Nógrád, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
Honnan ini a szél? A föld légkörében eddig észlelt leghevesebb szelet 1967. december 13-án jegyezték fel: nem kevesebb, mint óránként 654 km sebességgel száguldott. Igaz, hogy mindez 47 km magasságban, a Hebridák felett történt és haladását mindössze egy South Uist-ból fellőtt angol meteorológiai rakéta tapasztalta. A jelenség így is figyelemre méltó, mert megmutatja, milyen hirtelen változások következhetnek be a magaslégkörben. December 21-én a nyugati szél még mindig 556 Jcm-es óránkénti sebességgel dühöngött, de január 1-én már keletire fordult és mindössze 37 km-es sebességű volt. A hőmérsékleti görbék ugyanakkor nagy tágassá- gú légköri mozgásra vallottak. December 21-én a talaj mentén 0 C fokot, 25 km-es magasságban mínusz 80 fokot, 45 km-en plusz 40 fokot és 60 km-en ismét mínusz 40 fokot mértek. Január 1-én 25 km-en a hőmérséklet mínusz 50 fokra „melegedett” fel, de 45 km-en mínusz 40 fokra süllyedt, míg ennél magasabban változatlan maradt. Ha figyelembe vesszük, hogy South Uist felett 45 km magasságban a téli átlaghőmérséklet mintegy mínusz 20 fok C, el kell ismerni, hogy a december közepi szélroham, amely 60 fokkal felmelegítette a légkört, minden tekintetben ritka mérvű volt. Oka azonban ismeretlen. Mindenkire vár feladat Pedagőgusgondok a szécsényi járásban Milyen gondok hullámverésében találjuk a szécsényi járás általános iskoláit? Mielőtt választ próbálnánk adni a kérdésre, szögezzük le, a hullámverés korántsem olyan vészes, hogy SOS-jeleket adjunk, azonban létezik, s itt- ott erős próbája az iskolában folyó oktató-nevelő munkának. S ami még fontosabb, beszélni kell róla, hogy a jövőben belátható időn belül csillapodjon, megszűnjön. A járás 25 általános iskolájába (17 igazgatóság) az 1967/68-as tanévben egyetlen szakos nevelőt sem kaptak, holott a szakosan leadott órák aránya a járásban még mindig csupán 40 százalék körül mozog, tehát alacsony. A problémán enyhítenek azok a képesítés nélküli nevelők, akik továbbtanulnak, azonban a gondot ez nem oldja meg. Most, a pályázat megküldése előtt különösen érdemes lehet beszélni arról, hogy a járás iskoláiban körülbelül 30 nevelőre lenne szükség, 23 szakosra, és csak hét tanítóra. „Főjön a „járásiak” feje, — gondolhatták eddig több község illetékes szervei, vezetői, — az ő feladatúk, hogy tanítót, tanárt küldjenek ide nekünk”. A többire aztán esetenként nem is igen gondoltak, nevezetesen a lakáskérdés megoldására, s az oktatónevelő tevékenység, a letelepítés különböző objektív (és szubjektív) feltételeinek biztosítására. Csak egy példa a fentiek igazolására: hat év alatt a szécsényi járás iskoláiban a nevelőtestület kétharmada, körülbelül 130 pedagógus, változtatott helyet, illetve hagyta el a járást. Itt-ott most elhangzanak olyan megjegyzések, hogy — úgymond — korai volt még bevezetni a pályázati rendszert, a frissen szerzett diplomával rendelkező ifjú pedagógusoknak így nagyobb lehetőségük jut annak kiválasztására. hová menjenek tanítani, hol akarnak letelepedni? Ezzel a mostohább körülményekkel rendelkező iskolák, községek hátrányba kerülhetnek. Mi szükség van erre? Való, hogy számolni kell az ifjú pedagógusok igényeivel. Az is tény, hogy így lényegesen kényelmetlenebb helyzetbe kerül néhány község, vagy községi vezető. Hiszen előfordulhat, hogy betöltetlen marad egy-egy hely az iskolában, mert nem pályázza meg senki. Dehát — egy vonatkozásban — éppen ez a cél, társadalmi üggyé tenni a községekben is az iskola ügyeit. A jövőben falvaink- ban feltétlenül több gondot kell fordítani például a pedagógusok lakásigényéinek figyelembevételére, segítésére, megoldására. Ez a szécsényi járásban különösen érvényes. Természetesen, nem hallgathatjuk el a végzett fiatalok egy részének a városba való törekvéseit sem. Azonban semmiképpen sem helyes általános következtetést levonni ebből. A fiatalokat ugyanis nem „a város” vonzza, hanem a szellemi élet nagyobb lehetősége, az esetleges jobb kommunális ellátottság, stb. Tény, persze az is, hogy a szécsényi járás falvai sem tudják egyik napról a másikra megoldani sem a pedagó- guslakás-kérdést, sem az esetleges vonzó kulturális pezsgés megteremtését a falvak- oan. Ez utóbbi létrehozásában a most végző pedagógusokra is hárul nagy feladat. Nem arról van szó tehát, hogy a pályázati rendszer arra ösztönzi a végzett nevelőket: most már valamiféle „jogot” nyertek arra, hogy csupán a „készbe” legyenek hajlandók menni. Erről nincsen szó, hiszen nagyon sok még a viszonylag mostohább körülményekkel rendelkező falu, s nyilván nem sikerülhet mindenkinek a városi, vagy a nagyobb körzeti központba való elhelyezkedés sem. Arról viszont igenis szó van, hogy ezután a községeknek, a járásoknak is „le kell tenni az asztalra” azt, amit adni tudnak. Tehát kölcsönösebbé válik pedagógus és a község kapcsolata. Ez feltétlenül egészségesebb folyamat, s ha, teszem azt a szécsényi járásban is, gondokkal jár majd, az átmeneti évek után, később egészségesebb „pedagógusterítést” eredményez majd, végső soron pedig az oktató-nevelő munka színvonalának emelkedését eredményezi. (T. E.) Izabella csalódást •kozott Nemzetközi csempészt fogtak el Balassagyarmaton Ut a Corcovado alatt Rio de Janeiróban, „a világ legszebb városában” van a leghosszabb városi alagút. A földalatti „Rebozua” utca, amelynek egy szakaszát már megnyitották a városi forgalom előtt, csaknem 3 kilométer hosszú. Az alagút a Corcovado hegy alatt húzódik, amelyből csaknem félmillió tonna kőzetet szállítottak el. A Corcovado hegy 700 méter magasan emelkedik a város felett. Az új alagút átbocsátó képessége: óránként 6000 gépkocsi. Az alagút használatáért természetesen díjat kell fizetni: egyszeri átkelésért egy liter benzin árának megfelelő összeget. Nem véletlenül hozták ezt a döntést: értelmetlen lenne állandó díjszabást megállapítani olyan országban, ahol szinte állandó jellegű és igen nagymértékű az infláció. Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága 1968/1969. tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános és a kétéves szakosított tagozatának; általános politikai gazdaságtan, szocializmus politikai gazdaságtana és magyar munkásmozgalom története szakára. A hároméves tagozat célja, hogy a párt-, az állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. Tandíj egy évre 170 forint. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a 1088/1957. sz. kormányrendelet biztosítja. Felvételüket kérhetik azok, akik egyetemi, középiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola teljes anyaga. Az esti egyetemnek Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón működik hároméves tagozata. A szakosított tagozat célja vezető propagandisták képzése, illetve magasfokú marxista műveltség biztosítása funkcionáriusok és az adott szakterület dolgozói számára. A szakosított tagozaton a tanulmányi idő két év. A két év elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek. Azok a hallgatók, akik az általuk választott szakot — két év — elvégezték és eredményes államvizsgát tettek, levelező hallgatóként folytathatják tanulmányaikat. A hátralévő két államvizsgát két éven belül (évenként egyet) kell letenni. A marxizmus mindhárom szakából tett államvizsga után a 17/1963. VII. 2. Korm. sz. rendelet főiskolai végzettséget biztosít. A szakosított tagozatra felvételüket kérhetik azok, akik elvégezték az esti egyetem 3 éves általános tagozatát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a 3 éves általános tagozat vonatkozó szakának anyaga. Tandíj egy évre: 250 forint. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem mindkét tagozatára pártGnkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember l-től június 30-ig tart. Hetente egyszer 3 órás előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A pályázatot a munkahely szerinti illetékes járási és városi pártbizottsághoz kell benyújtani az alapszervezet javaslatával együtt. A pályázathoz szükséges kérdőívet a pártbizottságoknál és az egyetem igazgatóságán lehet beszerezni. A pályázatok 1968. április 20-ig nyújtandók be. A felvételi vizsga május 1—10 között lesz. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Elegáns, vajszínű Borgward- Izabella gépkocsi állt meg a balassagyarmati határállomáson. Az útlevélvizsgálattal kapcsolatos formaságok után a vámtiszt megkérdezte a kocsi gazdájától: — Was bringen Sie mit? (Mit Visz magával?) — Nur diese Kleinigkeiten. (Csak ezeket az apróságokat) — válaszolta a jól öltözött, szőke fiatalember: urankar Joze, jugoszláv mérnök. Az utas gyakorlott. világjáró. Beosztása folytán Nyugat-Németországban levő állomáshelyéről járja — egy esztendeje *— fél Európát. V vámtiszt udvariasan néhány perc türelmét kérte meg Uran- kartói azzal, hogy bepillant a kocsi csomagterébe. Hátha lesz ott még valami a csekélységként említett fényképezőgépen és au- fcónoj szívón kívül is. . . tabella csalódást okozott gazda »inak. aki azt hitte, hogy a hűséges jármű megbízható társa lesz nemcsak az országúton, de a — csempészésben is. A vámtisztnél' nyomban feltűnt, hogy a ijo<kerék a csomagtérben nincs a helyén, ott viszont mégis domborodik valami. A valami: más- kreppszilon és harnTfüncnál lí'h'v másféle harisnya, s majd- harmincezer zloty. ' hol ennyi van. akad ott több Is gondolták a vámosok, s nem tévedtek. Az autó első két ülésének hátlapjából még hetven pár harisnya került elő. A mérnök — valószínűleg — fázós lehet, hiszen az időjárásnak megfelelő öltözékén kívül külföldi fizetési, eszközökkel is öltöztette magát. Ruhája alól jelentékeny mennyiségű NDK- és nyugatnémet márka, schilling, forint, líra, dinár került elő. Az ügyet a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya kapta meg nyomozásra. Ennek során készült el a csempészáruk számvetése. A külföldi fizetési eszközok értéke százezer forint, az árucikkeké majdnem tizenkétezer. A vizsgálati osztály az eljárás során bűnjelként lefoglalta a harisnyákat, a pénzt, de figyelemmel volt a Legfelső Bíróság elv! határozatára is, amely szerint a szándékos bűncselekmény eszközét még akkör is elkobozhatja a bíróság, ha az történetesen gépkocsi. Urankar Joze csak a legszükségesebb ideig — néhány napig —* volt a rendőrség őrizetében. Szabadlábra helyezése után elmondta, hogy készséges bánásmódban volt része — a rendőrségnek» még arra is volt gondja, hogy németül kifogástalanul beszéld ügyvédet rendeljen ki részére védőül. A bíróság ítélete előtt —5 természetesen — Urankar Joz© nem hagyhatja el hazánkat: a megye egyik városában azonban teljesen szabadon mozoghat. Ázsia icqnaqifohb szállodába ..Imperial Hotel” néven épül Tokióban Ázsia legnagyobb szállója. Az új szálloda átveszi az eddigi „Imperial Hotel” helyét, A 17 emeletes szállodában ezer szoba lesz. ezenkívül parkolóhelyet biztosítanak négy földalatti emeleten kétszáz autó számára. A földalatti részlegben helyezik el a műszaki berendezéseket is. A szálloda hatalmas bankett-termében 5000 vendég számára van hely és ezenkívül nagy nemzetközi konferenciák megtartására alkalmas terem is rendelkezésre áll majd. Az új szálloda 1970 márciusára készül el — időben az Osakában tartandó „Expo 70” világkiállításra. A régi, 1923- ban épült „Imperial Hotel”-t lebontják, miután már nem felel meg a mai kényelmi és biztonsági igényeknek. NÓGRÁD - 1968. március 23., szombat „Figyelnek bennünket- Ha meg akarja tudni hány óra van, igazítsa be a napon a mutatókat, és nézze figyelmesen a másodpercmutatót. Éjfélkor pontos órája lesz...” — Az isten szerelmére, hogy lehet ilyen felületes... — sut. togta remegő hangon a leány. — Hiszen ez nagyon fontos. •. Már régen tudni kellett volna. .. 39. — Téved — felelte öntelt vigyorral. — Azok az idők már elmúltak. Most jobb lenne, ha magáról beszélne valamit. .. — ... Azt már tudja, hogy Russel leánya vagyok. Az apám ideges, zsarnok ember volt szegény. Jószívű, zseniális, de szertelen, hirtelen haragú. .. Miatta elkerültem ti zenhat éves koromban otthonról. Nem fértünk össze. És is színésznő lettem, mint az anyám... Azután jött ez a tragédia... Az apám eltűnt. .. Ma már tudom, hogy megöltél-:. Az anyámat úgy szerepeltették az ügyben, mintha megcsalta volna a második férjét, Brétail doktort. Anyám régen szerette Brétailt, és szenvedett az apám mellett, de mindig becsületes, tiszta nő volt. Ezért elhatároztam. hogy kiderítem az igazságot. Elsősorban szegény anyám ártatlanul meghurcolt becsületéért vállaltam ezt a keserves harcot De az apám nagy felfedezése, az átjáró, amelyért annyit küzdött, elválaszthatatlanul hozzátartozott szegény anyám tragédiájához És ebben a küzdelemben senki sem volt mellettem, csak egy szolga egy fél vér, aki el- i jött annak idején velem együtt az apáan házából. Mahmud volt az, akit maga egyszer mint inast, egyszer mind bennszülött jóst látott, aki a viperával mutogatta magát Murzukban. Magam is jó munkát végeztem, színésznő voltam, értek a maszkírozáshoz. Megfigyeltem az apám exi>e- díciójáról visszatért embereket. Tudtam, hogy a bűnös ezek között van. Hogy elvegyülhessek a külvárosban, ahol európai nő nem fordulhat meg feltűnés nélkül, bur- nuszt vettem fel, barnára festettem a bőrömet, és ami lehetetlenné tette, hogy felismerjenek: férfimaszkot tettem fel.. • Ha emlékszik még az öreg kávéfőzőre Oranban, az Avenue Magentán... Galamb kis híján hanyatt esett. — Mi?.. Maga?... Csúf, vén férfi volt?. •. Szakállat ragasztott?... Hopplá! Megvan ! Hát ezért nem láttam bemenni a házba, ahonnan kijött! Burnuszbán ült ott... Szakái Iái! És amíg cn a lábszárvédőmet varrtam... addig átöltözött nőnek, és úgy jött ki... Én meg követtem, és nem értettem... Maga volt az orani kávéfőző! — És én voltam Abu el ivebir is, a trachomas, vézna „nebuló”, hosszú, ősz szákállal, rikácsoló hanggal... Galambnak újra leesett az álla. Azután magához rántotta a lányt, és megcsókolta. — Ne haragudjon — dadogta a katona —, maga az életemet mentette meg! Egy csókkal le sem róhatom a hálámat. . • — Most... ne rója tovább a háláját. Mahmud mindenhová elkísért mint kígyóbűvölő is. Amikor rájött, hogy viperáját ellopták, és a maga inge is eltűnt, figyelmeztette, hogy vigyázzon, pedig ő azt hitte, hogy maga gazember, de én... én már akkor.. • altkor... Szóval már gyanakodtam, hogy esetleg tévedés. Ezért még leöntöttem... magát kmirhá- val is... — hátra ugrott. — Nem most, ne rójon hálát. Szóval ezért volt. •. — És a karóra?... — Ez a karóra... rejti a tervet, hogy hol az átjáró, de senki sem tudja megfejteni az óra titkát. Hallgattak. Galamb megfogta a kezét. Madge nem húzta el — Nem lenne jó, ha megnéznénk még egyszer az órát? — mondta a katona. — Talán kisütünk valamit-. Várjon! Most jut eszembe. A szegény Kölyök firkált néhány sort A papírlap, amire a beteg írt, még ott volt a zubbonyában. Elfeledkezett róla. A nő kikapta a kezéből, és izgatottan olvasta: Odavitte az órát az ablakhoz, és felkattintotta a fedelét. A nap rávilágított a repedezett számlapra. A nő forgatta a felhúzót.. • Talán kinyílik valami titkos hasadék... Percekig próbálta hiába... — Egy ötlet i — kiáltotta Galamb. — Azt mondja az utasítás: „Éjfélkor pontos órája lesz-..” Állítsa mindkét mutatót a tizenkettesre. Az éjfél. — Lehet... Sebesen forgatta a mutatókat. Mikor egymás fölé értek a tizenkettesre, várt. Sern. mi. •. A nő sóhajtva visszaadta. — Vegye fel... És kérem — mondta, mialatt Galamb megerősítette csuklóján a karórát —, nagyon kérem... vigyázzon magára, mert-.. — Halló! Hát ez mi! — Pencroft lépett be. — No nézd csak! Igazán érdekes. Galamb rosszkedvűen fordult a leányhoz. — Bocsásson meg, Madge, de sajnos most kénytelen leszek ezt az urat félholtra verni. .. pedig nem illik így viselkedni egy hölgy jelenlétében — és mert közben Pencroft a közeiébe ért, űgv 'úg. fa pofon, hogy beleesett ’éjiéi a szekrénybe, áttörte az ócska bútor a italát, és mindenféle holmikkal együtt a földre esett. (Folytatjuk)
