Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

9 p< d 1968 '■-»hruár 15, csütörtök Saigonban folytatódnak a harcok Búé 14 napja ellenáll — Bombázások a demililarisált 4kcióegvaét; az imperializmus ellen (ft.) A térkép színei SAIGON (MTI) Szerdára virradó éjjel Sai­gon külvárosi területein foly­tatódtak a harcok. Mint a Sai­gon i katonai főparancsnokság közölte. a város északnyugati pe­remvárosaiban a csaták egész éjjel tartottak. A szóvivő a harcokat súlyos- naK minősítette. Kedden délutrn az ameri­kaiak B—52-es stratégiai bom­bázókkal támadták a hazafias erők ellenőrzése alatt álló vá­rosrészeket. A E—52-es bom­bázók bevetésének állítólag az o célja, hogy megakadályozzák a "nrtizánok Saigonba áramlá­sát. A dél-vietnami fővárosban egvébként milliós jutalmat ígérnek a rendőrspicliknek. A saigoni rendőrfőkapitányság felszólította a lakosságot, hogy közöljenek információkat a Saigonban levő partizánokról és fegwerraktáraikról. A ren­dőrfőkapitányság az ilyen fel­örecetben világosításokért 10 000-től egymillió piaszterig terjedő jutalmat ígér. Huéban, Vietnam ősi csá­szár-városában mór 14 nanja dúlnak a harcok. A város legnagvobb része továbbra is a hazafias erők ellenőrzése alatt áll. Huéban az ameri­kaiak és saigoni bábjaik köz- igazgatási rendszere teljesen felbomlott, a város erődítmé­nyén a partizánok zér ' ’át­ható. Egy amerikai szóvivő sze­rint az erődítményt rohamozó amerikai tengerészgyalo­gosok súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor kedden délután a par­tizánok gépfegyver- és raké- Kizébe kerültek. A rohamnál 82 amerikai katona esett el, il­letve sebesült meg. Az amerikai légierők szer­dán folytatták a demilitarizált övezettől délre eső területek bombázását. B—52-es bombá­U Thant Párizsban a VDK főbiztosával tárgyalt LONDON (MTI) U Thant, az ENSZ főtitká­ra, szerdán délelőtt Londonból repülőgépen Párizsba indult. Az AFP hírügynökség mege­rősíti azt a hírt, hogy az ENSZ-diplomata találkozik Couve de Murville külügymi­niszterrel, s illetékes körökre hivatkozva azt az értesülést is alátámasztja, hogy De Gaulle elnök délután fogadja U Than tot. PÁRIZS (MTI) Párizsba érkezve, U Thant egyenesen a Vietnami De­mokratikus Köztársaság dip­lomáciai képviseletére hajta­tott. Itt — hírügynökségi je­lentések szerint — Mai Van Bo-val, a VDK főbiztosával kezdett tárgyalásokat. Előző­leg a repülőtéren az ENSZ- főtitkár elhárította az újság­írók érdeklődését. Az észak-vietnami képvise­let fogadótermében rendezett megbeszélés hetvenöt percig tartott. U Thant ezt követően sem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. A ta­nácskozás után az ENSZ-főtit- kár szálláshelyére, a Crillon szállodába vonult vissza. Szerdán délelőtt Párizsban megtartották a szokásos heti minisztertanácsi ülést. Ezután újságírók kérdéseket tettek fel Gorse tájékoztatásügyi mi­niszternek az U Thant—Mai Van Bo tárgyalásokkal kap­csolatban is. Gorse kijelentet­te: „szükségszerűen tudomá­sunkra jutott, hogy közvetett kapcsolatok létesültek kísér­letként a vietnami ügy rende­zésére. Egyelőre azonban semmi sem enged arra követ­keztetni bennünket, hogy ez az érdemi tárgyalások előjá­téka” I II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH BADIO: 8.22: Tánczene. *— 9.00; Zene­kari muzsika. — 10.10: Mindenki kedvére! — 13.15: Ver­bunkosok, népdalok. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A budapesti színházak műsora. — 13.08: Tör­ténetek dürban és mollban. — 13.28: Életforma. — 13.13: Vonószenekari muzsika. — 14,17: Törvénykönyv. — 11.32: Kemény Egon — Dalos László: Tavasz a télben. — 15.15: Zengjen dalunk! — 15.45: Mai témák — mai dalok. — 15.51: Szvjatovszlav Richter zongorázik. — 16.38: Tovább! — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések — 17.15: Könnyűzene. — 17.4: MlkrofOrum. — 18.00; Operettbarátoknak. — 18.40: Mind­szenti Ödön magyarnótákat énekel. — 18.28: Hallgatóink figyelmébe. — 19.30: Liszt—Schumann-ciklus. — Kb.: 20.55: A „Szamár” és a* „Elefánt” küzdelme. — Kb.: 21.25: Sárost Katalin és Korda György énekel, a Magyar Rádió és Televízió vonós tánczenekara játszik. — 22.20: Musica Hungarica VI. — 22.46: Külföldi tapasztalatok — hazai következtetések. — 23.06: A mai könnyűzenéről. — 23.40: Claudio Arrau Chopin-műveket zongorázik. — 0.10: Sanzonok. PETŐFI RADIO: 10.00: Svejk, meg a többiek. — 11.03: Hírek. — 18.05: A Téli Olimpiáról jelentjük. Hírek. — ffj. Burka Sándor népi zenekara játszik, id. Burka Sándor tárogatózik, Puskás Sándor énekel. — 11.40: Ka­marazene. — 12.35: A régi Metropolitan nagy éne­kesei. — 13.00: Kisleányom — életem. — 13.26: Híres tá­jak, érdekes emberek Taktaköz. — 13.47: Vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi rádió ze­nés délutánja. — 18.10: Az Állami Népi Együttes mű­sorából. — 18.35: Sós völgy. — 19.00: Julius Caesar. — 19.30: Száz éve történt. — 19.40: A jazz kedvelőinek. — 20.30: Közvetítés a Déryné Színházból: A pénzva­dász — 22.27: A cárevlcs. — 22.45: Nagy költők meg­zenésített verse. Goethe. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.10—11.30: Iskola-TV. — 13.40 —16.35: lskola-TV. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. 18.05: A Téli Olimpiáról jelentjük. Hírek. — 18.10: Az emberi test. 2. Fejezetek az emberi agyról. — 18.35: Hadar. Fiatalok érdek védelmi műsora. — 19.05: Kapcsol­tuk ... Látogatás az Üj írás szer ftesz tőség ében. — 19.35: Esti mese. — 19.40: Parabola. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: La Fontaine meséi. A XX. században. A két ga­lamb. — 20.45: Hyppoltt és a többiek. 37 év magyar filmdalaiból. — 21.20: A Téli Olimpiáról jelentjük. Svéd­ország—Kanada és Szovjetunió—Csehszlovákia jégkorong­mérkőzés. — Közben; Összefoglaló a nap eseményeiről. — 23.00: TV-Híradó. — 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: ll.S#: Téli Ollm- tiía, összefoglaló: Női műlesiklás. — 15.50: Heti film­híradó. — 16.30: Svédország—Kanada Jégkorong-mérkőzés. — 21.00: szovjetunió—Csehszlovákia jégkorong-mérkőzés. 23.00: Téli Olimpia. Bobverseny. ’ók Kha Sanh környékén fel­tételezett partizánállásokat támadtak Bombázták az amerikaiak Con Thien és Gio Linh térsé­gét is. Gio Linh közelében a Johnson nevű romboló a part- menti vizekről lőtte a haza­fias erők állásait. A dől-vietnami népi felsza­badító hadsereg Saigon Gia- Dinh-i körzetének főparancs- ksógn '.-*z1eményben számol be arról, hogv a hazafias erők a főváros térségének felét tartják ellenőrzésük alatt. A közlemény hangoztatja, r, F-,7rif|ar „„fik Saigon • Gia-Dinh térségében nagyje- 'entőségű győzelmeket arattak. A Saigonban folyó harcok so­rán 10 000 ellenséges katonát — közöttük 3 000 amerikait — öltek meg. sebesít' .lek meg. vagy ejtettek fogságba. Öt el­lenséges zászlóalj teljesen 'megsemmisült — hangoztatja a VNA által nyilvánosságra hozott közlemény. DaVumentumok a Puebloról PANMINDZSON Szerdán a kora reggeli órák­ban megbeszélést tartott a koreai fegyverszüneti ellenőr­ző bizottság Panmindzsonban. A nyilvános ülésre érkező új­ságírók megtekinthették azo­kat a fotókópiákat, amelyeket a KNDK illetékes hatóságai készítettek a Pueblo amerikai kémhajó legénységének beis­merő vallomásait tartalmazó eredeti dokumentumokról. Az ülésen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője figyelmeztetett ar­ra a rendkívül veszélyes hely­zetre, amely az amerikai ag­resszív akció következtében van kialakulóban Korea tér­ségében. Pák tábornok a leg­erélyesebb formában követel­te, hogy az Egyesült Álla­mok tegyen megfelelő intéz­kedéseket a feszültség csök­kentésére, szüntesse be a dél­koreai bábkormány felfegyver­zését, távolítsa el a demili­tarizált övezetben elhelyezett fegyvereket, gondoskodjék ar­ról, hogy a fegyverszüneti egyezmény, hasonló módor történő megsértése ne ismét­lődjék. A koreai fél rangidős tiszt­je elutasította az amerikaiak­nak azt a vádját, hogy a KNDK tervet készített volna Pák Csöng Hi dél-koreai el­nök meggyilkolására. Hangsú­lyozta, hogy a szöuli elnöki Dalota említett megtámadását dél-koreai szabadságharcosok kezdeményezték. Az amerikai külügvminisz- térium szóvivője sajtóértekez­letén kijelentette, az Egvesült Államok reméli, hogy a Pueb­lo ügvrő’ további magánjellegű megbeszé1 »seket folvta+.hat majd a KNDK hatóságaival. A szóvivő szerint lehetséges hogy erre az eszmecserér** » fegyverszüneti ellenőrző bi­zottság nyilvános ülése után kerül majd sor. A brit birodalom egyik nagyratörő miniszterelnöke, Joseph Chamberlain mondot­ta a századforduló táján: „Ang­lia birtokain sohasem megy le a nap és sohasem szárad fel a vér..Ez volt az az időszak, -uicor a térképen a híres és írhedt brit királyi rózsaszín és még négy-öt gyarmatosító hatalom színei borították a ‘■•ü letek többségét. Mint csepp a tengert, tükrözte a elyzetet a világ eddigi legrö­videbb háborúja is. Brit ulti- iátumot adt-k át a zanzibári uralkodónak, s elegendő volt egyetlen angol cirkálónak tü­zet nyitnia a szultán palotá­ba. hogy harminckét perc múlva kitűzzék a megadást onto fehér zászlót. Századunk második felében azonban alapvetően megválto- ■!■*'* világtóT-kéo. Korunk a kapitalizmusból a szocializ- musDa való átmenet kora, de ennek keretében a nemzeti 'elszabadulási mozgalom nagy ikeréinek időszaka is. A szo­cialista világrendszer létrejöt­te mellett jogosan tartják az elmúlt két évtized legfonto­sabb eseménysorozatának a harmadik világ kialakulását, összeomlott a gyarmati rend- zer és helyét, fiatal független országok foglalták el. Érde­mes ezzel kapcsolatban fel­idézni néhány számadatot. ’914-ben a Föld lakott terüle­tének több mint hetven száza­léka, lakosságának 62 százalé­ka a gyarmatokra jutott. Ma a Föld népességének csupán egy százaléka él gyarmatokon. A folyamatra jellemző, hogy 1945 és 1960 között huszonnégy volt gyarmat szabadult fel. 1960 és 1963 között szinte föld­csuszamlásszerűen 32 ország lett független, közülük csupán Afrikában 23. A legutóbbi félévtizedben pedig ismét tu­catnyi ország nyerte el önálló­ságát. A „legfiatalabbak” a Dél-jemeni Népi Köztársa­ság, valamint az idei március­ban függetlenné váló Mauri- tius-sziget. A gyarmati rendszer fel­bomlása _ azért történhetett ilyen viszonylagos gyorsaság­gal, mert kedvező belső és külső körülmények alakultak ki. Ami a belső tényezőket il­leti: általános antiimperialis- ta forradalmi tömegmozgalom bontakozott ki. \ nagy töme­geket érintő megmozdulás élén a kommunista pártok, il­letve olyan haladó nacionalis­ta szervezetek álltak, amelyek­re közvetett módon ugyancsak nagy hatást gyakoroltak a szocialista eszmék. A külső körülmények pedig különösen kedvezően alakultak, hiszen létrejött és megizmosodott a -•zocialista világrendszer, meg­változtak az erőviszonyok. A szocialista országok, a lenini elveknek megfelelően, síkra szállnak minden ország jogos függetlensége mellett. Ez nem­csak elvont támogatás, hanem politikai. diplomáciai, gazda­sági, sőt katonai segítségben is realizálódik. A harmadik vi- ’ág — kissé egyszerűsített ki­fejezése is utal rá, — tulajdon­képpen azért jöhetett létre, mert az imperialista világ mellett kialakult a „második világ", a szocialista világrend- szer. Természetesen a kapcso­latok kölcsönösen hasznosak, a szocialista országok támo­gatják a fiatal független álla­mokat, ám azoknak erősödése jótékonyan hat vissza az egész antiimperialista front helyze­tére. Az alapvetően új helyzet, a nagy eredmények új problé­mákat is felvetnek. A nemzeti felszabadításért folyó küzde­lem nem érhetett véget a gyar­mati rendszer összeomlásával, folytatódik tovább, sokszor változott formában, új jelen­ségek figyelembevételével. Valóban vázlatszerűen felve­títve. elég az alábbi három fő kérdésre irányítani a figyel­met: Bizonyos területeken el- * sősorban Afrika déli fe­lén, még kemény utóvédhar­cokat vív maga a klasszikus gyarmatosítás is. Elsősorban a portugál kolonializmusról van szó, illetőleg olyan hivatalo­san függetíen országokról, amelyekben egy faiüldöző kisebbség elnyomja az afrikai többséget (Rhodesia, Dél-Af- rika). Áz imperialista nagyha­talmak lényegében támogat­ják őket. Portugália közismer­ten tagja a NATO-nak, az atlanti szövetségesektől ka­pott fegyverekkel folytat gyarmati háborút Angolában, Mocambique-ban és Portugál- Guineában. Rhodesia és Dél- Afrika ellen ugyan érvényes FNSZ-bojkotthatározatok van­nak. de a nyugati hatalmak ’rt iám veszik figyelem lse A már függetlenné vált ■ országokban kulcskér­dés a gazdasági önállóság megszerzése. A nagy nyugati --mnriőliumok befolvása azon­ban egyelőre változatlanul erőteljes Afrika, Ázsia és La- tln-Amerika számos pontján, sőt a neokolonialista (újgyar­matosítói próbálkozások egyes r.Uamokban további témyere- ”**e vezettek. 2 Miután előkészítették a talajt, az imperialisták mind kevésbé vetik el a nyílt beavatkozás eszközeit. Ez megnyilvánulhat jobboldali katonai puccsok formájában (például Ghana vagy Indoné­zia), amikor imperialista­barát garnitúrát segítenek az ország élére. A módszerek kö­zé tartozik a helyi háború is, méghozzá két fő változatban. Egyrészt felhasználják helyi szövetségeseiket, hogy haladó szomszédaikra nyomást gya­koroljanak. Ebbe a keretbe illik az izraeli agresszió a progresszív arab államok el­len, vagy Szaúd-Arábia be­avatkozása a Jemeni Köztár­saság ügyeibe. De mind több példája van annak, hogv az imperializmus, mindenek­előtt a világ csendőrének sze­repére törő Egyesült Államok ti”“a Visel háborút. A nemzeti felszabadulásért küzdő erőknek számot kell vetniök tehát azzal a ténnyel, hogy az imperializmus — so­kat. emlegetett globális straté­giájának keretében — biztosí­tani kívánja közvetett vagy kürt’Ptlen uralmát a harmadik világban. Ez az ellentámadás hallatlanul bonyolulté tett* Afrika. Ázsia és Latin-Ameri- ka politikai viszonyait. Volt, ahol átmeneti sikert hoztak a jobboldali rohamok, másutt viszont éppen az antiimperia­lista ellenállást kristályosítot­ták ki. Megint szólnunk kell a ’’n’adó harmadik világbeli or­szágok és a szocialista erők hatékony harci szövetségéről. amelynek, többek között, új jelensége például az SZKP. az MSZMP és más kommunista pártok kapcsolata