Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I B I Z O T T S Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA RÁD XXIV ÉVF. 35. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1968. FEBRUÁR 11., .VASÄRNAP A szövetkezetek alkotmánya Mozgalmas, az egész falut lázba hozó napokat élnek megyénk szövetkezetei. Javában zajlanak a zárszámadó közgyűlések, amelyeken megvitatják egy év gazdálkodásának eredményeit és gondjait levonják a hibák, fogyatékosságok, valamint az erények, jó és új módszerek tanulságait. Vidám együtt- létben tovább kovácsolódik a hivatalos közgyűlési aktus után a tagok és vezetők egysége, formálódik, alakul, rangosán fejlődik a közösség. A közgyűlések és a közgyűléseket követő mulatságok hangulata, színvonala feltűnően sokat változott még a tavalyihoz képest is. A közgyűlések tartalmukban őszintébbekké, még felelősségteljesebbekké és bátrabbakká váltak, mintha a tagok nemcsak értelmileg, de érzelmileg is rádöbbentek volna, hogy minden kendözés, mellébeszélés, kényeskedés az akadályok leküzdését a további előrehaladást nehezíti. Még a közgyűlés hivatalos aktusát követő vidám órákba is behatolt ez a kritikus, őszinte hang, ami abban is megnyilvánul, hogy KISZ-fia- taljaink a vidám műsorokba — így történt ez Hollókőn, Honton és más helyütt is — újból beiktatták a rigmusokat a csasztuskát. S minden különösebb személyeskedés nélkül, szellemes és célba találó formában kiéneklik a jellemző hiányosságokat, hibákat, visszaéléseket, fonákságokat. A bíráló hangvétel min- ídenekelőtt egymás iránti bizalomról egyidejűleg tedig a felelősségtudat erősödéséről tanúskodik. revételeiket, kéréseiket. Egyeztették ezeket a törvényben megszabott kötelezettségekkel, a tsz-törvény- nek a mezőgazdaság csaknem minden ágát átfogó, dolgozóinak jogait és kötelezettségeit rögzítő paragrafusaival. Hiszen éppen az az érdemi jelentősége az új alapszabálynak, ügyrendnek és munkarendnek hogy a törvényes kereteken belül a tagság tölti meg a szövetkezet testére szabott, a sajátosságokat feltétlenül figyelembe vevő tartalommal. Annyira fontos szerepet tölt be az alapszabály elkészíti. el a helyi sajátosságok figyelembevétele és érvényesítése, hogy ez a kérdés döntően kihat az új alápszabály minőségére. Anélkül, hogy csökkentenénk a régi alapszabály jelentőségét, fontosságát, a maga idejében, azt is meg kell mondanunk, hogy a régi módon, formálisan papírra vetett, a bárhol érvényes, általános szólamokat hangoztató alapszabály ma már nem segítené kellőképpen a szövetkezetek további fejlődését. A Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa elkészítette a termelőszövetkezetek e belső szabályainak mintáit de nem győzte kellőképpen felhívni a figyelmet arra, hogy a mintában lefektetett szabályoktól —- természetesen, ha azok egyetlen jogszabályt sem sértenek — a tsz- ek szabadon eltérhetnek. Nemhogy eltérhetnek hanem új, hasznos, sajátosságaiknak megfelelő megoldásokat is kereshetnek, felvethetnek és megszövegezhetnek. Köziemén y az MSZMP Központi Bizottságának üléséről Magyar-román megállapodás Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Mihail LevenÜj mérce (3. oldal) Farsang! Farsang! (4. oldal Hollandiai útijegyzet (5. oldal Vasárnapi levél (7. oldal) II j egyetemi tanárok A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány dr. Bartha Ottót, a Szombathelyi megyei Kórház Ortopédiai Osztályának főorvosát a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinikájára, dr. Guba Ferencet, a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem Biokémiai Intézetének docensét pedig a Szegedi Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetébe egyetemi tanárrá kinevezte. Mint a világon mindenütt, az NDK-ban is egyre növekvő forgalommal számolnak. Előzetes becslések szerint például 1990-ig megháromszorozódik a magángépkocsik ma is Jelentős száma. Ezért Halléban, Drezdában és Karl Marx Stadtban magasutakat epite- nek a gépjárműforgalom számára. Képünkön a drezdai magasűt egy része. Az út teljes hosszában az év végéig elkészül. A két — egymástól elválasztott útvonalon óránként több ezer jármű haladhat át A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével 1968. február 8—9—10-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; a Minisztertanács tagjai; a Központi Bizottság osztályvezetői; a megyei pártbizottságok első titkárai; a Budapesti Pártbizottság titkárai és a honvédelmi miniszter helyettesei. Nem véletlen tehát, hogy a zárszámadó közgyűlések múltat idéző, eredményekkel és hibákkal számot vető légkörében minuntalan hangot kap a jövő, az idei gazdasági év. Szóba kerülnek a szövetkezet nagyobb jelentőségű tervei és olyan szempontok, amelyek mellőz- hetetlenek a szövetkezet új alapszabályából. Ezeket a kérdéseket ugyan még csak az alapszabályt jóváhagyó és a tervtárgyaló közgyűlések vitatják meg részletesen. De az új alapszabály, mint a szövetkezeti élet szerves része, már elkészülte és jóváhagyása előtt is foglalkoztatja a tagságot. Érthető ez. hiszen a vezetőség a tagsággal karöltve fogja részleteiben ls kidolgozni. megformálni az új alapszabályt és a szövetkezet idei tervét. S hogy szövetkezeteinkben mennyire tudatában vannak annak, hogy az új alapszabály elkészítése milyen húsbavágó, életük minden percét érintő feladat azt az is bizonyítja, hogv már megszerkesztése előtt képletes nevek születtek az új alapszabályról. Van ahol a szövetkezet munkatörvénv- könvvének, máshol a szövetkezet alkotmányának vagv kollektív szerződésének becézik. De bárminek is híviák. abban mindenki egységes, hogy nagyon komolyan kell venni, s ha valami, ennek elkészítése igazán különös körültekintést igén vei. Foglalkoztatja a falusi közvéleményt azért is. mert tsz-ek egész sorában megkezdték az alapszabály készítését. A szövetkezet vezető' megtárgyalták a tagokkal. vagy a távok képviselőivel javaslataikat észErre a rugalmasságra különösen nagy szükség van megyénkben, ahol a mező- gazdaság nehéz, mostoha és igen sokféle körülmények között fáradozik a hozamok emelésén, a költségek csökkentésén, az árutermelés volumenének szakadatlan növelésén. Az alapszabály, az ügyrend és a munkarend lényegében a szövetkezeti dolgozó tag vagy bedolgozó minden olyan kötelezettségét, jogát érinti, amely szövetkezeti-tagsági vagy bedolgozói jogkörből következik. De a tagsági viszonyból származó kötelezettségeken túl átfogja a termelőszövetkezet egész gazdálkodását, meghatározza a tóz szervezetét, a közös vagyonnal és a háztáji gazdasággal kapcsolatos feladatokat. a munkadíjazás rendszerét, a fegyelmi rendelkezéseket Az ügyrend pedig hozzásegít, hogy a tsz- tag még részletesebben ismerje a választott szervek, a különböző bizottságok, szervezeti egységek, tisztség- viselők és üzemvezetők működésére és egymással való kapcsolatára vonatkozó általános szabályokat. A munkarend viszont hozzájárul, hogy a tssz-tag tisztában legyen a közös munkavégzés, a felelősség szabályaival, a munkaügyi jellegű jogokkal és kötelezettségekkel. Fontos okmánya lesz az új alapszabály a szövetkezeti életnek. Jól teszik tehát szövetkezeteink, hogy különös körültekintéssel és komolysággal. a tez-demokrá- cia messzemenő alkalmazásával látnak hozzá a „szövetkezeti alkotmány” megszövegezéséhez. Lakos György A kibővített ülésen: Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára ismertette a Politikai Bizottság tájékoztatóját a nemzetközi helyzetről és a kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. Ennek keretében beszámolt a kommunista és munkáspártok február 26-án Budapesten összeülő konzultatív találkozójának előkészítéséről. A Központi Bizottság a politikai tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Megvitatta a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója előkészítésének eddigi helyzetét, és jóváhagyta a további előkészületekre vonatkozó tennivalókat. Kijelölte a találkozón részt vevő magyar küldöttség tagjait. Megbízta a küldöttséget, hogy képviseljék pártunk álláspontját, járuljanak hozzá a tanácskozás eredményességéhez. a kommunista és munkáspártok közös harcának, minden haladó erő imperialistaellenes egységének további erősítéséhez. A Központi Bizottság, a magyar közvélemény nagy figyelemmel kíséri a dél-vietnami szabadságharcosok hősi küzdelmét és üdvözli új győzelmeit az amerikai betolakodók és kiszolgálóik ellen. A párt a magyar nép nevében további szolidaritásáról, testvéri támogatásáról biztosítja a tántoríthatatlanul harcoló vietnami népet. A Központi Bizottság elítéli az Amerikai Egyesült Államok békét veszélyeztető újabb provokatív tetteit a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, a kémhajó ügyével kapcsolatban. A Központi Bizottság támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot szuverenitása, függetlensége megvédéséért folytatott harcában. Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatót tartott az 1968-as terv indulásáról. A Központi Bizottság a tájékoztatót tudomásul vette és megállapította; az eltelt rövid idő alatt szerzett tapasztalatok és adatok azt mutatják, hogy az 1968-as terv megvalósítása a gazdasági reform keretei között mind a termelés, mind a fogyasztás terén megfelelően indult. Czinege Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter jelentést adott a honvédelem terén az utóbbi években végzett munkáról és a néphadsereg jelenlegi helyzetéről. A Központi Bizottság a jelentést megvitatta. jóváhagyólag tudomásul vette, és megfelelő határozatokat hozott. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban jelentősen növekedett hazánk védelmi ereje. Újjászerveztük és korszerű színvonalra emeltük fegyveres erőinket, amelyek képesek rendeltetésszerű feladataik hatékony ellátására. A néphadsereg fejlesztése érdekében tett intézkedések összhangban vannak népünk érdekeivel és megfelelnek a nemzetközi helyzet alakulásából eredő követelményeknek. Helyesli és továbbra is szükségesnek tartja a Varsói Szerződés keretében szövetségeseinkkel való együttműködés további fejlesztését. A Központi Bizottság az ország fegyveres erőinek párt és állami irányítását eredményesnek ítéli meg. Mint eddig, úgy a jövőben is szükségesnek tartja, hogy a párt és állami szervek megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a honvédelemmel kapcsolatos tennivalók megvalósítására. A Központi Bizottság Bisz- ku Béla elvtársnak, a KB titkárának előadása alapján tárgyalt és állást faglalt a Központi Bizottság munka- módszerének továbbfejlesztéséről. A továbbiakban megtárgyalta és elfogadta a párt vezető szerveinek féléves munkatervét. Az ülés Jakab Sándor elvtársat, a KB tagját beválasztotta a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Bizottságának tagjai közé és kinevezte az agitációs és propagandaosztály vezetőjévé. Budapest, 1968. február 10. társaság belkereskedelmi minisztere szombaton aláírta az 1968. évi magyar—román belkereskedelmi választékcsere- megállapodást Az aláírásnál jelen volt Dumitru Turcus, Románia budapesti nagykövete is. A megállapodás értelmében a két ország kereskedelme 11 millió rubel értékű árut szállít kölcsönösen egymásnak, s ez az évről évre fejlődő magyar—román belkereskedelmi forgalomnak további bővülését jelenti. A magyar kereskedelem egyebek között bútort, parkettát, műanyag tapétát, tengeri halkonzervet, műszőrmét, ruházati cikkeket,, cipőt stb vásárol, s az importlistára új, választékbővítő cikként felvették a mosógépet, a tranzisztoros rádiót is. Ezekért cserébe televíziókészüléket, autórádiót, háztartási felszereléseket, játékot, műanyag cikkeket, golyóstollat, kozmetikai cikkeket, konfekciót stb. szállítunk. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese — Szurdi István miniszter és Dumitru Turcus nagykövet társaságában — fogadta Mihail Leventét. A magyar—román belkereskedelmi tárgyalásokon részt vevő delegációk tiszteletére szombaton Dumitru Turcus Románia budapesti nagykövete koktélt adott.
