Nógrád, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI

%

NŐGRÁD

AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA

K»V. ÉVF.. 101. SZÁM

ARA: 1 FORINT

1968. MÁJUS 1., SZERDA

u§ diadala

A virág, ami ma hajnalra kibomlott: májusi virág, s a virágba borult fák: májusi lak, égő lobogók. A kert, a hegy. a város májust köszönt. Lobogókkal — tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. fis a réteken, tereken örvendezve májusfák allnak. Szalagokkal díszítjük, 'irágfüzérekkel, ágakkal. Má- iusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, emlékezéssel.

De mi volt, ki is adta meg ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat 79 évvel ezelőtt. amely a IX. Internacio- tiálé első alakuló kongresz- szusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi nyolcórai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául..A május egyet a munkásosztály avatta nemzetközi ünnepé.

De a májusi jel — a szabadság jele — az első májusfák dacoló és diadalmas felállításai, jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák, „Szabadságfa” is lett hát az első nevük: L’ arbe de la li- berté. Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt — talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében az új világba. Innét is a hajó neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körútjáról, a piymouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower: a miénk, az osztrákok akasztófája.” A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés.

Az első szervezett május 1- et — miként az a határozat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re nagyarányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1. virágai akkor is kibomlottak. Kisebb csoportokba vonultak fel a Városligetbe a munkások, végül is hetvenezerre növekedett számuk. A fővárosban ez addig soha nem látott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűlésen felolvasták a szentpétervári munkások üdvözlő táviratát is.

A májusi menetben ma sok helyen öreg, tépett zászlók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászlóveteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születésnapját üli. Jártam „nála” Orosházán, történelmünk e zászlótanúja emléke előtt tisztelegni: ez a foszló, öreg selyem adta az első jelet a parasztság csatlakozásának a munkásokhoz, ez vezette az első, szervezett viharsarki földmunkás-megmozdulást. Fehér selyme egyik oldalán pirossal hímezve a három 8-as, a másikon: „Föld! Kenyér! Szabadság!” 1891. május 1-én bontották ki először — sortűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a fő- szolgabíróság, a főispánnak „orosházi zendülés”-ről táviratozik.

Májusi zászló történelme — csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban,

ügyészségi végzésekben, bírósági ítéletekben is olvashatjuk. És a történelmet, életünket maradandóvá rögzített költői sorok. Juhász Gyula „Május ünnepe” így kezdődik:

,,A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének

ne zengjen

Csak robotoljon csöndben a

remény!.. **

Vonulnak a májusi zászlók, a történelmet írják és róluk az időt maradandóvá jegyző „riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti május l-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Magyarországon* Belereszket a gyönge6zívű annyi... Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, fojtó házitűz pusztít...” A májusi zászlókba a történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás, az 1919-es esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amelyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel.”

Vonulnak a zászlók, virággal, májusfákkal köszöntjük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt, a virágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, se száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legénybe állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra rakják a sok ajándékot. Van olyan hagyomány is. ahol csak a falu szépe kap májusfát. Hagyományok, s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. De épp ezért is, mielőtt a megkezdett Juhász Gyula verset befejeznénk, idézzük legalább emlékeztetőül az első két sorát: „A hatalom kiadta a parancsot: / „Ne legyen ünnep május elsején!”

De így emelkedik magasba a vers, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek:

.........Mint győzedelmi zászló,

é

gbe lendült

A jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt van május és a

diadal!..

K. Gy.

Zöld Út az alkotásnak

(3. oldal)

A drehusok rendes emberek

(5. oldal'

Gólszegény forduló — három döntetlennel

(6. oldal)

Készülnek az ifjúsági találkozóra

Ifjúsági nagygyűlést rendeztek a szécsényi járás KISZ-alapszervezetei a Gyarmati ifjúság napja alkalmából. Az ünnepélyes összejöveteleken részt vettek a hazánkban tanuló afrikai és vietnami fiatalok képviselői is. Ezekkel a gyűlésekkel kezdődött a szécsényi járásban a IX. ifjúsági találkozó ünnepségsorozata. A KlSZ-alapszer- vezetekben szorgos készülődés folyik. Barátságzászlókat készítenek, amelyeket VPf- zászlóként Szófiába, a találkozó színhelyére küldenek. Az ünnepségek során Szé- csényben író—olvasó találkozót rendez a KISZ községi bizottsága. Több alapszervezetben a VIT-en járt fiatalok tartanak élménybeszámolót.

A járási ifjúsági találkozóra június 2-án kerül sor. Benczúrfalván. A fiatalok nagygyűlést tartanak, ezután rendezik meg a szavalóversenyt. Július közepén pedig barátságtúrát szerveznek a KISZ-alapszervezetek Hollókőre. Az ünnepi rendezvény- sorozatban az alapszervezetek kultúrműsorokat, szellemi vetélkedőket rendeznek. Tovább folytatják a vietnami fiatalok megsegítésére indított segélyezési akciót is. A járás alapszervezetei eddig több mint húszezer forintot fizettek be a tranzisztor-akcióra.

VIRÁGOS MÁJUS

(Koppány György felvétele)

Napirenden:

A demokratizmus fejlesztése, a költségvetés teljesítése

Együttes ülés Salgótarjánban

Tegnap délelőtt Salgótarjánban, a Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában

együttes ülést tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága és Salgótarján Város Tanácsa. Az ülésen a többi között Berkes József, a városi tanács vb titkára előterjesztésében megvitatták „A szocialista demokratizmus fejlesztése, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi szerveinek munkájában” című előadást.

A városi tanács az együttes ülésen megállapította, hogy a szocialista demokratizmus az elmúlt tanácsciklus alatt eredményesen fejlődött a tanácsszervek munkájában. Ennek alapját a párt és a kormány politikája teremtette meg. A városi tanács szükségesnek tartja a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését a tanácsi munkában, s meghatározta annak elvi alapjait. Így a tanács, mint testület feladatának határozták meg a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok rendszeres beszámoltatását; a helyi fejlesztési tervek elkészítését és elfogadását; a hosszú és középtávú tervek meghatározását; a költségvetés összeállítását és jóváhagyását; az iparpolitikai tervek elkészítését; a hatósági munka színvonalának emelését; a szocialista törvényesség bizFényes szellők

A világ ünnepel. Nem a befejezettségét ünnepli, a világ még nincs kész, s egészen befejezett sohasem lesz. A világ a munkát ünnepli, amely emberré tette. Emberi, evilági — nem túlvilági — hittel ünnepel ma minden munkás, mindenki. aki két kezével, eszével, erejével járul hozzá a természet „emberré formálásának” dolgához.

A világ még nincs befejezve — az emberi világ semmiképp —, de az értelmes meg- forgatására kész erők mindé, nüti tettre feszülnek, s ma már azt is tudják — a munka emberi felszabadítása, a „nembeli” szabadság felismerése és beteljesülése, a világméretű átalakítás-alakulás nem csupán a holnap feladata.

Ünnepel a világ, ünnepel a forradalmat megjárt idős nemzedék, ünnepelnek a jövőt hordozó anyák, a martinászok, űrrepülők, a hajóácsok, a vas, kő, föld, viz, levegő — minden létező alapanyag csodálatos képességű alakítói, ünnepelnek a gyermekek is, a fehérek és a feketék.

Ünnepelnek a világot átalakítók — közben maguk is alakulók, az egymást tisztelők, szeretők és segítők, az egymás kezét mindig megkeresők és megtalálók, az -örökkön együtt menetelök, milliónyian együtt dalolok.

Negyvenötben született. a szabadsággal egyidős, „tömegénekké” vált röpke, mégis emlékezetes dalról — a „Fényes szellőkről..így vall Jankovits Ferenc:

......Annyi magamba vetett önkéntelen hittel és bizakodással töltött el a remény, az a sok

m

indennel kecsegtető, eget nyitó. májusi sugárzás: hogy úgy éreztem, életem értelmét fejezem ki egy röpke fohászú dalban, amely valóban pillanatok hevületében született..

A pillanatok hevülete ma is tart. A huszonhárom esztendő alatt változott világ tulajdonképpen soha, egyetlen pillanatra sem nélkülözhette azokat a kis fényes májusi szellőket, amelyek ezen a napon szerte a széles világban lobogóinkat fújják.

Ünnepel a világ. Itt és ott, és most ünnepel, ezen a napon. A munka hétköznapja holnap újra kezdődik — folytatódik a munka, amely mindenféle megbúvó-kibúvó nélkül vállalja, hogy holnapra, holnaputánra — megforgatja 'i- egész világot.

(pataki)

tosítását. Meghatározta a tanács a testületi tevékenység munkamódszereit is: a tanácstagok és a választók kapcsolatának erősítését, a tanácstagok tekintélyének és szerepének növelését tartja legfontosabb feladatnak az együttes ülés.

A tanácsszervek és a népfrontbizottságok szervei

együttműködésére is határozatot hoztak, majd foglalkoztak a választókerületi bizottságok munkájával is.

Az együttes ülés ezután megvitatta az 1967. évi költségvetésről és a községfej- lesztési gazdálkodásról szóló beszámolót. Megállapítást nyert, hogy a helyi politikai, gazdasági, kulturális és szociális célkitűzések helyesek voltak, találkoztak a lakosság döntő többségének egyetértésével. és támogatásával. A lakosság által 1967-ben elvégzett 1,5 millió forint értékű társadalmi munka is azt bizonyítja, hogy eredményes a várospolitika megvalósításának alapja, a szélesebb körű társadalmi összefogás. A múlt. évi eredményekben benne van a költségvetési gazdálkodás 65 millió forintos előirányzatával, valamint a kisebb, helyi jellegű beruházásokat szolgáló községfejlesztési alap mintegy 5 millió forintos programjával. A költségvetési előirányzatból a többi között gazdasági ágazatra 26,8, szociális és egészségügyi kiadásra 3,5, kulturális célokra pedig 25,7 millió forintot költöttek.

Az együttes ülés ezután elfogadta a tanácsrendeletek felülvizsgálására alakított ideiglenes bizottság javaslatát a tanácsrendeletek módosítására.

Éljen a munkás nemzetköziség nagy ünnepe!