Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

*»K/ s. Xi ... A kohó árnyékában Egyik a másik után A pokol tornácán sem le­het melegebb, mint itt — mondja az egyik adagoló, ahogy végigtörli izzadt hom­lokát az ingujjával. Komó­tosan a szódásballonhoe bal­lag. Kortyol és sóvárogva te­kint a szomszédos víztároló­ra, Jó lenne hűsölni ben­ne — gondolja magában. Másolt is kiballagnak pár percre a levegőre, azután az ajtón át figyelik a morgó kohót, amelyben vakító ív­fénnyel olvasztja az energia a szilíciumot Hol az egyik, hol a má­sik nyúl a lapátért, s szór­ja az olvasztásra váró ©gye­det. — A múlt héten mértük. Kilencven fokot mutatott a hőmérő ott, ahol az az ember lapátol. Háromszor is cse­réltük a szód ás ballont,, so­kat ittunk, de ki is adtuk — mondja Mayer Sándor. Az enyhe szél egy kis fel­üdülést ad. Beszélgetnek. — Nem csodálom, hogy amikor valaki először ide­kerül, rosszul érzi magát. Van, aki nem is jön többet — mondja egy másik ada­goló, Angyal Bálint. — Meg lehet szokni ezt a meleget? — Muszáj, ha egyszer itt a munkahelye az embernek. — Itt fizetnek legjobban — mondja az egyik. — Az ember évekig csinál­ja, s egyszer azt érzi, már nem a régi — szól közbe egy másik kohász. majd így folytatja: — hiányzik a jó levegő, az itteni nagyon ár­talmas. Jobb lesz, ha elké­szül az elszívó berendezés... — Ha az üzemben beve­zetik. az adagológépet, biz­tos könnyebb lesz • a munka — mondja a harmadik. Mindenre pontos választ nem tudnak adni. — Kér­dezze meg a beruházási elő­adót — tanácsolják, A ' földszinten csapolnak. Szikrát szór a folyékony fém, ahogy ömlik kifele a kemencéből. — A hőség nagyon megvi­seli az embereket. Ilyenkor kisebb a munka intenzitása is, mint hűvös időben — mondja Hudák Lajos, a ter­melési osztály vezetője. — Kihat a tervteljesítésre? — Számításaim szerint nem. Öt hónap alatt az ár­bevételünk csaknem 102 mil­lió forint volt. Az első ne­gyedévben a vártnál nagyobb eredményjavulást értünk el. Ferrowolframból és ferroti- tánból azonban későn érke­zett a külföldi nyersanyag. Helyette mást gyártottunk — válaszol. ¥ A beruházási csoportnál is kedvező a válasz. Az osztrák Beszélni és cselekedni — Ha egy aktív társadalmi munkásról akar írni, men­jen el a férfifodrász-üzletbe, ott dolgozik Zsíros l-ajos ta­nácstagunk — mondták a balassagyarmati városi tanács tit­kárságán. — Az Ipoly-part rendezéséből választókerülete tagjaival együtt alaposain kivette a részét — Ugyan kérem — szabadkozik a tanácstag, aki „civil­ben” a balassagyarmati II. sz. fodrászüzlet vezetője — nem volt az olyan nagy dolog. Hatvannégyben, a nagy árvíz ide­jén összehasonlíthatatlanul több munkát végeztünk. Inkább a Szántó Kovács János Gimnázium diákjairól írjon. Csak egy tanár volt velük, alig ügyelt rájuk, a Vár utcától lefelé mégis olyan szépen rendbe hozták a rájuk eső partrészt, hogy nem akadt párja a környéken. — A Vár utca és az Ipolyjáró utca közötti szakasz is gon­dos, rendezett. — Ez se nekem, hanem választókerületem, a 36-os kör­zet lakóinak köszönhető. Többségük tsz-tag, értenek a föld­munkáihoz. Mikor látták, mennyire ráfér a rendezés az Ipoiy-partra, kijöttek, és két nap alatt rendbe tették a kör­nyéket. — Ügy hallottam, az a „kijövés" azért nem ment ilyen »imán, — Az úgy volt, hogy vasárnap, a munka első napján, ha­tod magammal fogtam a lapátokat, ásókat és elkezdtünk dol­gozni. Mogyorósi János, Szuhánszki Pál, Bodzsár János­áé, Hegedűs József és a Grozmann-testvérek voltak velem. A környéken pillanatok alatt híre ment, hogy Zsíros nem­csak agitálni, hanem dolgozni is tud. Kijöttek az emberek, nézelődtek egy darabig, aztán ők is megragadták a szer­számot. A hét ember nemsokára huszonötre szaporodott. A gépek már elvégezték a munka nagyját, nekünk csak a te­repet kellett elplanírozni, és kiszedni a földből a lefűré­szelt fatörzseket. Két nap múlva azok fejezték be a mun­kát, akik vasárnap nem értek rá, vagy restelltek dolgozni. — Nem félt attól, hogy esetleg néhányadmagával marad, és a többség nem jön a segítségére? — Tizenegy éve vagyok tanácstag. Ennyi idő alatt már ▼olt időm megtanulni: ha nemcsak magyaráz, hanem pél­dát is mutat az ember, akkor mindig segítik. Azt hiszem, a jó tanácstagi munkának ez a titka: beszélni is tudni kell, de legalább olyan fontos idejében cselekedni. B. L. Verseny a Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért Ki utazik az országos vetélkedőre? A Kommunisták Magyar- országi Pártja, a K1MSZ és a Tanácsköztársaság megala­kulásának 50. évfordulója tiszteletére versenyt hirdetett a KISZ Nógrád megyei Bi­zottsága, a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, a ter­melőszövetkezetek területi szövetségei, valamint a ME- DOSZ megyei bizottsága a fiatal szarvasmarha-tenyész­tő szakmunkások részére. Részt vehet benne minden fiatal, aki szakmunkásképe- sitéssel rendelkezik és jelen­leg is a szakmában dolgozik. A verseny célja: megmutatni, hogy a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban dolgozó fiatalok jól felké­szülnek a szakma „gyakor­lására” A versenyezni szándékozó ifjú szakmunkások július 15- ig jelenthetik be szándéku­kat. Az elméleti és gyakor­lati felkészültséget, a korsze­rű szakmai ismeretek köve­telményei alapján méri össze a versenybizottság. A döntő­re a balassagyarmati mező- gazdasági szakiskolában, va­lamint a szügyi tangazda­ságban kerül sor augusztus 5-én és 6-án. A résztvevők az első napon gyakorlatból, a másodikon elméletből tesz­nek vizsgát. A megyei verseny első és második helyezettje képviseli megyénket az országos szak­mai versenyen, amelyre a jövő év januárjában kerül sor. A bizottság döntése alapján elnyeri továbbá a Szakma ifjú mestere jelvény arany fokozatát, oklevelet és a legjobbat megillető jutal­mat. A jelvény további fo­kozataival, oklevéllel és tárgyjutalmakkal díjazzák a vetélkedő további öt helye­zettjét is. Ruthner-eégtől már megvet­ték az adagoló berendezést A födémszerkezetet azonban erősebbre kell átépíteni. Ezt a munkát a gyár- és ke­menceépítő vállalat dolgozói végzik majd el. Két kohó­nál október végére tervezik a gépi adagolás megvalósí­tását. A füstgáz-elszívás is meg­valósul. Május végén meg­kötötték a hitelszerződést. A beruházáshoz szükséges 51 millióból 17 milliót költség- vetési juttatásként kapnak, 27 milliót pedig hosszúlejá­ratú hitelként vesznek fel. Visszafizetését a vállalat fej­lesztési alapjából kell bizto­sítani. A tereprendezés már elké­szült, az útban levő kony­hát lebontották. Várják az EVM Közmű- és Mélyépítő Vállalat felvonulását. Ők ké­szítik az alapozást. A gene­rálkivitelező az EVM Nóg­rád megyei Építőipari Válla­lata, 1969 elejére ígéri a technológiai szerelés meg­kezdését, a csehszlovák szak­emberek segítségével. Foko­zatosan megvalósul minden, utána könnyebb lesz az adagolok munkája, ke­vesebb verejték hull majd. jobb levegőt szívhatnak a kohó árnyékában. B. J. tiajtkóstofó Balassagyarmaton, a Rá­kóczi úti élelmiszerboltban az elmúlt napokban kellemes meglepetés várta a vásárló­kat. Roskadásig rakott asz­talon mintegy negyvenféle sajt kínálta magát kóstolás­ra, köztük tíz olyan, amelyet csak az utóbbi időben hoztak forgalomba. Az új termékek megismertetését célzó kiál­lításon legtöbben a különbö­ző krémsajtokat kóstolgatták, de nagy sikert arattak az ízesített Royal sajtok is. Sok vevő a helyszínen vásárolt a megízlelt sajtféleségek vala­melyikéből. Azzal, hogy ez évtől a megyei beruházási iroda közigazgatási, szervezetből vállalattá szerveződött át, nemcsak tevékenységének önállósága hatványozódott, de az a törek­vése is, hogy megalakításának jogosultságát már az új gazdasági mechanizmus első esz­tendejében igazolja. Ez az igazolás: működé­sének gazdaságossága, még pontosabban nye­reségessége. Tevékenységének eddigi körét igyekszik kiterjeszteni, és nem véletlen, hogy érdeklődése az ipari beruházások felé for­dult, hiszen a megye üzemed évről évre újabb invesztációkkal bővítik, korszerűsítik kapa­citásaikat, új üzemek létesülnek. Az intéz­mény vezetői tájékozódtak a helyi iparválla­latoknál, informálódtak fejlesztési szándékaik­ról, több üzem felhívására technológiai és költségvetési ajánlatot küldtek. Ugyanakkor megkerestek jó néhány budapesti — a tanács határozata által kitelepülésre kötelezett — gyárat, kisipari szövetkezetét. Ennek eredmé­nye a Budapesti Fehémeműgyárral kötött szerződés egy. Jánosaknán létesítendő üzem építésére, melynek kivitelezése meg is kez­dődött. E „puhatolózás” gyümölcse az a meg­állapodás is, melyet a Budapesti Szivattyú- és Gépjavító Ktsz-szei kötöttek. A rétsági já­rásban, Tolmács határában, az eiső ütemben mintegy tízmillió főrint beruházásból új üzem épül, melyhez a beruházási vállalat már a tárgyalások első szakaszában biztosította a tervezői és a kivitelezői kapacitást. Tanulmá­nyozták a jelenlegi üzem technológiáját, melynek alapján négy vázlatterv-variánst bo­csátottak a megrendelő rendelkezésére. Mi­helyt a ktsz vezetői a termelési szervezet sza­mára legelőnyösebb változat megvalósítása mellett meghozzák a döntést, a Nógrád me­gyei Tervező Iroda hozzálát a kiviteli tervek elkészítéséhez. A gyorsított ütemhez készség­gel csatlakozott az ÉVM Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat, ezért mód van arra, hogy az idén napvilágot lássanak a dokumentációk, s megkezdődjék a kivitelezés is. Tekintettel arra, hogy a ktsz-részben a kitelepítés közeli határideje, részben a jelentkező nagy export­igények miatt — szintén a gyorsított eljárás híve, nem lehetetlen, hogy az új ipari léte­sítmény már jövő év első felében teljes üzemmel működik, mégpedig először két, majd bárom műszakban, műszakonként kö­rülbelül száz-sizáz dolgozóval. Hamarosan megkezdődik a szak- és betanított munká­sok előképzése, átképzése is. mivel a ktsz szán­déka, hogy az új üzem létszámát a környékbeli lakosságból toborozza. A gazdasági mechaniz­mus egyik gazdasági ..emelője”: ösztönzés az önfenntartásra, nyereségességre — így von­ja maga után a másik üdvös gazdasági kö­vetkezményt: a vidék iparosodásának, és a helyi lakosság foglalkoztatottságnak további bővülését. Cs- Gy. A NÓGRAP t iai kérdése Kötelező az életveszély Vanyarcon? Mint tegnapi lapszámunkban jelentettük, a vanyarci postahi­vatalba ismeretien tettes be- tört. Miután a rendőrség hely­színi szemlcbizottsága befejezi« munkáját, magunk is körülnéz­tünk. Mim sejthető, újabb nyomra nem leltünk. _ de könnyen halálos balesetet okozó hanyagságra igen. A postahiva­tal kis teraszának téglakorlátja a bejárattal szemben levő ré­szen oly ingatag, hogy kisujjal játszva megmozgatható. Ha va­laki esetleg háttal nekitámasz­kodik, óhatatlanul lezuhan a falrésszel együtt. Egyelőre tisz­tázatlan az ingatlan tulajdon­joga. Véleményünk szerint a ve­szélyt az épület használójának; tehát a postának kell megszün­tetnie, — természetesen lehető­leg azonnal. Kérdésünk: mikor gondoskodik a posta a hivatalt felkeresők biztonságáról ? Több tartón cikk fogyott, de... A balassagyarmati járás fmsz-boltjainak forgalmára az új gazdaságirányítási rendszer árpolitikája különbö­zőképpen hatott. Csökkent a ruházati áruforgalom, az élelmiszerek iránt viszont nőtt a kereslet. A vegyes­iparcikkek forgalma is majdnem tíz százalékkal meg­emelkedett. Mivel a dkklista megszüntetésével a ve­gyesboltok 1968. január 1-től kezdve nagy értékű tartós fogyasztási cikkeket is árusíthatnak, a hütöszekrényék. porszívók, kerékpárok, motorkerékpárok és nagyképer­nyős televíziók eladási forgalma háromszorosára emel­kedett. Az igények kielégítése érdekében az fmsz-ek sok mindent megtettek: a nagykereskedelmi vállalato­kat saját gépkocsijukkal keresték fel, és az áruházhoz történő szállításáról is gondoskodtak. Az apróbb fo­gyasztási cikkek viszont sok helyen hiányoznak az üzletekből, a nyereség biztosítása érdekében elhanya­golták beszerzésüket. Pedig az új mechanizmusban a nyereségre való törekvés semmiképpen nem válhat ön­célúvá — úgy látszik, sok még a tennivaló a szabadabb árubeszerzési formák kialakítása terén. Faluról falura Tolmácson több az öröm, mint a gond — Kéremszépen!... Kérem- állomáson több, mint másfél- szépen!- .. Kéremszépen!... száz, a termelőszövetkezetben mintegy 250 dolgozója van a falunak. Az üzemek azonban A tolmácsi földművesszö­vetkezeti bolt kirakatában büszkélkedő iskolai tablót szemlélem. Kihalt a falu a délelőtti órákban, s felfülelve a makacs ismételgetésre visz- szafordulok a kirakattól. Se­hol egy lélek a hosszú úton. Folytatom tovább az ismer­kedést a képekről rám tekin­tő nyolcadikosokkal, meg a nevelőkkel. — Kéremszépen!. • . A bolt csak délután kettőkor nyit. Végre fefedezem az égjük kapugerincen lapuló lurkót, —• illendően köszönetét kiáltok a szíves eligazításért s megint a tabló szemléjébe merülök — Kéremszépen *. . • A tablót nem szabad nézni... Ejnye, ezt a pemahaj- dert!... Ez velem csibészke- dik. S derűs hangulattal el­indulok utamra. ¥ Három jelentős üzem élteti Tolmácsot: az Erdőkémia, a gépállomás és a termelőszö­vetkezet- E háromból él a falu — s nem is rosszul. Fog­lalkoztatási gond, mondhatni, még a nők tekintetében sincs különösebb itt. Erről hallok elsők között a községi taná­cson Dávid János vb-elnök- től és a titkártól, Csáti Al­berttól. Az Erdőkémia tele­pén csaknem kétszáz, a gép­többet kívánnak, így Diósje- nóről, Rétságról, Bánkról 150-en járnak Tolmácsra meg­élhetésért. A községből vi­szont körülbelül 100 fő a ki­járó. főképp nők és fiatalok, fgy tehát nem csoda, hogy amikor arról volt szó: a rétsá­gi háziipari szövetkezetnek bedolgozókat toboroznak, mindössze tíz jelentkező akadt- Jó a jövedelem mind­három helyi munkalehetősé­gen, a termelőszövetkezet az idén munkanorma szerinti készpénzfizetésre tért át, az Erdőkémia meg a gépállomás munkásai is meglelik számí­tásukat, így nem csoda, hogy az 1140 lakosú Tolmácson 190 körüli a televízió, ugyanennyi motorkerékpár és valami tíz autó fut. ¥ A tanácsház csöndes szobá­jába szűrt erővel hatol be a hangosbeszélő felhívása: „A gépállomás nagy teher­autója vasárnap reggel fél kilenckor Felsőpeténybe baj­noki labdarúgó-mérkőzésrt- indul. A mérkőzésen részt venni kívánók gyülekezzenek a meghirdetett időben, — A szövetkezeti vásárlási köny­vekre a visszatérítést és a kamatot tartalmazó utalvá­nyokat vasárnap délelőtt fél kilenctől lehet átvenni a köz­ségi tanácson.” ¥ Persze. Tolmácson sem gond nélküli az élet. A taná­csi vezetők szerint pillanat­nyilag az a legnagyobb, hogy a Csokonai utcában lakóknak -r 15—20 családnak — nincs vize- Elszökött a kutakból, mert az egyik szerv gondo­sabb vizsgálat nélkül két nagykapacitású kutat fúrt a téesz földjén, s ez elszívja az utca ivóvizét. Egyeztető tár­gyalást hívtak össze az ér­dekeltek között, hogy a nagy kutakból vezessenek kifolyó­kat a panaszos utca részére, s addig is lajtokkal biztosítsák a napi szükséglet fedezését. A megállapodást mindenki alá­írta, még május 24-én, azóta azonban mi sem történt. Sem a tároló medence, sem a nyomócső-rendszer nem épül, de még a lajttal szállításnak sem akad gazdája. — Panaszunkkal — mondja a tanácselnök — már a Nép­szabadsághoz fordultunk, jó volna, ha a NÖGRÄD is szó­vá teli né. — Egyéb szóvá tenni való is akad — jegyeztem meg. — A gépállomásiak azt panaszolják szerkesztőségünknek, hogy a munkahelyen nincs üzemi fürdő, tisztálkodó hely. —r Nem egészen ez az Igaz­ság — hangzik a titkár vála­sza. — Van fürdője az állo­másnak, csak nem megfelelő. De épül az új, már állnak a falai, csak nemigen tudják az emberek, hogy mi lesz, mert eredetileg üzemrésznek ter­vezték. — Amit viszont említeni lehetne — veszi át a 6zót megint a vb. elnök — az, hogy az Erdőkémia rendsze­resen szennyezi a patakot* Büdös, fekete folyadékot en­ged a vízbe. A szomszédom feliéi- kutyája megíürdött ben­ne a minap, olyan lett, mint a szurok. A patak alkalmat­lan az itatásra is. Szűrőt kel­lene építeni az üzemnek, de nem sok halandóságot mu­tat rá. Azt indítványozom, beszél­jünk most már gondtalanabb dolgokról. — A presszó létesítése van nálunk napirenden- Jelenleg egy kocsma, egy élelmiszer - és egy vegyesárubolt műkö­dik a faluban, ezek mellé si­került kiharcolnunk a föld­művesszövetkezettől a oresz- szót Ha megnyílik, a fiatalok szórakozási lehetősége is több lesz. bár a művelődési otthon, illetve a művelődési terem mindig ad valami programot A mozi hetenként három napon játszik, igaz. keskeny vetítővel, de most kaptunk ígéretet a moziüze­mi vállalattól is a szélesítés­re, meg arra, hogy új székso­rokat hoznak. Hát ilyen gondokkal és örömökkel él napjainkban a rétsági járás lankáiba ágya­zott, ezerszázegynéhány lelkes Tolmács. Barna Tibor NÓGRÁD - 1968. június 29,, szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom