Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
4 bonyolultabb feladatok ellenére Fóliasátrak a majorban Ä szécsényi járás közös gazdaságai jelentős területen termesztenek burgonyát. Most, hogy megérkezett a tavasz, megélénkült a munka a burgonyatermesztő gazdaságokban. Szorgos asszonykezek bontják a prizmákat, válogatják a vetésre szánt gumókat. Eddig mintegy 53—54 vagonra való burgonyát készítettek elő a hajtatőshoz. Ugyanis a korábbi hagyományoknak megfelelően, a gumókat ültetés előtt néhány héttel előhajtatják. Ezzel jelentősen megrövidítik a tenyésztési időt. Az idén, a Nyírségi Kísérleti Intézet tanácsára fóliasátrak alatt hajtatják a vetőburgonyát. A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet egyike azoknak a gazdaságoknak, ahol a burgonyatermesztés évek óta jelentős jövedelmet hoz. Az előhajtatás Törők László növénytermesztő agrono- mus szerint, megindult a szövetkezetben. A majorban három fóliasátrat fűtenek, amely alatt a tavalyinál több burgonyát hajtatnak. A közös gazdaságban számításokat végeztek arra vonatkozóan is, mennyire előnyös az új módszer. A holdankénti 26 ezer forintos bruttó termelési értéknek mindössze egy— két százalékát „viszi el” a fóliasátor és a burgonyával foglalkozó asszonyok, férfiak bére. Magasan egymásfa tornyozzák a burgonyával telt ládákat A fóliasátrakat — három ilyen van a termelőszövetkezet majorjában —, egyszerű fatüzelésű kemencékkel fűtik, fgy biztosítják a burgonya hajiatásához szükséges meleget Kubába exportálnak Mi kell a hírnévhez ? A munkások átlagos életkora 33, a műszaki dolgozóké 32 esztendő a Pásztói Mechanikai Üzemben. amelynek nagy múltja ugyan nincs, de annál biztatóbb a jelene, s a jövője. Rövid fennállásuk alatt hírnevet, s nem is akármilyet szereztek az országban: Orosházán, Miskolcon, Sajó- szentpéteren. Az új mechanizmusban pedig maguk mögött hagyták azokat a gondokat, amelyekkel tavaly ilyenkor csak nagy üggyel-bajjal tudtak megbirkózni. (Nem volt megrendelés, rossz volt az anyagellátás, stb.) kapkodás nélkül — Úgyis mondhatnánk: révbe jutottunk — kezdi a beszélgetést Juhász Elemér, a gyár igazgatója. — Bőven van munkánk, és ez meglátszik a termelésünkön is. Tavaly, az első negyedévben 40 tonna vasanyagot dolgoztunk fel, az idén januárban ennek másfél- szeresét. 60 tonnát. Ez az ütem tükröződik idei tervünkben is. A tavalyit 5 millióval megtetéztük, így lett 15 millió, amelyből 12 millióra már van szerződésünk is. Gyártmányaik 80 százaléka ugyanaz mint tavaly volt: üvegíormák, kisgépek, szállító szalagok az üveggyárak termelésének biztosításához és a rekonstrukciókhoz. A Salgótarjáni Öblösüveggyárnak szalagcsiszolókat, finom- és durvacsiszolókat és szállítószalagokat készítenek mintegy másfél millió forint értékben. Jelenleg az utóbbiakon dolgoznak, a kért kisgépeket pedig a harmadik negyedévben szállítják. Itt készítik a Síküveggyár kemencéjének felújításához szükséges vasszerkezeti anyagokat is. A kivitelezés üteme jó, minden elkészül határidőre. Érdekük, mert éves tervükben 5 milliós bevételre számítanak az ide szállítandó gyártmányokból. Jó partnerük a Sajószentpéteri Üveggyár is. Négy hűtőszalagot készítenek, a beszereléssel és tartalékalkatrésszel együtt a megrendelés értéke eléri a hárommillió forintot. Ami most nagy izgalomban tartja a munkásokat és a műszakiakat, gz a kubai export. Szakembereink üvegkómbi- nátot építenek Kubában, s a gyártáshoz szükséges formák egy részét Pászíóról szállítják. A tervek szerint gyógyszeres és kozmetikai üvegeket készítenek majd az innen kikerülő formákkal. A kubai megrendelők listáján szerepel még két üvegbetoló-kocsi előállítása is. A megrendelést 1969 februárjáig kell teljesíteni. Az első szállítmányt — az első kisgépet — pedig április 15-ig adják át. — Meglesz, biztosan meglesz — erősítgeti az igazgató és Kelemen Gábor, a műszaki osztály vezetője. Bizakodásuk nem alaptalan. Négy formához már elkészültek a gyártási dokumentációk, jól halad a felszerszámo- zós, az előkészítésben eddig kéthónapos az előnyük. Nincs szükség tehát kapkodásra, jut idő a jövő tervezésére is, bár itt még van néhány akadály, amelynek elhárítása nem lesz könnyű. Négy változat A gyár fejlesztési tervét négy variációban készítették Kedvező lapaiztalaiok a kereskedelemben Kerekaszlal-bcszélgeíés a Centrum lruház vezetőivel Az új gazdaságirányítási rendszer bonyolultabb és falelő- ségteljesebb feladatok elé állította a kereskedelem minden dolgozóját. Legnagyobb tapasztalatot talán a salgótarjáni Centrum Áruházban szereztek — sokoldalúbb munkájukkal. Ezért kerekasztal-beszélgetésünket Is az áruházban szerveztük, amelyen részt vett Nagy Sándor igazgató, Szálúi Mihály, az áruforgalmi osztály vezetője, Sári József üzletvezető és Dombóvári Árpád osztályvezető. Milyen kérdésekre kértünk választ? Először is: milyen tapasztalatokat szereztek az új gazdaságirányítási rendszer eddig eltelt szakaszában? Mit tesz az áruház a lakosság jobb ellátásáért? Nagy Sándor igazgató: Az eddigi tapasztalat azt bizonyltja, hogy az áruháznál is a korábbinál bonyolultabb, felelősségteljesebb feladatot kell megoldani. A leltárak befejezése után megszerveztük a nagykereskedelmi vállalatoktól beérkező áruk újfajta átvételét, s azt, hogy a szabad árformában az árakat a vállalatok önállóan állapítják meg. Komoly feladatot jelentett az áruk utánpótlása, hiszen a nagykereskedelmi vállalatok eltérő időben leltároztak, ezért késett a kiszállítás, E két feladat megoldása egy sor új problémát jelentett, megoldásukon lassan túlleszünk. Az újfajta árazási rendszer az áruátvételt rendkívül lelassította. Kerestük azt a módszert, amivel a munkát meggyorsíthatjuk. Űj dolgozót alkalmaztunk az árazásra, ugyanakkor létrehoztunk egy új kalkulátori munkakört is. Az árazásba bevontuk az osztályvezetőket. Kétségtelen: kapunk segítséget egyes nagykereskedelmi vállalatoktól is, mint például a Budapesti Cipőnagykereskedelmi Vállalattól, ahol a szállításnál a nagy- ker-ár mellett szerepeltetik a centrum-árat is. Mások a beszerzett árukról árjegyzéket bocsátottak ki, ami segítséget nyújt az ármegállapításnál. Arról már szóltam, hogy a nagykereskedelmi vállalatok leltározása komolyan befolyásolta az áruellátást. Ennek áthidalására több vidéki nagy- vállalattal vettük fel a kapcsolatot, mint például az egriekkel, szolnokiakkal, ahonnét átmenetileg az áruutánpótlást biztosítottuk. Szalui Mihály, áruforgalmi osztályvezető: A lakosság jobb ellátása céljából mindenekelőtt a beszerzési forrásokat keressük, amivel növelni tudjuk a választékot, csökkenthetjük a hiánycikkek skáláját. Már az év elején szerződést kötöttünk például a Nóg- rád megyei Textilipari Válel. A legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldást a szomszédos állami gazdaság központjának kisajátítása ígérné. Ez viszont nem megy. Az Üvegipari Művek nem tud annyi pénzt adni, amennyit az állami gazdaság állóeszközeiért kér. A gyár vezetőinek számítása szerint vastagon fogott az állami gazdaság' vezetőinek ceruzája, amikor az épületeket, a telket és egyéb dolgokat értékelték. Mindenki ragaszkodik álláspontjához. Amennyiben nem sikerül a problémát megoldani, az üzem fejlesztését más irányba kell terelni. Az újabb elképzelések előnytelenebbek a korábbinál. mert az üzemrészek szétszóródnak, meghosszabbodik az anyag, a félkész- és készáru szállításának útja. Bármelyik megoldást is választják, egy dolog már világosan látszik: a jövő biztosítása gyors, határozott állás- foglalást. döntést követel, elsősorban a szakmunkások biztosítása miatt, III is lehel jól keresni Az új csarnok építésével egyidejűleg 110 szakembert akarnak felvenni Honnan? — Kimutatásunk' szerint Pászíóról és a környező községekből 250 szakember járt lalattal kétezer lányka szövetruhára, amelyeket a vállalat tervezői, a helyi igényeknek megfelelően készítettek el. Szerződést kötöttünk a helyi cipész ktsz-szel, hat új modell gyártására. Ezeken túlmenően egy sor budapesti kézműipari és háziipari vállalattal kötöttünk megállapodást, azokra a termékekre, amelyekkel választékunkat bővíthetjük. Központunk ipari beszerzésből több olyan áruféleséget biztosított, mint például a spanyol importból származó férfi-, női cipők, női és leányka szövetruhák, férfiöltönyök, amelyek csak áruházunkban kaphatók. Jelentős mennyiségű Szaratov hűtő- szekrényt is beszereztünk, aminek árusítását már megkezdtük. Űj kezdeményezésként említhetjük a hónap elejétől nyitvatartó járműkiállrtásun- kat. Érdekessége, hogy a vállalati kockázati alapból a megvásárolt motorkerékpárhoz bukósisakot ajándékoztunk. Megnyitottuk az olcsó áruk részlegét, az áruház emeletén. Ezek az áruk nem hibásak, mégis mintegy húsz— negyven százalékkal olcsóbban értékesítjük azokat. A vásárlók szívesen látogatják ezt a részleget. Sári József üzletvezető: Az ellátás javítása érdekében bővitettük szolgáltatásainkat. Az emeleten, a harisnyarészleggel szemben már beinditottuk a harisnya-szemfelszedést, vásárlóink egyre fokozottabb mértékben veszik igénybe. Megszervezzük a nálunk vásárolt bútor és tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását is. Ehhez a feltétel adott Rendelkezésünkre áll egy új Zsák kis tehergépkocsi. így a fogyasztók régi kívánságát váltjuk valóra. Arra, hogy az áruház hogyan tölti be árszabályozó szerepét, szeretném elmondani: a Centrum Áruházak, köztük vállalatunk árpolitikáját is a szolid árak jellemzik. A nyeel más munkahelyre: Sírokra. Budapestre, Salgótarjánba, amíg ez az űj üzem fel nem épült. Hetvennégyen már visszajöttek, nálunk dolgoznak, megtalálták a számításukat. Eredményeink, keresetük jó hatással lesz a várakozókra, akik a fizetés mellett azt is figyelik: milyen irányba fejlődünk, lesz-e biztos jövője vállalatunknak — mondja az igazgató. Ami pedig az átlagkereseteket illeti. nincs miért szégyenkezni: eléri megyénk legnagyobb vasas üzemében. a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben fizetett bért. az 1836 forintot. Azok pedig, akik külső szerelésen is dolgoztak 3500—3900 forintot vittek haza. — Megérdemlik. megdolgoztak érte — állítja az igazgató. A pásztói vasasok, gyáruk rövid fennállása alatt jól megtanulták: hírnevet csak úgy szerezhetnek maguknak az országban és most már a tengeren túl is. ha gyorsan, kifogástalanul és határidőre teljesítik kötelezettségüket. Ezt a jó szokásukat a jövőben is meg akarják tartani. reség növelését elsősorban 9 forgalom emelésével kívánjuk élőmozdítani, nem pedig az árak növelésével. Tisztességes haszonra törekszühk. Dombóvári Árpád osztályvezető: Érdekes a pult mögül figyelni a vásárlót. A vevő ideges lehet, az eladó nem. És mikor ideges a vásárló? Amikor ném kapja meg azt az árut, amit szeretne. Bennünket az vezetett, hogy minél kevesebb legyen a kielégíthetetlen kérések száma. Ezért már decemberben feltöltöttük az osztály készletét, ami az előző év hasonló időszakához képest mintegy egymillió-háromszázezer forinttal volt nagyobb. Sajnos, ennek ellenére is előfordult, hogy azt kellett mondanunk: sajnáljuk, kifogyott, tessék később érdek- tődeni. A január másodikai nyitáskor tapasztaltuk, hogy a vevők kissé idegesek, később azonban változott a helyzet, s ma már kedvezők a tapasztalataink. Most már egyre több áru érkezik be, időben megtörténik az árazás, s készleteinket úgy állapítjuk meg, hogy a vásárló megtalálja számítását. Például a mindig keresett nylon férfiingből eddig több mint ezer darabot szereztünk be. Mintegy kétezer pár szembiztos nylonharisnyánk van és több más áru. ami eddig a hiánycikk-listán szerepelt. Megnyugtató a kérdésekre kapott válasz. A Centrum Áruházban a vezetők, és eladók kiállták a próbát, ami biztosíték arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben hasznos és gyümölcsöző intézkedések születnek, a lakosság, a vásárlók javára. Somogyvári László Uttlaíotti „hälfejada»“ A szezon napjaiban ezrek és ezrek horgásznak a Balatonon. A felületes szemlélőnek azonban úgy tűnik, hogy a türelmük egyáltalán nincs arányban a fogási eredménnyel, eléggé ritkán feszül meg a zsinór. Valójában mennyi halat is fognak egy év alatt a tavi horgászok? Hivatalos jelentés készült a tavalyi sikerekről, és azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik a sikertelenség miatt ugratják e sport űzőit. Nos, lássuk, milyen eredményt hozott 1967- ben a 4832 felnőtt, és az 1356 ifjúsági horgász fáradozása a magyar tenger partjain, és a rejtett nádasokban. Pontyból zsákmányoltak legtöbbet, pontosan 46 887 kilót. Sorrendben a második a csuka, 9743 kilós fogási eredménnyel. Rósz. szül jártak a süllők is, belőlük 35 mázsával lett kevesebb a Balatonban. A horgászok még 2 534 kiló harcsát és 12 mázsa kősüllőt szákoltalc. A tó „legújabb” hala, az angolna is szépen harapott: 2 483 kilónyi sikosteslüt fogtak. Ellenben mindössze 669 kilóra való balint emeltek ki a tóból, ami annál inkább meglepő, mert ez a fajta nem is olyan régen még a Balaton fő hala volt. Minden bizonnyal a pár évvel ezelőtti halpusztulás tizedelie meg ennyire az állományt. Az egyéb fajtákból — általában kisebb halakról van szó összesen még 41 228 kilót vittek haza a horgászok, a naplók összesítése szerint. Az eredményhez nem tudták hozzászámítani 543 felnőtt és 42- ifjúsági horgász eredményét, ők ugyanis nem küldték be összesítéseiket, tehát fogásait: lemaradtak erről a listáról. Tavaly tehát egy-egy balatoni horgászra 17,77 kiló hal jutott, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincsenek közöttük szerencsésebbek, az átlagnál jóval sikeresebb horgászok. Vcnesz Károly I NÖCRÁD - 1968. március 23., szombot 3
