Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-02 / 52. szám
Közel Kimozdult a holtpontról a három mil listed hoz... Lassanként befejeződik vállalatainknál az elmúlt gazdasági év értékelése. & számok alapján már részletesen elemzik az 1967-es év termelési problémáit, eredményeit, összefüggéseket keresve a' megelőző évek számadataiban- A megtett út 1960-hoz viszonyítva óriási. Hét év alatt a salgótarjáni üzemek által termelt áruk értéke megkétszereződött, s 1967-ben, pár millió híján, elérte a há- rotnmilUárd forintot. Tavaly 109 millió forinttal termeltek többet, mint 1966-ban, a terv- leladatot pedig csaknem egy százalékkal túlteljesítették. Az új gazdasági mechanizmus első évében, egyéb tennivalókon kívül, a tavalyinál negyvenmillió forint értékű termékkel kell többet előállítani. Tavaly szüntelen az érdeklődés előterében állt az export. Üzemeink a 386 millió forintos tervfeladatot hétmillióval túlszárnyalták. Ennek ellenére az exporttermelés nem volt zökkenőmentes. Gyakori volt a hiányos rendelés-ellátottság, s ez minden negyedév végén „exporthajrákat”, és jelentős többletköltségeket idézett elő- Zavarok voltak az alapanyag-ellátásban is. Vállalatainknak 1967-ben fel kellett készülniük a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésére is. Ez egyre inkább a gazdálkodási problémák felé orientálta az üzemek kollektíváit. Napirendre kerültek olyan kérdések, mint választékbővítés, új termékek kibocsátása, a piackutatás. Az eredmény nem maradt el: tavaly 294 új termék gyártása kezdődött meg. A gazdálkodás új útjainak keresése, a megnövekedett feladatok teljesítése mellesleg jelentősen csökkentette a város munkaerő-foglalkoztatási problémáit is. És a tavaly alkalmazott, 700 új munkásnak több mint hetven százaléka nő! A fejlődés persze gazdálkodási szempontból sem egészen egyenletes, s ebben közrejátszott, hogy az üzemek csaknem ötszázalékos létszám- növekedésével szemben egyes vállalatainknál 10—15 százalékkal növekedett a táppénzes napok száma- Jóval több, mint négyszázezer munkanap veszett emiatt kárba. A balesetek száma ugyan nem gyarapodott, de több a súlyos sérülés. Űj jelenség, hogy az igazolatlan hiányzók száma csökken. Ügy látszik, a fegyelmezetlen dolgozók, a vándormadarak egy része, saját jövője biztosítása érdekében igyekezett „/stabil” munkássá lenni. Az 1966. évi jelentős bérfejlesztést az elmúlt évben további 1,5—2 százalékos növekedés követte. A tervszerű bérgazdálkodással azonban szinte mindenütt problémák voltak. Ennek egyik oka, hogy sok helyen célfeladat nélkül fizettek ki „prémiumokat” az év utolsó hónapjábanA harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően, tovább folytatódott üzemeink rekonstrukciója- 1967-re 130 millió forint felhasználását tervezték, melynek 70 százaléka építészeti jellegű. Sajnos, a legfontosabb beruházásainkon — egyebek között a ZIM és öblösüveggyár rekonstrukcióján — a tervezett beépítés nem valósult meg. A lemaradás csaknem 20 millió forint. Az 1967. évi feladatok teljesítése jő alapot teremtett az új gazdaságirányítási rendszerben az üzemekre háruló tennivalók végrehajtásához. Figyelemre méltó jelenség, hogy az elmúlt évre jellemző volt bizonyos óvatosság, az erők, eszközök tartalékolása, de ennek mértéke nem veszélyeztette, s reméljük a továbbiakban sem fenyegeti a gazdasági eredményeket- A mértéktartás egyik jele, hogy az új irányítási rendszer első éve számadataiban nem jelez olyan jelentős előrelépést, mint a korábbi évek- Erre mutat, hogy a tavalyi több mint százmillió forintos volumenű növekedés után, az idén „csak” negyvenmillióval emelkedik a termelés. Más, és még elemzésre váró okok idézik elő, hogy az export — legalábbis a jelenlegi adatok szerint — több mint 120 millió forint értékű áruval csökken. Ez persze távolról sem jelenti, hogy & város üzemeinek az idén könnyebb dolguk lesz. A gazdaságosság, a vállalati nyereség biztosítása érdekében elengedhetetlen követelmény a meglevő termékek korszerűsítése, új termékek gyártása, új bel- és külföldi piacok felkutatása. Ehhez közvetve. vagy közvetlenül hozzájárul a műszaki fejlesztés, melyre mintegy 180 millió forintot költenek az idén. Komplikálja a gyárak jelenle. gi helyzetét, hogy az éves rendelés-ellátottság. alapanyag-ellátás egyelőre fogyatékos. Ilyen gondjai vannak a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek, ahol huzalok és hengerelt alapanyagok hiányoznak. a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének, melyet különböző lemezfélék hiánya gátol az első negyedévi célok teljesítésében. Az Öblösüveggyár szakemberképzése pedig nem a tervezett ütemben történik. Hatalmas termelési kiesést okoz, hogy a Síküveggyár Zagyva I. üzeme, felújítás végett, három hónapra leáll. A salgótarjáni üzemek gazdasági és pártvezetőire tehát 1968-ban megfeszített munka vár. A sikerek érdekében hasznosítani kell az elmúlt évek bevált módszereit, tapasztalatait, de keresni kell az új helyzet adta lehetőségeket, módszereket. A tavalyi eredmények nem kelthetnek megnyugvást. Az üzemek kollektívái tartsák ébren azt a kezdeményező kedvet, melynek hónapok óta tanúi vagyunk, M. I.—M. SzAdatgyűjtés gépi feldolgozással a Nógrádi Szénbányáknál Lyukkártyás adatfelvételi lapokat töltenek ki a Nógrádi Szénbányák valamennyi dolgozójáról a közeli napokban. Ezzel több célt kívánnak elérni. Egyrészt a teljesen pontos, megbízható nyilvántartást. kor, szakképzettség, a munkában eltöltött idő és még' egy sor más kérdésben. Más, szociológiai kérdésekre is választ kérnek. Többek között arra, ki, honnan jár és mivel munkahelyére, milyenek a dolgozók lakásviszonyai. Ezenkívül az iskolai végzettség. szakképzettség, sőt még az is szerepel a kérdések között, hogy ki, milyen szakmára szeretné átképezni magát. Az adatkérő lapokat kulcsszám-rendszer szerint állítják ki és gépi feldolgozásra bocsátják. Ritka barátságos, tiszta üzem a Romhányi Cserép- kályhagyár. Otthoniasságához illik a termék is, melyet kibocsát: a meleg szobák békés hangulatát idéző kályhacsempe. S hogy műszála, gazdasági kára beszél. Néhány esztendeje az öntő gépsor három egymást váltó brigádja gondolt egy nagyot, és benevezett a szocialista brigádmozgalomba. De hiába voltak a nagy nekibuzdulások, reménytkélA szocialista brigádmozgalumban — bár eddig elismert eredmény nélkül — veterán brigádok közül az egyiknek, Imre János csempcöntő csoportjának tagja, Tóth Mária munka közben (Koppány György felvétele.) mindegyik brigádnak van egy- egv ilyen „fekete báránya”, akiknek magatartása már-már meddőségre kárhoztatta az üzemben a mozgalmat. De csak bennük volt-e vajon a hiba? Erről sok parázs vita zajlott a pártszervezet, a szak- szervezet és a gazdasági vezetők között. Az előbbiek úgy vélték, a következetesség néha merevséggé kövesedhet. A szabályokhoz. előírásokhoz való konok ragaszkodás pedig nem ritkán ellenkező hatással jár... íme. a termelési feladatait évről évre kimagaslóan iól teljesítő kollektíva leg- iobbiai számára szinte elérhetetlenné vált a szocialista brigád cím. S ez végül szöget ütött a gazdasági vezetők fejében is Hiszen nem lehet az. hogy más. talán kisebb gazdasági eredményekkel működő gyárban már arany, ezüst jelvényeket kapnak a szocialista brigádok, náluk pedig még az első elismerést jelző oklevélig sem futottak el... S a merevséget feladták. A veterán három. s a tavaly negyedikként csatlakozó brigád az idén megkapja a kiérdemelt szocialista címet. Azoknak a tagjaiknak a kivételével, akiken eddig nem fogott a jó szó. Azok egy évet kaptak — az utolsó próba esztendejét. Ha megemberelik magukat, egy év múlva egyenrangú társként üdvözlik őket is. A rugalmasság, a méltányosság első hatása máris mutatkozik. A négy kis közösség friss sikerének példája nyomán két újabb brigád: Fábián János kézi mázoló és Spitzer Józsefné gépi mázoló brigádja bejelentette: az idén a szovezetőit, munkásait sem rossz anyagból gyúrták bizonyítja: ez a gyár évek óta húsz napnál kevesebb nyereségrészesedést nem fizetett; tavaly huszonhat napi bérnek megfelelő summa volt az egész évi jó munka jutalma. Nyílt titok, hogy az idén ehhez hasonló összeghez kétő vállalások, a teljesítésbe minduntalan becsúszott valami... Vagy igazolatlan hiányzás, vagy valamelyik brigádtag, ígérete ellenére, mélyére nézett a pohárnak. Sajnos, cialista címért dolgoznak. Kimozdult hát végre a holtpontról a szocialista brigádmozgalom a Romhányi Cse- répkályhagy árban. Csizmadia Géza szíthetik bukszájukat a dolgozók. Ez az, ami ezekben a napokban a gyár csendes öröméKüldöttgyűlés nek legfőbb oka. A másik okról Imre János, a területi szövetségnél a szakszervezeti bizottság ütHuszonnégy fiatal belépett Jó kedve van Zsiga Imrének, a csécsei termelőszövetkezet elnökének. A zárszámadást már csaknem elfeledték — elsőként tartották meg a megyében — a tervek készítése is kedvező ütemben halad. Az elnök úgy érzi, nincs miért aggodalmaskodni, rendben a szövetkezet szénája. Olyannyira. hogy a zárszámadó közgyűlésen egyszerre huszonnégy fiatal kérte hadd legyenek alkalmazottakból termelőszövetkezeti tagok. — Ezt a közgyűlést sokáig emlegetik még a csécseiek, bármennyire utána is vagyunk — mondja mosolyogva Zsiga Imre. — Igaz, az utóbbi évek legjobb eredményével zártuk a tavalyi gazdálkodási évet, de nem ez a szenzáció... A gazdálkodás, az egyetértés. Mert, hol vannak már az évekkel ezelőtti torzsalkodások. a közöny, a közös gazdálkodás iránti ellenszenv? Sokat változtak a viszonyok Csécsén — mind az ember és munka, mind pedig az ember és ember közöttiek. Ennek a következménye a húsz fiatal tag- felvételi kérelme is. Nem kell sokáig keresgélni őket. A traktorosok éppen jönnek a majorból. Találomra választjuk ki a csoportból a két legizmosabb legderek*bb fiatalembert Alig gombolko- zunk ki az irodán, amikor be- toopan esv fiatalasszony is Az e’nök őt is marasztalja Tfój Sáfár Miklós. Kapusr- ta Tibor eddig ailVatmazott- ként dolgoztak a közösben. — En voltam a szövetkezet első alkalmazott traktorosa — jegyzi meg Kapuszta Tibor. — A Pásztói Állami Gazdaságból jöttem haza még hatvanháromban. .. S most mégis tag lett? — szólok közbe. összenéznek. — Ne gondolja, hogy rosz- szul tettük — mondja meggyőződéssel. — Szeretnénk, ha nekünk fiatalabbaknak is több beleszólásunk lenne a közös ügyekbe. Az alkalmazottnak pedig ez nem adatott meg... A másik kettő helyeslőén rábólint. Sáfár Miklós pedig még megtoldja az előbbi véleményt. — Az elhatározásban több körülmény segített. A termelőszövetkezet eredményei igen jók. a legutóbbi intézkedések a termelőszövetkezeti tagok javát szolgálják. s nem sok a különbség már a tagok és az alkalmazottad között. Az elnök is beleszól a beszélgetésbe. Elmondía, hogv a csécsei viszonylatban „tömeges” belépés ellenére is vannak még alkalmazottak a közös gazdaságban Valamivel többen mint amennyien beléptek. Fiatal lányok és néhánv fiú. A szocialista címért küzdő Kállai Éva brigád. amelv a kertészetben dolgozik Ezek a fiatalok egyelőre, állami gazdasági norma szerint, szerződés alapján dolgoznak a szövetkezetben. A brigádvezetőjük, a szakképesítéssel rendelkező Kemenessy Csilla viszont szövetkezeti tag. Nemrégiben került haza falujába a szomszédos Sziráki Állami Gazdaságból. — Nálunk nincs különbség az irodai dolgozók között sem — mondja az elnök. — Aki még alkalmazottként dolgozott, most az is kérte taggá minősítését. Csécsén tehát az egyetlen ifjú brigád kivételével mindenki tagként dolgozik a közösben. Ezt a fordulatot hosz- szú évek munkája készítette elő. Az alkalmazottak látták, hogy a szövetkezet, amely kenyeret ad nekik évről évre erősebb lesz. Megértették, hogy bízhatnak a gazdaság jövőjében, s ráalapozhatják az életüket. S