Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

1968. február 4., vasárnap NÓGR ÄD 7 Vasárnapi levél A népművelési kaptaiáról Kérdezgetem a falusi művelődési otthon vezetőjét a fontosabb történésekről, s már nyúl is készségesen az íróasztalba, hogy megbízható papírok alapján infor­máljon. Tudja, hogy az ő munkájában is fontos a sorrendiség, hát elsőnek az ismeretterjesztő tevékeny­séggel kezdi. Hallgatom a különféle társadalom- és természettudományos előadások címét, az egészség- ügyi program tematikáját; nem marad el a szülők akadémiájának vázolása sem, ezt a szakkörök, öntevé­keny együttesek sorjáztatása követi, legvégre a kultu­rális rendezvények, műsorok. Hallgatom, és aXig-alig figyelek oda. A ceruza bé­nán mered kezemben a papír fölött. S minek is fi­gyelnék különösebben; kár egyetlen betűt papírra vet­ni. A fejemben van mindaz, amit hallok. Ezeket hal­lottam két nappal korábban N.-községben, egy héttel előbb X.-faluban, tíz napja Z.-helységben, egy hónapja Itt, meg Ott, meg Amott. Csupán be kell helyettesí­teni a sémát. Ennyi az egész. De kit érdekel az új­ságolvasók közül a séma!? Kalandozó figyelemmel és fogyatkozó türelemmel hallgatom; „a szülők akadémiája sorozatban előadást tartottunk a család és az iskola kapcsolatáról”. Kétségkívül fontos és hasznos beszélgetési téma, tu­dom, jó szolgálatot tehet megvitatása az oktatás-neve­lés ügyének. S voltaképpen nem is ellene berzenke­dem, — ne értsék félre a népművelők: a népművelési élet sablonja az, ami mindinkább aggodalmasít. A fantáziátlan keret, amelybe és amely köré falusi nép­művelésünk általában épül. S ráadásul tartalmilag is fantáziátlan egyhangúsággal. Sokfelé hallani a népművelők panaszát közösségük érdektelenségéről, részvétlenségéről a kulturális élet eseményei iránt. „Lasszóval kell közönséget fogni” ilyen, vagy olyan fontosnak tartott programra — em­legetik. Csak azt felejtik el megnézni a panaszosok, a „vevőkészülékben” van-e a tulajdonképpeni hiba, vagy az „adó” sugároz érdektelent, — esetleg érdektelen for­mában. Mert többnyire ez utóbbi lenne a vizsgálati ta­pasztalat. A suszter cipője kaptafára készül. A suszter viszont jól tudja, hogy a kaptafa olyan sablon, amely nagy ál­talában felel meg a kívánalomnak, — a kaptát tehát a láb egyéni vonásai szerint pótolja-igazítja. így elé­gít ki egyetlen kaptával akár száz lábat is. A népművelés nem cipőkészítő művelet, s bár két­ségkívül e munkának is megvaíinak a maga kialakult keretei, állandósult formái, módszerei, eszközei, még­sem válhat mechanikus „iparűzéssé” melyben „beter­vezünk” ennyi, vagy annyi számú ismeretterjesztést, előadássorozatot, akadémiát, — színtelen-szagtalan, " közptnti ellátmányból eredő brosúrák, segédanyagok mankójára támaszkodva. Ez nem több a rossz suszter műveleténél, aki igazítás nélküli kaptafára dolgozik lúdtalpasnak vagy egészséges lábúnak egyaránt. A népművelési „sablon” csak annyiban természetes, annyiban elfogadható, hogy az általánosságban felszí­nen levő témakörök valóban fontos és szükséges alap­ját nyújtják a munkának, — de csakis akkor haszno­san, eredményre vezetőn, ha a különféle sajátos jel­lemzőket hordozó közösségek sajátos viszonyaira, igé­nyeire, érdeklődésére épülnek. A falu társadalmi el­rendeződése, szokásai, hagyományai, földrajzi körülmé­nyei, termelési viszonyai, általános műveltségi szint­je és sok egyéb más, a feltétele az eredményes, egyéni arculatú népművelésnek. Ezt az egyéni, sajátos, a közösség arculatát tükrö­ző, igényeit betöltő népművelést hiányolom 'én. Pe­dig ebben igazán nem sok szerepe van az anyagiak­nak, sőt állítom inkább: a falu valódi szükségleteit, igényét és érdeklődését betöltő népművelő munka bát­rabb igénnyel kopoghat a földművesszövetkezet, a . termelőszövetkezet ajtaján, — sokkal inkább remélhe­ti a gazdasági erőforrások nekibuzdulását. Termelőszövetkezeteink ma már szinte mindenütt közvetlen munkagyakorlatban érzik a célszerű tudat- formálás, a szakmai és általános művelődés hasznát. De sajnos, még nem minden népművelő egyaránt, hogy saját közösségében milyen speciális kívánalmakat vár­nak tőle ebben a munkában. Persze, nem állítom, hogy nincsenek ilyen népmű­velők és ilyen művelődési otthonok. De még koránt­sem ők és nem ezek teszik a többséget. Am, hogy vannak, arra a teljesség igénye nélkül, — s anélkül, hogy az említendőket mindenoldalúan hibátlannak vallanám — hadd hozzam példának az őrhalmi nép­művelőt, aki művelődési otthonában tíznapos bentla­kásos körzeti tanfolyamot szervezett a község sajátos termelési szerkezetéhez igazodón a korszerű burgonya­termesztés ismereteinek terjesztésére. A témakörrel jól megfértek az ideológiai előadások, a háztáji mérésénél hasznosítható számtani ismeretekkel váló foglalkozá­sok. Csaknem százan hallgatták a tanfolyamot, s a szövetkezet hálás a művelődési otthonnak, — ez a há­la 16 ezer forint támogatást eredményezett. Vagy a drégelypalánki művelődési körzetet mondjam? Nép­művelők és termelőszövetkezetek viszonya azóta har­monikus igazán, amióta egy nyelven beszélnek egy­mással feladatokban és kívánalmakban. A téesz-kör- zet jó hasznát veszi a népművelő-szolgálatnak, s nem is marad adós a szolgálatért. Az ilyen példák még csak szórványos jelenségei fa­lusi népművelésünknek, de még a körzeti, járási nép­művelő munkának is. Az arculat, az egyéniség nélküli népművelési tevékenység viszont csak statisztikai ada­tokat eredményez, kevés gyakorlati hasznot hajt. Már pedig ez volna a tulajdonképpeni cél. Ezért, ennek érdekében sürgető, hogy változtassunk a kaptafa-gyakorlaton, ehhez azonban a járási és a megyei népművelési apparátusok fokozottabb útmuta- tó-tanácsadó-segítő közreműködésére is szükség lesz. Az eredményért közösen felelősek. Barna Tibor ♦ Mont Banc Munka és művelődés Magyarországon Sok száz kutatófúrás adatai alapján dr. Kőrössy László geológus, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt osztályve­zetője térképet készített, amely hazánk földjének kö­rülbelül 60 millió évvel eze­lőtti domborzati viszonyait mutatja. A térkép természete­sen csak azt ábrázolhatja, hogy ma hol, milyen mélység­ben található meg ez a har­madidőszaki felszín, de arról nem adhat felvilágosítást, hogy időközben milyen válto­zást okozhattak az eredeti ál­lapothoz képest az esetleges függőleges elmozdulások. Ilyen értelemben az akkori domborzati viszonyok bizony alaposan különböztek a mai­aktól. Mihályi, Répcelak és Ikervár vonalában például hegység magasodott akkori­ban. Az Őrség tájának akkori mély medencéjében Nagylen­gyel vidékén, illetve Hahót és Kilimán között ékelődött be egy-egy hegygerinc, és hatal­mas, észak felé kiöblösödő hegyvonulat ívelt át Inkétől a Mecsekig. A Duna-Tisza köze alatt a kutatók szintén hatal­mas hegységre bukkantak, amelynek teteje 300 méterre közelíti meg a mai felszínt. Nagykőrös és Pusztamérges vonalától azután lejtősen folytatódik a terep kelet felé. Annyira, hogy például a sze­gedi és a békési medencében még nem is sikerült lejutni az egykori felszínig, amely becs­lés szerint 5000—6000 méterrel lehet alattunk. A Battonya— Tótkomlós—Pusztaföldvár há­romszögben viszont óriási. Mont Blanc-méretű hegység emelkedett, amelynek folyta­tása ma a Zarándi hegység­ben fedezhető fel. Innen észak felé a fokozatosan emelkedő terepből Biharnagybajomnál. Hajdúszoboszlónál, valamint Kőrösszegapáti és Kismarja környékén magasodtak ki a hajdani hegyek, amelyeken túl feltehetőleg ismét na­gyobb mélységek következtek. Erről a területről azonban ma még aránylag kevés adat áll rendelkezésre. A tudomány eszközeivel te­hát sikerült helyettesíteni Wells időgépét. Persze nem pusztán az érdekesség kedvé­ért, hanem elsősorban azért, mert ez a térkép hasznos út­mutatás a , szakembereknek arra, hogy ai országban hol érdemes, és hol kilátástalan szénhidrogének után kutatni. Szélesek a társadalmi lehetőségek „Munka és művelődés: a Továbbá a mi viszonyaink kö- megvalósításával kapcsolatos marxizmus-leninizmus társa- zött e feladat megvalósításé- ismeretek terjesztésével — se- dalomelméletének két alapka- nak valóban társadalmi lehe- gítenie kell ezt a folyamatot, tegóriája. A munka jellegének tőségei vannak. A szocialista Ebből viszont az következik, átalakulása a szocialista fej- művelődés egész rendszere — hogy az iskolai rendszerű fel- lődés keretei között a munka beleértve a felnőttek iskolai nőttoktatáson, valamint aszak- és a művelődés összekapcsolá- oktatását és a népművelést is oktatáson túl nagy szerepet — végső soron ezt a célt szol- kap az ismeretterjesztés, a gálja. könyvtári és a klubmunka, a A három évre — 1967—1970 televízió és más tömegkom­— készült, és az illetékes fó- munikációs eszköz műszaki rumok, illetve szervek által a propaganda tevékenysége, közelmúltban elfogadott vá­is sát igényli, mindenekfelett a munka alkotó jellegének fej­lődése nyomán. A műveltség az ember elsőrendű termelő­erő-tartozéka azáltal is, hogy az ember termelési tapaszta­latai maguk is belefonódnak a rosi népművelési tervben munkavégző képességbe. A jelentős helyet foglal el az szaktudás, a felkészültség, az általános és szakműveltség fo- általános műveltség, a szak- kozására irányuló feladat­mai műveltség ezen az úton fejlődik gyorsuló ütemben köz­vetlen termelési faktorrá. A komplexum. A tervidőszakban a város- „ .... . . , , , , ban tovább folytatódnak az művelődés, mint a szakképzés üzemek rekonstrukciói (Hő­forrása a kultúrforradalom eszközeként közvetlen termelé­si tényezővé válik” — írja Fukász György annak a kötet­nek egyik bevezető tanulmá­nyában, amelyet a TIT Orszá­hászati Üzemek, ZIM), új tankemencét építenek az Öb­lösüveggyárban, új üzemegysé­get kap a Bányagépgyár, és ki­állítások és üzemlátogatások rendezése illetve szervezése. A TIT-nek, az üzemi szer­vekkel együttműködve úgy • kell kialakítani a munkásaka­démiák programját, hogy azok eredményesen járuljanak hoz­zá a legkorszerűbb tudomá­nyos ismeretek terjesztéséhez.- A munkásakadémiákhoz kap­csolódva kell az üzerhi könyv­táraknak a műszaki könyv- propagandát kifejteni, főleg ajánló bibliográfiák készítésé­Uí^,f a töül új munkahely létesítésé- vel> kiáuításQk ­gos Titkársága és a SZOT elsősorban a műszaki könyv­Kulturális, Agitációs és Pro­pagandaosztálya adott ki a közelmúltban. Filozófiai fejte­getéseinek végkövetkeztetése: munkahelyek létesítésével ipari ktsz, dobozüzem stb.) A héten _ rendezésével fejlesztés során közel négy- Természetszerűleg nagy fel­ezer fo szamara nyílik lehe- adat hárul a népműveiés e tőség munkavállalásra. Az uj területén is a megye legna­A munka maga is műveltsé­get terjesztő társadalmi jelen­ség. vagy legalábbis ennek a m- velödési folyamatba való bekapcsolására lehetőségeket p^Jtók,* tartalmaz. Ezen túlmenően ■ szükséges a munka és a tu­, . . gyobb művelődési házára, a egyenes arányban no a tovább- József Attila műveiődési ház- képzésék, átképzések jelentőse- ra ge és formai változatossága. A jelentős számú városi Ugyanakkor az üzemi rekonst- műszaki értelmiség tömörítése rukciok, az automatizalas céljából műszaki klubot kell folytán mind kevesebb úgy- létrehozni és az intézménynek nevezett segédmunkásra lesz d^í^f^sifolyamatösz-r«=nkás“kéP;i: ér‘ , .. ., munkába következik ?ek pedig egyik elofeltetele az való bevonásában. A műszaki következik, általános iskolai végzettség. klub és a műszaki ismeretter- Az aUanu es tomegszerveze- jesztői szakbizottság szervezé­szekapcsolása.” A fentiekből hogy a munka és a művelődés kapcsolata legintenzívebben teknek, valamint az" üzemek- ~ nunkankban két nek a lövőben tehát még íeöe.n, renctezz . ™fg. &aigc^ fő területen — áitniánn« ó i uu - r? tarjanban a műszaki ísmeret­fo területen - az általános konkrétabb es hatékonyabb terjesztői hónapot, amelyet a a város ipari jellege indokol, és népművelési munkánkban két nek; fő területen — az általános kőnk _____ _ _______ a lapműveltség terjesztése, ki- segítséget” "kelf nyújtaniuk egészítése, valamint a szak­mai tudás növelése és korsze­rűsítése — jelentkezik. Az állandó szakmai tovább­képzés igényének kifejlesztése dolgozók általános iskolája amelynek célja: a népművelés igazgatóságának ahhoz, hogy a eszközeivel történő műszaki tervidőszakban 500 helybeli, propaganda helyes módszerei­40 éven aluli lakos iratkoz­zék be az általános iskolába nek összegyűjtése, alkalmazá­suk, tapasztalatainak hasznosí­és megvalósulásának segítése ^ szerezzen végbizonyítványt. tasa Az intézmény egyik nem kimondottan a szociális- A népgazdaság és a terme- helyiségében audio-vizuális ta társadalom fejlődéséből, szettudományok állandó fejlő- bemutatótermet kell létrehoz- sokkal inkább általában a tár- dése során az ismeretek egy- ni, meg kell indítani a csil- sadalmi termelés, a technika részt dezaktualizálódnak, más- lagászaiti szakkör működését, rohamos változásából követke- részt állandóan mélyítésre szó- közvélemény-kutatást tartani a ző feladat, így mind a kapi- rulnak. A szakmai képesítést televízió műszaki adásairól és talista népművelésnek, mind nyújtó képzés elsősorban a a tapasztalatokról. Módszerta- a szocialistának egyaránt sür- termelést, a munkát irányító ni levelet kell megjelentetni, gősen megvalósítandó funkció- szervek feladata. De az elfő- segíteni a műszaki jellegű ja. Ez nem jelenti azonban azt, gadott terv szerint a népmű- szakkörök vezetőinek tovább- hogy ez egyenlő mértékű és velésnek sajátos eszközeivel — képzését, és továbbra is helyet sürgősségű feladat a két el- a szakoktatás támogatásával, a kell adni az épületben az lentétes rendszerű társadalom- műszaki, technikai műveltség üzemek és kereskedelmi vál- ban A szocialista társadalom- terjesztésével, a közhasznú is- lalatok termék- és árubemu- ban ez már nem a tőkés, ha- meretek, készségek növelésével, tató kiállításainak, az export­nem az egész társadalom, ben- és nem utolsósorban a gazda- kiállításoknak, valamint a köz- ne a munkásosztály érdeke is. ságvezetés átfogó reformja hasznú tárlatoknak. Bár az objektív lehetőségek korláto­zottak, mégis több közhasznú tanfolyam, politechnikai szak­kör jellegű foglalkozás szer­vezésével kellene próbálkozni. A munkásszállásokon folyó ! kulturális nevelő munka rend- j szerességét biztosítani kell. Az SZMT jelentős segítséget nyújt a népművelés e fela­datának teljesítéséhez, a Jó­zsef Attila művelődési ház a gondnokok és a szálláshelyi önkormányzati kultúrfelelősök részére továbbképzést indít. A népművelésnek a jövőben jobban és eredményesebben kell segítenie a fiatalok pá­lyaválasztását, az ifjúság kö­rében a termelőmunka meg­szerettetését. Fokozni szüksé­ges körükben a szakkönyvek olvasottságát, több szervezett üzemlátogatásra és kiállítás-lá­togatásra kell alkalmat bizto­sítani. Az általuk készített produktumokból gyakrabban, és nagyobb nyilvánosság előtt kell kiállításokat szervezni. A népművelés általános fel­adatainak — köztük az álta­lános és szakműveltség ter­jesztésének — végrehajtása el­képzelhetetlen a különböző szervek és intézmények közös munkája nélkül. Számos in­tézményben már eddig is ki­tűnő ötletek kerültek megva­lósításra, amelyek az irányel­vek jogosságát bizonyították. A városi népművelési tervben megjelölt feladatok — ame­lyek a munka és a művelődés szoros, eitéphetetlen szálakkal kötődő kapcsolatára utalnak — realizálása csak a népmű­velésben érdekelt szervek és intézmények koordinált mun­kája, megfelelő arányú részt- vállalása révén lehetséges. Csongrády Béla Vízben és hóban fürdőzve, vidáman játszanak a téli állatkert sztárjai, a fókák, időnként kiugrattak a vízből, odaállnaka kerítés elé, de hiába, most ritkán van közönségük...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom