Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Fontos leiadat a természettudománi'i ismeretek terjesztése ! Érig adok, pnfronti*»Ír, műszakiak (/.) | Ölwenliéiből — lizenketlcn... Küldöttközgyűlés a TIT Nógrád megyei szervezeténél A TIT Nógrád megyei szervezete tegnap Salgótarjánban tartotta V. küldöttközgyűlését. A tanácskozáson megjelent dr. Várisik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága kulturá­lis és tudományos osztályának helyettes vezetője, Kiss István, a TIT országos titkára, Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője, a Heves megyei szer­vezet képviseletében Juhász Tamás, megyei titkár. Képvi­seltette magát a Banska-Bistrica-i terület szocialista akadé­miájának küldöttsége, Frantisek Bures nyugalmazott tábor­nok. az akadémia elnökének vezetésével. A küldöttgyűlést dr. Krajcsovics Pál, a KÖJÁL igazgatója, az egészségügyi szakosztály elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Tóth István, közgyűlés elnöke átadta a szót Vadkerti Ló- rántnak, a megyei szervezet elnökének, aki előterjesztette a TIT megyei elnökségének beszámolóját. Emelkedett a »sín vonal — A TIT Nógrád megyei el­nöksége négy év munkájáról ad számot. Ez az időszak nem. csak a szervezet életében, ha­nem megyénk gazdasági, poli­tikai és kulturális fejlődésé­ben is igen jelentős volt. A IV. közgyűlést megelőző há­rom év alatt megyénkben ösz- szesen 6391 előadást tartot­tunk, 338 974 hallgatónak, a közgyűlés óta pedig 9 452 elő­adásunk volt 451 102 résztve­vő előtt. A két időszak szám­adatait összehasonlítva kitű­nik. hogy lényeges fejlődés volt, amelyet megfelelő szín­vonal-emelkedés is követett. Ezzel párhuzamosan a beszá­molás időszakában sikerült olyan területekre és rétegekre eljutni, ahová az előző idő­szakokban nem. — Ismeretterjesztő tevé­kenységünkben az ipari és mezőgazdasági területet kie­melt módon kezeltük. Ennek eredménye, hogy a megtartott előadások 83 százaléka az em­lített területeken hangzott el. Az előadások kapcsolódtak a helyi feladatokhoz. V Hág németi nevelés A beszámoló számot adott a szocialista tudatformálást szol­gáló ismeretterjesztő tevé- k^nvségröl. hangsúlyozva, hogy a világnézeti nevelésben fon­tos szerep jut a természettu­dományos ismeretek terjeszté­sének, a materialista világné­zet olyan alapvető tételeinek az igazolására, mint az anyag és mozgás elválaszthatatlan- sága, a világegyetem szünte­len fejlődése, a világ anya- gisága, egysége és megis­merhetősége. Tekintélyes he­lyet foglaltak ©1 a pedagógiai­lélektani előadások, amelyek a szocialista erkölcsi neveié? té­makörén kívül felölelték a család és az iskolai nevelés, munkára nevelés kérdéseit, Ezekben a napokban már az országos úttörőtanácskozás­ra készülnek azok a pajtások, akiket az eresztvényi találko­zón a megyei úttörők képvi­selőinek választottalt. A me­gyei úttörőparlament minden tekintetben hasznosnak, he­lyes kezdem étkezésnek bízó­it v-dt A küldöttek felelősséggel «zoltak azokról a kérdésekről, amelyek iskolájukat, csapatu­kat leginkább foglalkoztatta. A parlament éélja volt az is. hogy a gyermekek már út­törőkorban megtanulják és sajátos módon gyakorolják is a társadalmi szereplést, a ki- sebb-nagyobb közösségek ügyéért való kiállást. Április 1-től 3-ig Csillebér­cen. az úttörő-nagy táborban 0! össze — most már az or­szágos — úttörőparlament. Nógrádból az a hét pajtás utazik Csillebércre, akit az segítséget nyújtott a megye gazdasági helyzetét figyelem­be vevő pályaválasztáshoz, valamint az ifjúság problé­májának megoldásához. A jelentés ismertette az eredményesen dolgozó szakosz­tályok tevékenységét. közgazdaság, ipar — Az elmúlt küldöttgyűlé­sen — állapítja meg a jelen­tés — meghatározott felada­tok közül igen fontos helyet foglalt el a közgazdásági mű­veltséget szolgáló munkánk. Jellemző volt az elmúlt, négy esztendőre, hogy a közgazda- sági ismeretterjesztéssel szo­rosan felzárkózunk az adott időszak gazdasági és politikai eseményeihez. A közgazdasá­gi, gazdaságpolitikai témakö­rökben összesen 562 rendez­vényt tartottunk, amelyen 22 851 hallgató vett részt. — Fokozódott az ipari dol­gozók között végzett ismeret- terjesztés is. A rendezvények száma csaknem 30 százalék­kal növekedett. Amíg az elő­ző közgyűlés előtt tevékenysé­günk a bányára és egy-két nagyüzemre korlátozódott, ad­dig az elmúlt négy évben si­került munkánkat kiterjeszte­ni a könnyű- és a tanácsi iparra, a ktsz-ekre, és a közle­kedésre is. Az iparban szervezett munkásakadémiák száma az összes akadémiákhoz viszonyítva 50 százalék. Az elmúlt tanévben a vasútnál például 11 munkásakadémia indult, amelyek tematikája műszaki, fizikai és közgazda- sági jellegű volt, s összefüg­gött a vasút korszerűsítésével. A beszámoló ezt követően a mezőgazdasági ismeretter­jesztésről adott számot. — A mezőgazdasági dolgo­zók körében végzett propa­gandánk az ismeretterjesztés középpontjába áll. Előtérbe kerültek a gazdaságpolitikai agrártudományi, jogi, biológiai és egészségügyi ismeretek. Ag­rártudományi, közgazdasági és eresztvényi tanácskozáson kül­döttnek választoltak. Az úttö­rők országos tanácskozása egyúttal az első alkalom ar­ra, hogy a KISZ KB decem­beri ülésén elfogadott, az út­törőmunkáról szóló irányel­vekkel a megyei küldöttek megismerkedjenek. A parla­menten a küldöttek beszá­molnak arról, hogy csapatuk milyen eredményt ért el a „Csapatzászló becsületéért!” elnevezésű úttörőmozgalom­ban. Bagó Anna Mária, a pász­tói 1-es számú általános isko­lából, Gál Dénes, a balassa­gyarmati II. Rákóczi Ferenc iskolából, Végh Teréz Diósje- nőről. Kassás Zsuzsanna Szé- csényből, Kecskés Erzsébet Nagvbátonyból, Adorján Attil- la. Zagyvapálfalváról, Fábián Erzsébet pedig a dejtári ál­talános iskolából utazik Csil­lebércre. műszaki ismeretterjesztésünk szervesen kapcsolódott az él­ni óh évek során a megve ter­melőszövetkezeteiben jelent­kező legfontosabb termelési és termelésfejlesztési feladatok­hoz. Előtérben a mezőgazdaság — Élvről évre szaporodott a megyénk kiemelkedő mező- gazdasági feladataival foglal­kozó előadások és rendezvé­nyek száma, így a dombvidé­ki gazdálkodás, rét- és legelő- gazdálkodás, állattenyésztés, takarmánytermesztés, gyü­mölcs és bogyós gyümöl­csök termesztése, valamint a vízgazdálkodás. Célkitűzésein­ket jól szolgálta az 1965/66- ban indított két agrárközgaz­dasági szabadegyetemi tago­zat. A beszámoló ezután szerve­zeti kérdésekről tájékoztatta a jelenlevőket, majd a felada­tokról szólt. — Az elkövetkező években figyelmünket az alábbiakra kell fordítani: Segítsük a szo­cialista építés gyakorlatát, a soron levő gazdasági, politikai és ideológiai feladatok elvég­zését. A munka középpontjá­ba a népgazdaság fejlesztését és az életszínvonal emelkedé­sét szolgáló propagandát kell állítani. Részt kell vállalnunk az új gazdasági mechanizmus és ezzel összefüggésben a III. ötéves ten- megvalósulásának segítésében. A vita megkezdése előtt a csehszlovák küldöttség átadta a testvérszervezet ajándékát, egy díszes üvegvázát. Vadker­ti Lórántnak és Gálfi Árpád­nak pedig a csehszlovák szer­vezet aranyjelvényét. Ezüstjel­vényt a Nógrád megyei szer­vezet munkában kitűnt négy tagja kapott. A TIT Nógrád megyei el­nökségének beszámolóját szé­les körű vita követte, majd megválasztották a megyei el­nökséget és az országos ta­nácskozásra a küldötteket. A megvei szervezet elnöké­vé dr. Mona GmAa kandidá­tust. az MSZMP Nóörád me­gvei oktatási igazgatóságinak vezetőjét, titkárának Gálfi Árpádot választották. Huszonnyolcán voltak együtt Fiatalabb, meg idősebb asszo­nyok, s mindannyiukat belső izgalom fűtötte. Toporogtak a keskeny, fehér ajtó előtt be­bocsátásra várva. Az ajtó pa­rányi szobába nyílott. Ott pedig az asztalok mögött már elfoglalta helyét a „vizsgabi­zottság”. Nagy volt az izgalom, pe­dig annak idején az asszonyok határozták el, hogy tanulnak. Az ezzel járó kötelezettségeket is úgy vállalták, hogy erre bárki is kényszerítette volna őket. Egyszer kijöttek a járás­tól, szóba hozták a tanulást. Végezzék el a szakmunkáskép­ző, vagy a betanított munkás­képző tanfolyamot. Valamelyik asszony ráállt és vitte magá­val a többieket. Most a vizsgán Bodor Lajos- né, a legfiatalabb kezdte a sort. Utána következtek a többiek: Gál Gézáné, Kiss De­zsővé, Bodor Irén. A fiatal- asszony a növényi test felépí­téséről beszélt. A sejtekről, s az egyik legfontosabb elemről, a vízről. Eleinte lassan. bi­zonytalanul bukdácsoltak a szavak, hogy azután mind na­gyobb erővel áradjanak. Az őszi búza termesztéséről már Úgy magyarázott, hogy az ipolytamóci termelőszövetke­zet termelési tapasztalatait ha­sonlította ahhoz, amit tanult. A talajelőkészítés, a vetés, a tavaszi ápolás mellett a nagy­hozamú búzafajtákról sem fe­A Tűzhelygyárban tavaly ötvenhét brigád vett részt a szocialista brigádmozgalom­ban. Közülük tizenkettőn —- mert nem teljesítették vala­mennyi vállalásukat — nem kaphatják meg a szocialista címet. A döntést egy ezzel a céllal összehívott csúcsbízott- ság hozta, s március 22-én rendkívüli termelési értekez­leteken került nyilvánosságra. A határozatról meglehetősen megoszlanak a vélemények, sok a vita... * Az öntödében Gesznet Gyű. la brigádja az idén harmad­szor vág neki az emelkedő­nek: tavaly, s tavalyelőtt visz- szacsúztak róla. A másik öntőbrigádnak Barna András a vezetője. — Mi tavaly indultunk elő­ször. — És 7 — Nem sikerült, — Miért? — Először is. mert sokszor rossz volt a vas. Sűrű. Vagy azért, mert nem volt megfe­lelő a koksz. vaev. mert rosz- szul kokszolták Aztán voltak új munkák. A Salgő-alkatré- szek sorozatgyártása már ment. amikor a technológia rrteg mindig tisztázatlan volt. Háromszor változtatták, mire jó lett volna. Persze, hogv megugrott a selett. S azt is a mi nyakunkba varrták. Az­tán rosszak voltak a himbák a kon ver or on. Annyira, hogy már nem lehetett aláoakolni sem a szekrényeket. A for­maszekrényben nem egyenle­tesen áramlott szét a folyé­kony vas. — Ezért nem teljesítették a selejt csökkentésére tett vál­lalásukat? — Ezért. Kilencszázhatvan- hatban 5731 kiló volt a havi átlagunk, vállaltuk, hogy öt és fél ezerre csökkentjük. — Végül 7567,5 kilő lett. — De azért. Amit mondtam. — Nem teljesítették a tár­séin. mert tavaly a Bezosztája 13—14 mázsás termést adott az ipolytamóci határban. A felelettel nemcsak a fiatal agronómus-tanár. Gáspár Ti­bor elégedett, hanem a bizott­ság valamennyi tagja kiváló­nak találta Bodor Lajosné felkészültségét. Gál Gézáné a talajerő-visz- sza pótlást, a szervestrágyázást, a műtrágyázást magyarázta: — Ha 150 mázsát juttatunk egy-egy holdra, akkor még csak az elején tartunk a munkának ... Háromszáz—há­romszázötven mázsa, s ezt négyévenként ismételni kell. Ez lenne a kívánatos... — Itt, a szövetkezetben el­jutottak már idáig? — szólt közbe dr. Gyűri Sándor, a bi­zottság tagja, egyébként a já­rási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője. Az asszony tagadóan rázta meg a fejét. — Nem... Akkor lesz már jó, ha elérkezünk idáig. Tóth István, a balassagyar­mati mezőgazdasági szakiskola igazgatója ugyan csali a vizsga- bizottságban foglalt helyet A szerves- és műtrágyázás ha­tásáról faggatta Gál Gézénél. Az asszony okosan válaszolt valamennyi kérdésre. Nagy hévvel magyarázta: — A szervestrágya tartó­san pótolja a föld elhasznált tápanyagait. A talajélet miatt sadalmi munka-vállalásukat sem — Mi ledolgoztuk, de nem írtak be csak nyolcvankét, órát Százat vállaltunk. S azt bőven teljesítettük is... a A brigádnak Máté Imre a művezetője és a patronálója is. — Igaza van a brigádnak, hogy a koksz is, a Salgó- kályha alkatrészeinek öntése is sok seléjtet okozott. A for­rószélesre átalakított kúpo­tokkal is elég bajuk volt kez­detben. Mégnőtt az alkatré­szek száma is: a gyár két­szer annvi gáztűzhelyt gyár­tott tavalv mint annak előt­te. Ráadásul ..hazahoztuk” sok alkatrész gyártását is. A himbacsere is lassabban megy. mint mi szerettük volna, de­kát a TMK szerintem ebben nem hibás. Sok a munka má­sutt is... — És a társadalmi munka? — Tavaly szentemberben vettem át a brigádot Pintér László kollégámtól. Akkor a narvlóba éiív<»t1en munkaóra sem volt beírva. Utána meg­szerveztem es?v társadalmi munkát, de az me°'?iú«n1t. Aztán leesett a hó kilátásta­lan volt minden kísérlet a mulasztottak pótlására. A beszélgetésbe bekapcso­lódik Linták János üzemveze­tő-helyettes is ö sem tartja egészen igazságosnak, hogy a brigádra hárították minden se- lejtért a felélősséget. — A Barna-brigád azelőtt sok prémiumot kaoott a se- leitcsökkentésért Tavaly meg annyi volt a „folyatlan” se- lejtje. hogy..; — És ezt nem vette figye­lembe a bizottság? — Amikor az éves értékelés folyik, akkor már késő... — Mikor kellett volna szól­ni? — Mindiárt. Amikor a probléma fölmerült. — És kinek? is fontos... A műtrágyák meg gyorsabban hatnak. Nitrogént, foszfort, káliumot juttatunk a növénynek __ A vizsga után, od.akint még mindig izgatottan magyaráz­kodott: — Nehezen fog már a mi agyunk. De hát nem is lehet ezen csodálkozni 50 év után. A munka, az egészen más.. Gál Gézáné és társai 1960 óta tagjai a szövetkezetnek, amikor a nem egészen 2000 holdas közösség megalakult. Nem hiányzanak sohasem a munkából. Gál Gézáné tavaly csak kukoricából 1300 négy­szögölet kapált. A termelőszö­vetkezet vezetősége száz mun­kanapot írt elő az asszonyok­nak. S azok akik iskolába jár­tak, teljesítették mind, pedig egy munkanapért tíz óra hosz- szán át kell szorgosan dolgoz­ni. Emellett tanulni: nem is volt egyszerű, Gáspár Tibor agronómus szerint négy tel­jes hónapon át tanultak, ké­szültek a vizsgára. Figyelme­sen végighallgatták esténként Telek Balázs iskolaigazgató, dr. Eperjesi András, községi or­vos, és Gáspár Tibor agronó- mus előadását. Munkában el­nehezedett kezükkel jegyzete­ket készítettek, és esténként, — Szerintem mindenekelőtt a brigádvezetőnek. De azok is csak a prémiumot rekla­málták, az élt bennük. A ké­sőbbi következmények nem. — És a művezető, a patro­náló, az üzemvezető-helyettes, az üzemvezető? — Elsiklottunk felette.., * Mizser László, a szakszer­vezeti bizottság termelési fe­lelőse maga is öntő volt. — A kokszra való hivatko­zás nem fedi a valóságot. Nem vitás: a lengyel koksz jobb. mint a többi, de utasítás van rá, ha a vas sűrű, nem kell kiönteni. Megy a kokillába, majd újra beolvasztják. Az Is igaz. hogy sok volt az új al­katrész. De miért nem lé­pett fel a brigád? A Salgóra pedig kár hivatkozni. Annak a f‘vártása novemberben kez­dődött. — A két öntőbriaád selejt­es pedig év elejétől magas — egyezkedni — Bamáéknál csak áprilisban szorult hat­ezer kilogramm alá, egvéb- ként végig hat—hét—nyolc— tízezer kiló kórül volt A Geszner-bri gádnál pedig ennél is több. — Szerintem is inkább ott van a hiba, hogy elég sok volt a folyatlan selejt Va­gyis nem számították ki jól a mennyiséget, ezért a vas nem töltötte ki az egész for­maszekrényt. Aztán okozott megleoetést a forrószeles ku- poló is, amíg újdonság volt. A gyakori hiánvzások. beteg­ségek miatt időnként tapasz­talatlan emberek is bekerül­ték a brigádokba ez is növel­te a seleítet. Hiszen tavair csökkentették az öntvénvsű- lyokat, s ez figyelmesebb, fe­gyelmezettebb. hozzáértőbb munkát kíván. De a lényeg szerintem az. hogy a műsza­kiak — tisztelet a kivételnek — nem sokat törődtek a szó. cialista brigádokkal. Ez vo­natkozik a patronálok nagy részére is.. gondját, elővették a könyvet, a jegyzetet. Legközelebb új­ra összejöttek, és közösen be­szélték meg mindazt, amit hal­lottak, tanultak. Így jutottak ed a vizsgabizottság elé. Gáspár Tibortól már többen is kérdezték: mit csinálnak majd a szövetkezetben ennyi tudós asszonnyal? A fiatal­ember mosolygott a kérdésen. — Mit csinálnánk? Ezek az asszonyok továbbra is ott dol­goznak a növénytermesztésben, ahogy eddig tették. Illetve.. nem egészen úgy, mint eddig. Most, hogy betanított munká­sok lesznek, azt is tudják, mit, miért csinálnak ... Hát ez a különbség... S már ment is vissza hall­gatni az asszonyait, mert köz­ben az ajtó mögött tovább folytatták a vizsgát. Kiss De- zsöné. a termelőszövetkezet el­nökének felesége beszélt a ku­koricatermesztésről . — Nem, még nem kezdtük el a vetést — magyarázta az idős asszony, s hogy izgal­mát levezesse hói fölrakta, hol meg leszedte a szemüve­gét. — A kukorica melegigé­nyes növény. Akkor kell a földbe tenni, amikor a hőmér­séklet 10 fok fölé emelkedik. Ez ügy április közepére, érke­zik el hozzánk ... így vizsgáztak le huszon­nyolcán, ipolytamóci asszo­nyok. A vizsgán éppen olyan ;iól megfeleltek, mint ahogy évek óta sikeresen végzik mun­kájukat a szövetkezet földjein. Vincze Istvánná amikor mar letudták a család NÓGRÁD — 1968. március 30., szombat 3 Április 1—3 között országos űtlöröpariament Aógnid megyét hét pa/tas képviseli Csillebércen (Folytatjuk) Csizmadia Géza Asszonyok a bizottság előtt ledkezett meg. Már csali azért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom