Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Tíz nap sem telhet tétlenül Beszélgetés Szilasi 4ndrássál a tavaszi szünetről A diák tavasszal úgy érzi: felesleges nyűg a könyv, ki­bírhatatlanul levegőtlen a tan­terem. A tavaszi szünet pi­henés a nagy téli „magolások” után, s erőgyűjtés a nagy nyáreleji „magolások” előtt. Április 5-től, 16-ig tart. Jö­vő hónap elején két hétre né­ma marad az iskolák csengő­je. De mert a fiatalok neve­lése csak akkor lehet teljes, ha folyamatos a munka — az a nehezen várt tíz nap sem telhet el tétlenül, ami a ta­vaszi szünetet jelenti, Szilasi Andrással, a megyei úttörő- elnökség titkárával arról be­szélgettünk, hogyan töltik ne­velők, ifjúsági vezetők és ter­mészetesen a nógrádi pajtások a közelgő szünetet? — Nógrádban 183 általános iskolában lesz tanítási szünet. Erre az. időszakra jellemző lesz, hogy a megyei és a já­rási úttörőelnökségek segítsé­gével mindenütt megismer­kednek a pedagógusok és a társadalmi vezetők azokkal az irányelvekkel, amelyeket az úttörőmunkáról a KISZ Köz­ponti Bizottsága a múlt év decemberében hozott. — Hol és hogyan zajlanak majd ezek a tájékoztatók? — Az általános iskolai igaz­gatók és csapatvezetők részé­re a szünidő alatt mind az öt járásban lesznek tanácskozá­sok. A résztvevők megbeszé­lik az új működési szabályo­kat és feltételeket, s ezzel tu­lajdonképpen már a gyakor­latban is a megvalósulás útjá­ra kerülnek a KISZ KB irány­elvei. Az általános iskolai igazgatók és csapatvezetők ta­nácskozásai után kerül 6or a csapatvezetőségek gyűléseire, ahol az iskolák előtt álló sa­játos feladatokról, az úttörő­csapatok legközelebbi és távo­labbi céljairól lesz szó. A KISZ KB úttörőmunkáról ho­zott határozatainak ismerteté­se azért is jelentős feladat, mert az ifjúsági szövetség 1961 óta nem foglalkozott olyan teljességgel a legifjab­bak között végzett mozgalmi, nevelési munka értékelésével, mint a most közreadott érté­kelésben. — Amit eddig hallottunk, főleg a felnőttek, a pedagógu­sok és csapatvezetők szünide­jére vonatkozik. Hogyan töl­tik. tölthetik a pajtások hasz­nosan a tavaszi szünetet? — Az említett tanácskozá­sok a gyermekek érdekében folynak. Részekre bontva, a gyermekek érdeklődési körét, az úttörőcsapatok feladatait, lehetőségeit figyelembe véve a pajtásokat is meg kell ismer­tetni — természetesen „ol­dottabb” formában — :a KISZ KB határozataival, célkitűzé­seivel. A megyei, járási és vá­rosi úttörőelnökségek a tavaszi szünet előtt arra ösztönzik a csapatvezetőségeket, hogy a vezetőségi ülések után minde­nütt csapatgyűléseken érté­keljék az eddig végzett mun­kát A pajtások segítségével határozzák meg azokat a fel­adatokat is, amelyek a ki- sebb-nagyobb közösségek és személy szerint minden paj­tás előtt áll a tanév még hát­ralevő részében. A szünet jó alkalom arra, iiogy a csapatok elkezdjék a nyári programok kidolgozását, és azokat az előkészületeket is, amelyek a IX. VIT-tel kap­csolatosak. A másik nagyon fontos feladat most — úgy is mondhatnám „harci” feladat —, a bukásra állók minél ha­tékonyabb segítése. Egyetlen osztálynak, vagy csapatközös­ségnek sem lehet közömbös a rosszul tanulók tanév vége fé­lj j vonalak — napfényben (Koppány György felvétele) A VÉG KEZDETE A bontó tárgyaláson a bíró megkérdezi a felperest: — Mikor vette észre, hogy — S mi történt? — A feleségem oda kiákott: ... ,, ., „Gusztáv, ha már úgyis leni a felesege elhidegukt? . — Egy évvel ezelőtt, ami- vagy, tegyél nehány lapat kor leestem a létráról. szenet a ttűzre!” NÓGRÁD - 1968. március 30., szombat lé kialakuló „katasztrofális” helyzete. — Milyen nagyobb rendez­vény lesz a tavaszi szünet­ben? — A salgótarjáni járási út­törőelnökség és a városi el­nökség közös szervezésében, rendezésében a tavaszi szünet ideje alatt ötnapos vezetőkép­ző tanfolyam lesz Eresztvény- ben, a hetedikesek részére. A tanfolyamon 85 — jövőre nyolcadik osztályba lépő — őrsvezető vesz részt. A tanfo­lyam célja, hogy a jövőre nyolcadikos őrsvezetők meg­felelően felkészüljenek a meg­növekedett feladatokra. A szünidő kiváló alkalom arra is, hogy minél több csa­pat vegyen részt kisebb-na- gyobb túrákon, kiránduláso­kon, felnőttekkel, kiszesekkel közösen rendezett találkozá­sokon. A salgótarjáni úttörő­ház a tavaszi szünet alatt is gazdag programmal várja a városi fiatalokat. A megyei úttörőelnökség — megragadva a kedvező alkalmat — felhív­ja a csapatvezetők figyelmét, hogy kirándulásokkal, játé­kokkal, társadalmi munkavál­lalással, a kiszesek „Tranzisz­tor-akció”-jához való kapcso­lódással tegyék tartalmassá, érdekessé és hasznossá a nóg­rádi pajtások tavaszi szünide­jét. — Néhány {gyakorlati ta­nács? — Rövidesen itt a szünet. Jó lenne, ha április ötödikén már minden csapat, őrs és raj megfelelően érdekes és hasz­nos programmal rendelkezne. Jó segítséget nyújt a progra­mok kialakításánál az úttörő­életről szóló sajtó. Az „Űttö- rővezető” a felnőttek részére jelent segítséget, a most meg­jelent új módszertani lap — az „őrsvezető” pedig a gyer- mekveaetök munkáját segíti. P. l>. Uj bevásárlóközpont A Csemege értesíti vásárlóit, hogy Salgótarján új bevásárlási központjában, a Pécskő Áruházban megnyitotta ABC Áruházát. Reggel 7-től, este 21-óráig- gazdag áruválaszték- kai áll kedves vevői rendelkezésére, (x) Siker az országos versenyen Ismét elsők a salgótarjáni kovácsok Kiosztották a KISZ Központi Bizottságának díjait Pénteken délután fejeződött be az általános lakatos és ko­vácsipari tanulók országos ve­télkedője, a szakma kiváló tanulója címért Salgótarján­ban, a 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola rendezésé­ben. A győzteseknek járó díjakat és jutalmakat a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési otthonában adta át Molnár György, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. A KISZ Központi Bizottság aranypla­kettjét, a velejáró oklevelet, valamint kéthetes külföldi ju­talomüdülést kapott Tácsik János és Harmath József, a kovácsok versenyének első helyezettjei, Somogyi János és Márkus István, a második helyezettek ezüsplakettet és kéthetes belföldi jutalomüdü­lést kaptak. Mindannyian a 211-es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskola tanulói. A harmadik helyezett Sógorka Ferenc és Pities Lajos, a győri iparita- nuló-intézet fiataljai, a KISZ Központi Bizottsága bronzpla­kettjét és 600 forint pénzjutal­mat kaptak. A lakatosoknál az első he­lyezett Drobni Nándor, a bu­dapesti 13-as iparitanuló-isko- la növendéke. Bakos Ferenc, a budapesti 4-es számú iparita- nuló-intézet tanulója a máso­dik helyet szerezte meg, a harmadik helyre Kerekes Jó­zsef, a budapesti 2-es számú ioaritanuló-intézet növendéke került. Két tárgyból — történelem és helyesírás — tanulmányi versenyt is rendeztek. Törté­nelemből az első, a második és harmadik, helyesírásból a második és harmadik évfo­lyam növendékeinek. Az első helyezettek kéthetes külföldi, a másodikok kéthetes belföl­di jutalomüdülésben részesül­nek. A harmadik helyezettek 100 forintot kaptak. Az első helyezést nyert ta­nulók szakoktatói és tanárai 1000, a második helyezetteké 700, a harmadik helyezetteké 500 forint jutalmat kaptak. Az ünnepélyes díjkiosztás előtt Nádor György a Munka­ügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának helyettes veze­tője mondott beszédet. (P.M0W41D. 65. Delahay szobájában voltak együtt. Az őrnagy kissé job­ban érezte magát. Az ágyban könyökölt és szivarozott. Dél­után rohama volt, így csali most értesült az események­ről. Kréta, illetve íves őr­nagy, Finley és Hilliers had­nagy ültek körülötte. — Az erőd mindaddig nincs biztonságban, amíg a szoko- táktól tartani kell — mondta az őrnagy. — Ha tudnánk, honnan jönnek, gyerekjáték lenne visszaszorítani vagy bekeríte­ni Őket — jegyezte meg Fin­ley. — De nem tudjuk — mondta íves. — És kevés re­mény van rá... Pedig az óra, ami annál a fiúnál van... az óra a nyitja min­dennek. Nem is vette fezre, hogy milyen csodálkozással nézik. Kréta ugyanis megdöbbentő változáson ment át. Soványsá­ga most energikusnak hatott. Angolosan szikár, napbarní­tott ember volt, és a szemel okosan, tisztán csillogtak. — Mikor leplezted le ma­gadat Finleynek? — kérdezte Delahay. — Amikor azt a kedves fiút, akit összetévesztettek ve­tem, eh erapaudine-re ítélték. Meg kellett mentenem. Ak­kor szóltam Finleynek, hogy jelentse neked az ügyet Gar- done megkerülésével. Előbb kénytelen voltam igazolni magam. Azután Finley sze­rezte meg a viaszosvászon zsákot a pénzszekrényből, amit egy másik barátom visszacsempészett a fiúhoz Grison tárcája volt benne, az én szolgálati számom és né­hány írás. Versek. Az íráso­kat akartam olvasni, mert még az én Troppauer bará­tomról is kiderülhet, hogy komédiázik és közben hír­szerző. Hála istennek, a ver­sek ez irányban megnyugtat­tak. Latouret lépett be Galamb­bal. — Jöjjön ide, barátom... — mondta az őrnagy. — Maga nagy szolgálatot tett ma, és különleges jutalomba lesz része... — Őrnagy úr! Szóra sem érdemes, jutalomra még ke­vésbé. Különben is az egész siker íves őrnagy érdeme.., Szent isten! — Micsoda?... Mi van?, , — érdeklődtek ámultán a tisztek.. i — Őrnagy úr! Tisztelettel kérem, hogy bocsásson el né­hány percre. Egy tisztet még kora délután bezártam vala­hová, és lehetséges, hogy az illető szeretne enni vagy in­ni. .. Az őrnagy csodálkozva in­tett. hogy elmehet. Kréta új­ra előjött. — Ez a fiú azt hiszi, hogy egy Hlavács nevű cipész azo­nos velem... Hlavács éhesen és szomja­san ült a szobában. Már azon a ponton volt, hogy lemászik az emeleti ablakból. Amikor Galamb kinyitotta az ajtót, a cipész újabb bonyodalmaktól tartva rémülte^ elrohant a kantinba. Odalent az őrséget váltot­ták. Felhallatszott a vállról leperdülő puskák koppanása és Battista kommandója. Éjfél volt... Galamb nem ment nyom­ban vissza az őrnagyhoz. Sze­relmes volt, s ez az érzelem már igen komoly embereket is károsan befolyásolt; A kantin felé igyekezett, de még félúton sem volt, amikor valahonnan egyszeresük fel­tűnt az udvar sötétjéből az arab suhanc: Madge! Megölelte a lányt, és magá­hoz szorította. — Na látja — suttogta —, mondtam, hogy az egész hecc nem tart sokáig. — Nagyon aggódtam ma­gáért! — felelte a lány. — De most már, hála isten­nek. .. — Távolról sincs befejezve az ügy. Elsősorban még nem tudjuk, hogy a rabokkal mi lesz. Azután a négerek is terveznek állítólag valami tá­madást. Fent a mellvéden egyhan­gúan kopogtak a poszt lép­tei. .. — Igaz..— felelte szomo­rúan a leány. — A négerek titka az az átjáró, amely után apám kutatott... — Igen, az átjáró — bólo­gatott Galamb. — Áldást, je­lentene ezen a vidéken, ha végre megtalálnánk... És csakugyan ebben az órában lenne a titok? Odanéztek mind a ketten a csúf ezüst krokodilfejre, — Egész bizonyos... Ezt akarta doktor Brétail átadni Corot kapitánynak azpn az estén, amikor megölték. Galamb búsan nézte az óra összekarcolt íedeiét. Azután egy ösztönös mozdulattal le­nyomta a felhúzó gombját. B’elkattant a fedél, és... És ahogy egy pillantást ve­tettek a lapra, mind a ketten felkiáltottak a meglepetéstől. Ott volt a térkép! ... Ilyen még nem volt. Az őrnagy szobájának küszöbén megbotlott egy rohano emoer, és bezuhant Delahayhoz, az­után felugrott, nem törődött a feletteseivel, csak kiabált.., — A villanyt... oltsák el a villanyt!... Megvan! Itt van!... azonnal... — és lihe­gett kifulladva a lépcsőktől. Galamb volt. Kréta eloltotta a villanyt. ... És zöldessárga fénnyel, kisugározva izzását az ezüst krokodilfejre is, ott világit néhány apró vonallá! „ ftus- sel-átjáró miniatüi térké­pé...! A sötétben csak amuló emberek íojwU lélegzetveteie hallatszik. s. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom