Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

^fVT' . _á f * I higfen van egy Sí nyelven. Nemrég olvastam az örege­dő Turgenyev „költeményeit prózában", e sorokat a nagy orosz író 1882-ben vetette pa­pírra, s az utolsó „költeményt” egy vallomásnak szenteli, az orosz nyelvnek. Megrendítőbb ragaszkodással az anyanyelv­hez ritkán találkozunk a vi­lágirodalomban. A „nagy pa­lóc”, Mikszáth Kálmán is egy nyelvet választott, hogy kifejezze szülőföldje egyszerű népe iránti őszinte, mély ra­gaszkodását. amikor azt ír­ja: tótul beszélni olyan, mint­ha az embernek mezítláb jár­na a nyelve. Illyés Gyula francia nyelv iránti rokon- szenvéről, a költő életében be­töltött szerepéről ugyancsak sokat hallunk. E kapcsolatról szépen vall a költő Hála a második nyelvért című írá­sában. Mindez talán arra is példa, hogy meglevő érzelmek ho­gyan segítenek egy nyelvhez való közeledésben, az eleve adott érzés egy nyelv irányá­ban ösztönzőleg hathat. (Ter­mészetesen, az érzések irányít­hatóságát az idegen nyelvek és az egyén vonatkozásában ezzel nem akarom tagadni.) Dehát milyen nyelvet érde­mes tanulni? Ha valaki sem­milyen „viszonyban” nem áll egy nyelvvel sem, s választás­nál csupán turisztikai szem­pontokat vesz figyelembe, — amelyek nagyrésze egyébként „babona”, hiszen minden nyelv­vel mindenhova el lehet men­ni. — akkor az illető valószí­nűleg nehezebben tanul bár­milyen idegen nyelven. Lenin, Gagarin nyelvével a minap egy salgótarjáni álta­lános iskolában úgy találkoz­tam, mint a réteket, erdőket Járó turista a mezei virággal. Harmadik osztályos kislányok, kisfiúk énekelték el a bájos dalt oroszul, amely úgy kez­dődik, hogy a hegyen van egy fa, és az alatt van egy málna­bokor ... Alsó tagozatosok énekelték, s ez nem elírás. A Rákóczi úti általános iskolában ugyanis idén tanfolyamszerűén a III. és a IV. osztályba is bevezet­ték az orosz nyelv oktatását. Jövőre pedig ez az intézmény lesz Salgótarján, illetve Nóg- rád megye egyetlen orosz ta­gozatos általános iskolája, ami azt jelenti, hogy III. osztálytól a nyolcadikig egy-egy osztály orosz tagozatos lesz. — Az idei oktatási év tehát a kísérlet az alsó tagozatban? — Igen — mondja Márczi Lehelné orosz szakos tanárnő. — Heti kétórás programmal visszük a nyelvet a gyerekek­hez, akik hallás után tanul­ják; a negyedikesek írni is kezdenek majd. a nyelvtannal azonban a korszerű nyelvokta­tásnak megfelelően „végig csínján bánunk”, a cél a be­széd elsajátíttatása, a „tiszta” nyelvtanból csupán a legszük­ségesebbeket tanulják majd felső tagozatban, a többit gya­korlatban. Az iskolában négy orosz­szakos is van, azonban csak ketten tanítják a nyelvet, Márczi Lehelné és dr. Mohi Jánosné, aki egyébként a Szovjetunióból jött Magyaror­szágra, szovjet állampolgár, Egerben végezte el a pedagó­giai főiskolát, 1958-tól tanít Salgótarjánban. Mindketten elégedettek az idei „kísérleti” évvel, bár, még tankönyvük sem volt, a Szovjetunióban 1966-ban a nemzetiségi iskolák számára kiadott képes könyv­ből tanítottak, játékos for­mában. E módszer az alsó ta­gozatban, természetesen, a kö­vetkező években is „érvény­ben lesz”. Osztályonként az évi szó­kincs 200—250 szó. Németh László igazgató tájékoztatása szerint az orosz tagozatos osz­tályokba a be-, illetve a más iskolákból való átiratkozások júniusban lesznek. Az alsó ta­gozatban heti három, a felső­Három pásztor — három „jármű” (Koppány György felvétele) NÓGRÁD - 1968. május 12., vasárnap ben heti öt órában oktatják az orosz nyelvet a tagozatos osz­tályokban. Az orosz tagozatos iskola előnye? — A többi iskolákkal szem­ben nálunk hat éven át tanul­ják a gyerekek az orosz nyel­vet — mondja az igazgató. — A tagozatos osztályok a kö­zépiskolákban is mindinkább terjednek, mind nyelvi, mind természettudományi és más tárgyakban. A mi tagozatosa­ink a középiskolákban ered­ményesen tanulhatnak, első­sorban az orosz tagozatokon, de máshol is. Hozzánk az orosz tagozatra mindenhonnan jelentkezhetnek, az egész vá­ros „körzetünk”. Természete­sen, a tehetséges fiatalokat várjuk elsősorban. Az igazgató által említett előnyök, persze, távolról sem merítik ki az orosz, s általá­ban az idegen nyelv által nyújtott előnyöket. A Szovjet­unió iránt világszerte meg­nyilvánuló érdeklődés ma az orosz nyelv iránti világmére­tű érdeklődést is jelenti, s mint egyik nevelő tréfásan megjegyezte, hovatovább a Holdon is oroszul beszélünk. De maradjunk a Földön. A tu­domány, a technika, a szak- irodalmak jelentős részét nem fordítják magyarra, egy ré­szük csupán orosz nyelven ol­vasható. A „haszon” millió változatban jelentkezhet az életben, hiszen a nyelv meg­sokszorozza az embert. A szo­cialista tábor országain belül különösen érvényes ez az orosz nyelvet elsajátítóra. S bizony, a nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni. A kis Andó Beáta, Ozsvárt Zsuzsa, Zsivere Zsolt, Telek Tibor, s a többiek énekelték: a hegyen van egy fa, az alatt egy málnabokor... Nem is sej­tik még, milyen édes gyümöl­csöt teremhet szorgalmas, hosszú évek után számukra. Tóth Elemér 1 usziélüri, az m snecMzniusréE is i nyár filisiűjtSoaságairóE — Milyen lesz a megye nyári moziélete? ..Az a szórakozási lehetőség, ame­lyet a film nyújt. A kérdés lassanként teljes időszerűségében indokolt. A nyár küszöbén állunk s külö­nösen Nógrád két városa, Salgótarján és Balassagyar­mat érdeklődéssel várja: mit ígérnek a napfényes hónapok? Salgótarjánnak immár har­madik éve nincs nyári mozi­ja. Balassagyarmatnak van ugyan, játszott is, de a terve­zett korszerű átépítés csak kisebb hányadban valósult meg eddig. E kettőből a fon­tosabbik: van-e kilátás új kertmozira Salgótarjánban ?... Hogyan hat az új gazdasági irányítási rendszer a mozi­üzemre, a moziéletre, s milyen film újdonságok várhatók a közeljövőben ? .. Ezekről beszél gettünk Sztankovics Istvánnal, a vál­lalat megyei igazgatójával és helyettesével, a szervezési csoport vezetőjével, Kerekes Lászlóval. — Sajnos — kezdi az igaz­gató — Salgótarján nyári sza­badtéri filmszórakozását il­letően az idén sem tudunk biztatót mondani. A kénysze­rűségből három éve elbontott Bartók kertmozit nagyon ne­héz pótolni, mert nem talá­lunk központi fekvésű terü­letet. Volt szó arról, hogy a Tóstrand mellett telepítsünk kertmozit, ez azonban véle­ményünk szerint meglehető­sen halvaszületett gondolat, mert a távolság miatt minden jegyet négy forinttal drágítana a buszköltség. Mi jelenleg célunkra a megyei tanács mö­götti kézilabda-pályát tarta­nánk legalkalmasabbnak, ha az építők sportolóinak más helyet adnának. — Szó volt korábban a volt bányai kórház szomszéd­ságáról is. — Amikor azt szemeltük ki, a betegek nyugalma érdeké­ben álltunk él a tervtől, s a KÖJÁL is nehéz feltételeket szabott. Azóta ugyan módo­sult a helyzet, de mint lehe­tőséggel most sem számolha­tunk. Ami tehát ezekből je­lenleg összegezhető, a város­nak az idén sem lesz kert­mozija. — És mi a helyzet Balas­sagyarmaton? — Ott már a múlt eszten­dőben megkezdődött egv nagyarányú átépítés, ami részben kapacitás. részben anyagiak hiánya miatt több évesre húzódik. A kert azon­ban már tavaly is szolgált s az idén is megnyílik, mégpe­dig az időjárástól függően előreláthatólag már ebben a hónapban. Az viszont pénz kérdése, hogy a tervezett tető­szerkezet mikorra kerül a nézőtér fölé, s ettől függ az új üléssorok kialakítása is. — Hogyan érintette a vál­lalatot az új mechanizmus? Mik az eddigi tapasztalatai gazdasági és kulturális-művé­szeti vonatkozásban? — Részben a filmek beso­rolásából eredő kölcsönzési díjak másak. Az úgynevezett Á-kategóriás, eszmei-politikai, művészeti szempontból érté­kes alkotásokat kölcsönzési díj nélkül, a C-Eateg"óriás, pusztán szórakoztatást szolgá­ló produkciókat viszont lé­nyegesen megemelt kölcsön­zési díjért kapjuk. Hogy a Karom kategórián belül mi­ként gazdálkodunk, abban szabadabb a kezünk a koráb­biaknál. — Az új mechanizmus eredménye az is — veti köz­be Kerekes László —. hogy megszűnt az úgynevezett so­ros játszási kötelezettség, te­hát a filmek osztásában job­ban figyelhetjük és szolgál­hatjuk a községek, a játszó­helyek konkrét igényét, szükségletét, helyi viszonya­it, s ez végső soron a mozi- járó közönség szélesedését eredményezheti. A differen­ciált műsorosztást szolgálja egyébként az állandó infor­mációgyűjtés, a tapasztalat­felmérés, elemzés, a művészi­leg értékes filmek jobb elő­készítése. a falusi moziüzem­vezetők szakmai és művészeti tájékozottságának fejlesztése. — Mi az oka, hogy Buda­pesthez és néhány más me­gyéhez mérten Nógrád egyes filmek esetében utánjátszó helynek tűnik. — Nemcsak a filmek, — mondja Sztankovics István — de a megyék és városok is kategória-besorolást kaptak, elsősorban azokra a külföldi filmekre, melyekből kevés kópia kerül hazánkba De megyénk előkelő helyen dl a sorrendben, s Pest után leg­később két—három héttel ezeket a műveket is vetítjük — Kerül-e sor gazdasági okból mozi. játszóhelyek megszüntetésére? — Más megyékkel ellentét­ben, — mint például Győr is —. nem. vagy csak a helyi tanács és pártszervezet egvet- értésével. és kívánságára. Je­lenleg Berkenyén nincs mo­zi, ahol a kultúrházat ktsz vette át, valamint Horpácson. ahol nincs megfelelő üzem­vezető, és Patvarcon. Ez utóbbinál látogatók hiányá­ban a község kérte a film­szállítás ideiglenes leállítá­sát Megindítottunk viszont május elején egy 16 millimé­teres szélesvásznú vándor­mozit. hogy olyan helyeken is lássanak időközönként szé­les filmet, ahol erre egyéb­ként nincs lehetőség. — Milyen érdekességeket (gér a nyári program? — A következő hónapok műsorán sok érdekes, jó fil­met vetítünk. Külön felhív­nánk a figyelmet az augusz­tusban sorra kerülő Halál­fejesek című amerikai pro­dukcióra, amely szinte doku­mentációs eszközökkel, az amerikai motoros. szakállas huligánok garázdálkodásáról szól. De érdeklődésre számít­hat az olasz filmek sorából az Amerikai feleség, a Kicsi Ri­ta vadnyugaton. — szovjet alkotások közül A sah tán­cosnője, a Keserű vetőmag­vak, a Tavasz az Oderán, to­vábbá a Szerződés az ördög­gel és a Mit kezdjek a mi hóimmal című csehszlovák, az . Oszkár című francia vígjá ték, a Megfagyott villámok című NDK-filmdráma és sok más —, bolgár, román, an­gol, kubai — alkotás. Remél­jük, hogy műsorunkkal a problémák ellenére is kelle­mes nyarat biztosítunk a filmművészet barátainak. (barna) A. címet hiába kaparták le „Nyomoz” a technika A főváros határában — felborult motorkerékpárja mellett — holtan találtak egy férfit. A nyomozás meg­állapította, hogy egy teher­gépkocsi gázolta el. A kocsi vezetője — elmulasztva a kötelező segítségnyújtást —, továbbhajtott. Rövid idő múlva a gyanúsított tehergép­kocsivezető kézrekerült. — Nem én voltam — sza­badkozott a rendőrségen a gyanúsított. — A szóban forgó estén másik útvonalon jártam a kocsimmal. Zöldesbarna lakkszemcsék Bár ezt az állítását tanúk­kal igazolta, a rendőrség le­tartóztatta a gyanúsított gép­kocsivezetőt. Időközben ugyan­is az Országos Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi technikai osztálya különféle vizsgálato­kat végzett a teherautón. A bal első keréktárcsán a mo­torkerékpár első kerék futó­felületének lenyomata lát­szott. Az áldozat mellett fél lencse nagyságú, zöldesbarna lakkszemcsét találtak, ugyan­olyan rétegezésűt, mint a te­herautó lakkozása. A balol­dali sárvédón levő párhuza­mos benyomódások méretei megfeleltek az elhunyt moto­ros bőrmellénye zippzárfoga- zatának. A gyanúsított gépkocsive­zető a bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy ő gázolt, és csak azért ment át a másik útvonalra, hogy alibit szerez­zen. — Ahhoz, hogy ezeket a terhelő adatokat szintén ész­revétlen jelekről megállapít­hattuk, egész sereg kiváló szakemberre és speciális mű­szerre volt szükség — mond­ta Ladvánszky Károly ezre­des, a Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnöke. — A spektrofotometria, a kro- matográfia, a mikroszkópia és a mikroolvadásmérő, a szí­nes fényképezés és a fajsúly- mérés együttes alkalmazása segített az igazság kiderítésé­ben. A legmodernebb techni­kára és a legfrissebb tudo­mányos eredményekre tá­maszkodva igyekszik a rend­őrség bizonyítékot szerezni. A Belügyminisztérium bűn­ügyi technikai osztálya a modem laboratóriumok egész sorát foglalja magában, való­ságos tudományos intézet. Vezetői, beosztottjai között vannak orvosok, vegyészek, mérnökök, jogászok, írás- és nyomszakértők, a szakmák legkiválóbbjai. Az osztálynak különösen sok munkát ad­nak a közlekedési balesetek, főleg, amikor a segítségnyúj­tás elmulasztásáról van szó. De egyéb dolgunk is akad bő­ven. Újszülött — dobozban A balatoni műút és a Pé terhegyi út melletti grundon papírdobozt találtak újév napján. A kekszes dobozban rongyokba csavart halott cse­csemő volt. A rendőrorvos véleménye szerint az élveszü- letett, erős, életképes fiúcska még élt, amikor a dobozba tették. Széles körű nyomozás kez­dődött a lelketlen anya fel­kutatására. Egyetlen kiindu­lási pont volt: a doboz. Vizs­gálták, milyen jelek és nyo­mok maradtak rajta. Érdekes jelre bukkantak: a dobozban valaki valahonnan csomagot küldött, de a posta jelzését és a címet levakarták róla. A főkapitányságon a legmo­dernebb kriminaltechnika eszközeivel sikerült megálla­pítani az egykori címzés né­hány betűjét: a csomagot egy „ .. .hely”-lyel végződő falu­ban vagy városban adták fel: a címzett pedig olyan nevű pesti utcában lakik, amely­nek utolsó három betűje VAR és hátulról az ötödik betűje U. A házszám a jelekből feltehetően 4-gyel végződik. A címzett személyről annyit derítettek ki, hogy kereszt­neve két utolsó betűje KA.' A nyomozók ezekből a je­lekből próbáltak következtet­ni. Lehet — mondták —, hogy a csomagot egy Aranka nevű leány kapta — nem volt kétséges, hogy leányanya a tettes, aki egy „udvar” végű utcában lakik, feltehetően azon a környéken, ahol a csomagot találták. Keresték tehát az „udvar” végű utcákat s ott azokat a házakat, amelyeknek száma 4-gyel végződik. A lakók kö­zül pedig elsősorban azokat a fiatal nőket, akik vidékről csomagot kaphattak. Egyheti nyomozás után összeszűkült a kör. A szálak végül is L. Aranka XI., Nádudvar utca 14. szám alatti lakoshoz ve­zettek. A lánynak van egy nő­vére Pincehelyen, aki időn­ként csomagot küld neki Pest­re. Az infravörös su^ár Az egyik laboratóriumban személyi igazolványt vizsgál­nak. A benne levő kép csi­nos nőt ábrázol. Az avatatlannak úgy tűnik, hogy a hölgy fiatal, hiszen az igazolványban ez áll: született 1932. áprilils 5-én. Ám ami­kor a igazolványt egy mik­roszkópszerű lencsébe teszik, majd infravörös sugarakkal átvilágítják, a lencse azt ta­núsítja, hogy a csinos lány tíz évvel megfiatalította ma­gát, vagyis az 1922-es évszá­mot 1932-re javította. Mindebből látnivaló, hogy a nyomozói munka ma már nem annyira a Sherlock Hol- mes-i logikán, sokkal inkább a technika vívmányain alap­szik. Kőszegi Frigyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom