Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

1968. február 15., csütörtök: ffÖGR A D 3 lejlődő falu. egészséges ember (II.) Összefogással előzzük meg a bajt Eredményes geológiai ku­tatásokat folytattak az utób­bi időben a Nógrádi Szénbá­nyák területén. Befejeződött a mátraverebéiyi szénterület részletes kutatása, ahol két telepben találtak összesen mintegy 28 millió tonnás szén­készletet. A szénvagvon telep­vastagsága kedvező, fűtőértéke pedig mintegy 3400 kalória, kedvező hamutartalom mel­lett. Vizsgálták a Földtani Hiva­tal megbízása alapján a Mát­ra alá húzódó szénmező déli irányú kiterjedését is. Ménke- sen ennek érdekében mintegy 140 méter hosszú kutatóvága­tot is kihajtottak. A gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően a Nógrádi Szénbányák geológiai csoportja a rendelkezésre álló laboratórium jobb kihasználá­sa érdekében a jövőben talaj­tani vizsgálatokat is végez majd idegenek számára. OsszeSiázódlk-e a Jupiter? Új problémák bolygónk „legnagyobb“ testvérével kapcsolatban Bolygö-e vagy csillag? — ezt a meglepő kérdést állította a csillagászok elé nemrég földünk naprendszerbeli legtermetesebo testvére, a Jupiter, amely mos­tanában tündöklő fénnyel Jelenik meg esténként a keleti égbol­ton. Kiderült ugyanis, hogy ez az óriási égitest túlságosan Jól gazdálkodik az energiával: majd­nem kétszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a naptői kap­hat. Eszerint tehát saját ener­giatermelésre berendezkedett égi­testnek, vagyis csillagnak kelle­ne lennie. Ez az elképzelés azonban — amint dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója elmondotta — homlokegyenest el­lenkezik a csillagászok minden eddigi megállapításával. Az égi­testek energiatermelése, vagyis bennük az atomok átalakulása ugyanis csak akkor Indulhat meg, ha belsejükben a nyomás és a hőmérséklet elér bizonyos szintet, ami viszont szorosan összefügg a tömegükkel. A Nap belsejében 100 milliárd atmoszférás nyomás és 15 millió Celsius fokos hőmérsék­let. uralkodik, s a csillagászok kiszámították, hogy a nap töme­gének legalább huszad részét el kell érnie egy égitestnek ahhoz, hogy saját anyagából termelhes­sen energiát. Ennek a feltételnek azonban " Jupiter nem felel meg. Mert igaz, ugyan, hogy kereken 320- szór nagyobb a Földnél — átmé­rője csaknem Í4S 00(1 kilométer, szemben a 12 760 kilométeres Föld- átmérővel —, de még ■ lgv is csak ezred része a Nap tömegének. Tehát ötvenszeresen marad a kritikus határ alatt. Ezért a csillagászok nagy ré­sze — köztük a magyarok is — nagy kétkedéssel fogadták a Jupiter csillae-mivoltára vonatko­zó feltételezést. Röviddel ezelőtt külföldi csillagászok érdekes kö­vetkeztetésre Jutottak egy bonyo­lult számítás eredményeképpen. Azt próbálták megállapítani, ml történik, ha a Jupiter tömege Bsszehúzódlk. esetleg csak any- nylra. hogy átmérőle évente egvetlen mllT1m**«"rel megrövi­dül. Amint kiderült, ebben az esetben az lev termelődd energia már elég ahhoz, hogy a Naptól percenként és négvzetcentlméte- renként kapott 0.008 kalória he­lyett ennek kétszeresét, 0,16 ka­lóriát sugározhasson ki. Konk­rétan természetesen még nem si­került megállapítani, jogosult-e a Jupiter összehúzódását feltételez­ni, de a kérdés felvetődésének annyi előnye mindenesetre »olt, hogy a csillagászoknak be kel­lett látniolt: olyan energiaterme­lés is lehetséges a bolygók vilá­gában. amilyenre eddig nem is gondoltak. A baleseti statisztika, a mind több munkaártalom, foglalkozási betegség rávilá­gít a hiányosságokra, a sür­gős tennivalókra. A termelő­szövetkezeti üzemi balesetek jelentőségét aláhúzza, hogy az átlagos gyógytartam hosszabb, mini egyéb területen. Ennek egyik oka a magasabb átlagos életkor, amivel együtt jár a hosszabb gyógyulási idő. A másik ok: a sérülések elsőd­leges ellátásának hiányossága. Némi javulás tapasztalható azonban, amit le lehet mérni a kártalanítási napok számá­nak csökkenésében. Amíg 1962-ben 33 333 volt a kárta­lanítási napok száma, 1906- ban már csak 28 715, ami 13,9 százalékos csökkenést jelent. 1962. évhez viszonyítva 1963- ben az 1000 szövetkezeti tag­ra jutó kártalanítási napok száma négy százalékkal ki­sebb a megyében. A megye átlaga azonban az országos átlagot mindenkor magasan meghaladta. Gondatlan a dolgozó Az állami gazdaságok ese­tében jobb a helyzet: 1967 szeptember végéig 26 baleset­tel kevesebb fordult elő, mint 1966 hasonló időszakában. A táppénzes napok száma is ősökként. Ugyancsak javulás mutatkozik a Cserháti Erdő­gazdaság erdészeteinél. A gép­es gépjavító állomásokon vi­szont romlott az arány, mi­vel tavaly háromnegyed év alatt 16 balesettel több for­dult elő, mint az azt megelő­ző évben. A táppénzes na­pok száma is emelkedett. A vizsgálatok során kide­rült, hogy a baleseteket köz­vetlenül kiváltó okok — ame­lyek fontosaik a megelőzés szempontjából — a követke­zők: a dolgozó saját, vagy munkatársának gondatlansága, a vezető beosztásúak közvetett szerepe, az ellenőrzés hiá­nyossága. Ezek csökkentése, Illetve a teljes megszüntetése érdekében rendkívül fontos a helyes munkaszervezés, az óvórendszabályok betartásá­nak gyakoribb ellenőrzése, a szakképzettség növelése, a dolgozók munkaköri beosztá­sának állandósítása, s az el­sősegélynyújtás intézményes megszervezése, A mezőgazdaság foglalkozási betegségei szempontjából min­denekelőtt az alkalmazott ve­gyianyagok jöhetnek számítás­ba, mint növényvédő-, gyomir­tószer, műtrágya, takarmány, vagy alkatrész. Nálunk ezek ugyan nem okoztak számotte­vő ártalmat, de szórványo­san enyhe formákban előfor­dultak. Lehetséges azonban az is, hogy a kötelező, de hiá­nyos bejelentések miatt hiva­talosan az előfordult esetek­ről nem szereztünk tudomást. Ezek a szerek leginkább bőr- elváltozásokat. bőrgyulladást és bőrgennvedóst. a szem kötőhártyagyulladását, vagy légúti hurutot okoznak. Van­nak azonban szerek, amelyek általános mérgezést is előidéz­nek, amit a szeszfogyasztás elősegíthet. A nagyüzemi gazdálkodás­ban az állattenyésztés és nö­vénytermesztés még számos foglalkozási betegséget ,, pro­dukálhat”. Számos, az állat­ról emberre terjedhető beteg­ség következhet be, ha a meg­előző felvilágosítás, gyógyítás nem figyelmes és nem inten­zív az adott esetben. Ezért elengedhetetlen a humán körzeti orvos és állatorvos kö­zötti szoros kapcsolat a me­zőgazdasági dolgozók egészsé­gének megvédése érdekében. Foglalkozási betegségek A jó kapcsolat a különbö­ző szakemberek, szervek ösz- szefogása, a falusiak élet- és munkakörülményeinek javítá­sa mellett az egészségügyi el­látás mennyiségi és minőségi továbbfejlesztését szolgálja. Szükségessé teszi ezt az a kö­rülmény is, hogy megyénk mezőgazdasági területein a gttmőkóros megbetegedések felszámolása, megszüntetése további eredményeket érjen el. A szívbetegségek, az ér­rendszer betegségei, a külön­féle mozgásszervi megbetege­dések, a gyomor- és bélfeké­lyek — de az üzemi balese­tek és foglalkozási megbete­gedések — eseteiben keressük az összefüggést a megbetege­dés és a foglalkozás kapcso­latában. Fordítsunk azonban gondot a falusi dolgozók fo­gászati lehetőségeinek to­vábbfejlesztésére is, mert a felnőtt lakosság között a fog­szuvasodás igen gyakori. Baladás a isz-ekben Az útiköltség és a temetési segély folyósítása 1966 július elsején lépett hatályba. Ugyan­ekkor emelték fel a családi pótlék folyósítási korhatárát 10 évről 14-re. A megye ter­melőszövetkezeteiben az ak­tív tagok közül 1961-ben 170 család 480 gyerek után kapott családi pótlékot. 1966. július 1-től viszont 350 család 790 gyerek után élvezhette az ál­lam segítségét. Az elmúlt évek fejlődéséta következő táblázat szemlélte­ti: Megnevezés 1962. 1967. I. f.év I. t.ér ezer forintban Baleseti kártalanítási segély 331 350 Tsz' anyasági segély 14 26 Tsz családi pótlék 196 .194 Tsz útiköltség — 179 Tsz temetési segély =5 A szövetkezeti tagok üzemi baleset után kártalanítási se­gélyt kapnak a korábbi na­pi 20 forinttal szemben, az átlagkeresethez viszonyítva. Ezenkívül a szövetkezetek be­tegségi segélyt adnak minden keresőképtelen betegség ese­tén. A falusi lakosság, a mező- gazdasági terület egészségügyi gondjainak megoldásában már eddig is jelentékeny érdeme­ket szereztek a tanácsok, az illetékes egészségügyi szervek* és a Vöröskereszt. A későbbi­ekben jóllehet még nagyobb erőfeszítésre lesz szükség. Ehhez a munkához szeretne hozzájárulni a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság is a maga eszközeivel. Dr. Homoki László SZOT TB lg. ellenőrző főorvosa Százhúsz éves a Kommunista Kiáltvány S zázhúsz éve, 1848 február végién Londonban megje­lent „A Kommunista Párt Kiáltványa”, a Kommu­nisták Szövetségének programja, a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik legalapvetőbb dokumentuma. Az embe­riség történetében nem volt még egy ehhez foghatóan ha­tékony. történelmi távlatokat meghatározó írás. Sorsfordu­lót jelzett, az emberi nem életének, életformáinak gyöke­res fordulatát. A XIX század „atombombája” alapjaiban rázta meg a régi társadalmat, könyörtelen bírálata szét­zúzott minden illúziót és utópiát, szigorú tudományosság­gal mérte ki a történelem menetének irányát, húzta meg a proletárok és elnyomottak tevékenységének „vörös fo­nalát”. Az elmúlt 120 év sokat változtatott a világ során. A „Kiáltvány”-!, még nem fedte be az elmúlt évszázad és a „feledés pora”, s ma is a nemzetközi munkásmozgalom élő és hatékony dokumentuma. A világban végbement változások közvetve, vagy kőz- vetlehül Összefüggnek azzal a gondolatvilággal, melyet a „Kiáltvány” teremtett. Igaz, hogy a "burásáé és proletár harcának közvetlen céljai, eszközei és módszerei sokat vál­toztak, de a változások fő vonala éppen az, amelyet Marx és Engels a „Kiáltvány”-ban körvonalaztak. A könyörtelen, újra és újra fellángoló harc, az egyre népesebb és szerve­zettebb proletariátus és az egyre mohóbb és kétségbeeset­tebb burzsoázia között, az immár megvalósult szocializmus és a létéért élet-halál harcot vívó kapitalizmus között. A változások viszont e harc konkrét történelmi feltételeit jelentik. A „Kiáltvány” és az eszméire alapozott mozga­lom akkor lenne doktriner, ha nem változtatta volna meg a világ arculatát, Illetve a változások tőle függetlenül zaj­lottak volna le. A „Kiáltvány” maradandó értökét történelemalakítő hatása jelenti. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha alapvető eszméi is maradandók, hatékonyak. Mozgalmunk alapvető célja és a kijelölt út ma is változatlan. De nem szükséges erőlködnünk, hogy úgymond „aktualizáljuk” a „Kiált­vány”-!. Marx és Engels a proletariátus életfeltételeit tanul­mányozva fejezték ki azt az „évszázados igazságot”, hogy a munkások érdekei ás a történelmi haladás követelmé­nyei egybeesnek. Ebből következően a proletáriátus az egyetlen társadalmi erő, mely képes önmaga és az ösz- szes elnyomottak felszabadítására, azaz a munka felsza­badítására. Ennek útja; harc a burzsoázia ellen, a mun­kásosztály hatalmának megteremtése, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele, a javak elosztásénak meg­szervezése a végzett munka alapján. Ebben lehet összefog­lalni a „Kiáltvány’Vnaik a proletariátusra vonatkozó alap- gondolatát. Nemcsak az elmúlt időben, de jelenleg Is ezen az úton halad a világ proletariátusa, s a kommunisták — az egyes országok feltételeit figyelembe véve — ezekért a célokért harcolnak. A sajátos feltételek és viszonyok sze­repét már a „Kiáltvány” is hangsúlyozza. Nem kell semmiféle eszmei erőszak annak megértésé­hez sem, hogy mai feladataink megoldásában tevékenysé­günket az a humánum hatja át, amely harcot jelent a kö­zösség boldogulásáért, a amely egyúttal az egyes ember felemelkedését jelenti. „A régi polgári társadalom s a ve­lejáró osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társu­lás lép — írják Marx és Engels — melyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele.” Igaz, hogy nehéz küzdelem e „kláltványl” gon­dolat megvalósítása, de nyugodtan állíthatjuk, hogy mai tevékenységünk és erőfeszítéseink erre irányulnak. A kö­zösség és az egyén érdekelnék megvalósulását célozzák törekvéseink, amikor hangsúlyosuk az egyén érdekeit és hozzátesszük, hogy megvalósításuk csak a szocialista kö­zösségben, a közösség céljainak és érdekeinek valóra váltá­sán keresztül lehetséges. A „Kiáltvány” alapgondolatai közé tartozik a prole­tariátus nemzetközi összefogásának hangsúlyozása is. „A kommunisták a többi proletár párttól csak abban külön­böznek — olvasható a „Kiáltvány”-ban —, hogy egyrészt a proletárok különböző nemzeti harcaiban az egész prole­táriátus közös, a nemzetiségtől független érdekelt hangsú­lyozzák és érvényesítik., Évszázados harcban alakult, formálódott, a proletariá­tus nemzetközi összefogása. Az egység megteremtése min­dig a különböző ellentmondások leküzdését jelentette. Már a „Kiáltvány” figyelmeztet a mozgalmon belüli „konkurren- * cia-harcra”, a nemzetközileg szervezett burzsoázia manő­vereire. Minden szakadási kísérlet, vagy szakítás a bur­zsoázia sikerét jelenti. Ezért különösen fájdalmasak min­den kommunista számára azok az ellentétek, melyek ma megosztják mozgalmukat, s ugyanezért sokszorozzuk meg erőfeszítéseinket a kommunista világmozgalom egységének helyreállításáért. Hosszú évek kitartó munkája szükséges ehhez, de a „Kiáltvány” szelleméhez való hűség ennek vál­lalására is kötelez bennünket. A Kommunista Párt Kiáltványa — bár 120 éves — mégsem a kommunizmus múltjának emléke, nem csu­pán történelem, melyből esetleg tanulságok következnek Mai életünk és jövőnk alapeszméit tartalmazza, fontos része annak az eszmei és gondolati rendszernek, melyet marxizmusnak nevezünk. Ezért a „Kiáltvány” minden kommunista és haladó gondolkodású ember számára utat és példamutatást jelent. Dr. Mona Gyula Szaporodik a geológusok feladata Ä fejlődés útján a FÜTÖBER As első termelési tanácskozás Nagybátonyban „Kérem a fényképészt, úgy készítsen képet, hogy minden­ki rajta legyen, aki itt van. Örökítsük meg ezt a pillana­tot, mert biztos vagyok ben­ne: néhány év múlva vala­mennyien büszkék leszünk rá, hogy a kezdetnél itt voltunk". Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Szabó Zoltán, az ÉVM Fűtőberendezések Gyá­rának igazgatója, a nagybáto- nyi telep első termelési ta­nácskozásán. Bemutatkozással kezdődött. A vendégek; között köszön­tötték a járási pártbizottság képviselőjét, Bozó Ernőt, dr. Domonkos Imrét, a járási ta­nács vb titkárát. A vállalat igazgatójával együtt érkezett Koncsek Tibor párttitkár és Kovács Bertalan szakszerveze­ti titkár, Vass József, a válla­lat főmérnöke és Barnák Jó­zsef a budapesti testvértelep vezetője. Valamennyien ott voltak az alakulóban levő üzem munkásai. Ahogy Nőgródbo eljutottak Jegyezgetek a beszámolóból olyanokat, amilyeneket a nagybátonyj munkások közül is sokan most hallanak elő­ször .A vállalat jó munkáját nemcsak a tavalyi négy és fél milliós termelékenységből származó tervtúlteljesítés fémjelzi, hanem az egymás után kilencszer elért élüzem cím és a négy alkalommal ki­érdemelt minisztertanácsi és SZOT vándorzászló. Mindezt hét kisebb-nagyobb telepen, az Induló nagybátonyinál Is mos­tohább körülmények között érték el. A helyi, megyei és vállalati érdekek összhangjából szüle­tett ez az új telephely. A vál­lalat az országot járta helyke­resés céljából, mert Budapes­ten nincs módja a fejlesztés­re. így jutottak el tavaly nyá­ron megyénkbe. Itt viszont fontos a foglalkoztatottság biztosítása szempontjából az ipartelepítés. Rácáfoltak a bátonyiak — Köszönetét mondunk a megyei, a járási és a helyi szerveknek azért az önzetlen segítségért, amit a telep lét­rehozásához kaptunk — mondja az igazgató, majd ké­sőbb így folytatja: — Kelle­mes csalódást, de gondot is okoztak a nagybátonyi telep fiatal munkásai. Terv szerint az idén akarták csak meg­kezded! a készregyártást. Az országos tapasztalat, hogy egy, vagy másfél év szükséges egy új üzem „felfutásához,” a mi­nőségileg is megfelelő részter­mék előállításához. A nagybé- tonyiak erre rácáfoltak, mert már decemberben mintegy félmillió forint értékű mun­kát végeztek el. Január végén pedig elindult az első rako­mány készáru, 400 darab axi- lis ventillátor. A gondot az okozta, hogy a vártnál előbb kellett anyagot, munkát bizto­sítani a nagybátonyi telep számára. A vidéki bázis A vállalat jövőjéről is sok szó esett. Termékeire nagy az igény, csak részben tudják ki­elégíteni. Kapacitásuk nagy részét már a jövő évre is le­kötötték, Az idén csaknem 20 millióval nagyob a tervük, mint tavaly volt. A jelenleg 320 milliós évi termelésű vál­lalatot öt év alatt a duplá­jára kell fejleszteni. Előrelát­hatólag 210—220 milliós álla­mi támogatást kapnak. A je­lenlegi hét telep helyett há­rom helyen alakítják ki a termelést. Budapesten a helyi igények, a házgyárak közvet­len ellátását biztosítják. Csongrádon a légtechnikai be­rendezések. Nagybátonyban pedig a kalorikus berendezé­sek termelési bázisát teremtik meg. Egyelőre Nagybátonytól 900 —1000 darab ventillátort vár­nak havonta. Az üzem mun­kája egész évre biztosított Itt oldják meg központilag a hegesztő dinamók javítását. Hamarosan megkezdik az új szerelőcsarnok építését. Saját üzemüket alakítják A termelési tanácskozás a jövőt vázolta. A felszólalók javasolták, hogy három szoci­alista címért küzdő brigád szervezéséhez járuljon hozzá a vezetőség. Mint mondották: brigádba tömörülve még szebb eredményekre képesek, hiszen az itt-ott még előforduló kie­ső időket közös összefogással meg tudják szüntetni. A vezetők kérték a dolgo­zókat, hogy a most kezdődő beruházásokat is segítsék, já­ruljanak hozzá saját üzemük kialakításához. Lelkes hangulatban végző­dött Nagybátonyban a FŰTÓ- BEE első termelési tanácsko­zása. Szót értettek egymással a vezetők és dolgozók. Az új üzem elindult a fejlődés út­ján, • Bodó Jánós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom