Nógrád, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

Huszonötmilliós terv gépjavításból Készülnek a nyárra a pásztói gépjavítónál Huszonötmillió forintos ter­vet kapott erre az évre a Pásztói Gépjavító Állomás. A pásztóiak hasonlóan a megye többi állomásához tavaly ben a hónapban — április vé­géig — a szalag dolgozói át­alakítanak még 10—12 lánc­talpas gépet. A magyar gyárt­mányú lánctalpas traktorok eredményesen gazdálkodtak, s elhasználódott motorja he­igyekeztek alapot teremteni az idei gazdálkodáshoz. Az idei év azonban nem kezdő­dött gondtalanul, mint a ko­rábbiak. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés, a gépjavító állomások szerveze­ti működésében történt vál­tozás nem ment a legsimáb­ban. A téli gépjavítások még kü­lönösebb zökkenők nélkül „le­szaladtak”, a sok kijavított univerzális traktor és pótko­csi mellett különösen eredmé­nyesen dolgozott a DT-szalag kollektívája. A Pásztói Gép­javító Állomás az egyik olyan javító bázis, ahol a lánctal­pas DT-traktorokat javítják. Az eltelt idényben eddig már 32 főjavított lánctalpas trak­tor hagyta el az állomást. Eb­lyére erősebb, szovjet gyárt­mányú motorokat építenek be. Az év elején az okozta a legnagyobb gondot, hogy ezen a javító állomáson sem volt elegendő munka. A termelő- szövetkezetek tartózkodása azonban feloldódott, s már fo­lyik a készülődés a nyáron szükséges gépek javítására. A szerződött közö6 gazdasá­gok már szállítják a javítan­dó kombájnokat, aratógé­peket. Az állomáson előbb a termelőszövetkezetek gé­peit javítják ki, majd azt a 16 kombájnt, amelyek még a gépjavító állomás tu­lajdonában vannak. Az előze­tes tervek szerint a termelő- szövetkezeteknek egyelőre 6 kombájnt és 6 aratógépet kell kijavítani. A dolgozók és a gépjavító vezetői, szakgárdá­jelentkező igények kielégíté­sére is. Biztató munkaütem alakult ki a nemrégiben felépült, kor­szerű technológiával működő hűtőjavító üzemben is. A kü­lönböző műszaki intézkedé­sek következtében sokat ja­vult a munka minősége, mind kevesebb reklamáció érkezik. Az üzem vezetői és dolgozói elhatározták, hogy a minőségi kifogásokat még eredménye­sebb, gondosabb munkával csökkentik. Az üzemből jelen­leg 100 különböző típusú, ki­javított hűtőt szállítanak el a megrendelők. A Pásztói Gépjavító Állo­más dolgozóitól jelentős erő­feszítést kíván az éves terv­nek,, a kötelezően előírt több mint egymillió forintos ab­szolút nyereségnek a teljesí­tése. Nagyobb szervezettsé­get, szaktudást követelnek az előttük álló munkák. A szak­tudás növelése érdekében rö­videsen házi tanfolyamokat ja azonban felkészült a később indítanak a dolgozók számára. Felháborodtak az asszonyok Hitet a törzsvendégeknek, jegyet mi az itatbotlosnak Pelyhe Mihályt és felesé­gét két évvel ezelőtt alkal­mazta a karancslapujtői fo­gyasztási szövetkezet a helyi italbolt vezetőjeként. Az első évben jól végezték munkáju­kat, mindenki elégedett volt velük. A későbbiekben azonban felmerült a gyanú, hogy egyes vendégeket hitelben is haj­landók kiszolgálni, holott ezt a törvény tiltja. A faluban egyre több családanya pana­szolta, hogy férje — annak ellenére, hogy nincs pénz ná­la — lerészegedve jár haza. Arra nem gondolhattak, hogy kölcsönpénzből isznak, mert a notórius alkoholisták aligha jutnak rendszeresen kölcsön­höz. Ki is adna nekik? A panaszok eljutottak a szö­vetkezet vezetőségéhez is. Ezek alapján a kereskedelmi osztály vezetője és a felügyelő bizottság elnöke szigorú vizs­gálatot tartott az italboltban. A vizsgálat nem volt ered­ménytelen: megtalálták a gondosan elrejtett füzetet, amelybe Pelyhéék a hiteleket beírták. Egy év alatt több mint 18 ezer forintra rúgott ez az ősz- szeg. Pelyhe Mihály azzal védekezett, hogy a hitelezés­sel is a forgalmat akarta emelni. A szövetkezet veze­tősége azonban a védekezést nem fogadta el, március vé­gén Pelyhe Mihályt állásából fegyelmi úton elbocsátotta. Rendezik a balassagyarmati kórház környékét Balassagyarmaton fokozato­san rendezik a kórház környé­két. Mint ismeretes, itt épül az új SZTK rendelőintézet. A déli részen új lakóházakat építettek. Az intézet bejára­tával szemben már üzemel a modem élelmiszer-bolt. A kö­vetkező lépés a régi, korsze­rűtlen büfé lebontása és he­lyébe új építése. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága már meghozta a határozatot az új büfé építé­sére. A tervek szerint még az idén kellett volna felépíteni. A Vendéglátóipari Vállalat vezetőivel történt megbeszé­lés után azonban úgy határoz­tak, hogy a jövő évben épí­tik fel. Ugyanis ezt megelő­zőleg a belvárosban egy zenés eszpresszót létesítenek. Mi­után ez elkészült, sor kerül a kórházat ellátó létesítményre is. Magas áron, üres szoba... Vendég voltam a balassa­gyarmati Ipoly Szállóban. Nem panaszkodhatom, a fo­gadtatás kedves és barátsá­gos volt Egyágyas szobát nem kaptam, kétágyasban töltöttem az éjszakát. Közöl­ték velem, amennyiben nem lesz társam, akkor is a két­ágyas tarifát, 80 forintot kell fizetnem. Később megtudtam, mióta felcsapták a szoba árát — 26 forintról 40-re — megcsappant az igénylők szá­ma. Az áremeléssel együtt nem emelkedett a szobák kul­turáltsága. Felszerelésük, be­rendezésük ugyanolyan sze­gényes és túlzsúfolt, mint volt. Az ablakon nincsenek függönyök, a mosdó felét el­takarják a bútorok, nincs központi világítás, az asztali lámpa kapcsolója használha­tatlan, a meleg vizet nem is­merik, a sötétítő függöny ugyancsak hiánycikk. Nem csoda, ha a városba érkező idegenek csak akkor jönnek, ha már magánházaknál nem tudnak szállást találni. Az Árszabályozási és Ter­mékforgalmazás című kiad­ványban a belkereskedelmi miniszter lehetővé teszi, hogy a vállalat igazgatója olcsóbb árakat is megszabhat, amennyiben erre ösztönzik a körülmények, a szálloda ki­használtságának fokozása. A másik, dolog: a rendelkezés szó szerint azt írja elő: a két­ágyas szoba igénybevétele esetén egy személynek is fel lehet számolni, a két ágyért járó díjat. A vállalati körlevélben viszont a lehet szócskát kell -re javítot­ták át. A harmadik dolog: az igények többsége egyszo­básra irányul, ugyanakkor a pihenést szolgáló 22 szoba között alig van egyágyas. A szálloda vezetője szerint, ha leszállítanák az árakat, je­lentősen javítani tudnák a szálloda kihasználtságát. Ér­demes ezen elgondolkodni a Nógrád megyei Vendéglátó­ipari Vállalat vezetőinek. Vá- lasztaniok kell: magas áron üres szoba, vagy alacsonyabb áron telt ház. Elmondta: Maczonkai Károly, a megyei tanács áriigyi főelőadója Tavasz a téglagyárakban A tégla és általában a fala- tettünk, amit ugyancsak járat- még jobb eredményt akarnak zóanyag keresett cikk az utób- ni kellett. Ezt a gépet a Jász- bi időben. Az égetési szezont berényi Aprítógépgyár készí- évről évre meghosszabbítják, tette. Igen jelentős minőség- a nyersgyártásba azonban az javulást érünk el vele, mert elérni és ehhez a kezdet biz­tató. időjárás Í6 beleszól. Hogyan sikerült az idei rajt? Erre ke­restünk választ megyénk há­rom téglagyárában. Ipolytarnócon — Indulási tervünk április l-re szólt, de március 27-én már próbaüzemet tartottunk szemcséjű lesz az apróbb agyag. A bányához tavaly kaptunk egy MTZ—35-ös gépet. Nyolc ember munkáját végzi el. Ér­kezett két újabb Diesel-kuli is. Most már hat ilyen van. Szécsényben Gacsal Bálint irodavezető­vel beszélgetünk. Ez a tégla­gyár tavaly gondokkal küz­dött. Év közben összeroskadt a kemence, teljes átépítése hosszú időt vett igénybe. A kiesés jelentős részét pótolták Ez azt jelenti, hogy az anyag- — igaz novemberben is gyár­mozgatás legnagyobb részét tották a nyerstéglát, de önkölt­gépesítettük. A villamosítást Imre Jánosné lerakóbrigádja szaporán „termeli” lyákat a mag­— újságolja Kocsárdi Ferenc rövidesen befejezi a hevesi gyárvezető, majd így folytatja: MEGYEVILL. Háromezer négyzetméterrel növeltük a — A próbaüzem fontos volt szabad szárító területet. Ké- a téli nagyjavítás után. Egy szül az üzemi fürdő és öltöző, új sima hengerpárt is beépí­néni„h&lesódijt“ A szövetkezet borjúnevelő- a borjúnevelőben szinte ki­je, vagy ahogy Géczi Gyuláné nosan ügyelnek a tisztaság­nevezi, a „bölcsőde" ott áll ra. A falakat rendszeresen a falu szélén a majorban, A körülmeszelik, a jószágok tiszta, fehérre meszelt szállá- tiszták, gondozottak. Itatni son, majd száz jószágot lát el őket hófehér köpenyben men- két asszony. Hajnalban kel- nek az asszonyok. Gondos- nek, rendet raknak a ne- ságukért sok dicséretet kap- velőben, tisztára sikálják a tak már az elnöktől, de a borjakat és csak azután jö- messzebbről jött Látogatók- hét az itatás. Este aztán új- tói is. Mert a Diósjenőre ár­ra kezdik az egészet. Dél- kező vendégeknek soha nem előtt meg délután szabadul- mulasztják el megmutatni a nak el egy kevés ideig az ál- borjúnevelőt, Géczi néni „böl- latoktól. Akkor végzik ott- csődéjét”. Ezért aztán rög- honi dolgukat. tön fricskát dob annak, aki Egy ilyen szűkre szabott jó vagy rosszindulattal esik- Pihenő közben történt hogy landozni próbálja a munká- ^ Q mo Géczi Gyulane beszaladt a ja miatt. Meg az matol sem uWbb JfiJ6 forintot vltt faluba, a boltba. Gumtcstz- tűrte el a megjegyzést. mában, munkaköpenyben _ 3jiót azt megérzed. m ent, ahogy a nevelő körül oe amikor a fizetést hozom dolgozott. Már éppen ráké- akkor nem szaglászol a te­rült a sor, amikor mellette vegébe — dohogott. — Pénz elfintorította az orrát egy meg csak akkor van, ha asszony. dolgozik az ember... — Micsoda illatok! Bizony, ez így igaz. Ami­A fizetési feltételek rend­kívül kedvezőek. A bizony­ság, hogy a jószágok szépen gyarapodnak. Az állomány gyakran változik. A növen­dékeket, amelyek „kinőtték” a borjúnevelőt, viszik a hiz­laldába. A jobbakkal meg a tehénállományt gyarapítják. A nevelőbe újabb borjak jön­nek. A szövetkezet megve­szi az állatokat a faluból, a háztáji gazdaságokból is. így aztán az asszonyoknak mindig van munkájuk is, pénzük is. Havonta 1500— 1600 forintot keresnek. Gé­forintot haza. Ez azonban még nem a teljes kereset, a pénz 20 százaléka tartalék, Azt csak az esztendő végén fizetik ki a tagoknak. — Tavaly több mint 60 fo­rintot ért a norma, ami a Több sem kellett Géczi kor a "két asszonyra bízták Ennvit^Voha ^nem6 n-ettek Gyulánénak. Egy szemvilla- . a borjakat, a szövetkezet ve- lyit soha nem H~etteK nás nem több, máris kész zetöi azt mondták: keres­hetnek, ha elvégzik mind­nem woo, maris volt a válasszal. — Tudja — fordult a ke- nyeskedő asszony felé — böl­csődevezető vagyok. A gye­rekekhez csak tisztán nyúl­hatok. Mosom is a kezem mindenféle szappannal. Eze­ket az illatokat érzi most is... A boltban sokan ismerték őt, s ezért aztán valamennyi­en nagyot nevettek. Tudták, mindebből az az igaz, hogy azokat a tennivalókat, ame­lyeket ők szabnak. Az asz- szonyok eddig még mindig megfeleltek a kívánalmaknak, így aztán fizetség is meg­van. nálunk a szövetkezetben... Négyezer forintot kaptam még a zárszámadáskor én is — magyaráz készségesen Géczi néni. Fürge, fiatalos a mozgása, beszéde is. Pedig már nem tartozik a fiatalasszonyok kö­_ Egy—egy borjú után zé- Ötvenkilenc éves. Ez a 15 forintot kapunk. Ez a mostani esztendő meg éppen a gondozásért jár. A súlygyara- tizennyolcadik a sorban. Az- podást külön számolják. Min- óta dot.nozik a diósjenöi szó­dén kiló még 1,30 forintot vetkezetben. hoz — sorolta Géczi néni. Vincze Istvánná 6égük mégis kedvezőtlenül alakult. Emiatt csak 10 nap nyereségrészesedés jutott a szécsényi téglagyári dolgozók­nak. — Az idén tizenhárom és fél milliós nyersgyártási ter­vet kaptunk. Teljesítéséhez március 18-án már hozzá is kezdtünk, de sajnos, az április eleji fagyok egynapi terme­lésre való nyerstéglát tönkre­tettek — újságolja az iroda vezetője. — Pedig le is áll­tunk délután, hogy egészen friss téglát ne találjon a fagy. A kár ellenére időarányosan meg lesz az e havi tervünk. Két műszakban dolgozunk. Az út is megjavult, a szállí­tásokat is pótolni tudjuk. A bányamunkát teljesen gép végzi és az előkészített anyag minősége is jó. Egyébként ennél az üzem­nél is tökéletesítették a villa­mos hálózatot, központi irá­nyító terem létesült és készül­nek az üzemi fürdő korszerű­sítésére. Ludányhalásziban — A télen üzem közben fél kemencénket átépítettük, 12 kamrát újítottunk fel, emiatt az idén egymillióval több tég­lát tudunk égetni — fogad Tözsér István ludányhalászi gyárvezető. — Jól sikerült a rajt. Az első negyedév végéig több mint kilencszázezer nyerstég­lát készítettünk. Ennyit egyéb­ként márciusban még soha nem gyártottunk. Az emberek munkakedve jó, ehhez hozzá­járult a huszonhat napi nye­reségrészesedés is. — A bányában ősszel és té­len 32 ezer köbméter agyagot előkészítettünk robbantással. Az ilyen anyagból könnyeb­ben dolgozunk. Szerencsénk­re elemi fagykárunk nem volt — legalábbis említésre mél­tó nem, így időarányosan százezres többletről beszélhe­tünk. — Beépítettünk a nagyjaví­a kút létesítésével pedig az ivóvíz-ellátás is megoldódik. — A létszámot harminc fő­vel növeltük. Idén egész éven át két műszakban dolgozunk és a tavalyi hat és fél milliós nyersgyártási tervvel szem­ben több mint 9 millió két­százezer nyerstéglát gyártunk. . A kemence egész évi folya- 'dejenegy nyersszallító , kocsivontato berendezést. Ez matos munkáját biztosítani létszám és nzikai erö megta. akarjuk zető. mondja a gyárve­A rakodótéren serény mun­ka folyik. Imre Jánosné női lerakóbrigádja szaporán „termeli” a nyerstégla-mág­lyákat. A munkakedv minde­karítását jelenti. Sajnos, a kihordás még ma is a legne­hezebb munka. Jól keresnek vele az emberek, de az igény- bevétel is nagy. — Tavaly az elsők között végeztünk a vállalat tégla­nütt jó, s ezt, fokozta, hogy gyárai között folyó verseny- legutóbb — a gyár történeté- ben. Az idén is szeretnénk ben először — 26 napi kere- megtartani ezt a szintet. Va- setnek megfelelő nyereségré- lószínű sikerül is — fejezte szesedést oszthattak. Az idén be Tözsér István. Költők9 írók vendégségben A Balassi Bálint könyvtár Az irodalmi eseményre pén- és a megyei művelődési ház teken este 6 órakor kerül sor, az utóbbi időben közös akció- s az érdeklődésre jellemző, ként szervezi az író-olvasó ta- hogy az irodalombarátok a lálkozókat. Az összefogás könyvesboltban már minden eredményeként megnőtt a fellelhető Szakonyi-művet rendezvények látogatottsága; megvásároltak, s a könyvtári az irodalombarátok mozgósí- kölcsönző polcokról is elfogy- tása új lehetőségekkel bő- tak az író kötetei. Egyébként a könyvtár és a A megyei könyvtár és a művelődési ház író-olvasó ta- megyei művelődési ház leg- lálkozóínak további program- közelebb Szakonyi Károly jaként május 30-án Fekete részvételével rendez író-olva- Gyula, szeptemberben pedig só találkozót Salgótarjánban, Sánta Ferenc látogat Salgó- a könyvtár olvasótermében, tarjánba. NÓGRÁD — 1968. április 24., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom