Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV EVE'.. 24. SZÁM ARA; 70 FILLER 1968 ÍANfAP 30., KEDD Fejlődésünk biztos alap a reform végrehajtásához •• Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, salgótarjáni székházában kibővített ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. Az ülés elnöksé­gében helyet foglalt Pothornik József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Matúz József és Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkárai. Géczi János, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Nógrád me­gyei Tanács VB elnöke, Hosszú Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora, Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után ja­Ssoó Béla: vaslatot tett a pártbizottság ülésének napi­rendjére. Szoó Béla, a pártbizottság titkára „Az 1968. évi népgazdaságfejlesztési terv cél­kitűzései és az ezekből adódó megyei felada­tok”, Havas Péter, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője „A gazdaságirányítás új rendsze­rével kapcsolatos agitációs és propaganda- feladatok megyénkben" címmel tartott előa­dást. A megyei pártbizottság megvitatta az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és vég­rehajtó bizottsága 1968. első félévi munkater­vének javaslatát. Ezután Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg referátumát Teremtsük nies: a terved* és érdekek összhaugjüt A megyei pártbizottság az elmúlt esztendőben, az új gaz­dasági mechanizmusra való felkészülést tűzte ki egyik fő feladatának minden szinten. Arra törekedett, hogy a gaz­dasági és politikai élet irá­nyítói megismerjék a reform alapgondolatát s ennek bir­tokában keressék az új köve­telményeknek megfelelő mun­kamódszert. Elmondhatjuk; pártbizottságaink, pártalap- szervezeteink, gazdasági veze­tőink számára az alapvető fel­tételeket megteremtettük. Egy­ségesebbé vált a vezetés, ja­vult a közgazdasági szemlé­let, hosszabb távra alakít­ják ki a vállalati, üzemi ter­veket. Sikerült felszámolni az egysíkú tervezést, alaposabb lett a közgazdasági elemző munka, ami jelzi, hogy a kínálkozó lehetőségekkel is igyekeztek jól élni. Feilődésiink bizonyítékai A megyei párt-végrehajtó­bizottság gazdasági fejlődé­sünkről megállapította: az ütem biztosította a harma­dik ötéves terv időarányos részének teljesítését és ked­vező alapokat teremtett a gaz­daságirányítás új mechaniz­musának bevezetéséhez. A felkészülés évében me­gyénk iparában tovább csök­kent a bányászat részaránya és termelése, ezt viszont nem tudta kellően ellensúlyozni más iparágak termelése. 1966- hoz viszonyítva 3 százalékkal mérséklődött megyénk ipari termelése. Ha a szénbányá­szatot nem számítjuk, az emelkedés eléri a 6 százalé­kot. S ami igen kedvező: a növekedést döntő részben a termelékenység emelésével ér­tük el. Üzemeink teljesítették éves terveiket, kedvezően ala­kultak a minőségi mutatók is. A szénbányászatban 18 millió forinttal növelték a termelési költségszint 1967-re tervezett csökkentését. Gazda­sági egységeink nagy figyel­met fordítottak az export ala­kulására, a minőség javításá­ra. Ebben különösen nagy sze­repet játszott, hogy pártbizott­ságaink, illetve oárfalapszer- vezeteink intézkedési tervei jók voltak, és a Hagy Ok­tóber? Szocialista Forradalom 50. évfordulóiéra indított szo­cialista munkaverseny jelen­tős sikereket hozott. A vetél­kedésbe mintegy 1210 bri­gád kapcsolódott be több mint 14 ezer fővel. A munkaver­senyben elért eredményekért köszönetünket fejezzük ki a megye kommunistáinak és dol­gozóinak — mondotta Szoó Béla elvtárs. majd rátért a megye ipari szerkezetével kap­csolatos problémákra. A Központi Bizottság Tit­kárságának 1965. november 9-i határozata alapján előrelép­tünk a megye egyoldalú ipari szerkezetének felszámolásában, a végleges megoldás azonban csak hosszabb távon lehetsé­ges. Megvénkben a nehézipar 88,6 százalékos részaránya nagy problémákat okozott az elmúlt időben. A gondokat enyhíti, foglalkoztatási prob­lémáink megoldását segíti az az ipartelepítés, amit 1967-ben végeztünk. A múlt esztendő­ben meggyorsult az új üze­mek telepítése, tovább folyta­tódott jelentős üzemeink re­konstrukciója. Az ipartelepí­tés során, 1300 főnek terem­tettünk új munkaalkalmat. 1967-ben kezdődött a ZIM Sal­gótarjáni Gyáregysége és az öblösüveggyár rekonstruciója. a Nógrád megyei Fémipari Vállalat és a Salgótarjáni Bá- nyagépgyár építése. Az eddig elért eredményekért a közre­működőknek köszönetét feje­zi ki a megyei párt-végrehaj­tóbizottság. A mezőgazdaság fejlődését is sokoldalúan tudiuk bizonyíta­ni. A két fő ágazat közül — növénytermelés, állattenyész­tés i— az előzőnél volt gyor­sabb az előrehaladás, és ez jótékonyan hatott az állat- tenyésztésre. Bővült, a közös gazdaságok egyéb tevékeny­sége is, s növekedett a fog­lalkoztatottság. Ellentétes je­lenség is tapasztalható: mun­kaerőhiány miatt például csökkent az ipari növények és a zöldségfélék vetésterüle­te. Ami pedig a kisegítő üzem­ágakat illeti: csak azok lét­rehozását szabad szorgalmaz­ni, amelyek termékeinek biz­tos a piaca, és jó árat kap­nak értük a közös gazdasá­gok. Az értékesítésnél is van előrehaladás. Főleg ott. ahol a termelőszövetkezetek képvi­selője érti a dolgát, és a niackutatás közben olyan part­nert választ, aki jó árat kí­nál a közös gazdaság termé­keiért. Hely tel en tendenciák A megyei pártbizottság gaz­dasági fejlődésünk értékelése­kor megállapította, hogy egyes területeken helytelen tenden­ciák akadályozzák az előre­haladást. A reformra való fel­készülés során gazdasági ve­zetőink várakozó álláspontra helyezkedtek, és ezzel bizony­talanságot teremtettek a rá­juk bízott gazdasági egység­ben. Ennek az állapotnak a kialakulásában közrejátszottak objektív okok is: egyes köz­ponti elképzelések nem voltak ismeretesek stb. Már ekkor ■s jelentkezett az érdekek — csoport, megyei és népgazda­sági — összeütközése. Külö­nösen a beruházásoknál és a műszaki fejlesztésnél jutott ez kifejezésre. A múlt évben olyan fontos beruházásoknál, mint a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, a Nógrád megyei Fémipari Vál­lalat, az Öblösüveggyár, Sal­gótarján átéoítése — nem si­került megvalósítani a ter­vezett fejlesztést. Csak Salgó­tarjánban több mint 20 mil­lióval kevesebb beruházás va­lósult meg az előirányzottnál. Ennek gazdasági hatását a következő években érezzük majd. Megállapíthatjuk: a be­ruházásoknál eddig egy évet vesztettünk. Nehezen jtrtunk előre a háziioari termelőszö­vetkezet részlegének Salgótar­jánba való telenítésénél. Ez a probléma több mint egy éve vajúdik. Huzavona jel­lemzi a Váci Kötöttárugyár beruházását is. Nem sikerült alapvető vál­tozást elérni a munkafegye­lemben sem. Egyes gazdasági vezetőink a megoldást kizá­rólag a mechanizmustól vár­ják. Hiányzik a jelenséget elő­idéző okok kutatása. Vonat­kozik ez a táppénzes állo­mányra is. Míg 1964-ben na­ponta 3273 dolgozó hiányzott az üzemekből, addig 1967-ben már 4266-an maradtak távol ilyen címen. Majdnem any- nyian, ahány főt foglalkoz­tat a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Előrelépés csak a gazdasági vezetők, a szakszer­vezet és az egészségű gvi dol­gozók összefogásával lehetsé­ges. Szükséges olyan közhan­gulat kialakítása, amely elíté­li az álbetegeket. Mivel a megyében 1967-ben tovább folytatódott a szén­bányászat visszafejlesztése, en­nek társadalmi problémáit a 2006-os kormányrendelet által biztosított lehetőségek maxi­mális kihasználásával eddig si­keresen megoldottuk. Több mint 900-an mentek nyugdíj­ba. Az új helyzet azonban arra int. hogy a jövőben na­gyobb figyelmet fordítsunk az átlagkeresetek csökkenésének ellensúlyozására, a családi jö­vedelmek növelésére, hogy életszín vonal-oolitíkánkat me­gvéd szinten is tartani tudiuk. A mezőgazdaságban néhány fontos ágazat termelése nagy­mértékben visszaesett. Emiatt zavarok keletkeztek az ellátás­ban. Ugyanakkor a tevékeny­ségi körök bővülése nem szol­gálta mindig a foglalkoztatási gondok enyhítését, hanem újabb forrássá vált az akal- mazotti létszám növelésére. Ta­pasztaltuk, hogy az áruérté­kesítési szerződés megkötésé­nél még mindig nem egyen­rangú partner a termelőszö­vetkezet. A termelőszövetkezeti dolgo­zók jövedelme a múlt évben a tervezettnél valamivel gyor­sabban emelkedett, az elosz­tásnál fellelhető korábbi fe­szültségeket azonban nem tud­A kibővített ülés szünetében Holecz Ferenc, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat, Juhász Gyula, a Síküveggyár igaz­gatója, Molnár Tibor, az AKF megyei vezetője és Laczké András, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezető­je, meghívottak a szünetben a soron következő feladatokról beszélgetnek tűk megszüntetni. Az árute­rítés hibái miatt egyes fo­gyasztási cikkek átmenetileg hiányoztak a piacról. Csök­kent a lakásépítés üteme, le­lassult a munka a kommuná­lis és kulturális építkezések­nél. Támogatjuk a helyes elképzeléseket Mivel az új helyzet, a mun­ka tartalmában és módszerei­ben új követelményt állít párt­szerveink, pártszervezeteink, gazdasági vezetőink elé. fon­tos. hogy az 1968. évi felada­tokat, a megyei elképzelése­ket a megyei pártbizottság megtárgyalja, és ezekben ál­lást foglaljon. Ez nem je­lenti, hogy üzemeink, ter­melőszövetkezeteink önállósá­gát akár csak egy jottányit is csorbítani kívánjuk. Sőt a helyes elképzeléseket támogat­juk. segítjük. Az üzemek, vál­lalatok, termelőszövetkezetek sajátos érdekeit azonban öt­vözni kell a megvei érdekek­kel A kettő szervesen kiegé­szíti egymást. Ezért nekünk az egységes cselekvés érdeké­ben egyeztetni kell a válla­lati, a megyei és népgazda­sági elképzeléseket, hogy meg­előzhessük az esetleges szél­sőséges, torz gyakorlatot. bizottság megítélése szerint két fontos feladat áll a me­gye kommunistái előtt. Bizto­sítani a zavartalan átállást, valamint a megnövekedett gazdálkodási feladatokra való felkészülést, annak végrehaj­tását. A politikai és gazda­sági vezetés részéről megte­remteni a vállalati és nép- gazdasági tervek összhangját. Ugyanakkor a gyorsabb meg­valósítás útjára kell terelni a Központi Bizottság Titkársá­gának november 5-i határozom tából adódó sokrétű feladato­kat. Miért csökken az export? Üzemeink, vállalataink gaz­dálkodásában differenciáltan jelentkeznek a tennivalók. Míg a szénbányászat termelése 10 százalékkal csökken, addig a tanácsi ipar termelése 18, az építőipáré pedig 8 százalék­kal emelkedik s meghaladja az országos átlagot. Az érté­kesítéshez szükséges rendelé­sekkel megyénk üzemei, vál­lalatai rendelkeznek, sőt egyes területeken nem tudják kielé­gíteni a szükségleteket. A ren­delésállomány kialakításánál viszont jelentkeztek a koráb­bi évek hibái. Mivel termé­keink egy része nem minden tekintetben versenyképes, ke­vés új gyártmánnyal jelen­A megyei párt-végrehajtó- (Folytatás a 2. oldalon.) Az elnökségben Géczi János, Pothornik József, Jedlicska Gyula, Hosszú Mihály és Ma- * tűz József eív társak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom