Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
!0 N OtS R A 1? 1968. február 25.. vasárnap A le»naoyobb magyar kenyér Akár volt, akár hiányzott, megbecsült portéka volt a regi magyarok kenyere. A magyar módra készített kenyeret — a pane ongaresca-t — nemcsak a nép, az udvar kedvelte, megkedvelték azt az idekerült külföldiek is. A legnagyobb magyar ke. nyér dicsőségét sem magyar ember, hanem Evlija Cselebi, a földünkön is járt török világutazó énekelte meg• Az 1663. évi török hadjárat után a török sereget — fövezírtől közkatonáig — Apafi Mihály erdélyi fejedelem a Kükül- lő mellett vendégelte meg. „Olyan vendégséget csapott — írja Cselebi —, amelyhez még csak hason, lót sem látott a világ . . . A rétekre magyar szőnyegeket terítettek, azokra negyven darab óriás kenyeret raktak. Ez a negyven darab tiszta fehér kenyér azonban akkora volt, hogy minden egyes darabját egy-egy ökrösszekér hozta. A kenyerek mindegyike húsz lépés hosszú, öt lépés széles volt. s olyan magas, mint egy megtermett ember. Allah a bizonyságom, hogy ez így volt! Megkérdeztem: miként dagasztották és sütötték ezeket a kenyereket? Ily választ adtak: — Sok ezer mérő finom lisztet jó pár ezer teknö- ben készítettek el, s a kenyerek nagyságához képest, vár-árok gyanánt gödröket ástak a földbe. Ezekbe tüzet raktak, s annak parazsára öntötték a tésztát. Föléje szitált hamut helyeztek, felette és mellette újra tüzet raktak. Hét óra múlva eloltották a tüzet, aztán sok ember emelte ki rudakkal a megsült kenyeret Az égett héj-részeket késsel levágták, s a vendégség helyére hozták ” Mindezeken kívül — Írja Cselebi — fogyott még 300 ökör és 3—3000 juh és bárány. E lakomából — amelyen szörbet s tán bor is bőven fogyott — egyedül csak a rizseskását hiányolja az ínyenc Cselebi, mondván: „ez országban rizs nem terem, így aztán rizs-piláf nem akadt.” Erőnktől fellőcn INTRIKUS: Semmi baj, nyújtsd a Rezed, pajtás! (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) KORCSOLYALECKE: — Nagyszerű! Sokkal jobban megy, mint tegnap! (A Wochenpresse karikatúra ja) VASÁRNAP] FEJTÖRŐ ja, melynek főszerepe volt Caruso első opera-szerepe. € A ifi 95. éve született Enrico Caruso, a világhírű olasz tenorista. — Róla és tüneményes pályafutásáról emlékezünk meg rejtvényünk vízszintes 1., 11.. 45., 53., 77., valamint a függőleges 1. számú soraiban. IT * O les 33. 61- Az egyik jegyes. 62. Áramforrás. 64. A tarokk kártya egyik lapja. 67 Hirtelen fellépő, heveny. 68. Pózna (—’)• 70. Fogoly. 71. Török férfinév. 72. Szín- 74. Gyakori lónév. (—’)• 76. Főnök röv. 77. Morelli operáFÜGGÖLEGES: 1. Szerep a vízszintes 53- szám alatti operában. 2. Mutató névmás. 3. Füttyös madár. 4. A Volga mellékfolyója. 5. Epe része! 6. Rendjel, (átvett szó). 7. Utolsó betűjét az elejére téve: dohányzó eszköz. 8. Állóvíz- 9. Az egyik szülő. 10. Zola regénye. 12. Kettőzve: cukorka. 17. Becézett női név. 19. ...felVÍZSZINTES: 1. Ennek az operának tagjaként aratta legszebb sikereit. 11. Dal a vízszintes 53. szám alatti operából, amely- lyel az amerikai közönséget meghódította. 13. Névelő. 14. ... testvér. 15. Görögkeleti pap- 16. Kötőszó. 17. Török méltóság. 18. ... vetítő. 20. Román női név. 22. Tárna régies neve. 24. Állati takarmány. 26. Női név. 28- Svájci katona. 29. Igen — oroszul. 30. Vallás röv. 32. Tokió régi neve. 33. Pára! 34. Regényesség. 38. Helyhatározó rag- 39. I. O. 40, Fordított ügyirat. vég nélküli!). 41. Olasz folyó. 43. Hegység a Keleti Kárpátokban. 45. Ebben az operaházban lépett először színpadra Caruso. 47. Levegő — görögül- 48. Hajó része. 50. Hangnem. 51. Irka közepe. 53. Ebben az operában mutatkozott be a vízszintes 1. számú színpadán. 56. Fa része. 57. Tengeri emlős. 59. Fordított kötőszó. 60. Mint vízszinA * orvosok lelkiismereti gii‘«l>lémája Mikor áll be a% „igazi“ halál? A halált nem lehet minden további nélkül egy nevezőre hozni az élet végével — és fordítva! Ha egy emberről megállapítjuk, hogy meghalt, ez nem jelenti azt, hogy szervezetének sejthálózatában minden „életfolyamat” a szó szoros értelmében megszűnt. Barnard profesz- szor, a dél-afrikai szívsebész maga is utalt arra, hogy az utolsó életfolyamat a „halott’ szervezetben végleg csupán hetek múlva ér véget, úgy hogy halottatokat túl korán temetnék el, ha a halált minden életfolyamat abszolút végével hoznánk egy nevezőre. Mindenképpen indokolt tehát, hogy amikor az egyik ember szervének a másikba való átültetéséről vitázunk, az emberi életről és az emberi élet végéről érdeklődjünk — hiszen halottainkat valóban, abszolút biológiai értelemben, nem „élettelenül” helyezzük a sírba! Ilyen feltételezések mellett azonban az ember végleg „halott”, ha az agy halott. Ez pedig szigorú tudományos megállapítás szerint viszonylag korán következik be és ma már tévedés kizárásával megállapítható. Pontosabban szólva az un. nagyagyról kell beszélnünk, amely nem felel meg az agy egészének, de az agyat teljes egyéniségében képviseli. A modem orvostudomány bizonyos körülmények között különböző segédeszközökkel az agytevékenység végleges megszűnte után is egy ideig még „életben” tarthatja, tehát „túléltetheti” a test többi részét. Ez azonban már nem „emberi” élet, hanem határidőhöz kötött biológiai túlélés. Természetesen az agyhalált nem szabad a (reverzibilis) öntudatvesztéssel, összetéveszteni. Az agyhalál már néhány perccel az agyvérkeringés teljes megszűnése után beáll és úgy ismerhető fel, hogy az elektromos agytevékenység megszűnik, a maximálisan kitágult pupillák nem adnak reflexet és az általános reflextevékenység is véget ér. Még sohasem fordult elő, hogy az agytevékenységet bármiféle kitartó, hosszadalmas eljárással „újjáélesszék”, még akkor sem, ha a szervezet többi része ezt az állapotot a föld, Délnyugat-Ázsiában. 21- Angol sör. 23. Ellenértéke. 24. Takarékbetét hozama. 25. A függőleges 49. számú fordított, ja (+’). 27. Mesterséges nemzetközi nyelv. 29. Szolmizációs hang. 31. Egyforma mássalhangzók- 34. Az „Angyal” angol megszemélyesítőjének keresztneve. 35. Kaszáló (—’). 36. ... baba (altató szólam). 37. Beteggondozó (—’). 39. Harag — latinul. 42. A Duna mellékfolyója. 44. Szivárvány megszemélyesítője a görög mitológiában. 46. Egyes állatok „lábvégződése". 49. Balatoni üdülőhely. 52. Főzelék-növény. 54. Munkát végző eszköz. 55. Mint vízszintes 48. szám. 56. Portéka- 58. Helyiség. 61. Vonatkozó névmás. 63. Becézett férfinév. 65. Arab államfő. 66. Kép. 67. Vastag levelű lili- omfaita (—’). 69. Hónap röv. 71. Ábrázat. 72. Terebélyes növény- 73. Mint függőleges 8. számú, de ékezet nélkül. 75. Dátumrag. 76. Római 99. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 11., 45., 53., 77. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Szénpormikrofon, A távíró, NIFE akkumulátor, New York közelében, Mozgófénykép. Könyvjutalmat nyertek: Sin- kó Lászlóné Nógrádkövesd, Király Albert Pásztó es Ta- jács György örhalom A könyveket postán küldjük el! mesterséges légzés következtében bizonyos ideig „túléli” Ma a modem orvostudományi ismeretek és a technikai lehetőségek segítségével a különböző testszövetek és szervek egymástól teljesen eltérő túlélő képességének alapján az ilyenfajta, időhöz kötött, részleges túlélési állapotot mesterségesen sokkal gyakrabban lehet megteremteni, mint az orvosok többsége sejti. Ez különösen az idegsebészetre vonatkozik. Ez azonban az orvost újabb lelkiismereti problémák elé állítja, mert felelős mindenért, ami az újraélesztési készülékek igénybevétele kapcsán előfordul. Szükség van-e például az agyhalál beállta után arra, hogy minden körülmények között alkalmazzák a műszaki segédeszközöket, egészen addig, amíg a szívizom utolsó tevékenysége is megszűnik? Vagy mikor szabad fennmaradt élettünetek abszolút küátásmentes mesterséges támogatását megszüntetni ? Éppen etikai szempontból nem lehet az orvos feltétlen feladata az, hogy minden technikai eszközzel megpróbáljon kísérletezni akkor is, ha nem látja az értelmét. Sok orvosnak magának kell eldöntenie, hogy halott agyú szervezetben megkísérelje a még fennmaradt élet jelenségek meghosszabbítását. Legújabban a viták során az a felfogás kezd elharapózni, hogy minden haldoklónál meg kellene kísérelni az újjáélesztési műveleteket. Erről azonban szó sem lehet. Ha az emberek kórházban halnak meg, az esetek többségében a céltudatos kezelés sikertelensége után beállott halált az orvosok és a hozzátartozók, éppen a betegség ismeretében tudomásul veszik. Semmi értelme annak, hogy újraélesztési eljárásokkal kísérletezzünk olyan paciensnél, aki előrehaladott rákbetegség, feltartóztathatatlan veseelégtelenség, kezelhetetlen agyvérzés, általános traumatikus agyroncsolódás. vagy hasonló betegségek következtében hal meg. Újraélesztési eljárásolt. amelyek egyes esetekben rendkívül eredményesek lehetnek. csak bizonyos körülmények között jöhetnek szóba. Sajnos, az agysebészeti klinikákon bizonyára gyakrabban. mint másutt, előfordulnak olyan szerencsétlen esetek, amikor az újraélesztési kísérleteket abszolút kilátástalan helyzetben is folytatni kell. A laikusnak is ajánlatos elgondolkodnia azon, hogy az emberi élet és a biológiai életfolyamatok között különbséget kell tenni. Tény, hogy az ember halála előbb áll be, mint valamennyi életfolyamat megszűnése. Az orvos, — különösen a sebész — helyzeténél fogva arra kényszerül, hogy bizonyos esetekben magára vállalja a felelősséget és eldöntse, milyen gyógyászati eljárásokra van szükség. Ez különösen vonatkozik az újraélesztés problémájára, amely nem csupán orvostudományi- technikai aspektusokat ölel feL amikor arról van szó, hogy egy haldoklót vissza lehet-e adni az életnek, vagy sem. Magyarországi földrengésekről A földrengések, amelyek nem Is messzi tőlünk annyi szenvedést és pusztulást okoznak, hazánkat szerencsére aránylag ritkán látogatják meg. Az utolsó 50 évben például összesen két feljegyzésre méltó földmozgást észleltek nálunk: 1925-ben Egerben és 1956-ban Dunaharasztin. Ezért olyan meglepő, hogy Réttaly Antal, a meteorológia kitűnő tudósa kitartó munkával 1918-ig caknem 1700 földrengésre tudott valamilyen utalást találni különböző írásbeli dokumentumokban. Igaz, ez a szám az egész Kárpát-medencére vonatkozik. A legelső feljegyzett földrengés több mint 1500 éve, 455-ben érte — sőt „teljesen lerombolta” — Savariát, Szombathely elődét. A következő — 518-ban, 984-ben és 1022. május 12-én bekövetkezett — földrengések helyét a feljegyzések nem adják meg. Ezzel szemben 1038. augusztus 15-én —■ érdekes véletlen: éppen I. István király halálának napján — az egész országot „kemény földrengés rázta meg.” A feljegyzések jó ideig még továbbra is ritkák. 1486-ig összesen 24 földrengésről van értesülés. Ezzel szemben a XVI századból már 70. a XVII. századból 77, a XVIII. századból 239, a XlX-ből 760 földrengésről tudunk, míg a jelen századunk csupán első 18 évében a Kárpát-medencében 510 földmozgást jegyeztek fel. Ezek a horribilis számok onnan erednek, hogy annak idején nem tudták megmérni a rengések erősségét, s a jelentéktelen kis mozgások, távoli igazi földrengések ernyedten ideérkezett apró véghullámai hígították fel ennyire a néhány valódi földrengés statisztikáját. De ettől függetlenül Is érdekes, hogy a földrengések jegyzékén Buda 41-szer, Pest 33-szor, Budapest pedig 8-szor szerepel, Sopron 1201-ben, Szeged 1444-ben, Pécs 1528-ban, Debrecen 1631-ben élte át az első földrengést. Ipari tanulókat szerződtetünk I96ö|69-e# tanévben 4cs, bádogos, burkoló, festő. villanyszerelő, víz-gázszerelő és kőműves szakmákba. Kőműves szakmában szállást és étkezést biztosítunk. Jelentkezés-előjegyzés: Április 2. Magasépítő és Szerelőipari Ktsz., Bp.. VIII., Aurora u. 23. Minden fehér, minden tisztaULTRA mosókrém a titka! It EGYESÜLT VEGYIMŰVEK* BUDAPEST
