Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-04 / 103. szám
A fiatalok kedvelt helye lett a salgótarjáni Pécskő Üzlet- fiázban az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hangszerrészlege. A nyitás óta csaknem 120 ezer forint forgalmat bonyolított le ez a részleg, legkeresettebb cikk a gitár- és dob-felszerelés, de keresik a pianínókat is. Hanglemezből naponta ezer formt értékben forgalmaznak. A jó eredményhez köze van a kedves eladónak, Makkó Erzsébetnek is, aki szívesen szolgálja ki a fiatalokat. A tanulók segítségével A legel teles gon diai o I A szarvasmarha május elejétől r/emein bér végéig van a legelőn. Az állattartók nagyon várják ezl a/, időszakot, amikor a jót'üvu réteken, legelőkön az állatok kiheverhetik a téli istállózás háttábláit. Ilyenkor már nem nagy szükség van a készletezett takar- ■lányra. De vajon csunán örömei jelent-e ez a néhány hónap az ál 1 a ttar tó k na k ? a fehérjebázis növelésének egyik nem eléggé kihasznált tartaléka a rétekben és legelőkben rejlik. A legegészségesebb takarmányt a legelő adja. A pótukar- cnányozás azonban még a legeltetés időszaka alatt is szükséges. Minél elhanyagoltabb a legelő, annál nagyobb az állatok leromlásának, és megbetegedésének a veszélye de a legnagyobb veszélyt a legeltetés időszaka alatt bekövetkező balesetek jelentik. A múlt évben az Állami Biztosító statisztikája szerint a háztáji cs egyéni gazdaságok szarvas, marhái közül :>0OO szenvedett balesetet. több mint ezer különféle emészthetetlen anyagok lenyelése következtében, 1200 pedig fulladás miatt hullott el. Ezek ellen igen nehéz védekezni. A gondos gazda az anyagi kár megtérülése érdekében a legeltetési biztosítást veheti igénybe. A legeltetési idény megkezdése idején még a termelőszövetkezetnél megköthető a legeltetés időszakára szóló biztosítás. A több évtizedes gyakorlat tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az okszerű legelő-gazdálkodást a legeltetési biztosítás szervesen egészíti ki. Balassagyarmaton elkészült a parkosítási terv A balassagyarmati városi tanács a napokban elfogadta a város parkosítási tervét. Új feladatként szerepel a tervben a Lenin-lakótelep parkosítása. Az új városrészben többfajta, egész nyáron nyíló virágokból gruppokat alakítanak ki. Padokat helyeznek ei es foglalkoznak a fásítással is. A város más területén dolgoznak a játszóterek építésének befejezésén. A Hősök terén szintén parkosítanak és burkolják a teret. Átrendezik a MÁVAUT- megálló Madách utcai részét. Ugyanis a régi formájában a nagy forgalomnak már nem felel meg. A megállón új utasellátó pavilont is építettek. Emiatt rendezni kell a felvételi épület környékét. Elsősorban meghosszabbítják a járdát. A közbeeső területet kaviccsal szórják le. Több kerti padot helyeznek el az utazó közönségnek, és virágokkal beültetett kővázákat állítanak fel a megálló területén. Építik a víztornyot, bővítik a vízhálózatot Balassagyarmaton teljes ütemben bővítik a vízmüvet. A feladat megvalósítására kilencmillió forintot költenek. A víznyerő helyeket négy új kúttal szaporítják. Megkezdték á harminckét méter magas víztorony építését Í6, a város nyugati bejárójánál. Az építmény buzogány alakú és esztétikailag jól beleilleszkedik a város képébe. Foglalkoznak azzal, hogy a létesítményt kilátótoronynak is kiképezik. Fektetik a vízmű és a torony közötti vízvezetéket is. A négy új kút és a víztorony elkészültével a város vízellátását Összesen hét kút- ból biztosítják. Ezzel lehetővé válik elsősorban az új településeken a vízhálózat jelentős bővítése. Januárban, februárban megrendelési gondjai voltak a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepének. Ma azonban rendszeresek a telefonhívások, amelyekben a megrendelő azzal kezdi: van-e valami felesleges áru? Az igazgatónő elmondja, hogy termékeiket már az utolsó negyedévre is eladták. Sokat gondolkoztak azon, hogy az év eleji kényszerhelyzetből fakadó termeléskiesést, — amely 70 ezer gyermek-, férfi-, és női bánion pulóvert jelent — miként tudnák pótolni. Űj munkaerők felvételét határozták el. Tizenöt— húsz főt már fel is vettek. Ezzel azonban a problémát nem oldották meg. Keresés közben vetődött fel, hogy a legügyesebb ipari tanulókat szalagba kellene szervezni. A (Koppány György felvétele) kiválasztás már megtörtént. Megalakították a tanulók szalagját, ahol harmincegyen, a szakma legügyesebb tanulói dolgoznak. A többiek — hetvennégy fő — is szalagban dolgozik, az idősebbek segítségével. A szalagban dolgozó fiatalok május 1-től 60 százalékos bért kapnak egészen addig. ameddig teljesítményük el nem éri a szalagban dolgozó felnőttek produktumát. Ekkor teljes fizetést kapnak. Nem félnek attól, hogy nem lesz megrendelés. A banlon- árukból nagy a kereslet. A tanuló-szalag és az idősebbek között dolgozó fiatalok csupán segítenek a lemaradás pótlásában. A munka neheze azonban továbbra Ss a régi. begyakorolt, a varrás tudományában jártas, jó minőséget adó törzsgárdára hárul. ondosan ápolt a szűk udvar. Növényzetét úgy válogatták össze, hogy egész nyáron legyen nyíló virág. A ház mögött, a néhány négyzetméter veteményeskert is szemgyönyörködtető. Ágaskodik a borsó, a hagyma, a saláta zöld szőnyegként borítja a földet. A sorok közt zömök, fehér hajú ember hajladozik. — Gyomlálgatok, most már erre is van időm. Segítek a feleségemnek, mert azelőtt soha nem értem rá — mondja, amikor ráköszönök. Dicsérem a kertjét. — Itt, János-aknán szeretik a kertet, bár mind kicsiny. A nyugdíjasoknak szórakozás az ilyen munka. A telep férfilakosságának több mint hatvan százaléka nyugdíjas már. Az asszonyok, főleg a fiatalabbak meg a fe- hérnemúgyárban dolgoznak, vagy a domborcimke-üzembev, Mindegyik új dolog, de jó. mert ad munkaalkalmat — mondja és befelé invitál. ♦ — Nyugdíjas lettél végérvényesen Feri bácsi? — No, azért még nem egészen — javít ki. — A végrehajtó bizottságnak továbbra is tagja vagyok, és akad ott az ember számára tennivaló mindig. Megtartottam a munkásőrséget is. Csak egészség legyen, akkor as emFeri bácsi nyugdíjban bér igyekszik magát hasznossá tenni. Furcsa lenne, ha teljesen elköszönnének, amikor nyugdíjba megy valaki, és megszakadna az annyira megszokott kapcsolat az üzemmel és a többiekkel. Száműzetésnek erezném — mondja, miközben egy pohár bort tölt a pohárba. * Kaposvári Ferenc harminc év földalatti bányaszolgálattal ment nyugdíjba. Nem akármilyen évek voltak azok. Széncsaták, az első szocialista munkaverseny. A sztahanovista- és élmunkás-kitünte- téseket nem adták olcsón. Az elsők között kapta meg ezeket a jelvényeket. Mikor Mi- zserfán az első frontfejtést kialakították, őt bízták meg a frontmesterséggel. Találkoztam már több élenjáró bányásszal, aki nem kis büszkeséggel emlegette: — Tudja, én is dolgoztam Kaposvári Feri bácsi brigádjában, ahol meg lehetett tanulni a bányászkodást. A földtörvény véirehajtásárói Bettssis>étét* Báli Andrással * « sséeséitvi járási tanáét v'f elnök helyettese vet Huszonegy községben megkezdték megyénkben annak a fontos törvénynek a végrehajtását, amely a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztését célozza. A legnagyobb előrehaladást a törvény végrehajtásában eddig a szé- csényi járás községeiben érték el. ahol Litkén. Ipolytamócon és Magyargécen már végeztek a kívülállók és a külföldiek földterületeinek felértékelésével és több községben már megkezdték a földtörvény végrehajtását. Éppen ezért felkerestük Báli Andrást. a szécsényi járási tanács vb elnökhelyettesét, hogy nyilatkozzon eddigi tapasztalataikról. KÉRDÉS: Az új törvény milyen földtulajdoni es földhasználati viszonyok továbbfejlesztését szabályozza? VALASZ: Köztudomású, hogy a kívülállók tulajdonában levő földek használata egyre nagyobb terhet rótt közös gazdaságainkra. A termelőszövetkezetekbe került földeknek csak a használata es birtoklása volt közös, a tulajdonjog azonban nem a tsz-eké volt. Sok zavart okozott a kívülállóik örököseinek nagy száma és különféle igénye is. Ehhez még hozzátenném, hogy hasonló Igényekkel léptek fel a városokba költözött volt tsz-tagok, sőt olyan személyek IS, akik éveken át nem művelték földjüket és ezért el kellett rendelni a kényszerhasznosítást. Mindent egybevetve: a kívülállók földjének termelőszövetkezeti használata mind nagyobb nehézségeket okozott közös gazdaságainkban. KÉRDÉS: Mit változtat ezen az áldatlan helyzeten a földtörvény? VÁLASZ: Régi követelések egyike, hogy a föld azoké legyen, akik megművelik. Az új földtörvény ugyanezt, a földtulajdon és a földhasználat egységét igyekszik megvalósítani. Szükséges tehát a föld- tulajdon olyan rendezése, amely távlatban létrehozza a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységét, intézményesíti a termelőszövetkezeti földtulajdont. Természetesen az egy hosszabb folyamat dolga, hogy a szövetkezeti használatban .levő földek nagy része, elsősorban a kívülállók földje, tsz-tulajdonba kerüljön. A földhasználat és a földtulajdon továbbfejlesztése közvetve és közvetlenül a^ nagyüzemi gazdálkodás fejlődéséhez is hozzájárul. J Tekintélye elsősorban az * előbbiekből fakadt, népszerű- j sége pedig végtelen emberI szereteléből. Feri bácsinak szólítják sokan. Gyakran még a nála idősebbek is ezzel tisztelték meg, akik tanácsért, vagy éppen panasszal fordultak hozzá. Ajtaja mindenki előtt nyitva állt, segített annak, aki rászorult. ■ ános-aknán, a felszaba- *9 dulás után. amikor megalakult a pártszervezet, őt választották titkárnak. Azóta megszakítás nélkül, mindig volt választott funkciója. Dolgozott szakszervezeti vonalon is. Legutóbb tíz éven keresztül a mizserfai pártbizottság titkára volt. KÉRDÉS: Milyen diapun rendezi a törvény a tulajdonviszonyokat? VALASZ: Mint már mondottam, a földtörvény kizárólag a jelenleg fennálló tulajdon alapján rendezi a nagyüzemi földek tulajdonát. Nem érvényesíthetnek tehát a föld kiadására vagy kártalanításara vonatkozó igényt olyan személyek, akiknek a földtulajdona. álcái' lemondás, vagy társadalmi tulajdonba vétel útján, már 1968. január elseje előtt megszűnt. Természetesen a földtörvény végrehajtásának megkezdésekor mór megmutatkoztak olyan törekvések. hogy egyesek kártalanítási. földmegváltási igénvt jelentettek be, pedig korábban írásban lemondtak földjükről. Az Ilyen esetekben a mi bizottságaink megadják a kellő felvilágosítást és semmi esetre sem engednek a törvény rendelkezéseiből. KÉRDÉS: Hol és milyen céllal alakulnak meg a földtörvény irányítását végző bizottságok? VÁLASZ: Minden községben megelőzi a földtörvénv végrehajtását a bizottságok létrehozása. Elvileg minden bizottságnak a községi vb elnök az elnöke és a földhivatal valamelyik munkatársa a titkára. Tagja a helyi tsz-el- nök vágj- megbízottja, azonkívül a helyenként érdekelt erdőgazdaságok, erdőfelügyelőségek, állami gazdaságok, esetleg a szomszédos t&z-ek küldöttei. Általában ott alakul meg a bizottság, ahol a termelőszövetkezetnek központja van. S ez arra is választ ad, hogy olyan helyen, ahol a szövetkezet több községre terjed, csak egy bizottságot alakitunik, de ennek a bizottságnál-: tagja valamenv- nyi érdekelt vb-elnök is. Ezeknek a bizottságoknak az irányításával és a hozzájuk beosztott adminisztrátorok segítségévei indul meg a felelősségteljes munka: a kívülállók földjeinek felmérése és az aranykoronaérték megállapítása. Az aranykoronának itt ugyanis különös szerepe jut, mert ez szabja meg az elérhető összeg nagyságát. Litkén és Ipolytatnócon például nyolcvan forintot fizetnek a kívülállóknak a földjük értékét jelölő minden aranykorona után. — KÉRDÉS: Mikor kezdték el az ilyen irányú munkákat? VALASZ: A négyes törvény, vagy közhasználatú nevén a földtörvény még hatályba sem lépett, amikor mi már, pontosan a múlt év ■ íszán, megkezdtük az előkészületeket. A földhivatal kitűzött egy programot, amely a számbavételt célozta. A felmérés feladatait elhatárolták zártkertekre, bel- és külterületre. Felmérték továbbá, hogy mennyi az állami erdő- és tartalékterület, mennyi a termelőszövetkezeti terület, hogy a tsz-tulajdon valóban a valóságnak megfelelően szerepeljen a birtokívben. Március 15-ig a szécsényi járásban ezeket a felméréseket befejeztük, ami jelentősen megkönnyítette a törvény hatályba lépése utáni munkánkat. — KÉRDÉS: Mik a tapasztalatok a bizottságok eddigi Munkáiról? VALASZ: Elöljáróban el kell mondanom, hogy azokat a községeket vettük előre, amelyek kisebbek és ennélfogva, meg az előzetes felmerések alapján is nagyobb lehetőséget biztosítottal: arra. hogy tapasztalatokat szerezzünk. A járási tanács és a járási földhivatal részéről mindig ott vagyunk a munkálatok elkezdésénél. menet közben is ellenőrzünk és a befejező bizottsági ülésen is részt veszünk. Elmondhatom, hogy a bizottságok munkájáról általában jó tapasztalataink vannak. Viszont az már meglepő, hogy a lakosság, főleg az érintett kívülállók, már közel sem tanúsítanak ekkora aktivitást. Főleg olyankor kezdik a földtörvény rendelkezéseit és a bizottság munkáját tanulmányozni, amikor az elhanyagolt hagyatéki ügyeket rendezni kel], KÉRDÉS: Ezek szerint vannak még elintézetlen hagyatéki ügyek is? VALASZ: Sajnos. Mégpedig nagyon régiek is. Olyanról is tudunk, amely még a második világháború előtt, sőt közvetlenül az első világháború után vált esedékessé. Csakhogy ezeket az elmaradásokat. amelyek nagyobbára a korábbi jogszabályok alapján keletkeztek, már. helyettesítő közjegyzővel nem lehet lerendezni. A szécsényi járásban a járásbíróság hatékony segítségét várjuk. Szécsény- felfaluban 59, Litkén 43, Ipolytamócon 55, Magyargécen 58 és Varsányban mintegy százötven hagyatéki ügy vár lerendezésre. KÉRDÉS: Az előbb szóba került az érdekeltek közömbössége. Ezt mivel magyarázzák? És mik a további elképzeléseik? VÁLASZ: A községi tanácsok mindenütt hangosbemondón és egyéb eszközökkel is a lakosság tudomására hozzák. hogy a jegyzékek kifüggesztésre kerülnek és mindenki nézze meg azokat a tanácsházán, hiszen a tsz-ek a felértékelés alapján fizetik ki öt év alatt, öt egyenlő részletben a kívülállók és külföldiek földje után járó megváltási díjat. Ügy látszik azonban, hogy eszközeink nem voltak elegendők, így az újabb munkaterületeken. Varsányban, Egyházasgergén, Karancsságon már a pártszervezetek és a tömegszerve- zetek hatékonyabb segítségét kérjük. Azonkívül építünk a népfront és a tsz-ek tömeg- kapcsolataira is. A varsányi tapasztalatok máris azt mutatják, hogy az érintettek nagy érdeklődéssel keresik fel a községben működő bizottságot, hogy felvilágosítást, tájékoztatást kérjenek. S ez a helyes út, mert rossz irányban tapogatóznak azok, akik prob lémái Idea 1 a járási szerveket keresik fel. Hiszen a járási szervek úgyis kénytelenek az érdeklődőket a községükben működő bizottságokhoz utasítani — fejezte be nyilatkozatát Báli András. L. Gy Új kereskedelmi egységek * — Eljárt az idő az ember felett. Maholnap én is ehhez az alapszervezethez kerülök vissza, ahol kezdtem — mondja. — Persze, a kapcsolat eddig is megvolt közöttünk. Nem nagy a mi telepünk, de itt is van mindig tennivaló a kommunisták számára — mondja búcsúzóul. Amikor visszanézek a domboldalról, látom, ismét a kertbe ballag. Azután ősz haja látszik csak a zöldellő ágyások között. Sodó János A salgótarjáni járásban a lakosság még a választások idején kérte, hogy az ellátás javítása érdekében vizsgálják felül megfelelőek-e a boltok. Megállapították, hogy azok jelentős része felújításra szorul. A választók kérésének eleget téve, megkezdték a bolthálózat korszerűsítését. Mátramindszenten befejezés előtt áll az új élelmiszerbolt építése. Eddig két elavult üzlet volt a faluban. Ezeket megszüntetik. Az újonnan épített önkiszolgáló rendszerű és korszerű lesz. Folyamatban van Szuhán is egy új élelmiszerbolt felépítése. Ez is ön- kiszolgáló rendszerű. Mátra- verebélyben húsboltot építenek. A helyi tanáccsal tárgyalnak a megfelelő hely ki- ielölésére. Tárgyalnak az Illetékes fmsz-el is arról, hogy Uilakpusztán építsenek egy kereskedelmi egységet. A lakosság kérésének megfelelően Bárnán az egyik hal- boltot cukrászdává alakították át. Karancsberényben pedig presszót létesítenek. NŰGRÁD — 1968. május 4., szombat 3
