz-hez. Már hónapok óta nem a szak­mában, hanem útépítésen fog­lalkoztatják őket, Vácott. Azt csinálják, amit a felnőttek, csak a bért nem kapják meg úgy, mert tanulók — mondta. A legutóbbi szabad szomba­ton felkerestük a panaszost, il­letve a fiát. Megerősítette az apja által elmondottakat, de azt ts közölte, hogy a kikülde­tő*! díjat és a szálláspénzt ugyanúgy megkapják, mint a felnőttek, ét éppen előtte való nap vette fel a fizetését: 797 forintot. Kerestük Hom'nányi Jánost Ik- de csak a szüleivel tudtunk beszélni.-» Nem panaszkodott még a gyerek. Korábban Is mondta, odainegy, ahová a brigád, és most 1» azt mondja, bár úgv hallottam, az elnök hétfőtől item engedi őket. Jól jön a gyereknek is, ha nemcsak a 150 forintot kapja, ami a ta­nulónak jár —• mondta Rom- hóim Dezső, a második apa. Kétféle vélemény után be­széltünk még másokkal is, akik együtt dolgoznak a gyerekekkel Vácott. — Kőműves vagyok, de ha egyszer olt kapott munkát a szövetkezet, akkor ott kell dol­gozni — mondta Tóth István, és igy folytatta: — A tanulók nem azt végzik amit mi. Ha mi hordjuk a bekevert betont, f>k az út hézagait öntözgetik be bitumennel, vagy a keverőgép­ből fordítják ki az anyagot. Vi­zet hoznak, öntöznek. Nem erőltetik meg magukat, nincse­nek is rákényszerítve. A bri­gádvezető nem is engedné meg, annyira törődik velük — mondja. Barta Kálmán brigád vezető: — Tanulók, és úgy is kezeljük őket, Nem kapott a szövetke­zet olyan megrendelést, ami annyi ácsmunkát biztosítana egyelőre, ahány ember van. Egy-két hónap ez az átmene­ti idő. mert lesz itt még folya­matosan i* munkánk, Erre az Időre viszont a gyerekek is megtalálják a számításukat. Ha egy hónap alatt egy öljöző ruháravalőt megkeresnek, sze­rintem az nagy segítség a csa­ládnak is. Végül Zsidót Zoltánt, a szö­vetkezet elnökét kerestük fel, tőle kértünk magyarázatot. — Sokat gondolkoztam ezen a dolgon. Sajnos, nem kuptunk a környéken annyi munkát, hogy az embereknek helyben biztosítani tudjuk a kenyérke­resetet. Vállaltuk, arni volt. Ácsok és kőművesek most utat építenek Vácott, de Szentend­rén ja lesz munkánk. Szóba ke­rült az is, hogy mivel az ács­tanulóknak nem tudunk át­menetileg szakmába vásó munkát adni bontsuk fel a szerződést, adjuk át őket az építőiparnak. Lehetett volna itthon egyéb munkán ts foglal­koztatni őket, de akkor a ha­vi toll forintot kapnák csak. Beszéltünk velük erről, de inkább a váci munkát vállal­ták. — A kimutatások szerint májusban 9 műszakot dolgoz­tak, és altkor 543 forintot ke­restek. Júniusban az iskolai vizsgák idején 853 forint sze­repei az elszámoláson. Ebben a hónapban, ha kidolgoznák 1300, de talán még az 1500 forintot U megkeresnék. A teljes igaz­sághoz ez U hozzátartozik. Ha szólnak, nem engedem őket Váera, majd a telepen kere­sünk számukra munkát — mondta az glnök- * Az éremnek tehát két oldala van. Az ipari tanulókat tör­vény védi. és ezt ismerik a szövetkezetnél is- Az élet azon­ban néha meglepetésekkel szolgai. A tavalyi tanulófelvé­telnél sem tudhatták még, hogy gz építési kedv átmeneti­leg csökken a környéken, és ez gondokat okoz, Bebizonyo­sodott viszont, hogy nem nye­reségvágyból, nem is előzetes megbeszélés nélkül küldték a váci munkahelyre az ipari ta­nulókat. Jó szándék van amü- gött, hogy kereseti lehetőségűt biztosítottak a számukra. Kér­dés most már csupán az: élni akarnak-e ezzel a lehetőséggel'? Erre úgy vélem csak ők vála­szolhatnak. B. J, lan a Palóctéj Területi Szövet­ségnél töltött néhány óra. Vinczc Istvánná Pályázat Uuloniányos ismeretterjesztő cikkek írására A Természettudományi Közlöny a jövő évben ünnep­li 100, évfolyamának megje­lenését, Ez alkalomból pu!>a- zatot hirdet tudományos is­meretterjesztő cikkek írására. A pályázatra két témakört jelöltek ki, Az egyik a cente­náriummal kapcsolatos témák írása, Itt szó eshet például arról, mtképpon tükrözték a Természettudományi Közlöny évfolyamai a természettudo­mányok alakulását, vagy a közlöny szerepéről a magyar természettudományos műve­lődésben. A másik lehetőség a széles körű érdeklődésre számottártú természettudo­mányos témák feldolgozása. A pályázat díjnyertes cikkeit a folyóirat leküzli. A pálya­művek beküldési határideje ez. év szeptember 15 A pályá­zat jeligés, NÓGRAD - 1968. július 23., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom