Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

2 NOG R A D 1968. február 29., csütörtök Tes í v e r §kí rí ok U v p v I «cl ölnek rcl«K<»lstlslM<ii a konzultatív találkozón (Folytatás az 1. oldalról.) vételével. kell építeni. Az egységnek nem feltétele az összes párt nézetazonossága valamennyi kérdésben. A né­zetek internacionalista szel­lemben végzett összevetésé­nek közös álláspont kidolgo­zását kell eredményeznie­A Lengyel Egyesült Mun­káspárt delegációjának az a véleménye, hogy bizottságot kell létrehozni a tanácskozás munkájának szervezeti előké­szítésért, amelyben a jelen találkozón részt vevő vala­mennyi párt képviselője részt venne. A bizottság ugyanak­kor nyitva lenne minden olyan párt számára, amely különböző elképzelések miatt nem vesz részt a budapesti találkozón. Max Schäfer, a Német Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja: A Német Kommunista Párt küldöttségének szónoka szót emelt a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozásának minél korábbi időpontban, talán ez év no­vemberében Moszkvában tör­ténő összehívása mellett. Rámutatott, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ural­kodó körei beilleszkedtek az amerikai imperialisták egész világra kiterjedő stratégiájá­ba; hogy az NSZK-ban újra felemeli a fejét a nácizmus; hogy az NSZK a nyugatné­met nagytőke revansista po­litikája alapján továbbra is Európa békéjének lesfőbb megbontója, és a feszültség envhülésének akadálya­Kifejezésre juttatta annak szükségességét, hogy a marxis­ta-leninista pártok elemez­zék a helyzetet, pontosan ha­tározzák meg az imperializ­mus elleni harcuk stratégiá­ját és taktikáját, vélemény- cserét folytassanak különböző közös akciókról és megálla­podjanak azok megvalósításá­ban. M. A. Szuszlov, » Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: Az SZKP képviselője jóleső érzéssel állapította meg a kon­zultatív tanácskozás résztve­vőinek széles körű nézetazonos­ságát a fő kérdésben: a kom­munista mozgalom egységére való törekvésben, valamennyi szocialista és demokratikus erőnek az imperializmus el­leni harcra történő egyesítésé­ben Hangsúlyozta a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet nép tántoríthatatlan elszántságát, hogy minden szükséges segítséget megad & testvéri vietnami népnek, amely szent ügyet szolgál, amikor saját földjének gaz­dája akar lenni. M. A. Szuszlov síkraszállt a kommunista és munkáspár­tok újabb nemzetközi tanács­kozása összehívásáért 1968 no­vemberében vagy decemberé­ben. A tanácskozás vitassa meg valamennyi kommunista és antiimperialista erő ösz­szefogásának kérdését a mun­kásosztály. a béke és a szo­cializmus érdekében. A tanácskozás előkészítése céljából a budapesti konzulta­tív találkozón bizottságot kell létrehozni. Ugyanakkor lehe­tőséget kell nyújtani minden kommunista pártnak, a talál­kozón képviselt pártoknak épp úgy. mint az összes többi pártnak, hogy részt vehessen a tanácskozáson, illetve annak előkészítésében. M. A. Szusz­lov hangsúlyozta a Szovjet­unió Kommunista Pártjának mély meggyőződését, hogv kö­zös erővel, a teljes kollekti­vitás és egyeniogúság alap­ján biztosítani lehet a kom­munista és munkáspártok ta­nácskozásán alt előkészítését és sikeres lebonyolítását. Oscar Asludillo, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárhely eüese: A Chilei Kommunista Párt képviselője olyan értelemben foglalt állást, hogy a kommu­nista pártok konferenciáját az év végéig össze kell hív­ni és meg kell tartani. A Chilei Kommunista Párt úgy véli, hogy ezen a kon­ferencián minden kommunis­ta párt részt vehet, beleért­ve azokat is, amelyek nem vettek részt a budapesti kon­zultatív találkozón. A konfe­rencia fő jelszava legyen a kommunista mozgalom egysé­gének megszilárdítása, továb­bá e mozgalom akcióegysége minden más forradalmi erő­vel, az imperializmus elleni harcban. Rámutatott arra, hogy a kommunista pártok akcióegy­ségének azon az alapon kell létrejönnie, hogy minden egyes párt esetében tekintetbe ve­szik a sajátos helyzetet és az ebből adódó feladatok külön­bözőségét. Az akcióegységnek legyen alapja minden egyes párt füaeetlensége. a sajátos nemzefi feladatok harmonikus egvsége a proletár intemicio- nalizmusból fakadó feladatok­kal Hangsúlyozta hogv a chilei kommunisták minden tőlük telhetőt hajlandók megtenni. hogy erősödjék a kommunista pártok akcióegysége az im­perializmus elleni harcban. Paul Niculescu-Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára: Abból kiindulva, hogy a törekvések a kommunista pár­tok közötti viszony megjavítá­sára irányulnak, a Román Kommunista Párt küldöttsége hangsúlyozta a budapesti ta­lálkozó konzultatív jellegét. A vélemények cseréjének ugyan­is az a szerepe, hogy meg­egyezésekhez vezessen ame­lyeket később az illető pár­tokhoz kell eljuttatni jóvá­hagyásra. Megmutatkozott, hogy a Román Kommunista Párt síkraszáll olyan konfe­rencia mellett., amely az egy­séget szolgálja, szót emel ki­vétel nélkül valamennyi kom­munista párt részvétele felté­teleinek megteremtése mellett, felkutatva más antiimperialis­ta erők részvételének formáit is. A konferencia napirendjét korlátozni kell az imperialis- taellenes harc konkrét prob­lémáira. anélkül, hogv a ta­nácskozás programszerű doku­mentumokat fogadna el vagy a jelenlevők, vagy a jelen nem levő pártok tevékenysé­gét bármilyen módon vitat­ná vagy bírálná. A Román Kommunista Párt azt javasolja, hogy a konfe­rencia további előkészítésével kapcsolatos problémákat egy jövőben tartandó konzultatív találkozón vitassák meg. Az a találkozó vizsgálhatná meg a jövőben a konferencia idő­pontját is. Az egész előké­szítő tevékenységet a kommu­nista pártok közötti viszony normáinak szigorú figyelembe­vétele alapján kell végezni. Szerdán reggel folytatta munkáját a kommunista és munkáspártok budapesti kon­zultatív találkozója. Előtérben Kádár János beszéde jugoszláv sa/tóvélemeny az értekezletről BELGRAD A jugoszláv sajtó nagy ter­jedelemben foglalkozik a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív értekez­letével — a televízió és a ju­goszláv rádióállomások rend­szeresen közük a konzultatív értekezlet legfrisebb híreit. A lapok érdeklődésének előteré­ben Kádár János megnyitóbe­széde áll. A belgrádi Polityka aláhúzza, hogy Kádár János kiemelte: az imperialistaelle­nes front kialakításában a leg­következetesebb harcosok a kommunisták. A kommunista pártok közötti kapcsolatokat Kádár János úgy tekinti, hogy azoknak a demokrácia elveire és valamennyi résztvevő füg­getlenségének tiszteletére kell épülnie. A Tanjug budapesti tudósítója megjegyzéseket fűz az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának beszédéhez és hangoztatja, a magyar fővárosban dolgozó külföldi tudósítók úgy ítélik meg, ez a beszéd következetesen tük­rözi a kommunista pártok nagy nemzetközi tanácskozá­sa szükségességének eszméjét A tanácskozás résztvevőinek tiszteletére vacsora az Országházban Fogadás a Magyar Sajtó Házában A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnökségé­nek elnöksége szerdán este a Magyar Sajtó Házában foga­dást adott a kommunista és munkáspártok konzultatív ta­lálkozója alkalmából Buda­pesten tartózkodó külföldi új­ságírók, rádió-, televízió- és fotóriporterek tiszteletére. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán este az Országház Go­belin-termében vacsorát adott a kommunista és munkáspár­tok konzultatív találkozója alkalmából Budapesten tartóz­kodó testvérpártok elnökei, főtitkárai és első titkárai tisz­teletére. A vacsorán részt vettek: Gus Hall, az Amerikai Egye­sült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Jorge Kolle Cueto, a Bolíviai Kom­munista Párt első titkára, Luis Carlos Prestes, a Brazil Kom­munista Párt főtitkára, dr. S. A. Wickremasin.ghe, a Ceylo­ni Kommunista Párt elnöke, E. Papaioannou, ,a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkára, Andrew Bair, Észak-lrország Kommunista Pártjának elnöke, Kosztasz Kolijánnisz, a Görög Kommu­nista Párt főtitkára, G. A. Dange, az Indiai Kommunista Párt elnöke, Einar Olgeirsson, az Izlandi Szocialista Egység­párt elnöke, Fuad Nassar, a Jordániái Kommunista Párt főtitkára, William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt fő­titkára. Nicolas Chaoui, a Li­banoni Kommunista Párt fő­titkára, Pabio Rivas, a Nica­raguái Szocialista Párt Végre­hajtó Bizottságának első titká­ra, Ruben Dario Souza, a Pa­namai Néppárt főtitkára, Paul Verges a Réunioni Kommu­nista Párt főtitkára, Edgár Woog, a Svájci Munkapárt fő­titkára, Khaled Bagdas, a Szí­riái Kommunista Párt főtitká­ra, Jakub Demir, a Török Kommunista Párt első titkára. A vacsorán magyar részről jelen volt Fock Jenő, a* MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Komó­csin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Partizántámadások Saigon és Bien iioa eilen A dél-vietnami hazafias erők fegyveres alakulatai szerdán rakétákkal és aknavetőkkel tá­madták Saigon katonai cél­pontjait, a Tan Son Nhut lé­gitámaszpontot és Bien Hoa térségét. A partizántámadások fő ere­je a Bien Hoa-i támaszpont el­len irányult. Itt tizenöt ellen­séges katona vesztette életét, köztük 12 amerikai. Az anya­gi károk súlyosak. Az első je­lentések szerint legalább két U—2-es repülőgép megsemmi­sült. A partizánok Bien Hoa tér­ségében aknavetőkkel lőtték az egyik dél-vietnami zsoldos ezredet. A hazafias erők fel­gyújtották a Bien Hoa-i kato­nai tábor több épületét. Bien Hoa és Saigon között a szabadságharcosok rakétatűz alá vették egy katonai akadé­miát. Az akadémia épülete megsérült. Ugyancsak rakéta- és akna­tűz alá került a Saigon pe­remkerületeiben levő Newport kikötő. A partizánok a kikötő raktárhelyiségeit lőtték. Szerdára virradó éjszaka 123 milliméteres rakétalövedékek robbantak a Saigon mellett le­vő Tan Son Nhut légitámasz­ponton. Az amerikai repülőgépek szerdán reggel három napon belül másodízben bombázták Haiphong teherpályaudvarát és a Dang Hoi repülőteret is A New York Times szerdai vezércikkében felszólítja az Egyesült Államok kormányát, ne teljesítse a vietnami hábo­rú kiszélesítésére vonatkozó követeléseket és tegye próbá­ra az U Thant főtitkár által továbbított békejavaslatokat. A lap szerint ma már vilá­gos, hogy a katonai eszkalá­ció politikája semmissé tette a szabad és biztonságos Dél- Vietnam megteremtéséhez fű­zött amerikai reményeket. & Évente húszmillió forint A rétsági járás mezőgazdaságának fejlődése ü rádió és a iv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Armadia. — 8.30: Kedvelt régi melódiák. — 9.34: Egy új tudományág: a mo­lekuláris biológia. (isin.) — 10.10: Barokk muzsika. — 11.00: A nevető. — 11.09: zenés est négy tételben. — 12.15: Verbunkosok, népdalok, népi táncok. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: A budapesti színházak mű­sora. — 13.08: Februári kiinyvújdonságok. — 13.33: Ko­dály-kórusok. — 13.48: Törvénykönyv. — 14.03: Könnyű­zene Kerekes János müveiből. — 14.30: Versenymüvek. — 15.40: Búcsúzik a tanyavilág. — 10.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Operabarátoknak. — 17.55: Mikrofórum. — 18.10: Nótacsokor. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. — Kb.: 22.21: Musica Hungarica. VIII. Erkel opera­zenéje — 22.48: Egyedül. — 23.01: Kovács Árpád népi zenekara játszik. — 23.27: Zenekari dalok. — 0.10: Le­gyen az öné. PETŐFI RADIO: 10.00: Száz cifra ködmön. — 11.25: Nagy költők megzenésített versei, Goethe. — 11.44: Da­loló nagyvilág. — 12.13: Zenekari muzsika. — 13.00: Rejtő­ivé» MaugHk — és más érdekességek. — 13.27: Moha bácsi, a törpe. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettő­től — hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: A Magyar Rádió II. zongoraversenye. — Kb.i 20.34: A Noszty-fiú esete Tóth Marival IV. rész. — Kb. 21.31: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara látszik. Farkas Ilonka énekel. — 22.05: Hangversenynaptár. — 22.20: Alkotóműhelyben. — 22.35: A Stúdió 11 slágeregy­veleget játszik. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.00-11.30: IskOla-TV. — 14..1U —10.35: Iskola-TV. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hí­rek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.10: Tes­sék kérdezni, a nyelvész válaszol. — 18.30: Telesport. — 18.50: Kapcsoljuk ... — 19.25: Esti mese. — 19.40: Em­lékmüsor a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 120. évfordulójára. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: A nagy pénz. Magyarul beszélő angol film. — 21.40: Zenei figyelő. A TV zenei újságja. — 22.25: TV-Híradó. — 2. ki­adás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.00: Műszaki fórum. — 17.30: Táncdalénekesek II. elődöntője. — 19.00: TV-Híradó. — 21.15: Műkorcsolya VB közvetítése. Az utóbbi években, a párt- határozatok és a kormány­rendeletek hatására megte­remtődtek a mezőgazdaság gyorsabb fejlődésének feltéte­lei. A legjelentősebb hatást a felvásárlási árak emelése, a hitelterhek jelentős részének törlése és az új nyugdíjtör­vény eredményezték. A ked­vezőbb feltételeknek, a na­gyobb önállóság kihasználásá­nak, a termelőszövetkezetek általános fejlődésének lehe­tünk tanúi a rétsági járásban is. Növekvő árutermelés Legjobban az árutermelés növekedése mutatja közös gazdaságaink fejlődését. A rétsági járásban 1965-ben csaknem 52, 1966-ban csak­nem 75 és 1967-ben már 92 millió forint volt a tsz-ek ár­bevétele- Az évi húszmillió forintos emelkedés a tsz-ek figyelemre méltó fejlődését tükrözi. Egyre nagyobb az export- termék aránya- A legnagyobb az előrelépés az exportra al­kalmas hízó állatok értékesí­tésénél. Az áruértékesítés előnyös változása kedvezően hatott a közös gazdaságok pénzügyi helyzetére. A termelőszövet­kezetek ..MNB-egyszámlán:’ levő pénzeszközei az 1966-os bázishoz képest egy esztendő alatt 185 százalékra növeked­tek. Ez éreztette hatását a zárszámadásoknál is. Jelentő­sen emelkedett a termelőszö­vetkezeti tagok közösből szár­mazó jövedelme, ugyanakkor a szövetkezetek többségében lehetőség nyílt megfelelő tar­talékok képzésére. A szövet­kezetek fejlődése azonban nem egyenletes. Kiemelkedik a tolmácsi Szabadság Tsz- Az 1412 hol­don gazdálkodó gazdaság' árbevétele az 1965- évi nem egészen 2,9 millió forintról 1967-re 7,5 millió forint fölé emelkedett, és a tartalék megközelíti a kétmil­lió forintot Hasonló jó ered­ményt ért el a diósjenői Új Barázda Tsz. amely a 3321 holdnyi közös területen az árbevételt az 1965, évi 5,7 millió forintról 1967-re 11 mil­lió forint fölé emelte. Ez a szövetkezet is mintegy két­millió forint tartalékkal ren­delkezik. A 'múlt évben jelentős si­kert ért el a kétbodonyi, a nógrádi, a tereskei, a szende­helyi, a berkenyéi termelőszö­vetkezet is, amelyek korábban a járás leggyengébb közös gazdaságai közé tartoztak. \ hozamok alakulása Szövetkezeteink fejlődését még jobban bizonyítja, a ho­zamok emelkedése. Gyarapo­dott a nagyhozamú növény­fajták vetésterülete, aszerves- trágya-utánpótlás mértéke és a műtrágya-felhasználás. Az agrotechnikában igyekeztek a technológiai előírásokat be­tartani­A legfontosabb növényféle­ségek átlagtermésének alaku­lása a rétsági járásban: Megnevezés 1965 1966 1967 Őszi búza 11»? Q 10,2 q 12,9 q őszi árpa 10.4 „ 11 12,5 „ tavaszi árpa 10,1 „ 8,1 „ 9,7 „ cukorrépa 107,9 „ 194,1 „ 154,9 „ Néhány termelőszövetkezet­nél kiemelkedő a hozam: bú­zából például a szátoki Arany­kalász Tsz-ben 19,8, a rétsá­gi Búzakalász Tsz-ben pedig 16,3 mázsa termett holdan­ként. ami az országos átlagot is jelentősen meghaladja. Pe­dig a járás természeti adott­ságai rendkívül kedvezőtle­nek­Az állattenyésztésben is je­lentős az előrehaladás, külö­nösen a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés, valamint a hizlalás tei’én. Az egy tehén­re jutó évi tejhozam 1965—67 között járási átlagban 352 literrel nőtt. Az összes érté­kesített tel mennyisége az 1965 évi húszezerről 1967-re 27 ezer hektoliter fölé emel­kedett. Kiemelkedő eredmények: Tsz-ek 1965 1967 Tolmács 2 522 3 no Diósjenő 1 797 2 728 Nőtincs 1 754 2 674 Országosan jó eredményt ért el a nógrádsápi Vörös Csil­lag Tsz a csibehús előállításá­nál: egy kiló húshoz a takar­mányfelhasználás 2,7 kilo­gramm. Nem lehet azonban elhall­gatni azt sem, hogy a hoza­mok növelésében találhatók a legnagyobb tartalékok. Né­hány tsz-nek még igen sok a tennivalója­Állauii seuifse« A tavaly bevezetett árkie­gészítő dotációs rendszer ked­vezően segítette a gyenge ter­melőszövetkezetek erősödését. Az áttérés ösztönzőleg hatott a termelésre és az áruértéke­sítésre is- A gazdaságok ter­melése és az ország igényei jobban összhangba kerültek. Az áttérés a járás 20 szövet­kezete közül tizenegynél a dotáció növekedését jelentet­te. hét szövetkezetnél csök­kent a támogatás, a többi nem részesült ártámogatás­ban. A támogatás fokozta az árutermelést, és fordítva: a növekvő termelés, a nagyobb \

Next

/
Oldalképek
Tartalom