Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

SvH’oi hulladékból AZ OLVASÓK! írásbeli figyelmeztetést kapott a gépkocsivezető Június 12-én a NÖGRÁD-ban megjelent „Fogja be a száját” c. újságcikkre közlöm a vizs­gálat megállapításait, illetve az ezt követő intézkedést- A kérdéses autóbuszon és napon Gulyás István gépko­csivezető teljesített szolgála­tot. Megállapítottam, hogy a gépkocsi vezetője a KRESZ 44. §-ának 7. pontjában fog­laltaknak megfelelően járt el. E rendelkezés betartása köte­lező. A gépjármű vezetőjével szemben fentiek ellenére nem lehetek elnéző. mert sza- bálvta lanságot követett el, amikor az utassal szemben — aki szépen szólt, hogy miért nem állt meg — meg nem engedhető módon fejezte be a kialakult vitát- Ezzel meg­szegte azt az utasítást, mi­szerint az utazó személyzet­nek az utassal szemben min­denkor türelmesnek és udva­riasnak kell lenni. Nevezett gépjárművezetőt a kihallgatás során kioktattam a helyes viselkedésre, és egyi­dejűleg írásbeli figyelmezte­tésben is részesítettem. Vállalatunk utazó személy­zetének túlnyomó része az utasok iránt udvarias és tü­relmes magatartást tanúsít, és csak nagyon kis részük az, aki időnként túllépi a hatá­rozottság határát, és esetleg a cikkben megjelent módon fejeznek be egy-egy vitát. Ezért, hogy ez dolgozóinknak csak nagyon kis része, kissé túlzásnak találom a rende­zendő nyelvtanfolyamok be­vezetését az autóközlekedés­nél annál is inkább, mivel dolgozóink nagyobb része már ny olc általános iskolai vég­zettséggel rendelkezik. Sajnos azonban munkakörüknél fog­va középiskolába járni csak nagyon kis részük tud. Kötelező szakmai oktatás csak kéthavonként van ré­szükre, ekkor is összesen 4 óra- Ennek ellenére foglalkoz­ni fogunk az ehhez hasonló viselkedés megelőzése érde­kében az udvariasság kérdé­sével. Remélem, eredményt fogunk elérni. A cikkben érintett utastól, nevezett gépjárművezető ud­variatlan viselkedése miatt, ezúton kérem szíves elnézé­sét és a fentiek tudomásul vé­telét. 2. sz. AKÖV, Salgótarján Józsa Mihály sk- személyforg. oszt. vez. Berceli olvasónknak válaszolunk Megkeresésünkre a Balassagyarmati járási Tanács VB Pénzügyi Osztálya közli, hogy Krivánszki László panasza a kivizsgálás után a következő: Az 1967. évi adókivetés során, mivel nevezettnek csak házadó kivetése volt, az 1964. évi 21. tvr. 6. §. (2. c) pontja értelmében a községfejlesztési hozzá­járulás 50 forintban lett megállapítva. Év közben a berceli adócsoport nevezett feleségénél varrónői kontártevékenysé­get állapított meg. A be nem jelentett magániparosi tevé­kenység után az adócsoport jövedelemadót vetett ki. A jövedelemadó kivetése maga után vonta, a hivatkozott ren­delet 6. §. (2. bek.) a. pontjának alkalmazását, mely szerint, ha valakinek jövedelemadó kivetése van, úgy a községi ta­nács által megállapított községfejlesztési tétéit fizeti. Ez Bércéi községnél 200 forint. A hivatkozott rendelet értelmé­ben a községi adócsoport a kivetés különbözetét képező 150 forint összeget szaporodásba hozta. A községfejlesztési hoz­zájárulás mérséklése, illetve elengedése a hivatkozott tvr. 6. §. (5. bek.) szerint a községi tanácsülés hatásköre. így, ha a panaszos mérséklést akar kérni, az előző évi községfej­lesztési hozzájárulás-kivetésre, adjon be kérelmet a berceli községi tanácshoz, amelyben sorolja fel azokat az indoko­kat, amelyek a méltányossági eljárásra lehetőséget nyújta­nak. Elintéződött... Válaszol az illetékes Nemrég egy Írásunkban szóvá tettük, hogy a balas­sagyarmati autóbusz-pálya­udvaron a majd egy éve épített WC-helyiséget az utasok nem vehetik igény­be, mert a kivitelező válla­lat berendezésről már nem gondoskodott- Hosszas és eredménytelen viták után az AKÖV végre megembe­relte magát, és elhatározta, hogy nyolcvanezer forintos beruházással még ez évben felszereli a helyiség belső berendezését, és közmű­csatlakozását is elkészíti. Most már csak egy kéré­sünk van: minél hamarább végezzenek vele. nagyon sürgős a dolog... Szeretném megköszönni I a balassagyarmati kórház fer­tőző osztálya főorvosának azt a gyógyító munkával párosuló szigorát, amivel megszabadul­tam betegségemtől. De köszö­nöm az oszrtályos orvos pon­tos, lelkiismeretes, segítő szándékát, amelyben nap-nap után részesített. Köszönet il­leti az osztályon dolgozó nő­vérkéket, akiknek szolgálat­készségét, finomságát sohasem tudom eléggé meghálálni. Egy kisterenyei volt betegük: K. Pappné Állatkínzás.... s. o. s. A járókelők soikasága bot- ránkozik meg nap nap után a salgótarjáni utcákon, ami­kor D. Ferenc fuvaros űzi, hajtja sánta, beteg lovát- A beteg állattad naponta 10—15 fuvart végeztet el, s nem szállit egyebet, mint a TÜZÉP- ről tüzelőt. A ló majdnem térdre esik a súlyos teher alatt és gazdája csak ostoroz­za. Szegény állat mintha csak kérné a jó szándékú em­bereket, hatóságokat, hogy fi­gyelmeztessék a gazdáját, hi­szen betegen aligha tudna ő is dolgozni! F. József— St­Balassa- gyarmaton készül a PVC« szőnyeg Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sok PVC-vel dolgozó vállalatot arra ösztönzött, hogy a gyár­tási hulladékokat — fóliát, kábelt, lemezeket — ne adják el olcsó áron, hanem dolgoz­zák fel saját maguk. Ezért aztán a kizárólag PVC-hulla- dékot hasznosító Műanyag­technika Ktsz balassagyarma­ti telepén a második negyed­év folyamán a termelésben rö­vid ideig tartó fennakadás keletkezett, amelyet azonban körültekintő alapanyag-be­szerzéssel sikerült leküzdeni. A második negyedévi tervet, a megtorpanás ellenére is az elsőnél tíz százalékkal többre, 220 ezer kilogrammra teljesí­tették. A telepen kizárólag különféle színű PVC-szőnye- geket gyártanak, havonta mintegy 20—25 ezer métert- Bár az első negyedben 108 százalék volt a termelés, még ennél a hatalmas mennyiség­nél is jóval többet tudnának eladni. A MÜÁRT egyedül 50 ezer kilót venne át havonta. Magyar hulladék helyett, amelyet egyre nehezebb be­szerezni, a ktsz most Svájcból származó alapanyaggal pró­bálkozik. Szerkesztői üzenetek „Vöröstraktor” jeligére: Kérjük, közölje velünk nevét ás pontos lakcímét, mert e nélkül nem áll módunkban levelével érdemben foglalkoz­ni. G. F-né (Szécsény): A nyug­díjügyben írt levelére csak akkor válaszolhatunk, ha utó­lag közli Velünk lakása cí­mét is- Sorait várjuk. Tűz Kazáron, Hasznoson, Nagyorosziban Kazáron és Hasznoson több tízezer forintos kárt okozó er­dőtűz pusztított. A tüzet az ál­lami tűzoltók és a segítségükre sietett önkéntesek oltották el. Keletkezési okának megállapí­tására vizsgálat indult. Nagy­orosziban mozdonyszikra gyúj­totta tűz pusztított el két és fél holdon rendrevágott őszi ár­pát. A tűz tovaterjedését szin­tén az állami tűzoltók akadá­lyozták meg a helybeliek támo­gatásával. Hozzászólás „Elmegy a kétágas, marad csak a kútja”? építésére? Az iskolában az Tisztelt Szerkesztőség. Az 1968. június 19-i cikküket ol­vas ,u amely Rimóc község­gel foglalkozik, néhány meg­jegyzés papírra vetésére ösz­tönöz. A cikkről az a vélemé­nyen!. hogy jó szándékkal íródott ürülök, .hogy isméi ..felfedezték” Rimócot mint gondokkal, problémákkal, hi­bákkal küzdő községet. A cikkíró valahogyan a „mi- ert”-et nem kutatja. Ez nem­csak a cikkíró hibája, hanem a lé jékoztatóé is. A munkaerő felesleg, a ter­melőszövetkezetet alapul vé­ve nagy, különösen női, de a férfiak utánpótlásánál sem lehetünk elégedettek. A rimó- ci emberek keresnek munkát, szeretnek sokat dolgozni. Volt amikor a NÓGRÁD riportere 15—20 községben találkozott rimóci arató- és cséplőmun­kásokkal, és a riportnak azt a címet adta, ..Rimócon is rí toriak aratnak”. 'Most az ú földtörvény alapján sok ipari munkásnak megszűnt a háztáji földje, s vele a ser­tés- és baromfinevelés, de mondhatnám, hogy a zöldsé­ges kert is. Ugyanakkor a községben se zöldség, és gyümölcsüzlet, se húsbolt nincs. A tsz, és az fmsz nyá­ron ugyan árul zöldséget, de az ember télen is él. Az első miért ide kívánko­zik, mit tesz a község, a já­rás, a megye vezetősége a munkaerő elhelyezése és a falun élő ipari munkásság ellátásáért. Az ivóvízellátásról. A köz­ségi tanács már egyszer megindította a víztársulás szervezését és eredményesen. Százezer forintot tartalékolt a községfejlesztési alapból próbafúrásra és a tervek el­készítésére. Ez azonban főleg a megyei szervek támogatá­sának hiányában elakadt Pedig Rimócon még a meg­levő jó vizek is romlanak. Állandó .iárvánvveszély fe­nyeget. Az italboltban a tökéletes pohármosás hiánya, valóságos fertőző góc Nem telik az italbolt forgalmából egy motorszivattyús kút ivóvízellátást képtelenség úgy megoldani, hogy az va­lamilyen egészségügyi sza­bályba ne ütközzön. Vannak családok, amelyek 5—600 méter távolságra járnak ivó­vízért. Van kút. amelyből 25—30 család iszik. A következő és talán leg­érzékenyebb rész a cikkben az iskolaügy. Ügy érzem, mintha lebecsülnék a rimóci gyerekek értelmi képességét, hár van sok igazság a cikk­ben. A gyerekeket korán munkára fogják, s a noha- fogyasztás sem tagadható. Azért a szülők érdeklődnek a gyerekek tanulmányi ered­ménye iránt. A szülői ér­tekezletek látogatottak. Azt, hogy milyen káros szemléle­tet visz otthonról az iskolá­ba a gyerek, jobban és több oldalról meg kell vizsgálni. Hogy milyen volt és milyen most az iskola átlaga, az igen vitatható. Ettől mór orodukált sokkal többjét a rimóci iskola és az átlag még gyengébb is volt. Az a kér­dés, hogy a középiskolában milyen eredménnyel állják meg helyüket a rimóci gye­rekek. S hogy miért nincs főiskolán rimóci gyerek, an­nak oka nemcsak a család­ban. hanem az iskolában is keresendő. Arról, milyen az igényesség a fiataloknál a továbbtanulás iránt, a most vagy az elmúlt években érettségizetteket kell meg­kérdezni. A kultúrház kérdésében igen sokat vitatkozik a köz­ségi tanács. Felújítsa-e a ré­git, takarékoskodjon-e újra. Sajnáljuk a fiatalokat, akik vasárnapra hazajönnek és nem mernek egy szíveset táncolni, mert félnek, hogy kirúgják a kultúrház olda­lát. Egy filmet nem nézhet­nek meg, mert ha nem ma­gyarul beszélő, vagy a szö­veget vagy a fejet nem lát­ják. Miért van az hogy sok­kal kisebb községben régen korszerű művelődési házak vannak? Igényeink vannak egy komolyabb előadás meg­tekintésére a faluszínház elő­adásában, de nincs hol meg­tartani. Marad tehát tovább­ra is a tv és a rádió. Terjedelmes a levelem, de csak a lehető legrövidebben próbáltam a cikkükben fel­vetett problémákhoz hozzá­szólni. Nem vitatkozni kí­vántam a cikk írójával. Kö­szönöm, hogy szólt gondja­inkról, Vincze Béla községi tanácstag 4 NÓGRÁD — 1968, június 29., szombat MÉGEGYSZER A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYRŐL V. Gy.-né olvasónk múlt hónapban szült. A szülési szabad­ság letelte után gyermekgondozási segélyt szeretne kapni. Mivel munkahelyén ellentmondó válaszokat adtak, hozzánk fordult kérdésével: megilleti-e őt a gyermekgondozási se­gély? Írja, hogy szülés előtt 10 hónapig állt munkaviszony­ban, előzőleg ipari tanuló volt ugyanannál a vállalatnál. Mint ismeretes, a dolgozó nőt a gyermek két és fél éves koráig gyermekgondozási se­gély illeti meg. Ahhoz, hogy a segélyre jogosultság megál­lapítható legyen, a szülést köz­vetlenül megelőzően 12 hó­napi folyamatos munkavi­szonyt kell igazolnia, vagy másfél éven belül összesen 12 hónapig tartó munkaviszony­nyal kell rendelkeznie a szü­lő nőnek. Ezen kívül igazol­nia kell, hogy a munkakörére megállapított teljes munka­időben dolgozott a szülés előtt. A jogosultság megállapításá­nak feltétele, hogy a gyermek gondozása céljából szülési sza­badságot vegyen igénybe. Dolgozó alatt a Munka Tör­vénykönyve hatálya alá tarto­zó, munkaviszonyban állókat kell érteni. Ide tartozik a kis­ipari szövetkezetekben tagsági viszonyban dolgozó nő is. Nem tekinthető azonban dol­gozónak segély szempontjából, áld jparitanuló-viszonyban volt a vállalatnál. Egy eset­ben azonban az iparitanuló- ídőt is figyelembe kell venni — így olvasónknál is — ami­kor az ipari tanuló a tanuló­idő utolsó félévében vagy ne­gyedévében ugyanannál a vállalatnál állományba kerül. Az állományi létszámban el­töltött tanulóidőt ugyanis a folyamatos munkaviszony, így a gyermekgondozási segély szempontjából is beszámítják. KAPHAT-E AZ ANYA MÁSODÁLLÁSA UTÄN IS SEGÉLYT? Hasonló kérdés az utóbbi időben több olvasónktól ér­kezett hozzánk. Mint már más ügyben is közöltük, a teljes fizetésnek megfelelő összegű segély illeti meg húsz héten át azt az anyát, aki a szülést közvetlenül megelőzően 270 napon át be volt jelentve a társadalombiztosítónál. Fele összeg jár. ha a biztosítás ide­je kevesebb az említettnél, de legalább 180 nap. Két vagy több állás után ak­kor illetné meg, ha minde­gyikben megvan az előírt biz­tosítási idő. A segélyt a fő­foglalkozás munkahelyének társadalombiztosítási szerve folyósítja. D. B.-né olvasónknál — le­veléből megállapítottuk: — másodállásában nincs meg a 180 nap minimális biztosítási idő sem, és azt a szülési sza­badság idejének lejártáig sem szerzi meg. MUNKAVISZONYBAN NEM ÁLLÓ SZEMÉLYEK BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁSA Gy, 1. nyugdíjas az iránt érdeklődik, hogy a saját háztar­tásában eltartott, önálló keresettel nem rendelkező testvére részére jár-e az ő jogán betegségi biztosítás. A betegségi biztosításról szóló rendelkezések kimond­ják, hogy a nyugellátásban ré­szesülő személy és családtag­ja, a biztosítás szolgáltatásai­ra ugyanazokkal a feltételek­kel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és családtagja. Csa­ládtagnak kell tekinteni azt a 60. életévén felüli személyt is, akit a nyugdíjas közös háztar­tásban tart el. A biztosítási szolgáltatásokra nővére, — minthogy keresete, jövedelme nincs — jogosult. Arra a kérdésre pedig, hogy be kell-e előzetesen az igényt jelenteni a társadalombiztosí­tási szervnek, közöljük, hogy ilyen kötelezettség nincs. Ami­kor nővérének ilyen igénye felmerül, nyugdíjas igazolvá­nyával, és lakóbizottsági iga­zolással bizonyítsa, hogy a betegellátásra szorulót közös háztartásban tartja el, és an­nak semmiféle keresete, jöve­delme (nyugdíja) nincs. Ezt az igazolást általában három hónap után kell megújítani. Az igazolás alapján a család­tag naptári évenként 90 na­pon át jogosult a betegségi biztosítás keretében díjtalan kórházi ápolásra, egyéb szol­gáltatásokra — természetesen táppénz és más segélyek ki­vételével. A GYEKMEKTARTÁSDÍ JRÓ L A gyermektartási perekben mindig le kell vonni a nyug- dijjárulékot, és a fennmaradó összeg húsz százalékát lehet tartásdíjként megítélni. P. Z-né olvasónk panaszkodik, hogy kevés tartásdíjat állapítottak meg egy gyermeke után. Külö­nösen azt sérelmezi, hogy úgy számították ki elváltán élő férje fizetésének 20 százalékát, hogy a nyugdíjjárulék levo­nása utáni összeget vették alapul. Kérdezi levélírónk, hogy milyen összeg után kell megállapítani a gyermektartásdíjat? Olvasóinkkal szemben nem húsz százaléka. Ha ezen- jártak el helytelenül. A gyér- kívül is alacsonynak tartja a mektartásdíjat a nyugdíjjáru- megállapított tartásdíjat, ak- lékkal csökkentett havi jőve- kor fellebbezze meg az elsőfc- delem alapján kell kiszámí- kú bíróság ítéletét. A per il- tani, ami általában a kereset letékmentes. Kevesebbet, de jobbat! A NÓGRÁD június 19-i szá­mában megjelent „Kettős ér­dek”. .. c. felhívás kapcsán a következő észrevételeket sze­retném tenni. E felhívás ugyanis nem találkozott egyetértéssel azoknál a bá­nyászoknál, akik még hagyo­mányos módon fíítenek. Alig­ha szorul ez bővebb magya­rázatra azok körében, akik a diószén minőségét, fűtőértékét és tárolási lehetőségeit az utóbbi három évben megis­merték. Tehát a minőséget lehet erősen kifogásolni, mert tudvalevő, hogy a diószenünk rostált, poros és kalória nél­küli. Ezért egyre kevesebb lett a diószén iránt érdeklő­dők száma. A szén járandó- sági utalványokkal rendelke­zők úton-úlfélen beváltásra, vagy megvételre kínálják a diószén-utalványl- Teszik ezt azzal a szándékkal, hogy a kapott összeget kiegészítve készpénzért vásároljanak ká­nyád kockaszenet. A szóban- forgó utalványt a TÜZÉP nem írja át mennyiségben keve­sebb koekaszénre, de készpén­zért sem fizet érte. Ügy gon­dolom, hogy a minőség fé­kezően hat a szénutalvány üzemi megíratásánál, vagy an­nak esedékes időben történő igénybevételénél. Vélemé­nyem, vagyis a bányászok vé­leménye szerint a „Kettős ér­dek” nem szenvedne csorbát, ha a járandóságot kockaszén­ben határoznák meg. ami mennyiségben ugyan keve­sebb, de jobb volna. T. Gy. Salgótarján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom