Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

A VDK és az USA Párizsban tárgyal a békéről A Szovjet téri palota kincsei Marx Károly születésének ISO. évforduló fára Johnson sajtókonferenciája WASHINGTON (MTI) Johnson elnök sajtókonferencián be. hogy május 10-én Párizs­szesülhet. Párizs megfelel általa javasolt 10 százalékos pénteken minden érdekeltnek” — mon- adóemeléssel foglalkozott.. jelentette dotta Johnson, utalva arra, Éles hangon támadta a huza- hogy a francia fővárosban vonáért a kongresszus egyes ban megkezdődnek a megbe- minden olyan országnak van tagjait és ,,zsarolás"-nak mi­Egye- nősítette az adóemelés jóvá - részt hagyásának elhúzását vnind­szélések a Vietnami Demok- képviselete, amely az ratikus Köztársaság és az sült Államok oldalán Egyesült Államok képviselői vesz a vietnami háborúban. között. Johnson azt mondotta, addig, amíg a kormány nem részletezte, csökkenti a költségvetési ki­Az elnök nem hogy a kapcsolatok felvételé- mi lesz az amerikai magatar- adásokat A választási küzdő­re vonatkozó megállapodás tás Párizsban, s ezt azzal in- lemmel kapcsolatban úgy vé- ,.lépést jelent előre”. Ugyan- dokolta. hogy az egyoldalú lekedett. hogy visszavonulása akkor hozzátette: „figvelmez- állásfoglalás ..károsan befő- „elősegítette az egység helv- tetnl kívánja az amerikai né- lyásolhatja a diplomáciai tár- ráállítását, de még mindig pet. hogy ez csak a legelső gyalásokat”. ..Álláspontom az, túlságosan nagy a megosztott- lépés és számos probléma, ne- amelyet március 31-i beszé- ság az országban demben kifejtettem1 Az amerikai szegények ter­vezett washingtoni tüntetésé­ről és táborozásáról Johnson hézség van még” Az elnök elmondotta, hogy mondotta, éjjel egy órakor (közép-euró- Johnson bejelentette, hogy pai. idő szerint reggel hat Thieu dél-vietnami elnök azt mondotta, megérti ugyan órákor) kapta meg a VDK még májusban Washingtonba a türelmetlenséget. de az kormányának üzehetét arról, látogat. Ugyancsak megbeszé- ilyesfajta demonstráció „ko­lést folytat az Egyesült Álla- moly mok többi szövetségesével is „senki hogy május 10-től kezdve a VDK képviselői készek Pá­rizsban találkozni az ameri- a háború kérdéséről. A viet- kai megbízottakkal. Johnson nami helyzetről szólva John- végbe”. veszélyekkel jár” és sem garantálhatja, hogy minden békésen megy legközelebbi munkatársaival son azt mondotta, hogy asai­t'olytatott azonnali megbeszé lés után reggel küldte válaszát Hanoiba. A Pueblo-üggyel kapcsolat­mondotta. goni kormány „jelentős erő- ban az elnök azt meg feszítéseket tesz” a helyzet hogy „nincs új közölni való­megszilárdítására és arra, ja”. „Arra törekedtünk, hogy hogy fokozottabban vegye ki olyan színhelye legyen a részét a háborúból, megbeszéléseknek, ahol min- Félórás sajtókonferenciá­dén érdekelt fél megfelelő és ján az amerikai elnök egyéb A Fehér Házban megtar­tott sajtókonferencia után Johnson Kansas Citybe re­pült, hogy Truman volt ed­pártatlan bánásmódban ré- kérdések közül a legtöbbet az nőkkel találkozzék. Győzőit a március 30-i program Az egyiptomi népszavazás végeredménye KAIRO (MTI) A kairói lapok pénteken üd­vözölték a március 30-i prog­ram győzelmét. A népszavazás az egyiptomi nép életerejét le­jelentette, hogy a május 2-án jezt® ki> a kapituláció edutasí- rnrmtt “ agresszorral szemben A MENA-hírügynökség köz­lése szerint Mohamed Goma, az EAK belügyminisztere be­tartott népszavazás során a szavazatoknak 99,989 százaléka esett a Kasszer elnök áltál ja­vasolt reform-programra. való ellenállás szándékát tük­rözi — írja a lap. Az A1 Akhbar összehasonlítja A bejügyminisztériumban az egyiptomi népszavazást a felállított központi választási jeruzsálemi katonai parádéval, bizottságban első ízben alkal- A lap hangsúlyozza, míg Je- mazott számlálógépek segítse- ruzsálemben repülőgépek gével egész éjszaka folyt a sza- tankok parádéztak, Egyiptom vázátok összesítése. népe nyugodtan szavazott. A A népszavazás országszerte csendes és határozott egyipto- f egyetme zetten, teljes nyuga- mi „Igen” mögött egy legyőz- lomban zajlott le és egyetlen heteteln nemzet elszántsága incidens sem történt. A vá- rejlett. Az EAK nem adja meg lasztásra jogosultak túlnyomó magát —, ez a népszávazás többsége leszavazott. jelentősége. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 818: Lányok, asszonyok. — 8.88: Szimfonikus táncok. — 9.08: Orvosok a mikrofon előtt. — 9.16: Könnyűzene. — 10.10: Régi magyar énekesek albuma. — H.io: Pillanatképek Gyusziról. — 11.25: Két Mozart-szonáta. — 12.15: Vidróczky. — 13.00: A világ- gazdaság hírei. — 13.05: A budapesti színházak mű­sorából. — 13.06: írók fóruma. — 13.21: Verdi-áriák. — 13.37: Hirdetöoszlop. — 13.47: Az Alpoktól Szardíniáig. — 14.18: Néhány perc tudomány. — 14.23: Galina Visnyevsz- kaja énekel. — 14.45: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.10: Csak fiataloknak! — 15.55: Liszt-zongoraművek. — 16.25: Marx a XX. században. — 16.55: Közvetítés a Magyarország— Szovjetunió labdarúgó EB-mérkőzésről. Be­szél: Szepesi György. — Közben: 17.45: Csárdások. — 18.50 Közvetítés a kardcsapatok Európa Kupájából. — 19.25: Jelentés a kardcsapatok E.Kupájából. — 19.30: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.31: A régi Metropolitan nagy énekesei. — 20.00: Közvetítés a Madách Színház Ka­maraszínházából. Ibolya. Vígjáték egy felvonásban. — 21.08: Kovács Apollónia. Radnai György és Solti Ká­roly magyar nótákat énekel. — 21.42: Két Strauss-nyi­tány. — 22.15: A két német államban. — 22.25: Táncol­junk! PETŐFI RADIO: 10.00: A hét könnyű- és tánczenei műsoraiból. — 12.00: Zeneművészeink reflektorfényben. — 13.30: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.08: Brahms-kórusok. — 14.18: Köny- nyűzene. — 14.42? Orvosok a mikrofon előtt. — 14.50: Zenekari muzsika. — 15.45: Egy hír a mikroszkóp alatt. — 16.05: Sárbogárdi Szabó Márton népi zenekara ját­szik. — 16.35: Hangverseny a stúdióban. — 17.10: Képek a régi Bakonyról. — 17.50: Könnyű fúvósátiratok. — 18.05: A mosoly országa. — 18.46» öt szobor. — 20.05: Kapcsoljuk a debreceni Bartók-termet. — Kb.: 22.10: Verbunkos muzsika. — 22.30: Méltatlanul elhanyagolt műemlékek. — 22.45: Hangversenynaptár. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.58: Műsorismertetés. — 9.00: A Viharsarokból indult el... Dokumentumfilm Hunya Istvánról (ism.) — 9.30: Nótaszó (ism.) — 9.50: Az örök­ség. (ism.) — 14.18: Műsorismertetés. — 14.20: A Magyar Hirdető műsora. — 14.30: Gyere pajtás énekelni! — 14.45: Délutáni előadás Memento magyar dokumentum­film. 3. Sztálingrádtól a német határig. — 16.30: Min­dennapok művészete. A Kerámia I. 16.50: Magyarország —Szovjetunió tüurópa-bajnokl labdarúgó-mérkőzés közvetí­tése a Népstadionból. Riporter: Vitray Tamás. A szünet­ben: Hírek, Vasgyűjtés (kisfilm.) — 18.50: Századok visszhangja. Bolgár kisfilm. — 19.00: A TV jeleni). — 19.45: Cicavízió ... — 19.55: Szünet. — 20.20: Türelmetlen szeretők. TV-játék. — 21.45: Cliff Richard-Show. — 22.20. TV-Híradó — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 9.05: Japán ké­peslap. — 10.15: Hamvak II. (ism.) — 15.00: Csehszlo­vákia—Brazília Davis Kupa teniszbajnokság. — 16.25? Teplic—Zilina labdarúgó-mérkőzés. — 19.452 Francis a nagy­vadak országában. — 20.00: Kabaré. — 21.20: A kisasszonyok később jönnek (cseh detektivfilm). — 23.10: TV-Híradó. NÓGRÁD — 1968. május 4., szombat Választási harc az Egyesült Államokban WASHINGTON Nelson Rockefeiler New York-i kormányzó — aki két napja vette fel a harcot Ni- xonnal a köztársasági párt el­nökjelöltségéért — csütörtö­kön az Iowa állambeli Des Moines-ben tartott beszédében a fiatal korosztály támogatá­sát kérte. Rockefeller hangoz­tatta, hogy nem tartja meg felelőnek a jelenlegi sorozási rendszert, mert az „a szegé­nyeket sújtja, a tehetőseknek kedvez”. Indítványozta azt is, hogy a választój ogosultsag korhatárát 21 évről szállítsák le 18-ra. McCarthy szenátor csütörtö­kön a nyugat-berlini televízió' nak nyilatkozott. A televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy Vietnamban mindenképpen po­litikai megoldást kell találni, biztosítani kell. hogy Dél- Vietnamban olyan kormány alakuljon, amely valóban él vézi a nép bizalmát. Meg kell még azt a lehetőséget is koc­káztatni — mutatott rá —, hogy ez a kormány „kommu­nista irányítású lesz”. A szenátor élesen bírálta az Egyesült Államok nyugat-euró­pai politikáját, ellenezte és feleslegesnek minősítette . egy nyugat-európai önálló nukleá­ris erő megteremtését is. Külön foglalkozott a fran­cia—amerikai viszonnyal, s megállapította, hogy a két or­szág kapcsolatainak sem kel­lene olyan rossznak lenniök, mint amilyenek valójában. Riazanov, a Marx—Engels Intézet igazgatója már a for­radalom előtt hatékonyan ta­nulmányozta Manc és Engels kéziratos hagyatékát. Lenin levele után. 1921. február 2- től hatalmas tevékenységet fejtett ki. hogy valóra váltsa a Lenin által felvázolt széles körű programot: összegyűjt­se Marx és Engels kéziratban maradt vagy nyomtatott Iro­dalmi hagyatékát. Riazanov 1923. évi berlini utazása alkalmával a meg­felelő körülmények lehetővé tették, hogy Marx és Engels kéziratairól fotómásolatokat készítsen 1923 őszén a máso­latok egy része már Moszkvá­ba kei-ült. Időközben a Marx—Engels Intézet új épületbe költözött, a Malij Znamenszkij utcács­kába, a Dolgorukíj fejedel­mek egykori villájába (ma az utcát Marx—Engels utcának hívják). Itt már a szocializ­mus és a munkásmozgalom történetének jelentős könyv­tára alakult ki. A könyveket angol és német antikváriu­soktól vásárolták, sok könyv került ide az államosított orosz könyvtárakból, többek kö2ött a Vjazma-i birtokról, amely a Bolicin hercegek tu­lajdona volt. A krasznopresz- nyenszki és a zamoszkvorecki járások munkásai olyan könyveket hoztak az intézet­be, amelyeket előkelő ^könyv- gyűjtők” hagytak hátra könyvtárukban, amikor az országból elmenekültek. Az Intézetbe került Szergej Ta- nyejov zeneszerző testvéré­nek, Vlagyimir Tanyejevnek könyvtára >6, aki részt vett az első Intemacionálén, V. Tanyejev a szocializmus tör­ténetének könyveit gyűjtötte és a nagy francia forradalom történetének metszeteit. 1924-ben Rjazanov újra Németországba utazott, hogy a német szociáldemokrata párt archívumában dolgozzon. Itteni kutatásai során Marx Cyrankiewicz a káderpolitikáról VARSÓ Jozef Cyrankiewicz, a LE1VIP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnö­ke csütörtökön részt vett egy varsói gépgyár pártaktívájá­nak ülésén, amely megvitatta az ország időszerű politikai helyzetének különböző kér­déseit. Cyrankiewicz felszólalásá­ban a többi között foglalko­zott a káderpolitika problé­máival és hangoztatta, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kell kapniok a néphez hű fia­tal kádereknek, az egyeteme­ken és a főiskolákon is növel­ni kell a munkás és a pa­raszt származású fiatalok ará­nyát és meg kell javítani a felső tanintézetekben folyó politikai nevelőmunkát. A to­vábbiakban az imperialisták lélektani háborújáról beszélt, amelynek célja az. hogy moz­gósítsa az antiszocialista, reakciós erőket. Szívátültetés Amerikában PALO ALTO Csütörtökön késő este a ka­liforniai Palo Alto Stanford egyetemének kórházában kö- __ ^ zolték, hogy kielégítő Joseph gu sebészcsoport hajtotta vég- Rxzor allapota, aki csütörtökön re> dr Normas shumway pro- egy négy es fel oras mutet vezetésével, ő volt az, eredményéként uj szivet ka- aki ez év január elején Milce pott. Az operáció erdekesseget Kasperakon hajtott fokozza, hogy az agydaganat ugyanilyen műtétet, következtében meghalt donor- Rizor felesége elmondotta, nak nemcsak a szivet ültettek hogy férje, aki szívbetegsége a,, hanem mindkét vesejet is, ni.ia.tt már két éve nem dol- mas-mas betegbe. gozhatott, a dr Bamard által A műtétet követően Rizor végrehajtott első szívátültetés tüdejének gyenge működését hírére kiielentette: „bárcsak légzőkészülékkel kellett fo- engem operált volna meg”. kozni. Arról a jelentések nem tesznek említést, hogy a be­teg az operáció óta magához tért-e. A szívátültetést egy 15 ta­vegre, és Engels eddig ismeretlen kéziratait fedezte fel. A fela­dat az volt. hogy fotókópiát készítsen és azokat Moszkvá­ba küldje. Korszerű fénymásoló gép akkor még nem volt. A rep­rodukciók, az előhívás, a nyb- más bonyolult és hosszantartó műveletet igényelt. Több ezer lapot kellett le­fényképeznie. Ez sok pénzbe került. A fiatal szovjetköz­társaságban pedig minden ru­bel számított. A Népbizto­sok Tanácsa azonban Marx és Engels hagyatékának ösz- szegvűjtésére mégi6 elegendő oénzt bocsátott rendelkezésre. Újdonságnál?: számított akkor a fotosztat nevű berendezés; ezzel a készülékkel olcsón és gyorsan, negatív nélkül lehe­tett fotókópiát nyerni, rögtön a speciális papírra másolva. Fotósztátokat szereztek be. Meghívtak három német szakembert is. A Majna mel­letti Frankfurtban laborató­riumot rendeztek be a máso­láshoz. A Frankfurtban, majd később Londonban. Trier, Becs, Engelskirchen archívu­maiban készített fotómásola­tok most Moszkvában Dihen- nek. a Marxizmus—Leniniz- mus Intézetében. Az össz-oroszországi Köz­ponti Végrehajtó Bizottság­nak a Nagy Októberi Forra­dalom 10. évfordulóján ren­dezett jubileumi ülésén Ana- tolij Vasziljevios Lunacsarsz- kij közoktatásügyi népbiztos így beszélt az intézetről: — Ez az intézet a szó szo­ros értelmében vett kincses­tár. Az intézet archívumai számunkra, marxisták számá­ra, de ma már minden szov­jet polgár számára is olyan vagyont jelentenek, ahová szívdobogás nélkül nem lehet belépni. A Marxizmus—Leninizmus Intézete már régóta nem fog­lalja magában az egykor oly kolosszálisnak tűnő anyagot. A Szovjet téren csupán az archívum maradt meg. Ma­ga az intézet kis városkának megfelelő területet foglal el a népgazdaság eredményeinek állandó kiállításán. A KözDonti Pártarchívum „1. számú gyűjteménye” a Szovjet téren állandóan bő­vül. Természetesen olyan tö­meges szerzemények, mint a húszas években, ma már nem fordulnak elő. De ma is ér­kezik még ide számos, eddig nem ismert dokumentum. 1964-ben például az intézet Marx és Engels 146. eddig nem publikált írását szerezte meg. Kettő közülük — a Fran­cia Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága Történelmi Bi­zottságának ajándéka — En­gels levele Laura Lal’argue- hoz. 1884. február 21-i kelte­zéssel és Engels levele Paul Lafarguehoz 1894. december 18-i keltezéssel. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága * moszkvai intézetnek már ko­rábban is sok értékes doku­mentumot adott át. többek között olyanokat, amelyeket Marx leányának, Jenny Lon- guetnek gyermekei és unokái őriztek a családban. 1948-ban Moszkvába érkezett Edgar Longuet, Marx unokája, aki az ellenállási mozgalomban is részt vett. Sok értékes doku­mentumot adott az intézetnek. 1960-ban Charles Longuet, Marx dédunokája Marx és Engels számos olyan levelét ajándékozta az Intézetnek, amelyeket ezideig még nem publikáltak. Nemrég pedig. 1967-ben Frederic Longuet művész Marx másik unoká­ja érkezett Moszkvába. Saját rajzait ajándékozta az inté­zetnek és nagyanyjának Jenny Longuet-nak rajzait, többek között a „Madonnát”. Erről írta Marx Engelsnek: „Jenny ajándékul elkészítette neked Raffaello Madonná-jának má. solatát.” ttja Agranovszkij 99.Pszichológiai vereséget szenvedtünk” Harald K, Johnson, az ame­rikai hadsereg hamarosan nyugdíjba vonuló vezérkari főnöke, csütörtökön este egy washingtoni gyűlésen éles tá­madást intézett az amerikai közvélemény ellen, amely hi­tetlenül szemléli a hadsereg vietnami tevékenységét. A tá­bornok azt bizonygatta, hogy az amerikaiak és dél-vietna­mi szövetségeseik helytálltak a tét-öffenzíva idején. „Mi történt azonban idehaza? El­söprő katasztrofális pszicholó­giai vereséget szenvedtünk, s ezt a vereséget magunk mér­tük magunkra” — jelentette ki. Á Biztonsági Tanács elítélte a jeruzsálemi díszszemlét NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Taná- csak csütörtökön délután, ma­gyar idő szerint röviddel éj­fél után. újból összeült. Meg­hallgatta U Thant főtitkár beszámolóját arról, hogv Iz­rael a Jeruzsálemben tartott május 2-i katonai díszszemlé­vel megsértette a BT koráb­bi határozatát. A főtitkár je­lentésében emlékeztetett ar­ra. hogy a tanácsnak a kato­nai szemle mellőzésére felszó­lító döntésével kapcsolatban az izraeli külügyminiszter kö­zölte: az izraeli küldöttség visszautasítja a Biztonsági Tanács határozatát, mivel az olyan kérdésre vonatkozik, amely Izrael belügye. Az ülés megkezdése előtt lord Caradon angol küldött, a tanács májusi soros elnöke több órás tanácskozást folyta­tott a Biztonsági Tanács tag­jaival. Az ülés megnyitása után közölte, hogy e tanács­kozások során megegyezés jött létre, egy olyan határo­zati javaslatról, amelyben a tanács tagjai „mélységes saj­nálkozásuknak adnak kifeje­zést” amiatt, hogy Izrael má­jus 2-án katonai felvonulást tartott Jeruzsálemben, figyel­men kívül hagyva a tanács április 27-én egyhangúlag el­fogadott határozatát. A sza­vazásra bocsátott határozati javaslatot a tanács egyhan­gúlag jóváhagyta. A szavazás után Tekoah iz­raeli delegátus szót kért és azt állította, hogy a Jeruzsá­lemben tartott provokációs izraeli díszszemle „senkinek sem okozott kórt és semmin sein változtatott”. El Farra jordániai küldött megelégedését fejezte ki a ta­nács óital elfogadott határo­zat felett és javasolta, vitas­sák meg a Biztonsági Tanács napirendjén szereplő követ­kező kérdést, a Jeruzsálemre vonatkozó közgyűlési határo­zat Izrael részéről történő fo­lyamatos megsértését. Java­solta, hogy a tanács tagjai­nak kellő tájékoztatása céljá­ból hívják meg az ülésre Je­ruzsálem arab részének New Yorkban tartózkodó polgár- mesterét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom