Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV EVF 50 SZÁM ARA 71) FILLÉR 1968 FEBRUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Évente húszmillió forint (2—3 oldal) Hűséggel a faluért <3 oldal) Nógrád vendége volt Ambrus Ryri (4. oldal) Eredményekben gazdag négy év Megtartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront Salgótarjánt járási Bizottsága Meghatározó tendencia s törekvés az egységre Tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében Czene József, a járási tanács vb elnökhelyettesének elnök­letével megtartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront Salgótarjáni járási Bizottsága- A négyéves munkáról szóló elnökségi beszámolót Kazinczi Pál, a népfront járási bizott­ságának titkára terjesztette elő. Az elnökségi beszámoló megállapította: a salgótarjá­ni járásban gazdag volt ered­ményekben az elmúlt négy év. A községi és járási népfront­bizottság tagjai segítették a tervek megvalósítását, s a munkára mozgósítani tudta a hazafias érzésű dolgozók nagy többségét. Szorosabbá vált az együttműködés a tanácsokkal, a tömegszervekkel, s mozgal­makkal. A munkakapcsolat megteremtése és a jó koordi­nálás következtében az elmúlt négy évben a mozgalom mun­kája fejlődött, kialakultak a népfrontbizottságok működésé­nek konkrét területei. A tanácsok tevékenységét, segítő munka fő területe a községpolitikai tervek kiala­kításában és megvalósításában jelentkezett. A társadalmi ösz- szefogás eredménye, hogy míg 1966-ban az egy főre ju­tó társadalmi munka értéke 45.70 forint volt a salgótar­jáni járásban, addig tavaly ez az összeg meghaladta a 137 forintot Az összes társadalmi munka értéke az 1966. évi 2,7 millió forinttal szemben az elmúlt évben 8,3 millió forint­ra növekedett. Kiemelkedő volt a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére a tanács­csal közösen szervezett társa­dalmi munka, amelyben egy­szerre nyolcezer ember vett részt és több mint három- százezer forint értékű közhasz­nú munkát végeztek. Járási szinten kiemelkedik Karancs- keszi, Somoskőújfalu és Mát- rsmindszent, ahol az egy főre jutó társadalmi munka érté­ke 600, illetve 529 forint volt. A beszámoló megállapítot­ta: a népfrontbizottságok tag­jai a tanácsok végrehajtó bi­zottságaiban, választókerületi bizottságokban segítik a ta­nácstagok és az országgyűlési képviselők munkáját. Szerve­zik a lakosságot a tanácsok határozatainak végrehajtására, a községpolitikai tervek meg­valósítására. A gazdaságpolitikai tevé­kenység során elsősorban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben tudtak előbbre lep. ni. A népfrontaktivisták a gaz­daságvezetőkkel közösen szer­vezték a gazdaságok szocia­lista brigádmozgalmát, ami­nek eredménye, hogy a já­rás területén már 35 bri­gádban, 452 dolgozó küzd a megtisztelő cím megtartásáért. A mozgalom segítette a falun élő dolgozók tudatfor­málását is, hiszen a brigá­dokban tevékenykedők már szocialista módon élnek, dol­goznak és tanulnak. Az elnökségi beszámoló kü- lön-külön foglalkozott a tár­sadalmi és tömegszervezetek­kel való együttműködéssel. Megállapította: az újabb ered­mények eléréséhez ezt a te­vékenységet tovább kell fo­kozni. Az együttműködés ered­ménye, hogy a salgótarjáni járásban minden évben si­keresen szervezték meg a ta­vaszi békehónapokat. Több községben rendeztek magyar— szovjet baráti találkozókat, s a szovjet vendégeket nagy szeretettel fogadták a falvak lakói. A találkozók a leg- őszintébb, baráti légkörben zajlottak le. Számos község lakói találkoztak a szabad­ságáért harcoló hős vietnami nép küldötteivel is, s kife­jezték irántuk szolidaritásu­kat. Az elmúlt négy évben lengyel, német és bolgár dele­gációk is jártak a salgótar­jáni járásban. A beszámoló, az írásban kiküldött munkaprogram és munkaterv feletti vitában több küldött részt vett. Felszólalt az alakuló üi<%en Ozsvárt Fe­renc, az MSZMP salgótarjáni járási bizottságának első tit­kára is. Az újjáalakult 63 tagú já­rási bizottság ezután meg­választotta a 15 tagú elnök­séget. A Hazafias Népfront Salgótarjáni járási Bizottsá­gának elnöke ismét Varpa József, titkára pedig Kazinczi Pál lett. Űj kezdeményezések a tanácsoknál Á tanácsok végrehajtó bi­zottságainak nagyobbik része sok jó kezdeményezéssel, hasznos újítással járult hozzá a lakosság ügyes-bajos dolgai­nak gyorsabb elintézéséhez, — állapította meg a Minisz­tertanács Tanácsszervek Osz­tálya. A félfogadás rendjének korszerűsítésére, a hatósági munka javítására hozott kor­mányhatározat óta eltelt idő­szakban több városi tanácsnál úgynevezett eligazító irodát szerveztek. Az itt dolgozók felvilágosítják a hozzájuk fordulókat, hogy egy-egy ügy­ben melyik szerv az illetékes, és miiven iratok beszerzésére vagy eljárásra van szükség kérelmük előterjesztéséhez. Ezzé1 egyidejűleg az eddigi­nél is általánosabbá vált az a gyakorlat, hogy soron kívül fogadják a választóik érdeké­ben fáradozó országgyűlési képviselőket és tanácstagokat, s javaslataikat, kérelmeiket is nyomban napirendre tűzik. Az eddigi tapasztalatokról valamennyi tanács végrehajtó bizottságának elnökét tájékoz­tatták. Ajánlatos, hogy vala­mennyi megyei tanácsnál, va­lamint a nagyobb városok­ban és kerületekben eligazító irodát állítsanak fel. Azt is megkívánják a vég­rehajtó bizottságok vezetőitől, hogy minden területen meg­bízható tájékoztatást adjanak a lakosságnak a magasabb szintű tanácsok félfoga­dásának időpontjáról, rendjé­ről. Ezzel egyidejűleg szorgal­mazzák, hogy olyan ipari és bányavárosokban, ahol a mun­kások több műszakban dol­goznak, a hét egyes napjain hivatalos idő után is ügyele­ti szolgálatot tartsanak fenn­Testvérpártól! képviselőinek felszólalásai a konzultatív találkozón A kommunista és munkáspártok konzultatív találko­zójának keddi tanácskozásán Gus Hali, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Fer­nando Nadra, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Claude Jones, Ausztrália Kommu­nista Pártjának alelnöke és Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára elnökölt. Felszólaltak: lyeket a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak elemeznie kell. Pieter Keuneman, a Ceyloni Kommunista Párt főtitkára: Santiago Alvarez, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának tagja: A Spanyol Kommunista Párt képviselője aláhúzta a kom­munista és munkáspártok megfelelően előkészített nem­zetközi értekezlete összehívá­sának szükségességét. Az értekezlet célja lényegé­ben az imperializmus elleni harc, valamint hozzájárulás a nemzetközi kommunista moz­galom internacionalista alapo­kon nyugvó egységének hely­reállításához és megerősítésé­hez. A Spanyol Kommunista Párt kizártnak tartja, hogy az értekezlet szándéka valamely kommunista párt elítélése, vagy „kiközösítése” lehessen. Kifejezésre juttatta azt az elképzelést, hogy az új érte­kezletet nem kellene mechani­kusan kapcsolni az előbbiek­hez, hogy a tanácskozásra szükséges meghívni kivétel nélkül minden kommunista és munkáspártot, törekedve ar­ra, hogy azon mindannyian részt vegyenek, vagy valami­lyen formában kapcsolódja­nak a tanácskozás feladatai­hoz. Az értekezlet megtartását azonban nem kell valamennyi párt jelenlétéhez kötni. Az értekezletet ésszerű ha­táridőn belül, szabad, demok­ratikus vita alapján kell meg­tartani. El kell érni a tanács­kozás alapvető célját, az im­perializmus elleni harcban va­ló egység megerősítését. Számunkra a kommunista egység kérdése nem elvont, vagy akadémikus vita. Úgy érezzük, jogunk és kö­telességünk elvárni a testvér­pártokban tevékenykedő elv­társainktól, hogy a legsürgő­sebben hozzák létre a leghaté­konyabb egységet. Támogatjuk a kommunista és munkáspártok világérte­kezletének gondolatát, ame­lyet Moszkvában 1968 végéig kell megrendezni- Hívjanak meg minden pártot, amely részt vett az 1960-as tanács­kozáson. Ennek a konzulta­tív találkozónak a feladata eldönteni azt is, milyen to­vábbi pártokat kell még meg­hívni. Elias Munoz, az Ecuadori Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: Az ecuadori küldött felszó­lalásában javasolta állandó koordinációs bizottság létre­hozását azzal a feladattal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a kummunista és munkáspártok III. világér­tekezletének megrendezésére. A tanácskozásra 1968-ban Moszkvában kerüljön sor. Javasolta, hogy az értekez­let az 1957-es és 1960-as nyi­latkozatok megerősítése mel­lett fogadjon el speciális do­kumentumokat azokról a leg­A ceyloni küldött pártja ne­vében köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkás­pártnak a konzultatív talál­kozó előkészítéséért. Elmond­ta, hogy a testvérpártok nagy többségének pozitív állásfog­lalása a találkozóval kapcso­latban örvendetes tény volt, és azt mutatta, hogy az anti- imperialista harcban az ak­cióegység megteremtésére irá­nyuló törekvés a nemzetközi kommunista mozgalom ural­kodó, erősödő és meghatáro­zó tendenciája- Azt is meg­mutatta ez az állásfoglalás, hogy megértek a testvérpár- tok új világértekezlete meg­rendezésének feltételei, ame­lyeknek eleget kell tenni. Megállapította, hogy több testvérpárt — bár nem tud­ta elküldeni képviselőit a. ta­lálkozóra — szintén támogat­ta azt és hangsúlyozta az egység szükségességét. A továbbiakban kijelentet­te: a Ceyloni Kommunista Párt, mint az egyik ázsiai kommunista párt, mélysége­sen átérzi az egység fontos­ságát. Ázsia az a földrész, ahol az amerikai imperialisták ag­ressziót követtek el. A test­vérpártok nézeteltéréseinek következményei mégis éppen Ázsiában váltak igen komo­lyakká. Az egység hiánya az imperializmust az agresszió további fokozására bátorítot­ta, ugyanakkor Ázsia haladó erőit megakadályozta abban, hogy az antiimperialista harcban újabb kezdeményező­A Ceyloni Kommunista Párt véleménye szerint újabb nemzetközi tanácskozást kell összehívni 1968 végéig. A ta­nácskozás színhelye Moszkva legyen- A tanácskozásra meg kell hívni az összes kommu­nista és munkáspártot. A ta­nácskozás előkészítését úgy kell irányítani, hogy a ké­sőbbiek folyamán abba azok a testvérpártok is bekapcso­lódhassanak, amelyek nem vettek részt, vagy nem tud­tak részt venni a konzultatív találkozón. Végül vázlatosan ismertette a ceyloni kommu­nistáknak az említett nemzet­közi konferencia napirendjé­re vonatkozó javaslatait is. Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: A Lengyel Egyesült Mun­káspárt képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozását még ez év végén, vagy 1969 januárjában hívják össze. Ilven tanácskozás szük­ségességét alátámasztja a kommunista mozgalom inter­nacionalista jellege ás a je­lenlegi nemzetközi helyzet, amelyet az imperialista erőle fokozódó agresszivitása jelle­mez- A néptömegek felsza­badító mozgalma ellen irá­nyuló imperialista interven­cióval folytatott harcnak kell a tanácskozás figyelmének középpontjában állnia.. A tanácskozásnak ki kell dolgoznia a kommunista mozgalom egységének új alap­jait, a mozgalom jelenlegi fejlődési szakaszának megfe­lelően. Ezt az egységet a meg­levő eltérések, illetve véle­ménykülönbségek figyelembe­A későbbiek folyamán kez­deményezni lehetne valameny- nyi imperialistaellenes erő vi lágkonf eren ciá ját. Végezetül a spanyol kom­munisták teljes támoga:ásáról biztosította a vietnami nép hősi harcát. A Dél-afrikai Kommunista Párt képviselője A Dél-afrikai Kommunista Párt képviselője nyilatkozatot terjesztett elő. Kijelentette: A nemzetközi imperializmus, legfőképpen az USA bűnös kormánya áz agresszió és az ellenforradalom globális stra­tégiáját követi. Soha nem lá­tott barbár háborút folytatnak Dél- és Észak-Vietnam hősi, legyőzhetetlen népe ellen. Az emberiséget az elképzelhető legborzalmasabb világháború állandó veszélyével fenyegetik. A Dél-afrikai Kommunista Párt kulcsfontosságú frontsza­kaszokon vívja harcát. A nem zetközi imperializmus támoga tását élvező fasiszta fajüldöző rezsim elleni harc Afrika jö­vője és a világbéke megőrzése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. fontosabb problémáiéról, ame- seket tegyenek. (Folytatás a 2. oldalon) A kommunista és munkáspártok konzultatív találkozójának sajtóközpontjába;!, a Magyar Sajtó Házában, Max Schäfer, a Német Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja újságírókkal beszélget

Next

/
Oldalképek
Tartalom