ezután sokkal egészségesebb lesz, hogy a feltörekvő fiatal erők a tsz jövőjében nagy szerepet játszó fiatalok is részt vehetnek teljes joggal a közös Ügyek eldöntésében. A felemás viszony megszűnésével az alkalmazott brigád nem okoz zavart! — a tagok javára billent a mérleg. Jelenleg már jobban járnak azok a tagok, akik rendszeresen dolgoznak, mint az alkalmazottak. A tsz vezetői végeztek ugyan pénzügyi és termelési számításokat, de a lehetőségeken belül még, többe* is tehetnek azokért, akik tagjai. társtulajdonosai, gazdái a szövetkezetnek. Erre minden lehetőség adott, s a körülmények is kedvezőek. Most készül a közös gazdaság új alapszabálya, ügy. és munkarendje, rögzíthetik a tagokat megillető, ösztönző kedvezményeket. — A szövetkezetben a kertészetiek kivételével mindenki munkaegységre dolgozik — mondja az elnök, s fizetési borítékokat tesz az asztalra. — Ezek a traktoristák kétezer forinton felül kerestek tavalv. de ezután sem rövidülnek. A tavalyi átlagkeresetüket átszámoltuk a tervezett harmincöt forintos munkaegység- re. Igaz. hogy a havi előleg a természetbeniekkel együtt hu sv.onhárom forint körül alakul de a munkaegység értéke reméljük több lesz a tervezettnél. Tehát, az év végén jól járnak. Tudják ezek mit csináltak — teszi hozzá hamis- kas mosollyal. Az évek munkája, szorgalma kezd beérni Csécsén is. Nem mondja itt senki azonban, hogy ezzel a fordulattal minden megoldódott. Sok még a gond, de annyi bizonyos, sokkal könnyebben döntenek minden fontos kérdésben. P A. (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőjében a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét értékelte. Mint mondotta: az elmúlt esztendő a gondok ellenére is eredményes volt- A területi szövetség munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy az alakuló küldöttgyűlésen hozott határozatoknak megfelelően végezték munkájukat. Tevékenységük elősegítette a közös gazdaságok előtt álló legfontosabb tennivalók megvalósítását. A feladatokról szólva a vállalatszerű gazdálkodás. az alapszabály, az ügyrend kidolgozásának segítését, a gazdálkodásban meglevő tartalékok feltárását sürgette. Eredményesnek értékelte hozzászólásában a területi szövetség tevékenységét Győri János a karancssági, Mészáros Gábor a kutasói, Tórák Sándor a karancslapujtői termelőszövetkezet küldötte is. Arról beszéltek: a területi szövetség a viszonylag rövid négy hónapos működése alatt jelentős segítséget acíott a közös gazdaságoknak az áruértékesítésben, az anyagok, alkatrészek megszerzésében- Az utóbbi időben pedig a megjelent új törvények, rendelkezések sokaságában igyekszik eligazítani a közös gazdaságok vezetőit, tagjait. Matuszka József varsányi, Illés Miklós hasznosi küldöttek többek között a gyenge termelőszövetkezetek további erősítését hangsúlyozták. Hasznos észrevételeket tettek az érvényben levő ártámogatásos rendszerrel kapcsolatban. Dr. Pongrácz Aladár, felhívta a szövetkezeti küldöttek figyelmét, hogy elsősorban arra a lehetőségekre alapozzanak a gazdálkodás továbbfejlesztésében, amelyek reálisan megvannak. A területi szövetség további feladatairól szólva az információ, valamint a jogvédelem fejlesztését említette A tanácskozás részvevői elismeréssel nyugtázták a területi szövetség javaslatait, a salgótarjáni vásárcsarnok, a növényház, valamint a hajdú- szobosziói üdülőt illetően. A beszámolót, a határozati ia- vaslatokat a küldöttek egyhangúlag elfogadtákHolló Imre, az ellenőrző bizottság elnöke, a mátra- ^zőllősi közös gazdaság vezetője. a múlt évi, valamint az idei költségvetést, az ellenőrző bizottság munkaprogramját terjesztette a küldöttgyűlés elé. A területi szövetség munkatervéhez és 1968. évi programjához, amelyet a küldöttek jóváhagytak. Sümegi János országgyűlési képviselő, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke fűzött hasznos tanácsokat. NÓGRAD — 1968. március 2., szombat 3
