Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
396« Január 3.. szerda N ö G R A D 3 \ Szilveszter a képernyő elő ff Mar megszokott dolog, hogy a televízió szilveszteri műsorát évről évre feszült várakozás kiséri. Az év utolsó műsorához milliók ülnek a képernyő elé, és várják mit kapnak. Hogy most milyen volt ez a várva-várt műsor — azt elmondani nem is olyan könnyű feladat. Először is — terjedelmi okok miatt — el kel! tekinteni a teljességtől. Hiszen egy különös esetről lévén sző. csak aprólékosan lehetne teljességet adni. Éppen ezért az önmagámmal folytatott másfél- napos meditáció leülepedett szintézisét kívánom közreadni. A he retet A televízió szilveszteri műsorénak kezdetét a Denevér tv-változatától számítom. Ez a nagyoperett közismerten szilveszteri, bemutatása immár hagyományszámba megy évről évre. A Denevért Tabi László: Csendes kis kávéház című bohózatai!?) követte. Ez este fél nyolckor kezdődött, vagyis akkor, amikor már többnyire megvacsoráztunk és árgus szemekkel figyeltük a képernyőt. Az időpontot azért hangsúlyozom, mert ez a Tabt-darab egy igen vérszegény kis stori dramatizált változata volt Hangsúlyozni kívánom: a szereplők és a rendező — véleményem szerint — mindent elkövettek, hogy talpra állítsák és lelket leheljenek a történetbe, de ha nem volt benne több!... Azt hiszem nem volt szerencsés a szilveszter-est ilyen indítása. Amint mondani szokás, nem volt az a .bomba”, ami előnyösen exponálja, determinálja az egész est műsorát, és a néző viszonyát a műsorhoz. Valószínű, ennek tudható be —• persze csak részben . hogy az Yves Montand összeállítás is elég halvány produktumnak hatott. (Megjegyzem, hogy a francia énekes számai alá, helyes lett volna beúsztatni a magyar szöveget, hogy a néző értse is mit énekel.) Persze végén csattan az ostor! — gondolhattuk. Illetve feltételeztük, hogy valamiféle különös szerkesztői koncepció az, amely most készíti elő a „terepet” a „Szilveszter 1967”- nek.... az egészet nézve mégis azt kell mondani, hogy az ötlet megfeneklett, mert a szerzők nem bírták szusszal, és poénnél. Ha ezt a műsort grafikonon akarnánk érzékeltetni, akkor a vonal fentről lefelé haladna. ,és nem alulról felfelé, amelynek ívelésére egy jó sluszpoen tesz pontot. Ügy érzem, sűríteni kellett volna ezt a műsort. A rendelkezésre álló nyersanyagot bátrabban szelektálni. Egyszóval alaposan megszerkeszteni, hogy ne follyon szét. Sőt még a vágóasztalon is lehetett volna segíteni rajta: körülbelül húsz perccel rövidebbre vágni. mindazokat a részeket kiirtani belőle, amelyek végül is vontatottá tették. A fenti észrevételek ellenére mégegyszer hangsúlyozni kell a „Közkívánatra” jó alapötletét és az ' amatőr szereplők ügyességét. 4 Napóleon — avagy egy ravasz férj pálinkát vásárol, de berúg, mint egy szamár . — címet viselő darab, amelyet műfajilag a Rtv Üjság komédia jelzővel illet... Elnézést kérek, de hogy ebben mi volt a komédia?... Egy agyonírt szituáció, leöntve erotika „einzac- cal”. Ezt tudom mondani róla. A szerző: Somogyi Pál — akitől megszoktuk a finom, árnyalt humort, ebben az írásában sajnos igen keveset adott. A konzekvencia kézenfekvő: Szilveszterkor, sünikor a néző is a Napóleon os-üveg fenekére néz. akkor sem elégszik meg sekélye® jelenetekkel. A „Tarka-baré” részben Major Tamás és Kabos László csevegése jól illeszkedett a műsorban, de tőlük többet vártunk, elsősorban politikai szatírát, ami a magyar kabarénak építőeleme, a „pesti utcát”, ahol minden társadalmi rezonancia jóízű és általában jó indulata humorrá formálódik. E tekintetben, sorrendben is Mikes Györgyöt kell példázni, aki frissen, kedvesen ironizált. ő volt ez esetben az. aki mértéktartó humorával nagyszerű polémiájával külön dicsérhető. Egyebek között ebben a mü- sorrészben szerepelt a két Ró- tonyi. Nyilván tradicionális okoknál fogva láthattuk őket, apróságtól eltekintve nem >s tehet erről mást írni. csak jót. Kiss Manyi, vécé* nénije, Teleki Kamii öreg fiúja, és a többiek. .. Szóval kitűnő. Mindez szirup nélkül, eszkoz- telen ül. természetesen. Erre Kellér Dezső képes. Meg kell említeni .Vadas Gábor zenéjét, amely nagyszerűen alkalmazkodott és egyben segítette Kellér akaratának kifejezését. Szinetár Miklósnak. a rendezőnek Is dicséret jár a produkció sikeréért. Erottíto nélkül... Azt már kénytelenek vagyunk megszokni, hogy a szilveszteri műsorban sokan azt csinálnak, ami nem „profiljuk”. „A szilveszteri randevú”- ban most éppen táncdaléneke- sek adtak elő magyar nótákat és népdalokat. Ez a műsorrész is fárasztó volt. S ha úgy tetszik: kontra-giccs! Népdaloknál, magyar nótáknál nincs erősítő. Ezek tolmácsolásához képzett, iskolázott, vagy szép natúr hangra van szükség. Nem beszélve arról, hogy ezeknek a daloknak íze is van, amelyet csak akkor lehet a hallgatósággal elfogadtatni, ha nem „kifinomult, pesties” akcentussal ejtik. Észrevételezésemet igazolja az a kontraszt, amely az éjfél utáni „Nótaszó” hallgatása közben vált egészen érzékelhetővé. Béres Ferenc, Doma- hidy László, Gaál Gabriella, Madarász Katalin és mások előadásában elhangzott magyarnóták értelmet nyertekés élvezetet nyújtottak. Nehéz, nehéz! Mit is lehetne elmondani a szilveszteri tv-műsorról summa zatként? Nehéz, nehéz az ítéletalkotás, hiszen az ember mindig mér. viszonyít. A tavalyi szilveszteri műsorról sok negatív vélemény látott napvilágot. S most a „Szilveszter, 1967” után úgy érzem az egy évvel ezelőtti műsor egységesebb szerkezetű és pergőbb volt. Vagyis jobb koncepció alapján került képernyőre. Nem beszélve arról az élményről, amelyet 1966-ban a Lido- műsor jelentett. Egy ilyen produkció most is sok sekélyes részt kiszoríthatott volna. V. Gy. A megyei főügyészség vizsgálata A Legfőbb Ügyészség intenciója alapján a Nög- rád megyei Főügyészség az SZMT és a járási tanácsok segítségével megyénk valamennyi állami gazdaságában és ötven termelőszövetkezetében vizsgálta meg a munkavédelem helyzetét. Az ipari jellegű munkák körülményeire is kiterjedő vizsgálat különös jelentőségű napjainkban, midőn már számos tsz rendelkezik melléküzem- ággal, s mások is tervezik effélék létesítését. Azt, hogy van mire felfigyelni, sajnálatosan bizonyítja a tsz-ek baleseti statisztikája. A tavalyi év első feléhez képest a vizsgált tsz-ekben majdnem harminc százalékkal nőtt a baleset miatt elveszett munkanapot: száma, s az ebben az időszakban meghaladja a kétczer-nvolc- százat. Az állami gazdaságokban ezzel szemben körülbelül ilyen arányban csökkent az előző évihez képest a baleset miatt kiesett munkanapok száma. Súlyos baleseti veszélyt hordoz, hogy egyes tsz-ek tejházában nem zárják el a vizsgálathoz szükséges vegyszereket, de még azt sem tüntetik fel, melyik edény milyen anyagot tartalmaz. Gyakori, hogy a köszörűgépek csiszoló korongja és tárgytartója közötti távolság a megengedettnek többszöröse. Rossz nézni, hogy még olyanok is Végezne* hegesztést, akik csak ellesték (!) ezt a nagy szaktudást igénylő munkát. Ezernyi figyelmeztetés ellenére sem ritka az olvadó biztosítékok „tal- palása”. Felelőtlenség a fémből készült munkagépek kézilámpáit az előírásos — és biztonságos — 24 voltos feszültség helyett 220 voltossal üzemeltetni; sajnos, erre is akadt példa. Milyen más érzés azt látni, hogy a nógrádi tsz-ben borulást akadályozó alkatrésszel egészítették ki a permetező gépet; vagy hogy a romhányi- ak a szalagfűrész parafa burkolatú kerekét gumi burkolatúra cserélték, egyaránt szolgálva ezzel a munka balesetmentességét és folyamatosságát. A balesetek nagy többségét a dolgozó tájékozatlansága. figyelmetlensége okozta. Helytelen, törvénysértő és veszélyes gyakorlattal találkozott a főügyészség Nóg- rádkövesden, Szűgyön és Bor- sosberényben. Ezeken a helyeken nem az a szokás, amit a jogszabály megkövetel: hogy az új dolgozót nyomban balesetmegelftző oktatásban részesítsék, — hanem az, hogy kioktatását a legközelebbi csoportos oktatásig halogatják. Oktatás és ellenőrzés nélkül szinte kárba veszettnek tekinthetők azok az összegek, amelyeket tsz-ek és állami gazdaságok munkavédelemre költenek. Ez a vizsgált állami gazdaságoknál évente 25 000—125 ezer forintot, a tsz-éknél 11 000—35 000 forintot tesz ki. Hiába, egyfelől a védőruha, a védőfelszerelés, ha másfelől tudatlanság, gondatlanság veszélyezteti az emberek egészségét, életét. Az oktatásra a legkevesebb gondot a Somoskőújfalui és a nagybátonyi tsz-ben fordították a vizsgált időszakban. Az oktatásról csak kevés helyen vezetnek megbízható nyilvántartást; ez is hozzájárult ahhoz, hogy az önkényesen távolmaradókkal szemben sehol sem alkalmaztak felelősségre vonást Jogszabály írja elő, hogy az üzemekben biztonsági felelőst kell kijelölni — lehetőleg műszaki képzettségű személyt. A gazdaságok javarészt megtették ezt. Egy rétsági járási tsz-ben azonban a bércsoport vezetője lett a biztonsági felelős. Vajon úgy gondolták, hogy a kurblis számológép is gép?... Nem bürokratikus, hanem ésszerű követelmény, hogy a balesetek megtörténtét mielőbb és pontosan rögzítsék írásban. Ellenkező esetben könnyen elsikkad a felelősség kérdése; sőt egy addig fel nem fedezett baleseti forrás továbbra is rejtve maradhat. Államunk jelentős kártérítést biztosit a munka folyamán balesetet szenvedett dolgozók részére. Helytelen és elítélendő, hogy erre a jogukra az embereket sem a Kisterenyei Állami Gazdaságban. sem a Szécsényi Tangazdaságban nem oktatták ki, s Borsosberényben is csak hiányosan. Követésre méltó a nógrádkövesdi és a pásztói gazdaság példája, amely szerint fegyelmileg vonják felelősségre azokat, akik a munkavédelmi előírások megszegésében vétkeseknek bizonyulnak. A főügyészség megállapítása szerint az állami gazdaságokban azért kedvezőbb a munkavédelem helyzete mint a tsz-ekben. mivel az előbbiekben jobban ragaszkodnak az előírásokhoz. A termelőszövetkezetekben — a statisztika kedvezőtlen volta ellenére is — szintén tapasztalható fejlődés. Megvásárolják a legfontosabb védőberendezéseket, munkaruhákat; a kőtelező biztonsági szemléket és az oktatást azonban nem kezelik jelentőségének megfelelő lelkiismeretesseggel. Megyénk főügyészségének és a segítségül hívott szerveknek nem az volt a célja a vizsgálattal, hogy embereknek kellemetlenkedjék, hanem, hogy a mezőgazdaság dolgozói részére biztonságosabbá tegyék a munkát. Igaz, a legsúlyosabban mulasztók közül egy tsz-elnöfc ellen szabálysértési eljárást, két termelőszövetkezeti biztonsági megbízott ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett a főügyészség. Ugyanakkor a hibák kijavitása érdekében különféle formában tsz-eknek harmincöt, állami gazdaságoknak tizenkét figyelmeztetést adott. — b. z. — Csökkentett munkaidő a Nógrádi Szénbányáknál Kitűnő ötlet é* még; ..valami” A „Közkívánatra” volt a fő műsor első, .része. Igen jó ötlet, ez nagyszerű! — kiáltottunk fel, amikor Varga József, Tamási Eszter és Takács Mária elindította a produkciót. Valóban volt is benne sok kitűnő kabaréelem, mint Abody Béla Ecseri úti árusa, Vitray Tamás jegese stb. De Megkezdték az ifjú mező- gazdasági szakmunkástanulók szerződtetését a rétsági járás közös gazdaságaiban. A két- bodonyi egyesült termelőszövetkezetben 12 fiatallal kötöttek szerződést. Közülük nyolcán állattenyésztők lesznek, négyen pedig a növény- termesztésben tesznek szakmunkásvizsgát. A keszeg! Zöld mező Termelőszövetkezet 12 fiatalt szerződtetett. A lányok és a fiúk növénytermesztő, gépész, juhtenyésztő, gyümölcstermesztő szakmát mert annál többet nem tudtunk meg számuk kapcsán, mint azt, hogy Hajnalka egy év alatt elég sokat nőtt! Kellér - habaré „Halló bácsik! Halló nénik 1” A műsort írta és vezette Kellér Dezső. Ez volt a kabaré! Igazi kabaré! Meg volt írva, meg volt szerkesztve és el volt játszva. Röviden így lehetne összefoglalni a szilveszter estnek ezt a műsorát. Néhány tanulnak. A közös gazdaságban 8 fiatalt ipari szakmunkásnak képeznek. A nagyoroszi termelőszövetkezetben ugyancsak gondoskodnak arról, hogy szakmát tanuljanak a fiatalok. A jövő évre kilenc szakmunkást szerződtettek, többek között zöldség- és gyümölcstermesztőt, baromfitenyésztőt. Ezenkívül két ipari tanulója is van a termelőszövetkezetnek. A szátoki Aranykalász Termelőszövetkezetben egy fiatal tanul, a szántóföldi gépész szakmában. A Nagybátonyi Bányaüzemnél már a tavalyi második félévben csökkentett munkaidőben dolgoztak. Az intézkedés mintegy négyezer bányászt érintett. Az Idén a Nógrádi Szénbányák valamennyi üzemében csökkentik a munkaidőt, ami újabb több mint ötezer dolgozót érint. Nagybátonyban kedvezőek a tapasztalától:. A tervezettnek megfelelően alakult a termelés, növekedett a termelékenység, csökkent az önköltség és a dolgozók keresete is csaknem azonos a tervezettel. A közelmúltban felméréseket végeztek valamennyi bányaüzemnél, a Nagybátonyi Szolgáltatónál és az anyagellátó üzemben is a munkaidő csökkentésének lehetőségeiről. A vizsgálódás célja: megállapítani, milyen feladatokat kell még megoldani a munkaidő csökkentéséhez. Számítások szerint a gazdaságossághoz szükséges, hogy a napi tényleges munkával eltöltött idő mintegy 25 perccel növekedjen naponta. A bányaüzemeknél ez hatszázalékos, az egyéb üzemekben nyolc—kilenc százalékos teljesítménynövekedést jelent. Ezenkívül az improduktív létszám arányánál: mintegy másfél százalékos csökkentését is tervezik. A munkaidő rövidkééi tervezet figyelembe veszi az élet támasztotta igényeket. A széntermelés egyre inkább szezonális jellegű. Fűtési szezonban több szén kell, nyáron viszont lényegesen kisebb a kereslet. Ezért tervezik a munkanapok számának csökkentését úgy, hogy az év első és utolsó negyedélten hatnapos munkahetek lesznek, míg a második és harmadik negyedben minden héten szabad szombatot tartanak. Ezzel teljesen ellentétes az építőrészlegek munkarendié. Ezeknél télen lesznek ötnapos munkahetek, nyáron viszont hat napon keresztül dolgoznak. Az egy eb kiszolgáló jellegű üzemeknél az előre meghatározott terv szerint, kéthetenként adnak szabad napot a dolgozóknak. A csökkentett munkaidő bevezetése sok intézkedést igényel. Többek között új munkarendet dolgoztak ki. A különböző szállító vállalatokkal, a MÁV-val, és az AKÖV-vel is tárgyaltak már a munkás-, illetve anyag- és szénszállítás zavartalanságának biztosítása érdekében. Még az üzemi étkeztetés is módosításra szorul A munkaidőn belüli veszteségek csökkentése érdekében a gépek karbantartásának. tartalékalkatrész-ellátottsá- gának javítását tűzték célul. A termelés koncentrációját is javítani kívánják. Királytárón, Vecseklőn és Szilváskőn a visszafejtést gyorsítják Forgács-aknán új szállítási rekonstrukció készül. Munkaerő-átcsoportosításra készülnek Mátranovákon és Mi- zserfán. amivel a termelés hatékonyságát kivánják javítani. A kisegítő üzemeknél, a mellékprofilgyártásnál a gépek jobb kihasználását újabb műszakok szervezésével biztosítják. A terv szerint a Nógrádi Szénbányák termelése az idén mintegy kilenc százalékkal csökken, viszont a munkaidőrövidítés hatására a napi terv csak két százalékkal kisebb. A munkaidő egy dolgozóra' vetítve éves szinten 21 nappal kevesebb. A legtöbb bányászt az foglalkoztatja, hogyan alakulnak a keresetek. Ez, szorosan kapcsolódik a termelékenységhez. Az előzetes számítások szerint, ha sikerül a kitűzött termelékenységi szintet biztosítani, a dolgozók nettó átlagbére a tavalyihoz képest mintegy négy százalékkal növekszik. A nógrádi széntermelés egyre inkább a jobb minőséget adó területek felé tolódik. A/. átlagos fűtőérták mintegy 130 kalóriával lesz magasabb az idén. Ez némi önköltségnövekedéssel jár, amire számítottak is. A négyszázalékos termelésiköltség-növekedéssel szemben a szén árbevételénél nyolc százalékos növekedéssel számolnak. Végső soron a : öltségszintet hat százalékkal Javítani tudják, illetve csökkenteni az állami dotáció mértékét. ami pedig igen kedvezően hat a vállalat gazdálkodására. Bódé János Szakmunkástanulók a rétsági járásban