haladó nem­zeti mozgalmakkal. Az elmondottakból követke­zően a nemzetközi munkás- mozgalom feladatai közé tar­tozik a harmadik világban kialakult helyzet alapos elem­zése, a mozgásfolyamatok föl­tárása, a lehetőségek számba­vétele. Egv kommunista vi­lágtanácskozás, az antiimpe­rialista harc időszerű kérdé­seiről folytatott tanácskozásai során nyilvánvalóan érinti majd a harmadik világ esemé­nyeit. Szükség van a pozitív és a negatív jelenségek értéke­lésére. hogv azok alapján ala- VnlV)í>R«!on Ví q helves mafifa­is, amely egyaránt fontos ommunista mozgalom, a nzeti felszabadulási moz­im és a világ békéjének ét illetően. Réti Ervin PlaTa az AÁSZ új főtitkára WASHINGTON (MTI) Galo Plaza Lasso 61 éves ecuadori diplomatát, volt ál­lamelnököt választották meg kedden az Amerikai Államok Szervezetének főtitkárává. Csak a hatodik szavazás hozta meg a szükséges többséget. Plaza 16 szavazatot kapott, néggyel többet a minimumnál. Május 18-án váltja fel Jose Móra távozó főtitkárt. A Borba Wilson nyilatkozatáról BELGRAD (MTI) A belgrádi Borba szerdai számában kommentálja Wilson brit miniszterelnöknek azt a nyilatkozatát hogy nukleáris fegyverek esetleges használat* a vietnami háborúban „nyil­vánvalóan őrült végzetes cse­lekedet” lenne. A jugoszláv lan hangoztatja óbból a nyi­latkozatból meg lehet érteni, bogv Wilson megérezte, az Füvesül! ÁHammlr mint. egv sértett és megalázott szuper- hatalom, amely hosszú idő óta reménytelen és irreális politikát folytat, rendkívül ve­szélyessé válik a világ szá­mára. amelyet új. őrült és kétségbeesett cselekedettel szerencsétlenségbe taszíthat. A Borba úgy véli. hogy Wilson washingtoni megbeszélésein ezt a véleményét még ékes- szólóbb módon fejtette ki Johnson előtt. Luigi Longo Szicíliáról RÓMA (MTI) Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára a szerdai Unitéban „Szicília tiltakozása” címmel vezércik­ket írt. A cikkíró a többi között rá­mutat, hogy sztrájk folyik egész Szicíliában, — tiltako­zásul a földrengés sújtotta la­kosságnak szóló segélynyújtás lassúsága miatt. Egy hónappal a természeti katasztrófa után a károsultak legtöbbje még mindig rögtönzött sátrakban lakik. Tízen, húszán, sőt gyak­ran harmincán zsúfolódtak egy-egy sátorba, nemre, kor­ra, egészségi állapotra, stb-re tekintet nélkül, mennyiségile? és minőségileg egyaránt gyat­ra élelmezés mellett. Ami pártunkat illeti — írja végül Longo — készek va­gyunk megállapodásokat kötni mindazokkal a demokratikus erőkkel, amelyek pártérdekek­re való tekintet nélkül hajlan­dók közreműködni a fenn­álló problémák megoldásában. Az Okinawa! lakosság követelése Az Okinawa szigetén levő Kadena falu vezetői azzal a követeléssel fordultak a szom­szédos amerikai támaszpont parancsnokságához, hogy sür­gősen vonják kl a B—52-es bombázókat A támaszpont parancsnoksága - igyekezett megnyugtatni a helyi lakosság küldöttségét és kijelentette az, hogy a gépeket a csendes­óceáni Guam szigetéről Oki- nawára vezényelték, „nem rejt magában semmi veszélyt”. A parancsnokság azonban nem volt hajlandó közölni, milyen céllal irányították át a gépeket, mennyi ideig tartóz­kodnak a támaszponton. Arra a kérdésre sem válaszoltak, van-e a B—52-esek fedélzetén atombomba. A B—52-esek első csoport­ját két héttel azután irányí­tották Okinawára, hogy Dél- Vietnamban aktivizálódott a hazafias erők tevékenysége a KNDK partjainál pedig fel­tartóztatták a Pueblo kémha­lót. A kadenai támaszponton már húsz B—52-es bombázó van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom