Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

A „tiszta“ pari munka helyett Maga a kifejezés, „tiszta” niuk, hanem az üzem gazdái- például a pártoktatás sem pártmunka, régebbi keletű, kodásának egészét érintő kér- szakadhat el a konkrét üze- de akkor fogalmazódott meg, déseket. Pontosabban: azt a mi gazdasági kérdésektől. még kevésbé, mint a múlt­ban; azt jelenti, hogy az agi­táció nem a jobb munkára amikor már arról vitatko- láncszemet kell megtalálniuk, zurík: hogyan is kell majd amelyet megragadva, a tér­továbbfejleszteni, tökéletes!- melő munka egészét áttekint­teni a pártmunka stílusát, hetik, s amelynek révén az való általános felhívásokkal módszereit a gazdaságirányí- egész termelő tevékenységet mozgósít („termeljünk többet, tás új rendszerében. Ezt azért helyes irányban befolyásol említem, mert igazságtalan hatják. Alapos' helyzetisme­jobbat”), haném mindenek­előtt a lehetőségeket mutatja dolog lenne, ha e megfogal- refcre van tehát szükségük a meg, a technikai, közgazda­sági feltételekben és az em­berekben rejlő többlet-lehe­tőségeket is. S ismét csak nem olyan módon, hogy „többre vagyunk képesek, elvtarsak”, hanem konkrét követelményeket szab, a hely­zet alapos ismeretében kéz­zelfoghatóan mutatja meg, hol, hogyan lehet még többet és jobbat elérni. mazással a régi irányítási pártszervezeteknek. Míg a rendszerben végzett pártmun- múltban a központilag előírt kára az öncélúság bélyegét mutatókból indultak ki és sütnénk. Az üzemi pártmun- ezek keretén belül kutatták a ka Ugyanis akkor sem önma- megvalósítás lehetőségeit, góért volt, hanem — jóllehet módjait, most a lehetőségek, más eszközökkel — az ered- a maximális igényeket tú- ményesebb termelő munkát masztó mutatók kimunkálása volt hivatva segítem Nem vé- magának az üzemnek a iela- letlenül tettük tehát idézőjel- data. be a tiszta szót. Azt akarjuk Ez p^g ^ jelenti, hogy kifejezni vele, hogy a mar a pártszervezetek korábbi feladatokhoz, a mai igények- passzív szerepe, amikor a fe- hez mérten válna bizonyos fülről kapott tervmutatókhoz, fokig Öncélúvá a pártmunka, gazdasági direktívákhoz csak ha nem tökéletesítenénk, ha asszisztálhattak, lényegesen nem fejlesztenénk azt tovább megváltozott. S, hogy meny- az új gazdaságirányítási rend- nyíre mernek és tudnak élni szer kívánta igényeknek meg- a kínálkozó lehetőségekkel, felelően. Piliny, 1968. Milyen értelemben beszél­hetünk mégis „tiszta” párt­munkáról, a múltra vonatko­zóan? Olyan értelemben, hogy a régi irányítási rend ebben rendkívül fontos té­nyező a politikai szemlélet. Korábban a politikai munká­nak elsősorban azt a célt kel­lett szolgálnia, hogy hiány­talanul teljesítsék a közpon­szerben a oártszervezetek tilag elbírt mutatókat, ■ ez szerben a pártszervezeteit, eayet jelentett a népgazdasági gyakran figyelmen kívül érdek érvényesítésével. Most hagytak a gazdasági tényező- viszont magának az üzem- ket. Tévedés ne essék: nem nek kell ünall6an beleülesz_ h mindennapos operatív jel- tonie a gyár érdekét a né legű tennivalókat (ezekkel tu- i m iom»««*, »«wvui »v».»wWu lontúl is sokat foglalkoztak), határozhassuk meg, s a leg­hanem azokat, az egész üzem P6*.,*2 l.?foport~ inkább megfelelő módszereket érdek láncolatába. Ehhez pe eletére, munkájára kiható nemcsak köz^azdaciá^i nagy jelentőségű feladatokat, amelyek tulajdonképpen eb JST , * l ? ^léleU módra is szultség van, hiszen az érdekek nem egyszer ösz­A gazdasági vezetőkkel va­ló foglalkozás, a pártszerveze­tek vezetőségi tagjainak, a párt-csoportvezetőknek a se­gítése sem lehet általános jellegű, hiszen a káderekkel nem önmagukért foglalko­zunk, hanem konkrét cél. a munka hatékonyabbá tétele érdekében. De sorra vehet­nénk a pártmunka többi te­rületét is. A tanulság ebben foglalható össze: a konkrét helyzet és a lehetőségek teljes ismeretére, bizonyos kérdé­sekben pedig szinte szocioló­giai igényű tájékozottságra van szükség ahhoz, hogy a pártmunka feladatait ne ál­talában, hanem konkrétan döntötték a termelés sorsát. Ez viszont az esetek többsé­gében nem az 6 hibájuk volt,' hiszen a gazdasági vezetés önállóságának hiánya, a kez­, alkalmazzuk. Így lesz Igazán közgazdasági. hatékony a politikai munka; az általános politikai célok, követelmények, így kerülnek emberközelbe, fordítódnak le szeütközések, ellentmondások konkrét {eladattá az egysze- utjan törnek maguknak utat, munkás számára is. s azokat összhangba hozni deménvezési lehetAuWk »„z- politikai munka nélkül lehe- A gazdasági és politikai volta, a Sgor^Sírt mu- tetlen.'.. nélkülözhetetlen feladatok egységének megte­a politikai munka, amely remtése, az ebben a szellem­-Tut mikÖ2ben a tények, a helyzet, ben végzett munka - ez te­kezdeményező ké^ét m^tebfk 1 a Pártszervezetekkel méretében befolyásolja a szemben támasztott követel- Vagyis az ellentmondások Sazdasági döntéseket, ezt úgy mén vek lényege. Ha megvan nem azért keletkeztek a múlt- teszi, hogy közben ismeri, az egység, a harmónia a gaz­ban a gazdasági életben, mert szem dőtt tartja a társadal- dasági és politikai célok és a pórtmunka vált korszerűt- tni szintű érdekeket is, poll- tevékenység között, akkor a lenné; ellenkezőleg, a gazda- tikai látásmóddal ítél, dönt pártmunka sohasem válik ön­ság irányításának régi rend- k^dé^ben- . célúvá és megfordítva: a szere avult el, s vele a párt- A gazdasági és politikai ... munka bizonyos módszerei is. munka, a gazdasági és politi- gazdasági munkának is min- A gazdaságirányítás reformja kai hozzáértés igénye tehát dig meglesz a politikai tar- éppen a párt kezdeményeié- szervesen egybefonódik, fel­sőre indult meg, s a pártszer- tételezi egymást. Ilyen érte­vezetek ben legalább annyi lemben tehát nincs „tiszta” bátor és hozzáértő híve volt politikai munka a termelést a gazdaságirányítás új rend- segítő munkában. A politikai szerének, már a kidolgozása munka már ott kezdődik, amikor az üzemekben kidol­gozzák a gazdasági terveket, amikor meghatározzák a fej­lesztés tárgyát, és folytatódik azzal, hogy a helyesen meg­állapított célok érdekében, a „tisztán” közgazdasági aszkft­talrna. Faragó Jenő így látják a jövőt Gondterheltek a pilinyi ter- jegyzésben. Persze csak a be- Az elnök valós számítását melőszövetkezeti vezetők. Az ruházásokra, az épületekre húzzák alá a tavalyi esemé- idei év és a következő esz- mondják ezt a pilinyiek. Az nyék. A növényápolási műn- tendők bonyolultabb feladatok egykori urasági major ugyanis kák jó részét ipari munkások- megoldása elé állítják a kol- nem sokat változott. A közös kai és a rimóci besegítőkkel lektívát — mint az elmúlt tíz gazdaság parasztjai a régi, dü- végeztették el. A réti széna év. A gazdaságirányítás re- ledező, toldozott-foldozott épü- betakarításáért több mint har- formjának bevezetésével önál- letekben gazdálkodnak. Egyet- mincezer forintot fizetett a lóbbak lettek a termelőszövet- len korszerűbb épület áll a közös gazdaság a rimóciaknak. kezetek, adottak a kezdetné- majorban, a felújított mester- A kívülállók munkájáért ösz- nyezési lehetőségek, de ugyan- séges borjúnevelő. Bár az szesen százhuszonöt ezer te­ákkor nagyobb részt kell vál- utóbbi években növekedett az rintot fizettek. Mindezt meg­telni a döntésekkel kapcsola- átlagos vagyoni színvonal, de kaphatták volna a szövetkeze­te« felelősségből is. nem kielégítően, s a kö2ös ti tagok is. — A gazdaságirányítás új gazdálkodáshoz néhány gazda­rendszerének célszerűségét nem sági épület nagyon hiányzik, A főállattenyésztő az általa irányított üzemág lehetőségei­lehet vitatni — mondja Bo- — Az sem lenne meglepő, rői beszél. rák János tsz-elnök. Új hely- ha ezekben a düledező épüle- zet állt elő, ami segíti a kör- tekben veszteségesein gazdál- szerű, nagyüzemi termelés fel- kodnánk — mondja Varga Jó- tételeinek létrehozását. Az zsef. — Csupán a termelőszö­önálló gazdálkodás követeli, vetkezett tagok szorgalmának ^ termelŐB2övetkez*ttink hogy szamot vessünk lehető- köszönhető, hogy az allatte- ártómogatóst kap a hízó marha, segeinkkel, s ne ringassuk nyésztéSben nyereséggel za"- magunkat illúziókban. Ami azt tűk a múlt évet. jelenti: csak a termelési adott- A főagronómus közbevág. — Számításaink szerint ezen a területen a szarvasmarha­tenyésztés és a juhtenyésztés kínál kifizetődő lehetőséget, S növendék bárány és a gyapjú után, ezt az üzemágat fejleszt­jük. Nem mondunk le a ser­ságairtknak felszereltségünk- _ A növénytermesztés vesz- téshizialásról sem, mivel ez L nek megfeteiő reálisan kisza- tesége jórészt a munkaerő-hi- beletartozik az ártámogatás- mitott célokat tűzhetjük ma- ánnyal függött össze — ma­gunk elé. gyarázza. — De nagyobb gon- _________________ S irkó Béla főagronómus és dot kell fordítanunk a talaj- (s befolyásolja az ártámogatás Varga József főállattenyésztő erő-visszapótlásra is. Szeret- a fejlesztést — szól közbe rábólintanak szavaira. Egyet- nénk a talaj- és éghajlati sirkó Béla. — A búza a rozs értenek az elnökkel, aki foly- adottságainknak jobban meg­tatja. felelő vetőmagfajtákat alkal­—- Nincs elég munkaerőnk, mazn*-„ alapvető beruházások hiányza- , A foagronómus szavait az nak. Etek behatárolják a dön- mar J**“ megvalosí- ^ téseket. Mi nem tehetünk mást, mX.ST kf>r a lehetőségeknek megfele­mint külterjesebben gazdálko- dtla£>at ^ , n}in^. ia< . lően növelni az árutermelést dunk a jövőben. szeretnék javítani. Ennek noveIm árutermelői érdekeben a vetesekre 2,5 ma­növénytermesztésben és a pillangósok aprómagvai után kapunk támogatást. A pilinyiek célja világos. Elfogadható megélhetést biz­tosítani a tagokhák, ugyanak­Meglepő ez a vélemény de műtrágyát szórtak ki hol_ w.™*« azonoao nem légből kapott. Az agrár- danként, ugyanakkc>r 50 hol- korlátozottak. A termelőszo- kozgazdaszok nem tagadjak a don vetettek nagyhozamú Be- vetkezetnek kévés az ereje külterjes gazdálkodás étjogo- A kaiaszos takar- a meg ®2Ük*tgM b,eruhaf sok sultságat azokban az alacsony „^nygabonák termésátlagai megvalósításához Igaz hogy tagsurűsegu termel oszovetke- kedvezően alakultak a felvasarlasi arak emelése, a Tervük anyagi megvalósításának lehetőségei azonban zetekben ahol hiányoznák a CSUp^n a kukorica miatt kel- termelésfejlesztés alapvető jet:t négy vagon abraktakar- anyagi feltételei. mányt vásárolni. A szálasta­termelőszövetkezetl hitelek rendezése, s az ártámogatás jelentős segítség, — de sa­A pilinyi termelőszövetkezet karmány-ellátás javul, igen íatoa gondjaik miatt mégis ke­a közepes nagyságú gazdasá- kedvező — 20 százalék fo­gok sorába tartozik, a szántó- lötü — a pillangósok aránya, terület nem haladja meg az _ Azt mondtam ne rin­vés. S ha a készpénzes mun­kadíjazásra való áttérés ja­vítja is az idén a munkaerő­ezer holdat. A tagok száma gassuk illúziókban magunkat ellátottságot, a hiányzó esz- 102, ám közülük is a fele _ veszi át a szót Bórák Já- kozok rontják a gazdálkodás nyugdíjas, vagy öregségi já- n0s. — Csak a lehetőségeink- eredményeit, radékos. Habár a gépek meny- kel élhetünk. Nekünk olyan Úgy látszik, hogy a pilinyi nyisége növekedett a beruhá- termelési szerkezetet kell ki- termelőszövetkezet termelésé- zásokon belül, a jelenlegi gé- alakítani, amilyennel elfogad- nek bővítése csak a vezetők pesítettség mégsem kielégítő-— ható jövedelemszintet tudunk által elképzelt úton érhetők különösen kevés a munkagép, biztosítani a tagságnak. Keve- A termelés „külterjesítése” — Pilinyben az a mondás sebb növényféleséget terme- végeredményben nem rossz járja — jegyzi meg az elnök lünk, s olyan növényeket, ame- megoldás, a pilinyiek, illetve —, hogy ha Perl Károly, az lyeknek nem ütközik nehéz- hasonló adotteágú közös gaz­egykori földbirtokos feltámad- ségbe a komplex gépesítése, daságok esetében, na, azt gondolná, tegnap halt Ugyanakkor ennek megfelelő- Egyébként az idő majd bi- meg.,.. en fejlesztjük az állattenyész- zanyít. Keserűség lappang a meg- test. P. A, idején, mint a gazdasági ve zetők között. Mégis, a régi módszerek továbbélése reális veszély. Ezért kell újból és újból, mégha a „tiszta” pártmunka kiélezett megfogalmazásával ...___ . , „ ,,, Í S, megmutatni a különbséget ^b.n *“1 p°lltika' es?kb?fk“ a régi és az új módszerek kelA a végrehajtást, között A Pártmun ka nak a terme­léssel közvetlenül össze nem Az üzemi pártszervezetek- függő eszközei sem tisztán nek ma nem a szakmai hiá- politikai eszközök, legalább nyosságok, gyengeségek apró is az öncélúság értelmében megnyilvánulásait kell kutat- nem. Ez azt jelenti, hogy Mintegy 300 mázsa alma exportra A gondozás és növényvédelem hatása A szendehelyi Kossuth Tsz nyezte, hogy a gyümölcsös 30 hold régi telepítésű gyű- talaja egész évben tiszta és mölesössel rendelkezik, amely­nek nagy része Jonathan, ki­sebbik része pedig Törökbá­lint almafajta. A területen technikai és a mechanikai mintegy 760 fa áll, amelye- munkákon kívül a gyümöl- ket éveken keresztül nem esőst 1966-ban tízszer, 1967- gondoztak. Az utóbbi két év- ben pedig tizenegyszer per­ben azonban a gyümölcsöst metezték. már szakszerűen gondozták. A termelési költségek 1966- Mint mondották, 1966 őszén ban 77 432 forintot, 1967-ben 200 mázsa istállótrágyát ka- pedig 161 806 forintot jelen- pott a terület. A ezervesanya- tettek a szövetkezetnek. A got őszi mélyszántással juttat- tiszta jövedelem pedig 185 64o ták a talajba. A múlt év ta- forint volt már tavaly a gyü- vaszán 9 mázsa Karbamidot mölcsösben. Mindez azt bizo­gyommentes volt. A múlt nyári tartós szárazság idején a fákat öntözték. Az agrb­használtak fel a területen. A talajmunkákat tavasztól nyitja, az elmúlt két eszten­dő fáradozása, a szakszerű kezdve megfelelő időben vé- gondozás és védekezés, jelen gezték. Nehéz fogással, talaj- maróval és tárcsával dolgoz­tős tertnéstöbblettel jár. A belföldi értékesítés mellett tak. A fakoronák alatt kézi tavaly 294 mázsa almát ex- kápávál tartották gyommen- portra szállítottak Szendehely- tesen a talajt. A tervszerű, ről. Csak az exportfelár közel gondos munka azt eredmé- 36 ezer forint volt. Négyen a negyvenhárom kosul Mitől félnek Kazáron ? A hallottam, a mondták és hasonló szóbeszéd sok eset­ben nélkülözi a realitásokat. — Vannak, akik nem talál- gondolkodtam rajta jáik meg a számításukat, más dolgozni járok, jobban érzem munkahelyet keresnek. Ez magam, jót tesz a házimunka kazári telepén, amikor a je­lenleg tanulóidejét töltő negyvenhárom új dolgozó kö­zül néggyel, elképzeléseikről, gondjaikról, beszélgettem. A tanulóhelyiség bejáratá­val szemben ül Fekécs 1st ben tevékenykedett. — Hol jobb? — Még nem tudom. Ha le­helybeli. Korábban kézbesítő volt a postánál. Azt mondja: — ismerem a varrógépet, sze­retek varrni. A családnak én készítettem el amire szükség volt. Mondhatom, ez is más, az is más. Itt időre és na­gyon pontosan kell dolgozni, Amióta nem úgy mint otthon: ha ma nem lesz meg, marad hol­napra. A férjemmel is megbe- kikapcsolódás, de széltük a munkahely-változ- hatással vannak tatást. Ö akkor annyit mon­dott: menj, ha úgy látod, hogy jobb lesz. Eljöttem, mert a kézbesítői munka jóval ne­hezebb ennél amit most csi­nálok. Tavasszal, ősszel a sa­rat taposni, télen, a hidegben, Erről győződtem meg a na- természetes. Nálunk teljesít- j ból való pókban“ a Váci Kötöttáru-gyár ménybér van. Annyit kap kellemes • - - — -- mindenki, amennyit dolgozik, rám a kollégák is. Az ügyeskezűek, szorgalma- — Kézbesítő voltam a Mi­sák többet, a lassúbbak, ké- zserfai Bányaüzemnél. Itt la­__________ nyelmesebbek kevesebbet — kom az üzemmel szemben. p roblémáikról mondja Sándor N. Ottóné te- Hogy miért jöttem ide? A , lepvezető. bányát fokozatosan visszafej- ___ A válasz némileg megnyug- lesztik, aztán meg arra gon- nyáron a hőségben a falut tatja Fekécsnét. Kisvártatva doltam: talán jobb lesz itt, járni, még férfiaknak is nagy újra megszólal: — Ha ^ meg nem kell annyit szaladozni — strapát jelent. Ha igyekszem, tudom keresni a havi 800 fo- kezdi a beszélgetést Molnár itt is megkeresem azt a pénzt, vui Siculus un »•-—- — rtrítot, nern megyek el Igaza Ilona. amit a postánál. Már mint ta­vánné. Néhány héttel ezelőtt vaJJ’ raJtam muhk. Régi vágya vált valóra, nuló elértem az 50 százalékot még a Mizserfai Bányaüzem- tagja a kollektívának amikor a varrógéphez került. — Tovább áll-e ha keve­i i—.Ai.—Tóth Istvánne is. Még nem a bizakodás és az öröm mel- sebbet keres? dolgozott üzemben.^ Azért f iert azonban benne is él az _ Nem ilyen tiszta meleg h agyta ott a háztartást, mert oktalan félelem. Aggódva so- munkahelyet másutt ’ aligha . közel van az üzem. No mega rolja: — tudom, hogy mind- találnék És ami fontos- lói töltöm a hat hét tanulóidőt, férjét ideiglenesen nyugdíjaz- jart nem keresek annyit mint érzem itt magam utána már többet tudok mon- ták, s a havi 2000 forintos eidző munkahelyemen, de ha nyugdíj kevés a család eltar- egy_két hónapon belül nem * danl. Mi a számításom? Sze­retnem naponta megkeresni á tásához. 48 forintot. Ennyit vittem ha­viszek haza ezer forintot, le­za korábbi munkahelyemről, pedig nagyon kedveltem ezt a resek. Még nem varrtam soha, hét, hogy más vállalatot ke- Nem sokkal később a fize> Ha ezt megkapom, maradok, De 400—500 forintért nem dől tési listát nézzük. Egyetlen szakmát. Ha megtalálom a rjem hamarkodta el a véle- dolgozó sem keresett 400—500 számításomat, maradok. Mi- rnényét? Van ahol egy két forint között. Egyedül Nagy gozom. Ebből fizetni havi 70' lyen fizetésre gondolok? Ha- dv, sőt néha’ még több kell Lajosné vitt haza 640 farín­forint buszköltséget, — nem vi 800-ra. Négy—ötszázért én ahhoz, hogy valaki ebben a tot. mert nem volt hajlandó-------'ll-'— ... .... elvégezni a kiadott munkát. T alálkoztam 1700 forintos ké­ért meg, — Hova megy innen gozni? dol­csak — Ki mondta, hogy csak ilyen keveset lehet keresni? sem vállalom... — Ki mondta, hogy ennyit lehet keresni? — Akik elmentek. — Kérte tőlük az elszámo­lási cédulákat? — Nem. Biztos nem mond­szakmában ezer forintot ressen. ke­Jó lesz a 800 forint is. — ^esettel is. Egy dologról nem szabad elfeledkezni: itt is el­érhetik korábbi keresetüket, amennyiben teljesítik, illetve túlteljesítik a normát. De csak mondja Ilona. — És, ha kevesebb sikerül, akkor hova megy? ., ,, , , , . Gondolkodás nélkül felel: - -----­—~ Akik elmentek. Ez tart- tak valótlant. Kell a pénz, na- __ sehova. Megpróbálok úgy óbben az esetben. Ezért indo­ja vissza á kisterenyeieket is. gyón kell, láthatja — mutat dolgozni hogy megtaláljam a kolatlan a „hallottam” és Nekem is mondták: inkább magára — én sem vagyok va- számításomat „mondták” alapján kialakult bemennek Salgótarjánba mint lami jó állapotban. Évekig a A kisiány előtti sorban dől- félelem, hogy ide jöjjenek 400—500 fo- vesémmel kínlódtam Van egy gozik Kun jánosné. Ő is Venesz Károly rintért. A legutóbbi tanács- háromhonapos kisbabám, ülésen azt kérdezték: igaz-e, Négykor kelek, hogy üzefn­hogy nálunk az egyik dolgo- kezdésre beérjek. Hogy ho­zó jön, a másik megy? va mennék? Nem tudom, nem NÓGRÁD — 1968. március 24., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom