Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-10 / 34. szám

1968. feßruär irt., szómba? NÖCRÄÖ 3 Garancia Közmondásunk is van: „Té­vedni emberi dolog”, nem kérhetjük hát számon a té­vedhetetlenséget egy vállalat­tól sem. Annál kevésbé, mert emberekből áll... A tökéletes­ségre való törekvés azonban — talán messzisége miatt? — elidegeníthetetlen emberi tu­lajdonság. Amelyhez hozzá tartozik a törekvés: helyre­hozni az elkövetett hibát. Mie­lőtt bárki is félbeszakítaná az olvasást, megnyugtatásul köz­löm : eszem ágában sincs el­vont morális-etikai ' eszmefut­tatásba bocsátkozni. Témám nagyon is prózai, gyakorlati. A garanciáról, a' garanciális javításról szól. Nem általá­ban, hanem egy konkrét eset kapcsán. Szeretnénk hinni — bár a napi sajtóban ennek épp ele­gendő ellenkező példáját ta­lálni —, hogy ma már egyre többen tisztába vannak azzal: a néhány bevezető közhelyizű mondatnak nagyon is reális jelentése van a gazdasági élet­ben. Mindenesetre, az bizo­nyos. hogy megértésükhöz — az új mechanizmus elveinek gyakorlati érvényesülésével egyenes arányban — eljutnak azok a gazdasági vezetők is, akik ma még nem látnak ösz- szefüggést egy vállalat gazda­ságos tevékenysége és a vég­zett munka minősége, illetve a megbízható garancia között. Sokan tudják, hogy a leg­nevezetesebb hazai vállalatok hírnevüket és gazdasági stabi­litásukat úgy szerezték — és őrzik —, hogy termékeik mi­nőségét óvják, javítják, esi- szolgatják. S ha valami hiba mégis becsúszott, a jelzésre szakembereket küldenek ki — ha Nyíregyházára, hát Nyír­egyházára, ha Indiába, hát In­diába —, hogy a bajt gyorsan, alaposan megbízhatóan kija­vítsák. Az, hogy ez minden­képpen, és a lehető legrövi­debb időn belül megtörténik: bizalmat kelt a vállalat iránt. Ez a megbízhatóság pedig sok újabb és újabb megrendelés forrása. A napokban a Tűzhelygyár főmérnökével beszélgettünk erről, aki roppant sajnálta, hogy a gáztűzhely-szervizt mint kifejezte: „kiengedtüka kezünkből”. Immáron három— négy esztendő felhalmozódott tapasztalatai bebizonyították, hogy sok hibáért — amit a szolgáltató vállalatok egyik másik gyengébb felkészültsé­gű munkása a rossz beszere­léssel, beszabályozással, hiba­javítással okozott —, a tűz­hely tulajdonosa a gyártó vál­lalatot okolta. A dolgon most úgy segítenek, hogy három szervizkocsijuk járja majd az országot, amelynek költségei minden bizonnyal megtérül­nek a cég megbízhatóságának megszilárdulásában. Ennek a szemléletnek szö­ges ellentétével találkozni a megyei művelődési házban. Most nem a műsorpolitikáról, az egyes műsorok színvonalá­ról van szó. Az épületről. Pontosabban az épület kivite­lezésében talált hibák garan­ciális javításáról. Az intézményt 1966. április 3-án avatták. Rá egy évre esedékessé váltak az úgyne­vezett garanciális javítások. Azóta felgyűlt körülbelül egy kilogrammnyi akta: levelezés, ilyen, s olyan tárgyalásokról készült feljegyzések. És újra meg újra jegyzőkönyvek. Az épület pedig még mindig teli van hibával. A művelődési ház igazgató­sága — hogy a garanciális ja­vításokra módot adjon —. egy hónapra beszüntette tevékeny­ségét 196? júniusában. Aztán ismét bezárta kapuit a közön­ség előtt a „csúcsidőszakban”, 1967. december 3-tól 1968. ja­nuár 15-ig. A létesítmény gondnoka a minap elvezetett a művészöltözőkbe. Elmagya­rázta, hogy a zuhanyozó fül­ke padozatát a kivitelező ma­gasabbra építette, mint az öl­töző padlóját, ezért ha valaki fürdik, a víz az ajtó alatti ré­sen az öltözőbe ömlik. A ter­vező tett javaslatot az építők­nek, hogy a betonpadozatot ne kelljen feltörni, kimélyiteni. Ezek után megérkezett egy asztalos, s egy lécet szegezett belül az ajtóra, amely a ko­rábbi helyzeten semmit sem változtat. Az épület fűtése egyenetlen: egyik helyen túlfűtött, a má­sikon jüdeg. S, hogy a szín­házteremben — a szellőző be­rendezés hibája miatt — a közönség néhány perc eltelte után szaunában érzi magát, szintén nem talált orvoslás­ra, innen, onnan két eszten­dővel az épület átadása után. De nem iavították ki a nyi­korgó. fellazult szélső széke­ket sem. az elfuserált függöny- húzó-6zerkezetet, amely már nem egyszer sodorta kínos helvzetbe a színház személv- zetét... s ha folytatnám, messzi volna á sor vége. Egy másik megye építőipari vállalatáról hallottam nem­régiben hogy legnagyobb he­lyi megrendelői elpártoltak tőle. részben hasonló okok miatt, s ezért már a megyei hatóságoknál is panaszkodtak, természetesen eredménytele­nül. Amivel azt akarom érzé­keltetni, hogy a garancia, a garanciális javítás nemcsak törvényes kötelezettség. Üzle­ti érdek, gazdasági érdek. Nem ártana ezen elgondolkodni ná­lunk sem. Cs. G. Faluról falura Akik elhordanák a várat Az idén csaknem minden szövetkezetünkben megelége­detten tartják meg a zárszám­adó közgyűléseket. Mégis úgy hiszem, hogy boldogabb tsz- iagokat aligha találnánk me­gyénkben másutt, mint Holló­kőn. A hollókői Petőfi Tsz- ben, ahol év végén már in­kább vissza szoktak fizetni a tagok, az idén 41 forintot ért egv munkaegység. A vezető­ség hozzáértése és szívóssá­ga. a tagság fegyelme és szor­galma legyőzte a töméntelen nehézséget. Találóan jegyezte meg az egyik felszólaló, hogy az asszonyok, akik a tagság többségét alkotják, szükség esetén a hollókői várat is el­hordanák. Ezzel is azt igye­kezett bizonyítani, hogy a hol­lókői asszonyok nem ismer­nek lehetetlent. Kovács Pál tanácselnök felszólalásában tréfásan meg is jegyezte, hogy ..azért a várra vigyázzunk, mert az műemlék, nagy érték, kára és baja származna a fa­lunak, ha széthordanák”. Ezzel viszont airra célzott, hosv Hollókő rezervátumjellegéből a község is hasznot húzhat... A kőbe vetett mag Hollókőn egyébként mostoha körülmények között érték el az idei biztató és szép ered­ményt. Erről csak az nyerhet fo”»'" at aki időnként elláto­gat * hollókői határba. A he­gyek meredeken buknak alá, mée a mélyebb fekvésű szán­tókból is kibukkannak a ter­méskövek, s van területrész, ahol követ terem a kő. Itt va­lóban megcsinálták azt, amit a bibliai csodák egyikéből ná­lunk is sokan ismernek, hogy a kőbe vetett mag megtermet­té a kenyérnekvalót. Kicsi a szövetkezet, de tán­toríthatatlan a tagsága, összes területe ugyan meghaladja az ezerötszáz holdat, de a szán­tó ennek még a kétharmad ré­sze sincs. S az is milyen mi­nőségű! Százhetvenhárom tsz-tag vette ki tavaly rendszeresen a részét a munkából és a tava­lyi huszonhéttel szemben az idén már negyvenötén teljesí­tettek 250 naonál többet. Fél millióval növekedett a szövet­kezet „állóeszköz-állománya”. A gazdasági megerősödésre jellemző, hogy úgy felszerel­ték a szövetkezeteit gépekkel, és olyan műhelyt létesítettek, hogy az idén már önállóan végzik a gépi munkákat és a javítást, nem kell igényije venniük a gépjavító állomás Segítségét. Háromszázhatvanezer forin­tot tartalékoltak a jövedelem­biztonsági alapon, ami meg­teremtette a lehetőséget a garantált készoénzdíjazás be­vezetésére. így a tsz-tagok havonta nagyobb pénzösszeg­hez jutnak. Az elmúlt gazda­sági évben tizenhárom forint volt az egy munkaegységre eső előleg, az idén a norma­elszámolásra még nagyobb lesz. Ezt azért érdemes hang­súlyozni, mert Mikula Kálmán tsz-elnök közgyűlési összefog­lalójában utalt egy hat évvel előbbi zárszámadásra, ahol tizenkét forintot sem ért egy munkaegység, de ebből is mindössze alig többet, mint öt forintot fizettek ki kész­pénzben. Az állam közbelép Anélkül, hogy kisebbíteni kívánnánk a vezetés és a tagság rátermettségének je­lentőségét, feltétlenül rá kell mutatnunk arra, milyen nagy anyagi segítséggel támogatta államunk- a hollókőieket. Ide tartozik elsősorban az árkie­gészítő dotáció rendszere, amely módot adott arra, hogy több fontos termény és ter­mék értékesítése után árkie­gészítésben részesüljenek töb­bi között a szécsényi járás szövetkezetei is., A hollókői Petőfi, mint a legalacsonyabb kategóriába sorolt szövetke­zet, a legnagyobb árkiegészí­tést élvezi. Meg kell monda­ni azonban, hogy a hollókőiek jól sáfárkodtak az állami tá­mogatással. Igyekeztek tovább növelni a dotált cikkek hoza­mát, és megszervezték a ház­tájiból leszerződött áruk ér­tékesítését is: így a tervezett­nél 190 ezer forinttal több „ártámogatást” vehettek igény­be. Gazdálkodásukban emellett igyekeztek a legnagyobb ta­karékosságot meghonosítani. Megtakarítást értek el gön­gyöleg-, a növényvédöszer- és a takarmányvásárlásnál. Bár azt is meg kell mondani: akadnak területek, ahol meg­takarításra nyílott volna le­hetőség, s ehelyett mégis túl­Februárban rendezik meg országszerte a Mezőgazdasági Könyvhónapot, amelynek során előadásokkal. filmvetíté­sekkel, tapasztalatcserékkel hívják fel a lakosság figyelmét a mezőgazdasági szakkönyvek hasznosságára (MTI foto — Beret Ferenc felvétele) Atom a mezőgazdaságnak A mezőgazdasági vállalatok megrendelésére a szovjet ipar legyártja a vetőmagok rádió­aktív besugárzására szolgáló berendezések első szériáját. E berendezések prototípu­sait néhány évvel ezelőtt pró­bálták ki a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Biofizikai In­tézetében és az egyik Moszk­va környéki állami gazdaság üvegházában. Bebizonyosodott, hogy a vetőmag előzetes be­sugárzása esetén a növények terméshozama lényegesen emelkedik. A berendezés veszélytelen, mivel körülötte a rádióaktivi­Egy másszív fémtartályba zárt kis acéledényben egy pohár­nál valamivel több vetőmagot helyeznek. Egy berendezésben egy nap alatt egy hektárnyi melegágynak szükséges vető­anyagot lehet besugározni. A berendezés 400 kg súlyú és egyszerűen irányítható. A me­zőn, vagy bármely helyiség­ben felállítható. A számítások azt mutatják, hogy a berendezés előállításá­ra fordított kiadások már né­hány hónap alatt megtérülnek, a cézium pedig 30 évre ele­gendő. Az izotóp rádióaktivi­tása tíz évenként csupán 20 százalékkal csökken. Északi Babilónia? A Karakum sivatagban (Al- tin-Tepe szétszórt település közelében) feltárt város rom­jait a szovjet tudósok egy olyan ősi fejlett civilizáció maradványainak tekintik, amely Közép-Ázsiában, a tna.i Türkménia déli részén körül­belül 4 ezer évvel ezelőtt vi­rágzott. A dr. Vagyim Masszon ve­zette leningrádi expedíció egy babilóniai típusú, többlépcsős toronyalapzatot talált. A to­rony tetején feltevések sze­rint áldozati oltár volt. A tudósok véleménye sze­rint, az itt feltárt építmények stílus tekintetében az ősi ke­léti építményekre emlékeztet­nek. Mezopotámia története ar­ról tanúskodik, hogy a talap­zatra épült templomok, ame­lyek a letelepedett földmű­velő közösségek egységét és gazdasági szervezettségét szim­bolizálták, a városok centru­maivá váltak. Minden bizony­nyal ugyanez volt a helyzet Közép-Azsiában is. Masszon nem zárja ki annak a lehe­tőségét sem, hogy néhány ezer évvel ezelőtt ezen a vidéken kialakult az ‘írásbeliség is. Né­hány Altin-Tepe-i lelet alap­ján a tudós arra a következ­tetésre jutott, hogy az itteni Civilizáció kulturális és keres­kedelmi kapcsolatokat ápolt az ősi Indiával. Alig fél év alatt kész a hízó Jól űzető eljárás tás szintje csalt tized akkora, mint a természetes radiációi Sugárforrásként a cézium. 137 rádióaktív izotópot használják. lépték az előirányzatot. így például az üzemanyag- és al­katrész-vásárlásnál, azonkí­vül terven felül vetőmagot is kellett venni; mert a tartalé­kolt a laboratóriumi elővizs­gálat alapján vetésre alkal­matlannak bizonyult. Az eredményekhez nagy se­gítséget jelentenek az új ter­melői árak is, amelyek a ko­rábbiakkal szemben már job­ban . alkalmazkodnak az ön­költséghez. Érvényesült ez a hízott marhák értékesítésénél, de a bogyósgyümölcs, a málna állandósult jó áránál is. S ma már az elmúlt évben termőre fordult tizenkét hold­dal harminckét holdra növe­kedett a málna területe. A tudósok szerint a ter­méshozam növelését célzó új módszerék szeles körű alkalma­zása nagy gazdasági effektívi- tást nyújt. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy az ubor­kamagok besugárzása esetén a terméstöbblet 23, a paradicsom besugárzása esetén pedig 25 mázsa. Minden növény szá­mára a radiáció optimális, leghatékonyabb szintjét keli megállapítani. A biológusok véleménye sze­rint ez a világ egyik első ilyen berendezése. Ecsegeu Eredményes volt az állatte­nyésztés és hizlalás az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben. Sokat javult a tejtermelés, az egyedenkénti tejhozam elérte a 3200 litert. Értékesítettek ki­lencven hízott marhát, s el­szállítottak 36 továbbtenyész- tésre alkalmas üszőt Hízott sertésből félezret ér­tékesítettek. A közös gazda­ságban növeli az eredményes­séget, hogy sikerült leszorí­tani a hizlalás idejét: Eősé­gén hat és fél hónap alatt hiz­lalják meg a sertéseket. Színházi esték Három szegény szabólegény Így viaskodnak a kőve) Hollókőn, s élnek a segítség­gel, amelyet államunk a gyen­ge viszonyok között gazdálko­dó tsz-eknek nyújt. Hogyan tovább? S, ahol a természeti és köz- gazdasági viszonyok annyira mostohák, mint Hollókőn, ott minden újabb eredményért keményen meg kell küzdeni. Jól tudják ezt a járási szer­vek szakvezetői és a szövet­kezet tagsága is. Felkészültek tehát arra, hogy az idei ter­melési és pénzügyi tervüket a körülmények nagyon alapos mérlegelésével állítsák össze, és messzemenő türelmet ta­núsítsanak a nehézségek to­vábbi leküzdésében. Ehhez bizonyára ismét ösz­tönzést ad az új munkadíja­zási módszer, amelynek alap­ján — a tartalékok nyújtotta biztonságban — már az idén a megtervezett jövedelem nyolcvan százalékát fizetik ki előlegként a ledolgozott nor­maegységek után Segít a ve­zetők és a tagok szoros ösz- szefogása, s az a szorgalom, amelyet nők és férfiak tanú­sítottak 1967-ben is Hollókőn. Dabay József — aki a pesti literáiorok világában csak Jós­ka volt —, mint író, egészen sajátos alkatot képviselt ná­lunk, a harmincas esztendők derekán. Műveiben friss népi ízek keverednek a nagyváros polgári kávéházának levegőjé­vel, s ez a kettősség, ez a valójában és egészében sem ide, sem amoda nem tartozás az oka, hogy Babay nevét lassacs­kán elfeledjük. Holott indulása és képességei valós értéke szerint legjobbjaink közt volna helye. Kifogyhatatlan virágzású mesefa vblt Babay, amelyet Bu­dapest aszfaltjára telepítettek, amely új nedveket ad ugyan, ám a szirmok illata benzin és kátrányszagúvá lesz tőle. így vált gyöhgyösbokrétás zsúfoltságává Babay népi világa is lassanként, erjedtek meg alkotásainak friss ízei. Talán legérintetlenebbül frissen a Három szegény szabólegény cí­mű játékát hagyta ránk, pedig ezt a színpadi művét tu­lajdonképpen élete alkonyán írta, abban a korszakában, amikor felmérésre kényszerült, hol vétett utat. A színpompás, élvezetes mesejátékot méltán újította fel az Állami. Déryné Színház, s a rendezői alapelvek és a színészi jellemteremtő törekvések hűségesen valósították meg Babay szándékát, elgondolásait. Elsőnek Selyem Péter fiú—leány kettősségében Tamás Ibolyát dicsérhetem. Üde jelenség, külső és benső alkatban ideálisan azonosul feladatával. Mellette N. Szabó József és Hajdú Endre tetszettek legjobban a két vándorló szabóle­gény, Cérna Gábor és Pamut István mulatságos figurájá­ban. A meseelemek élénk színeivel alkották meg szerepei­ket, így szolgálták értékesen az előadást. Rokonszenves diá­kot formált hiteles lírai eszközökkel Gulyás István — a nyegle és aljas célokért törekvő Posztó Barnabást Komlós Róbert mintázta meg jellegzetes vonásokkal. Vérbő figurát kdptunk Kassa város korrupt főbírójában Sághy "étától. dicséreteset nyújtott Néder József, Gönczöl Anikó. 171ehér Tibor, Hollóssy Pál is. A darab Petrik József rendezésében. Sostarics Zsuzs. sti­lizált színpadképeivel, Buday Dénes népi ihletésű murs ka­jával méltán szolgál rá a. nógrádi közönség tetszésére. Lakos György (barna)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom