Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-07 / 31. szám
19fífi február szerda NŐGRÁD Faluról falura Verebélyen riadót fújtak Annyi szép nótát kevés helyen ismernek és őriznek, mint Mátraverebélyen! S az asszonyok sem tudnak oly fergetegesen mulatni másutt! A zárszámadó közgyűlést kö. vető lakodalomban az asszonyok hangja uralkodik. Nem csoda ez, hiszen százhúszan dolgoznak rendszeresen a földeken! A férfiak száma alig haladja meg a negyvenet. A szövetkezet fejlődése nagyob- bára a nők munkáján múlik. S. minthogy nemcsak mulatni. hanem dolgozni is többször láttam őket, azt is elmondhatom: legalább úgy tudnak egész éven át szorgoskodni, mint számadáskor mulatni! S ha fel akarnék róni nekik valamit, az legfeljebb az lehet hogy a közgyűlésen nem hallatják szavukat a számarányuknak megfelelően. ' Az idei zárszámadó közgyűlésen meg különösen pasz- szívan viselkedtek. Pedig hát... Figyelineífctó eredmények Elöljáróban el kell mondani, hogy a mátraverebélyi szőve ikezet egjáke a salgótarjáni járás legjobb tsz-einek. Hírnevét a kezdetben kiemelkedő gazdasági eredményeken kívül azzal is megalapozta, hogy tagjainak önkéntes szorgalmáról szinte legendákat meséltek. Verebélyen úgy érték el az ötven forintos munkaegységértéket, hogy hagyományos munkaegységre dolgoztak, mégpedig a szokásos brigád- és munkacsapat felosztáson kívül. Arra építettek, hogy ebben a faluban premizálás, s egyéb ösztönzők nélkül is biztosítani lehet az ütemes fejlődést, mert a példamutatóan szorgalmas tagok „felhozzák” maguk mellé a lassúbb és változó szorgalmúakat • is. S eleinte úgy látszott, hogy ez az elmélet helytálló. Nagy Gyula tsz-elnök a vezetőség beszámolójában a következőket mondotta: „Az évek óta tartó, ugyan még eleggé lassú fejlődés es termelőszövetkezetünk fejlettségének jelenlegi szintje lehetővé és szinte szükségessé tette, hogy .. .szövetkezetünkben is megkezdjük az áttérést az új gazdasági mechanizmusra, egy fejlettebb gazdaságirányítási rendszerre.” S az elsőkent hozzászóló Szekacsek Tibor községi tanácselnök sem véletlenül hangsúlyozta, hogy a zárszámadó közgyűlés nem tekinthető ünnepnek, pihenőnapnak, hanem az sokkal Inkább „dolgaink számvetése, készülés a dolgos hétköznapokra”. Együtt a tagsággal A vezetőség rugalmasságát dicséri, hogy idejében és elsőként figyeltek fel a minőségi változások szükségességére. Amellett, hogy az eredményeket most sem takargatták el, keményen, . bátran, őszintén felszínre hozták a hibákat. Módjukban állott volna, hogy a 21 mázsás ősziárpa termésátlaggal, vagy a több mint kétszázharminc mázsás cukorrépaterméssel dicsekedjenek, de ők — nagyon helyesen — elsősorban a hibákra tüzeltek. A nem egészen tízmázsás búzatermésre, az öt mázsát alig meghaladó tavaszi árpa átlagra, a burgonya és kukorica kiesésre, amelyek több százezer forintot vittek el a várt bevételekből. Kifogásolták a traktorosok hanyag munkáját, a megkésett gépjavítást, szántást és vetést is. S minthogy az állattenyésztésben viszonylag jóval előrébbjárnak, a növénytermesztésben mutatkozó hiányosságok megszüntetése érdekében máris megtettek néhány szükséges intézkedést és javaslatot. Így például: íőagronómust vettek fel az idős, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező Istvánfi Béla személyében. A munkaszervezetet úgy igyekeznek megváltoztatni, hogy megszűnjön az immár „visszahúzó” egyenlősdi. Brigádok, munkacsapatok létrehozásán fáradoznak, hogy ezáltal a munkák elosztása Is szakszerűbbé váljon, és lehetőség nyíljon a más szövetkezetekben nagyszerű eredményeket hozó szocialista brigádmozgalom meghonosítására is. De a legfontosabb teendőre Bózó László, a járási pártbizottság munkatársa hívta fel a figyelmet: „Helytelennek tartom, hogy a közgyűlésen nem alakult ki megfelelő termékeny vita... Az intéző bizottság ülésén sem szokott lenni vita. Az elnök elmondja javaslatát, a többiek meg bólogatnak. Lehet, hogy a javaslat jó de a vita esetleg még jobbá tehetné. Az elnök lejárja a lábát a tsz-tagság érdekében, de éppen ezért segíteni kell őt javaslatokkal...” Nagyobb aktivitást Csak helyeselni lehet, hogy a vezetőség és a tsz-tagok nem hagyják elvakítani magukat a tartósodó, de már alig fejlődő eredményektől, hanem a kiutat, keresik, hogy a verebélvi szövetkezet a fokozódó versenvben se maradjon el. A megvalósuláshoz elengedhetetlen, hogy a tsz-tagok — nők és férfiak egyaránt — hallassák szavukat, véleményüket. bírálatukat vagv javaslataikat a közgyűléseken. Lakos György Nagyobb támogatásra méltó... Az Országos Filharmónia és a Nagybátonyi Állami Zeneiskola közös rendezeseben nagysikerű hangversenyt adott Nagybátonyban az Állami Zeneiskola nagytermében az öt esztendeje működd salgótarjáni kamarazenekar. A Virág László zeneiskolai igazgató által vezetett együttes Corelli: Karácsonyi concertóját, Christian Bach: Mélyhegedűversenyét. továbbá Mozart: Kis éji zene című kompozíciójának két tételét, majd ezt követően Britten modern angol zeneszerző Egyszerű szimfónia című művének két tételét és Sugár Rezső Erkel- és Kos- suth-díjas zeneszerző Hat kis darab vanószenekarra című kompozícióját adta elő. A zenekar és a karvezető Virág László egyaránt bebizonyította, hogy képes a közönség igényeit kielégíteni, és ezen túlmenően minden koncertlátogató és a jelenlevő szakemberek őszinte, elismerő véleményét biztosítani. Büszkék lehetünk, hogy Nóg. rád megyében ilyen kitűnő együttes működik és ilyen magas színvonalra jutott el, ami úgy vélem a zenekar lelkes. nagyrészt hivatásos előadóművészi engedéllyel rendelkező és szorgalmas, lelki- ismeretes munkát végző tagjainak köszönhető, önkéntelenül is felvetődik azonban a kérdés: miért nem tud hivatásos körülmények között működni az együttes? Miért nem kapja meg a működéséhez szükséges feltételeket? Tudjuk, csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhatunk megyénk területén — elsősorban a Salgótarjánban végbemenő fejlődésről, örömmel tölt el bennünket az eredmény, de nyugtalanító, hogy a megye kiváló zenekara az öntevékeny együttesek lehetőségei között., heti egy próbával működik. Szüls Pál Az idén is szép eredményekkel zárták az évet: a ledolgozott munkaegységek értéke megközelítette az ötvenkét forintot. A zárszámadó közgyűlés után a tsz-tagok még csaknem harminckét forintot vettek át borítékban minden ledolgozott munkaegység után. Talán csak a természetbeni aránya csökkent valamelyest a tavalyihoz képest. Annál feltűnőbb, hogy mind a beszámoló, mind a vitában felszólalók elég nyíltan és élesen minőségi változásokat sürgettek. A TMD8 qyabortoféból Miért egyszerűen... ? A bürokráciát gúnyoló kérdés: „Miért egyszerűen, ha komplikáltan is lehet?” A nádújfalui körzeti fmsz egyik ügyének tanulmányozása során jutott újólag eszünkbe a fenti kérdés. Az fmsz-nél megszűnt a szövetkezetpolitikai státusz. A volt szövetkezetpolitikai előadói tehát áthelyezték eladónak a zöldséges boltba; a zöldségest a TÜZÉP-tclepre; az itt dolgozó H. Józsefuénak pedig létszámcsökkentés címén felmondtak. Ez idő tájt fölvettek egy pénztárost és egy adminisztrátort. A vállalati munkaügyi döntőbizottság mindent rendben levőnek talált, s ezért H. József né panaszát elutasította. A Nógrád megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság azonban rámutatott arra, hogy létszámcsökkentésről szó sincs, ezért a felmondást hatálytalanította. A TMDB elnöke szóbeli indoklásában találóan jegyezte meg, hogy mindezt el lehetett volna kerülni, ha a vt:lt szövetkezetpolitikai előadtt, akinek már volt pénztári gyakorlata, a pénztárosi állásba helyezik át. 4mi a „fcn“ mögött hnaódlk A Tímár-brigád vállalja Kinf erőlködik a téli nap. Bent. a nyitott ablakoknál szorgalmasan dolgoznak az építők. Betonoznak. A vattás kabátok is 6zegre kerültek, úgy bemelegedtek a betonkeverésbe, lapátolásba. Kazáron, a volt rtjűvelődési házban — jelenleg a Váci Kötöttárugyár telepén — az átalakítási munkák második lépcsője készül több mint hatszázezer forintos költséggel. A nagytermet üzemcsarnokká alakítja át a Nagybátonyi Szolgáltató Üzem építőrészlege. Tímár József, a brigádvezető szintez. Több helyen megjelölik a falat, azután a simításhoz kezdenek. Sürgeti őket a határidő és a kereset is. Teljesítményben dolgoznak. Ez a brigád egyébként már sok sikert aratott az elmúlt években. Most is tavalyi eredményükről érdeklődöm. — Nincs itt a naplónk, de annyit mondhatok: jól sikerült az év. Vállalatunk 106 százalékos tervteljesítéat és éves szinten 110 százalékot értünk el. Huszonnégy tagú brigádunk balesetmentesen dolgozott. Nem fordult elő egyetlen hiányzás, de fegyelmi ügye se volt senkinek. Ha ezeket vesszük alapul, akkor megvan a remény, hogy a szocialista brigád címet ismét odaítélik — mondja a brigádvezető, majd hozzáteszi: — Mi, alapító tagok már az ezüst jelvényre szerzünk jogosultságot. Tizenhatan kezdtünk ezerkilencszázhatvanban. Azóta ketten nyugdíjba mentek, tizennégyen dolgozunk együtt, Tízen azóta terültek közénk — .magyarázza. a többet Aztán más téma kerül szóba: a csökkentett munkaidő Hogy fogadták a szabad szombatokat? — Mi mást javasoltunk a kollektív szerződés előkészítésekor. A kéthetenként kiadott szabad szombat mellett voltunk. Nem úgy valósult meg, de érthető is. A mi javaslatunk egyéni érdekre épült, a kollektív meg társadalmi érdeket Is kifejez. Így télen minden szombat szabad, nyáron meg nincs szabad szombat, úgy dolgozunk, mint eddig. — Az építőmunka mégis csak szezonmunka — szól közbe az egyik brigádtag, s a többiek bólogatnak, — Télen nehezebb munkát biztosítani, nyáron meg csak győzze az ember. Fordított a mi helyzetünk, mint a bányászé. A szénnek télen nagyobb a kelete, az építőmunkának nyáron. Most minden szombaton szabadunk van. Apr listól meg októberig hatnapos munkahetek lesznek. Mégiscsak nyertünk a rövidített munkahéttel — mondja Tímár József. A másik kérdés: mit kell tennie a brigádnak a csökkentett munkaidőért? Az éremnek ugyanis két oldala van. Nem csökkenhet sem a termelés, sem a kereset. — Az alapkereseteket a csökkentett munkaidő arányában növelték, viszont nekünk is négy és fél százalékkal nagyobb termelékenységet kell elérnünk. Ennek teljesítése nem múlik a brigádon, ha a feltételeket biztosítják — mondja Tímár József. — Ez a „ha” több mindent takar? — szólok közbe. — Igen, elsősorban munkaterületet. Nem mondom, az idén eddig még mindig volt mit tennünk a hideg időben is. Remélem egész évben lesz — mondja. — Akkor ml a panasz? — Tavaly sem a munkaterülettel és az anyaggal volt baj, hanem a szállítással. Nagyon sokszor akadozott. Ezen kellene az idén változtatni, hogy ne várjunk a szállító eszközök hiánya miatt. De van még más is, ha ez megoldódik. — Januárban ritkán érkeztünk ki a munkahelyre időben, hét órára. Mi negyed hétkor már az üzem területén vagyunk. A háromnegyedóra bőven elég lenne, hogy kiszállítsanak bennünket, de ha a jármű jobbra-balra szállít embereket, akkor nem érünk ki. Csak fél óra késés a’ brigádnál már másfél műszakkiesést jelent, mert huszonnégyen vagyunk. Ez lenne a másik feltétel, amit ha biztosítanának, akkor ezt a négy és fél százalékot könnyen túlteljesítenénk — mondja. Nincsenek tehát olyan ellentmondások a Tímár-brigádnál, amelyeket jobb szervezéssel ne lehetne megszüntetni. Most is két helyen dolgoznak: a brigád másik fele a Gyulai 06ztályzónál mozdonyjavítót épít. Munkaterület, anyag legyen, és a kiszál- I Utásuk időben történjen, ak- | kor a rövidített munkaidő j alapkövetelményét teljesíteni I tudják. Szervezés kérdése az egész — ahogy búcsúzóul mondták. Bodó János 3 Irány Csehszlovákia Kábeldobból 1967-ben a tervezettnél 26 százalékkal szállított többet a Nógrád megyei Fémipari Vállalat a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. E termékből naponta 70—80 készül. A Magyar Kábelmüvek kérésére a csévéléshez 12 darab speciális dobot is készítenek majd. Mesiák Pál hegesztő az első műveletet végzi az exportgyártmányon: anyagot szab A kész termekre festik a diszpocíziók számát és az útirányt, amely most Prágát jelöli meg Gépkocsik hordják a vasútra a már átvett jo minőségű exportképes kábeldobokat (Koppány György felvételei
