Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

1068. február 29., esQtörtöl? NÖG R 4 O í Jelentős községtejlesztés Páüztdn Úf lati ások, vízhálózat-bővítés, utcák rendesése Pásztón nagyarányú köz­ségfej lesztési munkába kezde­nek. A járási székhely már az elmúlt években is jelentősen fejlődött- Űj egészségügyi in­tézményt építettek, felújítot­ták a filmszínházat, építik az új művelődési otthont, ut­cákat hoztak rendbe, járdá­kat építettek. Legjelentősebb beruházásként tartják számon a községben eddig végrehaj­tott vízrendezést. Pásztó, mint a Mátra „kapuja”, idegenfor­galmi jellegének megfelelően fejlődik. Az idén folytatják a köz­ségben az építkezéseket- A jövő évre tervezték ugyan a 18 új lakás felépítését, de a község vezetősége kérte a fel­sőbb szerveket, hogy a laká­sok elkészítését engedélyezzék 1968 ban. Ezt a kérelmüket azzal indokolták, hogy az építkezés helyén szükséges bontásokhoz társadalmi mun­kát is biztosítanak, és a kite­lepített családoknak pedig megfelelő lakást adnak. Kéré­süket méltányolták. Pásztón az idén megkezdik a Baross Gábor utcában az új lakások építését. Négy régi épületet bontanak le. Az építkezésekre 2,5 millió forintot fordítanak. A községrendezés más fon­tos feladatokkal is jár. Töb­bek között a vízellátás biz­tosítására 1.7 kilométer víz­hálózatot építenek, amelyre 2 millió 300 ezer forintot költe­nek. Az új lakások mellé 140 köbméteres szennyvízderítőt készítenek, amelyre mintegy 150 ezer forintot fordítanak­Az idén kezdik meg a kö­zépiskola bővítését is. Már a jelenlegi formában nem tud­ják a diákokat megfelelő mó­don elhelyezni. A termek zsúfoltak. Ügy döntöttek, hogy az iskolát egyelőre négy tanteremmel bővítik. Most ké­szítik az építkezéshez szüksé­ges tervdokumentációt- Erre a feladatra 160 ezer forintot fordítanak. Az építkezési költ­séget a későbbiekben hatá­rozzák még. Folytatják az utcák felújí­tását is, amelynek keretében elsősorban portalanítják az úttestet, és ahol szükséges, új járdát építenek. Erre a célra is csaknem egymillió forin­tot fordítanak- Felújítják a Dózsa György utcát, a Hárs­fa utcát és a Kossuth utcát. A községi tanács a nagy feladatok végrehajtásának elő­segítésére kisgyűlések és egyéni beszélgetések kereté­ben tárgyalt a lakossággal a társadalmi munkáról. Az ed­digi felmérések szerint 700— 800 ezer forint értékű munkát ajánlottak fel. As íróasztal két oldalán Utóvizsgálatot indított a megyei NE6 a beadványok intézéséről Országos vizsgálat kereté­ben a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kétévVel ezelőtt vizsgálta a dolgozók beadványainak sorsát a taná­csoknál, a tanácsi szakigazga­tási szerveknél. Akkor meg­állapította. hogy több hiá­nyosság késlelteti az ügyinté­zést s hogy e miatt jogos a lakosság elégedetlensége. A né­pi ellenőrzés vizsgálata után a kormány 1966-ban a beadvá­nyok intézését gátló tényezők megszüntetésére határozatot hozott. Az utóvizsgálat célja', hogy felmérje a kormányhatá­rozat eredményeit, s hogy se­gítse az új intézkedések gya­korlati bevezetését. A népi ellenőrzés arra keres választ, hogy a szervezeti és hatásköri változások mi mó­don járulnak hozzá a dolgozók ügyeinek gyors és bürokrácia­mentes intézéséhez; milyen hogyan készültek fel az új ha­táskörök átvételére. Fontos annak tisztázása is, hogy a la­kosság tájékoztatását milyen intézkedések segítik, s hogyan szervezik a jogpropagandát. A beadványokat követő határo­zatok meghozatala előtt ter­mészetesen alaposan tisztázni kell a tényállást; — hogy eb­ben mennyire működnek köz­re a tanácstagok, az állandó és ideiglenes bizottságok, szintén megvizsgálja a megyei NEB. A hatósági bizonyítványok rendszerében bekövetkezett változás szintén lényeges té­mája a vizsgálatnak. Többek között ellenőrzik: nem kér­nék-e — az újabb szabályo­zás ellenére — igazolást olyan adatokról, amelyek megtalál­hatók a személyi igazolvány­ban. Ezeken kívül a népi el­lépésről lépésre kövessenek nyomon. így konkrétan meg­állapítható, milyen munkát végeznek az üggyel foglalko­zó dolgozók, tevékenységük­ből valóban eltűntek-e á bü rokratikus vonások. Hasznosnak ígérkezik annak vizsgálata is. vajon a beadvá­nyokat benyújtók magatartása nem okoz-e felesleges munkát az ügyintézőnek. Ellenőrzéseinkre a megyei tanácsnál, továbbá a járási, városi és községi tanácsoknál kerül sor. E napokban megye- szerte körülbelül száz népi el­lenőr keres választ a fentebb Ismertetett kérdésekre. A la­kosság most éppúgy segítheti a népi ellenőröket, mint két évvel ezelőtt: közli tapasztala­tait, s felhívja a népi ellenőr­zés figyelmét egy-egy ügy in­tézésénél észlelt hiányosságra. Évekkel ezelőtt Szécsényfel- faluboi elindult egy leány a középiskolába, tele vággyal, hogy tanítónő lehessen. Az élet másképpen alakította a sorsát. Elvégezte a középisko­lát. de az útja nem a kated­rára vezetett, hanem a ta­nácsházára. Adminisztrátor lett, és ezzel eljegyezte magát az államigazgatással. Éveken keresztül dolgozott ebben a beosztásban, s asszony lett, két gyermek édesanyja, ami­kor megüresedett a tanácstit­kári szék. — Nem gondoltam, hogy ilyen felelősségteljes munkát bíznak majd rám. Meg is le­pett .. • — idézi a titkárnő a múltat. A falusi emberek azonban másként gondolkodtak. Csőri Bertalanné a szemük láttára nőtt fel. Magukénak tartot­ták. bizalommal voltak irán­ta. Szerény, szolgálatkész- Miért, ne ' lehetne a tanács titkára? A hatvanas évek ele­jén megválasztották, s azóta is hűséggel szolgálja a falut­— Nem sajnálja, hogy fia­talkori vágya nem teljesült? Int, — hogy az már a múlté. Mondaná véleményét, de nyí­lik az ajtó. Egy asszony mo­solyog rá. — Ilonkám, intézd már e! embereket megbékíteni. Éve­ken keresztül folyt a vita két szomszéd között a közös udvarhatárért- Ö békítette ki őket. Nemrég két. fiatal szó- lalkozott össze. Mindketten makacsul ragaszkodtak, hogy a másik kezdeményezze a bé- ktilést- De egyik sem enge­dett. A tanácsházán bejelen­tették: válnak. Egy kis falu­ban ilyen elhatározás hamar közbeszéd lesz- A válással foglalkozott a falu. A titkárnő a bejelentésre nem emelt kifogást. csak egyetlen kérése volt. A felek együtt jelenjenek meg a ta­nácsházán. Ott ültek előtte haragos tekinteteket vetve egymásra. Megkérdezte tőlük: — Ki kezdeményezte a vá­lást? Az asszonyka csak felrán­totta a vállát, s a férj sem szólt. A titkárnő már tudta, ezt a házasságot meg lehet menteni- A fiatalok kibékül­tek. azóta is nagyon szépen élnek. De az élet a faluban is pro­dukál bonyolult eseteket. Egy idősebb, az élet alkonyát já­ró özvegyember választott magának nálánál tíz évvel fiatalabb élettársat- Az asz- szony a zárszámado közgyű­lésen jókedvű volt. táncolt. A férj emiatt megharagudott, és most válni akar — Majd még meglátjuk —• nevet a titkárnő. — Persze ne gondolja senki, hogy csak ilyen ügyekkel foglalkozunk. A község fejlesztése, a ren­deletek betartása, az iskola, a művelődési otthon, az egész­ségügy mind a tanács felada­ta. Tegyük hozzá, mindezt Cső­ri Bertalanné kifogástalanul ellátja- Egy kérdésünk azon­ban van hozzá: — Mint családanya, hogyan tölti be feladatát? — Egy asszonyt, bármi le­gyen hivatása, a családi élet melegíti fel legjobban Gon­dolhatja. két nagy gyerme­kem van. Klári fodrásznak készül, Péter pedig apia nyomdokain a mezőgazdasás­ba- Mennyi gond van velük. De ez a gond olyan jó... Ügyfelek érkeztek, a to­vábbiakban nincs idő a ma­gánügyre Bobál Gyula Csak a la líportái lóban izíik ? ezt az ügyet-. • A tanácstitkárnő tanulmá­nyozza az eléje tett papírt, géphez ül és ír. Még be sem fejezte, újabb kéréssel jönnek hozzá. — Nincs idő a múlton rá­gódni. Minek is- Ez is van olyan nevelő munka, mint a tanítóé. Csak éppen felnőt­tekkel kell foglalkozni, akik­től viszont sokat lehet tanul­ni is-.. — mondja­Hivatását szerető, az embe­reket hűséggel szolgáló asz- szony beszél a titkárnő sze­mélyében. A törékeny asz- szonyról nehezen lehet elhin­Szécsényben néhány hete nyílt meg az akasztói tszcs borkóstolója. Aki ért a bor­hoz, állítja, hogy jó, amit ott mérnek. Aki néz a sze­mével, láthatja, hogy a bor­kóstoló talponálló a szó leg­szorosabb értelmében. A ven­dégek rendelkezésére álló be­rendezése mindössze két polc meg egy asztal. Még fogas sincs, ahová legalább a kala­pot fel lehetne akasztani. A parányi, de vendégekkel gyak. ran teli helyiség akkor szel­lőzik, amikor valaki, aki már nem bírja a vastag füstöt, kitárja az ajtót. szórakozás színvonalas forrná. í<*. Többen mondták: kell ez a poharazó, lám, mennyire kedvelik az emberek. Ez az. amiben nem hihetek. Val­lom, hogy az emberek több­sége egyáltalán nem szereti, ha füst marja a szemét, nem szereti az álldogálást. Más. hogy a jó bor kedvéért elvi­seli az efféle kellemetlensé­get. Végső soron többről van szó. mint arról, hogy nyílt-e Szécsényben egy talponálló vagy sem. Arról van szó. hogy hatásköröket adtak le a fel­ügyeleti szervek; a tanácsok lenőrök olyan feladatot is kaptak, hogy egy-egy ügyet Lonsták László a megyei NEB elnökhelyettese ni, hogy magasra csapott in­dulatokat tud lecsillapítani, méretű áruértékesítés az ál­lami támogatás emelkedését eredményezte. Az ártámogatással az 1965. évi 9,2 millió forintról 11 mil­lió forint fölé emelkedett az állami segítség. Az abrakvá­sárlások következtében alkal­mazott pénzügyi szankció viszont néhány szövetkezetei kedvezőtlenül érintett. Elismerés illeti azokat a tsz-eket (Diósjenő, Nógrád, Tereske), amelyek a dotáció csökkentése ellenére tovább fejlődtek, erősödtek- Az a 11 termelőszövetkezet, amelyek­ben a dotáció mértéke nőtt, lehetőséghez jutott, hogy a kedvezőtlen adottságaiból adó­dó nehézségeit gyorsabb ütem­ben leküzdje. Jó szakvezetők A lehetőségek kihasználásá­ban, a fejlődés gyorsításában nagyobb szerep jut a termelő- szövetkezetek vezetésének. A velük szemben támasz­tott sokoldalú követelményt indokolja többek között a megnövekedett önállóság, és ezzel összefüggésben a kezde­ményezés nagyobb lehetősége. Példák bizonyítják, hogy ahol jó a szövetkezet vezetése, ott gyorsabb a fejlődés üteme. Az átgondolt tervek és az ezek alapján született döntések, a kormányintézkedésekből adó­dó lehetőségek jobb kihaszná­lását eredményezik. Ma már elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti gazdaságok döntő többségének élén hoz­záértő és nagy tapasztalatok­kal rendelkező vezetők állnak. A szövetkezeti tagság is jól látja, hogy a felkészült szak­ember a gazdaságoknak na­gyobb hozamokat, jobb ered­ményeket tud biztosítani. A járásban dolgozó agrár- szakemberek száma és kép­zettsége sokat javult: Végzettség 1964 1967 Agrármérnök 10 19 Felsőfokú techn. 9 Középfokú tecli. 30 48 Változott a vezetőségek és a tagság szemlélete is. Egyre jobban előtérbe került a kö­zös vagyon védelme, javult a munka szerinti elosztás, a munkafegyelem, erősödött a közgazdasági szemlélet- Szö­vetkezeteinkben mind erősebb a törekvés arra, hogy az egyes ágazatokat külön-külön is gazdaságossá tegyék, s meg­szüntessék a nem gazdaságos termékek előállítását. Mind jobban kidomborodik a nagy­üzemi jelleg. Ez érezteti ha­tását a munka termelékeny­ségében és a költségek ala­kulásában. A termelés értéké­nek növekedése szövetkezete­ink többségében meghaladja a költségek növekedését. A vezetés javulását mutatja az is, hogy szövetkezeteink ma már fokozott gondot fordíta­nak a gazdaságosságra. A jobb gazdálkodás és a ve­zetés minőségi javulása meg­teremtette a tagság és a veze­tés nagyobb összhangját is. A zárszámadások légköre azt mutatta, hogy a tagság egyet­ért a vezetőknek a jobb eredményekre, a gazdaságos­ságra való törekvésével. Változó !c«kör Pártszervezeteink a rohamos fejlődés során bebizonyítot­ták, hogy nemcsak a terme­lőszövetkezeti mozgalom lét­rehozásának, hanem megszi­lárdításának is élharcosai. Feladataikat változó körülmé­nyek között kellett végezniök, hiszen kezdetben egyszerűen a termelés, ma pedig a gaz­daságosabb, hatékonyabb ter­melés került előtérbe­A napi termelési feladatok támogatásán kívül a múlt év­ben pártszervezeteink minde­nekelőtt a fő kérdésekben se­gítették elő a közös gazdasá­gok erősödését­Kezdeményezői, élharcosai voltak a helyes vezetési elvek kialakításának, a hibák elleni küzdelemnek. Felléptek a kö­zös vagyon herdálói ellen. Se­gítették a vezetést a helyes fejlesztési irányok kimunká­lásában. Mozgósítottak a cél­kitűzések megvalósítására. Nem véletlen, hogy a jó, ered­ményesen dolgozó gazdasági vezetők messzemenően építet­tek a pártszervezetek kezde­ményezésére, útmutatásaira, támogatására. Közös érdekek őrei A javuló gazdasági eredmé­nyek, a jobb vezetés mellett a pártszervezetek nagymér­tékben részesei a jobb, az előnyösen változó munkafe­gyelem kialakításának- Fontos szerepet töltöttek be abban, hogy megnőtt a közös munka becsülete, s ébren tartották a bizalmat a közös gazdasá­gok iránt még akkor is, ami­kor gyengébbek voltak az eredmények­Pártszervezeteink sokat tet­tek a tsz-ekben a helyes poli­tikai és gazdasági szemlélet- meghonosításáért- Az új eljá­rások és módszerek beveze­tésén túl, a kommunisták tet­tek és tesznek legtöbbet a közgazdasági szemlélet kiala­kítása, az új irányítási rend­szer megvalósítása érdekében. A megnövekedett önállóság pártszervezeteink feladatát tovább növeli. A fejlesztési irányok kidolgozásán kívül, megnőtt a feladatuk a gazda­ság munkájának, a célok megvalósításának ellenőrzésé­ben is. Képviselniük kell mind a szövetkezeti tagság, mind az egész ország érdekét. A politikai légkör, a köz­gyűlések változó hangulata azt mutatja, hogy a termelő­szövetkezeti tagok bizalma a közös iránt egyre növekszik. Ma már a tsz-tagok szinte maradéktalanul érzik, és az eredményekből látják a szö­vetkezeti mozgalom erejét, si­kerét. Pártszervezeteink fel- világosító, kezdeményező, irá­nyító munkája nem volt hiá­bavaló- Egyre több idős és fiatal kéri felvételét a szö­vetkezetekbe­A szakemberek, amikor a mezőgazdaság fejlődését elem­zik, a hozamok növekedésé­ről, az általános gazdasági fejlődésről beszélnek. A me­zőgazdaság fejlődése kétség­telen gazdasági siker. Ha azonban a szövetkezeti pa­rasztság kialakulását, a szö­vetkezeti parasztok tudatá­nak, munkához való. viszo­nyának döntő változását néz­zük, akkor azt- mondhatjuk: ez elsősorban politikai győ­zelem, politikai siker mind­annyiunk számára. Devcslcs Miklós a rétsági járási pártbizottság első titkára Szükség van-e efféle tal­ponállóra? Megfontolt embertől hatot­tuk a véleményt, hogy szíve­sen be-betérnek oda a jó bor kedvelői, s hogy a földmü- vesszövetkezet magára vessen, amiért jobb minőségű borral nem tudja magához édesgetni a vendégeket. Ügy igaz ez. amint leírtuk, de... De az is igaz, hogy a koccintóba férfiember aligha invitálja be feleségét, leányát, míg fehér asztal mellett szívesen tölt a poharukba. A miértre egy­szerű a válasz: a kultúrálat­lan helyiségben történő poha­razás minden, csak nem a Ki, hol a „Szivárvány” presszóban tör­tént. Zsúfolásig telt a helyiség. Az emberek bé­késen beszélget­tek, fogyasztottak. Ebben a hangu­latban mindenkit megdermesztett, amikor kivágó­dott az ajtó, és egy férfi még jó­formán be sem lépett amikor nagy hangon íg.v kiáltott a fel­szolgálóknak: — Ecv kávét, de ne moslékot! Szóváltás a ká­véfőzőnővel, aki védekezett. — Itt nem mos­lékot adnak, ha­nem kávét. az emberek ízlését nemcsak szóval, filmmel, betűvel, tévé­vel lehet és kell nevelni, ha­nem környezettel is. Ugyan­akkor: aki beleszokik a tal­ponállók légkörébe, as ké­sőbb nehezen kedveli meg a korunkhoz illő vendéglők at­moszféráját. Országos törekvés a vendéglátás nívójának eme­lése. Lám. milyen csinos a rétsági borkóstoló. Ha egy tsz vagy tszcs poharanként akar­ja kimérni borát, ám tegye. De reméljük, a jövőben csalt úgy kap erre engedélyt. ha vállalja a színvonalas környe­zet megteremtésének terheit is. — b z. — vagdosson? A vendég ismét nagy nangon: — Ne beszél­jen, mert magá­hoz vágom ezt a ponarat. — Vagdosson otthon dp ne itt ... Ha kifogása van, a panasz­könyv a helyén .. A szóváltás egy­re jobban eldur­vult, és megbot­ránkoztatta e vendégeket. Fölösleges rész­letezni a íeileme nyékét. Csúnva magatartás. Sen­kinek sincs joga ennvire elragad­tatni masát, A vendég. a pénzéért elvárhat­ja az udvarias, kifogástalan ki­szolgálást. a ló minőségű árut. De sertege’.m a kiszolgálókat csak azért, mert azok a pult má­sik oldalán van­nak. . ? A kifo­gások elintézésé­nek törvényes ke­reteket biztosítót, tak. A. panasz­könyv, a vállalat vezetősége, a fel­ügyelőség min­denkinek rendel­kezésére áll. Ez az útja választ­ható a hibák or­voslásának. Nem pedig a kiszolgá­lók durva, em­bertelen sértege­tése. Ebből senki sem kér ... — B —

Next

/
Oldalképek
Tartalom