Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

4 »7 A c n * r> !9fiS. fanner 17., szerda Nógrádi zeneiskolások eredménye országos versenyen A napokban rendezték meg Budapesten a hegedűszakos zeneiskolai tanulók országos zenei versenyének döntőit. A Fővárosi Zeneiskola Szer­vezetnél és a mintegy száz Vidéki zeneiskolában kereken 9.)0,i hegedűszakos tanulót tar­tanak nyilván, akik közül a különböző selejtezők, elő- és középdöntők után 81 zeneisko­lás Került a döntő négy kor­csoportjába, — mégpedig 34 budapesti, 47 vidéki növendék. A közel száz vidéki zeneiskola közül a döntőben már csak 26 iskola képviseltette magát — ezekből került ki a 47 vidéki tanuló. így az is kitűnő ered­ménynek számított, hogy me­gyénk mindhárom zeneiskolá­jából találtunk növendéket a döntőben, sőt Nagybátonyból kettő, Salgótarjánból három tanuló került a legjobbak kö­zé ví romnapos verseny rend­kívül magas színvonalú volt. Igen szoros eredmények szü­lettek. és bizony nehéz feladat jutott a zsűrinek, — melynek elnöke Kovács Dénes Kossuth- díjas hegedűművész, a Zene- művészeti Főiskola igazgatója volt. Megyénk zeneiskolásai a várakozásnak megfelelő jó produkciót nyújtottak a dön­tőben is, és általában a 10—15. helyezéseket szerezték meg a végső sorrend szerint. Az első korcsoportban Vá­sárhelyi Judit (Balassagyar­mat) és Ispán János (Salgótar­ján) kis szerencsével jobb he­lyezést is elérhettek volna, ha kötelező számaik jobban si­kerülnek. Jól megállták he­lyüket még ugyanebben a korcsoportban Orsó Erzsébet (Nagybátony) és Marton Ti­bor (Salgótarján) is. A második korcsoportban Babják György (Nagybátony— Pásztó) kéoviselte Nógrád me­gyét. Játékával 12. helyezést ért el A negyedik korcsoportbei! versenyzőnk Sándor László (Salgótarján) volt a mezőny legbalszerencsésebb szereplő­je. Játéka alatt kétszer is le­hangolódott a hegedűje, emi­att le kellett állnia, hogy utánahangolhaisson. Ez termé­szetesen őt is, a zsűrit is meg­zavarta. Annál nagyobb ered­mény, hogy ennek ellenére 8. helyezést ért el az erős me­zőnyben. A verseny ünnepi záróhangversenyén Kovács Dénes és Insay Vera, a Fővá­rosi Zeneiskola Szervezet igazgatója osztotta ki a részt­vevőknek az emléklapokat és jutalomkönyveket. A verseny elsődleges célja a tehetségkutatás volt, ezt a szerepét maradéktalanul be­töltötte. hisz mind vidékről, mind Budapestről igen jó ké­pességű növendékeket hallga­tott a háromnapos döntő kö­zönsége. A szép eredmények­ért a növendékek tanárait, a balassagyarmati Vámos Lász­lót, a nagybátonyi Ángyán Károlyt és Varga Józsefnét, a salgótarjáni Füzes Zsigmon- dot, Královszki Jánost és Vi­rág Lászlót is elismerés illeti. „1967 Hg már olvad... tcqwbb férje" 600 versenyző közül nemrég a londoni John Cunningham szerez­te meg ,,1967 legjobb férje” ci­ánét, és megkapta a 350 font össze­gű díjat is. Amikor, az újságírók megkérdet­ték a büszke győztestől, hogy mit kezd a pénzzel, ezt a vá­laszt kapták: ..Sürgős szükségem volt rá, hogy beadhassam a váló- keresetemet.” Továbbképzés az ármechanizmusról­A Könnyűipari Minisztérium ezervezésében január 17—18-án, 23 és 24-én négynapos továbbképzé­sen vesznek részt a megyei ta­nács ipari osztályán tevékenykedő árellenőrök, és az árak kialakí­tásával foglalkozó közgazdászok. Foglalkoznak majd az, árkép­zés mai formájával, feladatai­val, az árellenőrzés új módszerei­vel, információkat kapnak a to­vábbi munka végzéséhez. A Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemében elkészült az első hazai gyártmányú motoros szán. Az újtípusú sporteszköz a Cse­pel Vas- és Fémművek Motorkerékpár-gyárában konstruált 14 lóerős, 300 köbcentis, speciális, teljesen automatizált motorral működik, óránként 60 kilométeres sebességgel halad és két személy szállí­tására alkalmas. A Szabadság-he -yi gyakorlati bemutatón az új jármű kitűnően vizsgázott; a hazai és a külföldi érdeklődéstől függően még az idén elkezdik a sorozatgyártását. Képünkön: 60 kilométeres sebességgel száguld a havas terepen a motoros szán (MTI foto — Kovács Gyula felvétele) 35. — Ha titkolózol, hát rend­ben van — mondta. — Pe­dig én igazán tudok titkot tartani. Én majd elnevezem őt Horváth Ivánnak. Ez lesz a legjobb... Az íróasztal egyik fiókjából kivett szabadkikötői igazol­ványűrlapot, Horváth Iván irévre kiállította, s aztán alá­írta. Átnyújtotta Petricsnek. — Add oda a barátodnak — mondta. — Ezzel bizton­ságban lesz. Amelyik magyar rendőr meglátja az aláíráso­mat, az tiszteleg. Ismernek ám engem mindenütt, kedves öcsém, tudják, hogy jóba va­gyok a kormányzóval... Elbúcsúztak egymástól. Pet­ries gyalog indult a Vár fe­lé — határozottan jólesett ne­ki most egy kis séta, Borne­missza pedig kocsijába szállt, s elment valahová. Höttl rendkívül derűs han­gulatban hallgatta meg Pet­ries beszámolóját. Sajátkezű- lég töltött. ■ neki a francia címkéjű konyakos üvegjéből. — Igyon — mondta. — Ügy sem sokáig ihatunk ilyet. Hogy úgy mondjam, a beszer­zési forrás. — legalábbis szá­munkra — eldugult... Koccintott a két ügynökkel, aztán a telefonhoz lépett. — Kapcsolja kérem Skor- zeny Sturmbannführert! — utasította a telefonközpontot. — Ha nincs az irodájában, a föld alól is kerítse elő. Visszahelyezte a kagylót. — Elmehetnek — engedte útjára a két ügynököt. — Be- rani, gondoskodjék a barátjá­ról. A maga szobájában lakik majd. Ha majd szükségem lesz magukra, hívatni fogom... A telefonközpontosnak sze­rencséje volt, Skorzenyt az irodájában találta. Kapcsolta Höttlnek. — Halló, Otto? — kezdte a beszélgetést a kémfőnök. — Kérem, keressen fel, amilyen hamar csak tud. Az akciót befejezzük. Várom! A helyére tette a hallgatót. S miközben Skorzenyt várta, aprólékosan áttanulmányozta az asztalán fekvő megbízóle­velet. Az Ivan A. Sibl alez­redes, született 1912. III. 15- én, „a 10. partizántörzs po­litikai biztosá”-nák nevére szólt. .,A jelenlegi magyar kor­mánnyal a tárgyalások foly­tatása lehetetlen, mert az po­litikájával és magatartásával bebizonyította Németország­hoz való feltétlen odaadását. A tárgyalások létrejöttéhez az szükséges, hogy egy új kormány kerüljön hatalomra, olyan, amelyet a nép támogat és amelyik lojálisán teljesíti mindazokat a kötelezettsége­ket. amelyeket a megállapo­dásban magára vállalna. A főparancsnokság kész ar­ra, hogy az előzetes megálla­podás létrejötte után közve­títsen a vörös hadsereg főpa­rancsnokságával, hogy sor ke­rüljön az ellenségeskedések megszüntetésére addig, amíg nem jön létre végleges egyez­mény. Mindezt azonban csak akkor, ha a magyar fél ele­get tesz az egyezmény összes feltételeinek. A főparancsnokság a maga részéről biztosíthatja a ma­gyar felet, hogy Magyarország területén — megállapodás esetén — a szövetségesek ré­széről nem fogják bántani a jelenlegi társadalmi és állami berendezkedést, valamint a törvényes rendet”. Igen, ez már ügyes szöveg­nek látszott. Nem afféle han- dabandázás, mint amivel Mo- dercin próbálkozott. Annyira „vörös”, amennyire kell, de Új esztendő, új feladatok a tanácsoknál Beszélgeté* a nagyoroszi vb Nagyoroszi, megyénk egyik legnagyobb lélekszámú közsé­ge. Jól jövedelmező a terme­lőszövetkezete, megindult az iparosodás útján is. Még eb­ben a hónapban egy budapes­ti cipész ktsz kihelyezett rész­lege kezdi meg a faluban a munkát. A községben sokirá­nyú a tanács munkája. Erről beszélgettünk Király Sándor­ral, a községi tanács vb elnö­kével. — Az új gazdaságirányítási rendszerben a vb milyen fel­adatokat tűzött maga elé? Változott-e a tanácsi munka? Alkalmaznak-e új módszere­ket? — Feladatunk továbbra is az anyagi lehetőségeinkhez mérten biztosítani a lakosság kommunális, kulturális, egész­ségügyi ellátását. Egyszerűsít­jük és gyorsítjuk az ügyinté­zést, hogy az emberek minél kevesebb gonddal végezhes­sék munkájukat. — A községi tanács végre­hajtó bizottságának a sok más feladat mellett, ezen keresztül legtöbb módja van segíteni az új gazdasági mechanizmus megvalósulását. A tanácsok egyre nagyobb önállóságot kapnak a munkában. Mi már az elmúlt esztendőben is él­tünk ezzel. Többek között megémtettük a 40 személyes bölcsődét. Majdnem kétmillió forintot kaptunk rá. Egymil- üó-kétszázötvenhatezer forint­ért építettük fel. Jelentős ősz- szeget takarítottunk meg a lakosság társadalmi hozzájáru­lásával. A tervezést, az épít­kezést is házilagosan oldottuk meg. A megtakarított összeg­gel mi rendelkezünk. — Az elmúlt esztendő gaz­dag volt a község fejlesztésé­ben. Utakat, járdákat készítet­tünk Megkezdtük az új ta­nácsháza és a községen átha­ladó főútvonal építését. Befe­jeztük az iskola rekonstruk­cióját. Kendbe hoztuk a teme­tő kerítését. Űj ravatalozó építésébe kezdtünk. — Változik-e a tanácsi munka? Alapelveiben nem. A jövőben még nagyobb gond­dal, a helyi lehetőségek jobb kihasználásával kell szolgál­armyl engedményt tesz Hor- thynak, amennyit ő el akar érni. Megígéri, hogy a kor­mányzó a helyén maradhat, csak a kormány kicserélésé­hez ragaszkodik. Skorzeny lépett a szobába. Ismét civilruhát viselt — bármennyire is szerette az egyenruhát, jobbnak látta, ha Magyarországon inkább csak civilben mutatkozik. Höttl először Skorzenyt is megkínálta egy kis konyak­kal. — Ez igen! — csettíntett a kétméteres véreb. — Az em­ber szinte érzi, hogyan árad szét az ereiben az erő! — Hát, kedves Skorzeny — mondta Höttl — az erejére szükség lesz. Holnap reggel kilenckor megkezdődik a tánc! — Végre! — ragyogott fel Skorzeny arca. — Unalmas volt már a tétlenség. — Nos, — mondta Höttl — az eddigi találkozókra a kor­mányzó fiát mindig néhány testőr kísérte. Minden bizony­nyal ezúttal is fegyveres kí­sérettel megy a találkozóra, ami az Eskü tér 3. szám alatt lesz... — A Bornemissza irodában — bólintott Skorzeny. — A terepet már jól szemügyre vettem... — És? ' — Minden nehézség nélkül végrehajtható a dolog. Elhe­lyezek néhány embert a ház előtti parkban. Ennyi az egész. Egy emberem a tele­fonfülkében lesz, onnan tart kapcsolatot majd a parancs­noksággal, ha erősítésre lenne szükség. De nem lesz... (Folytatjuk) nunk választópolgárainkat. Üj módszereink nincsenek, leg­fontosabb a lelkiismeretes ügyintézés, a szolgáltatás ja­vítása, a kapcsolat erősítése a dolgozókkal. — Mindezeket hogyan kí­vánják az új esztendőben a gyakorlatban is megvalósíta­ni? — Már elkészítettük az 1968. évi munkaprogramunkat. Ebben részletesen meghatá­roztuk a tennivalókat. A tes­tületi tevékenység színvonalá­nak emelése érdekében erősít­jük az irányító-ellenőrző mun­kát. A szocialista demokratiz­mus szélesítésére a fontosabb rendeleteket, belpolitikai ese­ményeket még a tanácsülés előtt ismertetjük a tanácsta­gokkal. A nagyobb politikai megmozdulásokról falugyűlé­sen tájékoztatjuk a lakossá­got Mindezeket szoros kap­csolatban a pártalaoszervezet- tel és a társadalmi szervek­kel. — A tanácsnak fontos be­ruházási, fejlesztési és pénz­ügyi feladatokat is meg kell oldani. Ilyen a tanácsháza és ravatalozó építésének befeje­zése. Korszerűsítjük a villany- hálózatot. Űjabb mellékhelyi­séget építünk az iskolának, tüzelőtárolásra. Növeljük par­kosított területeinket, gon­doskodunk karbantartásáról, védelméről. Fásítjuk a Mártí­rok utca végét és a főközle­kedési út mentét. Törpevízmű építését tervezzük. Folytatjuk ennek a szervezését. Szükség van a belvízrendezésre is. — Magasabb színvonalra emeljük a lakosság kommu­„Mintegy négyszáz „Kolombusz- tojást” vehetett szemügyre a lá­togató a 22. Nemzetközi Találmá­nyi és Gjítási Kiállításon Nürn­bergijén. A cserélhető gombtól az automata sírásóig a legkülönbö­zőbb fantáziaszülemények tarka gyűjteménye tanúskodott nemcsak a hivatásos feltalálok, hanem az amatőrködő háziasszonyok, taní­tok, orvosok, írók stb. dús kép­zeletéről. Még egy főpolgármester is akadt e műkedvelő mérnökök között. A kiállított találmányok arról tanúskodnak, hogy mindenekelőtt a háziasszonyok és a gépkocsi- vezetők sorsát viselik szívükön a feltalálók. Akadt például a ki­állításon egy szemüveg jármű­vezetők részéne, amely ködben, záporesöben, hőförgetegben és fél­homályban is kifogástalan látást biztosit viselője számára. Egy osztrák feltaláló az autótolvajok elrettentésére agS’alt ki riasztó mechanizmust, amely a motorház teteje alatt helyezhető el, és a kürttel, valamint a fényszórókkal egy áramkörbe kapcsolva az au­tón babrálni kezdő tolvaj által lép működésbe, azaz vált ki éktelen dudálást és lámpavillogást. A „Schnurri” elnevezésű gyúrö- készülék nemcsak ütögeti és masz- szírozza tulajdonosát, hanem köz­ben még melegíti is. Látható ezen­kívül Nürnbergbén olyan matrac Is, amelynek keménységét *gy szabálvzókulcs segítségével tetszés szerintire lehet beállítani. Ké­nyelmi és higiénikus célokat szol­gál a WC-papír-nedvesítő készü­lék, amelynek kivált „oldó és A New York-i tengerészeti biztosító társaság könyvtára igen gazdag archívummal ren­delkezik, ahol valamennyi kor összes hajótöréseinek adatait nyilvántartják. Egy tréfás ked­vű ember ezt tudva, meg­kérte a társaságot, hogy tá­jékoztassa őt Noé bárkájának pusztulásáról. Legnagyobb cso­dálkozására hamarosan megér­el nőkbe) nális igényeinek kielégítését. Szeretnénk fokozni az ipar' és javító szolgáltatást. Az iparo­soknak helyet kell biztosíta­nunk. Az idén bővítjük a ktsz hálózatát. Elősegítjük az fmsz és tsz szolgáltató tevékenysé­gét is. Adunk számukra épü­leteket vagy házhelyet az építkezéshez. Nagyobb figyel­met fordítunk a kereskede­lemre. Társadalmi ellenőreink állandóan szem előtt tartiák az áruellátást, a kultúrált ki­szolgálást, a fogyasztók érdek- védelmét. — Még kulturális és egész­ségügyi feladatainkról szeret­nék néhány szót mondani. Már az iskolában meg akar­juk kedveltetni a gyerekek­kel a mezőgazdaságot.. Kisál- lattenyésztő szakkör létesíté­sét terveztük. Bővítjük az is­meretterjesztő előadásokat A közegészségügyi helyzet Javí­tása céliából a tisztaságra bív- iuk fel a lakosság figyelmét. Dfiazzuk a legiobb eredményt elérőket. Tennünk kell vala­mit a régi maiori lakásokkal is. Már nem felelnek meg az egészségügyi követel m énvek­nek. A tsz-el közös nevezőre szeretnénk ebben a kérdésben iutni. — A feladatokat véleménye szerint meg tudják valósítani? — Számoltunk a nehézsé­gekkel. Költségvetésünk az elmúlt évihez viszonyítva Je­lentősen csökkent. Mégis biza­kodással tekintünk az eszten­dő elé Ha a lakosság támo­gatja célkitűzéseinket, a ter­veket valóra váltjuk. Mi eb­ben joggal bízunk. B. Gy. Önműködő lábtörlő s egyéb cseles dolgok Pihent agyú feltalálók seregszemléje tisztogató, valamint súrlódás-esők. kentő hatását” emeli ki a ki­állítási prospektus. Egy önműködő lábtörlő-készü­lék elektromos erővel forgatott keféi lelkiismeretesen gondoskod­nak arról, hogy tiszta cipővel, lépjük át a lakás küszöbét. Az. építőipari jellegű találmányok kö­zött egy miniatűr exkavátor von­ta magára figyelmünket: terve­zője szerint a szokatlanul kis­méretű kotrógép árkok és sí­rok kiemelésére alkalmazható. Xermészetesen a női divat sen* maradhatott ki a nürnbergi kiál­lítás szakosztályai közül. Egy helybeli hölgytől ered például a cserélhető gomb ötlete, amely le-, hetővé teszi egy-tagy régi ruha pár mozdulattal való moderni­zálását. a legdivatosabb színű gombok egyszerű felkapcsolásával. A „Nail Dress” pedig ehhez ha­sonló egyszerűséggel és gyorsa­sággal kezelhető körömlakk: bőr- szerűen le- és felhúzható a höl­gyek ujfáról és emellett még óvja is a körmöt, n#m szólva arról, hogy fölöslegessé teszi a lakkoldó­szert. Sokat* utazó zenészek számára jelent könnyítést a hordozható és szétszedhető kis zongora, elekt­ronikus hangerősítővel. TJtazó .nadárbarátok számára pedig olyan kalitkát szerkesztett egv felta­láló, amelyben rúdró! rúdra ug­rálva a madár ma^a gondosko­dik a vízutánpótlásról, működés­be hozva e*?y szélmalomra emlé­keztető mechanizmust. S végül a csecsemő^ondo^ásnak i* kifutott a maga része: e«?v cuclis üveg, h-'éivteH hőmérővel. (A „Hannoversche Ailgemeine”-ből) Nem jöttek zavarba kezett a biztosító társaság könyvtárának válasza: „Noé bárkája, épült i.e. 2488-ban, kívülről kátránnyal átitatott fából. Hosszúsága — 300 kö­nyök, szélessége 50 könyök. Teherhajó, elsősorban állat- szállításra használták. A tu­lajdonos Noé és fia. As :ito’só értesülés a hajóról, megfenek­lett az Ararát-hegyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom