Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

tons farm Sr 30., kedä 9 (Folytatás az 1. oldalról.) tünk meg a piacokon, ezért az idén az exportra szánt termékek mennyisége több mint 120 millióval csökken. Ennek két oka van: a piac­kutatás még nem kapta meg az öt megillető helyet, an­nak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több helyes kez­deményezés történt az Acél-, az Öblös- és a Síküveggyár­ban. Vállalataink technikai felszereltsége sem teszi min­denkor lehetővé, hogy termé­keinket gazdaságosan állítsuk elő. Ez arra figyelmeztet: ha az előző években megszerzett piacainkat meg akarjuk tar­tani, akkor vagy új, vagy kor­szerűsített termékeket kell elő­állítani. Ebből fakad továbbá az is, hogy a nyereség fő for­rását elsősorban a munka termelékenységének emelésé­ben. a gyorsabb ütemű mű­szaki fejlesztésben, a gyártás és gyártmányfejlesztésben kell keresni, nem pedig más kol­lektívák rovására, a speku­lációs. fisztességtelen módsze­rekben. Dotációs vállalatcink jovojerol Különös gondot kell fordí­tani dotációs vállalatainkra. Számuk az új termelői árak kialakításával háromra nőtt. A szénbányák mellé került az Öblösüveggyár és az ötvözet­gyár is. A dotáció felszámo­lása nem egy év feladata, de a munkához már most hoz­zá kell kezdeni. A sikerek döntően meghatározhatják ezeknek az üzemeknek a to­vábbi sorsát. Óva intünk azonban mindenkit attól, hogy a gazdaságos termelés megte­remtése érdekében olyan esz­közöket használjon, amelyek nem kívánatos tendenciákat válthatnak ki a munkások körében. Ezért nem értettünk egyet a Nógrádi Szénbányák vezetőinek azzal az elképze­lésével, hogy 1967—68-ban ve­gyünk fel 600—700 dolgozót, majd ezeket az embereket egy év múlva küldjük el más vállalathoz dolgozni. Tudjuk, hogy a rendelke­zésre álló fejlesztési alapok nem mindenütt elégítik ki az igényt. Ezért azt tanácsoljuk: üzemeink vezetői fordítsanak nagyobb gondot a központi feladatok elvégzésére, a kis- gépesítésre, a szállítás és ra­kodás korszerűsítésére, a pro­duktív és improduktív lét­szám alakulásának elemzésére. Ellenfétes álláspontok az iparfejlesztésben Pártbizottságaink, alapszer­vezeteink egyik legfontosabb tennivalója az iparfejlesztés segítése, a rekonstrukciós fel­adatok jó elvégzése. A Köz­ponti Bizottság és a kor­mány felülvizsgálta a harma­dik ötéves terv beruházási programját. A népgazdaság te­herbírását figyelembe véve egyes nagy beruházások meg­kezdésének időpontját később­re halasztotta. Ez kedvezőtle­nül érintette, a megyei iparfej­lesztési elképzeléseket. Az át­meneti időszakra ki kell dol­goznunk újabb fejlesztési prog­ramunkat, és ehhez kérni a felsőbb szervek támogatását. A folyamatban levő rekonst­rukcióknál abból kellene ki­indulni, hogy a jövőben a lemaradások alapvetően befo­lyásolhatják a kollektívák ér­dekeit. Ezért nem tudunk egyetérteni azokkal a tenden­ciákkal amelyeket e tekin­tetben 1967-ben tapasztalhat­tunk. Mivel a legfontosabbak- ná* elmaradtunk az ütemterv­től tol vetődik a felelősség kér­dőd- H'ánvzik az összhang a woior,;»ésre kerülő üzemek néi ís. Nehezít* az előrehala­dást a különböző szervek hom­lokegyenest ellenkező állás­pontja. Legjobb példája en­nek a gázprogram alakulása amelynek következetes végr° hai+ífjcr/1 irtqri UZC~ meik jövője és a jövő ipar­•• Illést tartott a megyei pártbizottság telepítésének bázisa ís indo­kolja. Mégis, csaknem egy éve folyik a vita a vezeték nyom­vonaláról és a pénzfedezet biztosításáról. Nincs még ma sem eldöntve véglegesen, hol fejlődik a jánosaknai fehér­neműgyár, mi lesz a zagyvái rakodó sorsa, miként fejlődik a Fűtőberendezések Gyárának bátonyi telephelye. Segítettünk az anyagi fedezet biztosításá­ban, mégsem épült fel a kistére- nyei traktorgyár üzemének nagy csarnoka Egyeztessük az érdekeket Külön gondként jelentkezik egyes vállalatainknál a külön­böző érdekek — csoport, me­gyei, népgazdasági — egyez­tetése. Vonatkozik ez első­sorban a megyei építőipari vállalatra. Az ott kialakult helyzet miatt egyes, megyei szempontból fontos beruházá­sok építése elmaradt, illetve meg sem kezdődött. Nehezí­tette a helyzetet, hogy a bonyolító, a tervező és a ki­vitelező vállalatok vezetői nem tudtak közös nevezőre jutni. Az építőipar kommunista ve­zetőinek és pártszerveiknek tudniok kell: a megye fej­lesztésében fontos feladat vár rájuk. Ezért nem helyes min­den kérdésnél abból kiindul­ni: sok. vagy kevés nyeresé­get hoz-e a vállalatnak. A Központi Bizottság határoza­ta amikor a vállalati ön­állóságot hangsúlyozza, utal arra is, hogy' a megyei párt­szerveknek jogtik van felül­vizsgálni és egyeztetni az ér­dekeket azoknál a vállalatok­nál. ahol a kollektíva szem­bekerül a megyei és a nép- gazdasági érdekekkel. Tennivalók a mezőgazdaság­kan A mezőgazdaságban rend­kívül fontos az önálló gazdál­kodás anyagi és műszaki fel­tételeinek megteremtése. Az eszközöket a pártértekezlet ha­tározatában megfogalmazott gazdaságpolitikai elvek meg­valósítására kell koncentrálni. Törekedjünk a helyi körülmé­nyekhez igazodó termelési szerkezet kialakítására, új nye­reséges ágazatok bekapcsolá­sára, a termelőszövetkezeti ta­ge* állandó foglalkoztatására. Tovább kell szervezni a ta­lajvédelmet, gyorsítani a Ló­kos és Zagyva felső szaka­szának munkálatait, befejezni az Ipoly szabályozását Balas­sagyarmat térségében és ke­resni a lehetőséget a szécsé- nyi öblözet munkálatainak mielőbbi megindítására. A gazdasági reform hatásait figyelembe véve helyes na­gyobb gondot fordítani az el­képzelések közgazdasági elem­zésére, a kollektívák tájékoz­tatására, a demokratizmus szé­lesítésére. A múlt év tapasz­talatai azt igazolják, hogy me­gyénk természeti adottságai miatt az árkiegészítéses támo­gatási rendszer felel meg leg­jobban azoknak a termelőszö­vetkezeteknek, ahol az ár­emeléssel, a hiteleltörléssel és a fejlesztési alap növelésével sem tudják megoldani a bő­vített úiratermelést. Erőfeszí­téseket kell tenni a jövede­lem elosztásánál mutatkozó problémák megoldására. B bsrfeUes^és bizonytalanságai Az idén és a továbbiakban is alapvető feladat a Központi Bizottság életszínvonal-politi­kájának maradéktalan megva­lósítása. Ennek érdekében üzemeink az idén biztosítják az 1968. évi foglalkoztatási szintet, sőt letelepítésre kerü­lő üzemek felépítésével újabb ezer fő foglalkoztatását tud­ják biztosítani. A másik do­log amivel foglalkozni kell, az a bérféilesztésnél mutatkozó visszásság. Vállalataink átla­gosan 1.5—2 százalékos fei- ’«ztés-t irányoztak elő. Ez el­marad az országos arányoktól, nem biztosítja a tervezett életszínvonal-émelést. Gondot okoz, hogy egyes vállalataink még nem ismerik az egész év­re tervezhető bérfejlesztés nagyságát: Felvetődik a kér­dés: gazdasági vezetőink nem terveztek-e alá, vagy túlzottan tartalékolnak? Jó lenne felül­vizsgálni ezt a problémát, és újra megvizsgálni a lehetősé­geket A bérfejlesztéssel két dolgot célszerű megoldani: a korábbi feszültségek feloldá­sát, az egyenlősdi felszámolá­sát. A gazdasági és politikai élet­ben bekövetkezett változáso­kat jól tükrözi a kereskede­lem. Az áruellátás megjavítá­sa, színvonalának emelése ér­dekében szükséges az állami és szövetkezeti kereskedelem közötti egészséges verseny. A többcsatornás árubeszerzési lehetőségek kihasználásával kedvezően lehet befolyásolni a szabadpiaci árakat. Az egész­séges verseny fokozása mellett a kereskedelemben dolgozó kommunisták ügyeljenek arra. hogy az állam által rögzített árakat betartsák. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a NEB aktivistái mellett jó lenne, ha az illetékes szakszer­vezetek társadalmi aktivistái is jobban bekapcsolódnának a fogyasztói érdekvédelmi mun­kába. Igényesebben, kezdeményezőb­ben Ma már a reform adta lehe­tőségek kihasználásának út­ját járjuk. Üzemeink, gyára­ink vezetői részben kidolgoz­ták, illetve most dolgozzák ki a távlati feljesztési elképzelé­seket. Tudják, hogy a mecha­nizmus sikere döntően rajtuk múlik. A dolgozók az elmúlt évben is bebizonyították: meg­értik a párt hívó szavát, s az első sorokban küzdenek a he­lyes célok megvalósításáért. Az új helyzetben, amikor a Havas Péter: vezetők szerepe, felelőssége to­vább nő, jogos az a követel­mény, hogy minden intézke­dés, fejlesztés alapos és át­gondolt legyen. Jogos az az igény is, hogy a vezetők töb­bet kezdeményezzenek, s le­gyenek igényesek önmaguk­kal és beosztottaikkal szem­ben. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság, amikor megálla­pítja, hogy a gazdasági veze­tők döntő többsége a jövőben is képes ellátni feladatát, szükségesnek tartja szóváten- ni azolcat a helytelen elképze­léseket, amikor az egyéni ér­dekből kiindulva igyekeznek kialakítani a vállalati érdeke­ket és erre próbálják felépíte­ni a megyeit is. Ilyen törek­véssel találkoztunk a Nógrádi Szénbányák távlati terveinek kidolgozásánál. Növeljük a járási és városi bizottságok önállóságát A témánál azt is el kell mondani, hogy a rendelkezés­re álló pénzzel sem gazdálko­dunk jól. A kisterenyei trak­torgyár csarnokának építésé­re biztosított hárommilliót nem használtuk fel. Ugyanak-, kor iparfejlesztési tárgyalá­saink során olyan ajánlatokat kapunk: adjunk 10—20 mil­liót a fejlesztéshez. Ez az út nálunk nem járható. Amink van, azt okosan kell felhasz­nálnunk. Megyei szinten támogatunk minden kezdeményezést, amely biztosítja a népgazdasági, a megyei és vállalati érdekek helyes összhangját. E tekintet­ben csak bátorítani tudjuk a járási, városi pártbizottságo­kat, a gazdasági és állami ve­zetőket. Azt kérjük tőlük, forduljanak hozzánk segítsé­gért, ha valaminek az intézé­se meghaladja hatáskörüket, minisztériumi, vagy főhatósá­gi megoldást kíván. A felada­tok sokrétűségét látva hangsú­lyozzuk: a pártmunka éssze­rű operativitását továbbra is fenn kell tartanunk Persze nem úgy, ahogy azt egyesek manapság elképzelik: a me­gyei pártbizottság ipari osztá­lya szerezze be a HTSZ-nek az átalakításhoz szükséges csövet és vasszerelési anyago­kat, vagy a titkárság szerezze meg az importgéphez szüksé­ges devizát. Nem ilyen mun­kamegosztásra gondolunk. A következőket hangsúlyozzuk: — Egy-egy határozat végre­hajtásánál nem felelünk egyet­len kommunista vezető helyett sem, dolgozzék állami poszton, tömegszervezetben, vagy a gazdasági életben. A határo­zatokból rájuk vonatkozó rész megvalósításáért személyileg ők a felelősek. A feladatok sokrétűsége, azok megoldása pártbizottsá­gainktól és alapszervezeteink­től tartalmilag és munkamód­szerben is sok új megoldást követelnek. A reform célki­tűzéseinek magyarázása mel­lett a politikai felvilágosító munka minden eszközével se­gítsük az elképzelések gyakor­lati megvalósítását. Ezért az előkészítés időszakában kiala­kult és bevált munkamódszere­ket helyes alkalmazni, tovább­fejleszteni. A hatásköri listáknak meg­felelően növeljük a járási és városi, valamint a nagyüzemi pártbizottságok önállóságát és felelősségét. A területükön je­lentkező gazdaságpolitikai fel­adatokra ösztönözzék a gaz­dasági vezetést és biztosítsák az elképzelések jó végrehaj­tását. A munka hatékonyságá­nak érdekében forduljanak több javaslattal a megyei ve­zetéshez. Üjszerű kapcsolatot kell te­remteni a társszervekkel, az alapanyagot adó és termelő vállalatok pártszerveivel, az egyesülések és vállalati köz­pontok vezetőivel. Az eredmé­nyesebb munka érdekében, a megyei pártbizottság fokozot­tabban bevonja a járási és vá­rosi pártbizottságokat, a me­gye, valamint saját területük gazdaságpolitikájának kiala­kításába, az elképzel: avasla­tok megvalósításába Középpontban az alapszervezetek Az új mechanizmusban, az új körülmények közepette előtér­be kerül az alapszervezetek se­gítése. Bennük találják meg járási és városi pártbizottsá­gaink azt a szellemi erőt, amelynek segítségével kiala­kíthatják a járási és városi politika helyes távlatait, s tőlük kapják azokat az infor­mációkat, amelyeket fel tud­nak használni gazdaságpoliti­kájuk helyes kialakításához, a tömegek neveléséhez. Ezért, alapszervezeteinknek nagy fi­gyelemmel kell kísérni a dol­gozók jó javaslatainak felhasz­nálását. Az alkotókészség mi­nél szélesebb körű kibontakoz­tatása érdekében a szakszer­vezetekkel együttműködve munkálkodjanak a munkaver­seny főbb célkitűzéseinek ki­alakításában. A szakszerveze­tekben dolgozó kommunistá­kat arra kérjük: a SZOT-hatá- rozatok következetes végrehaj­tásával egyidőben segítsenek abban, hogy a szakszervezeti munkában is érvényesüljenek a megye sajátos feladatai. Kí­sérjék fokozott figyelemmel a dolgozók munka- és életkö­rülményeit, követeljék meg az erre vonatkozó előírások ma­radéktalan betartását. A KISZ- ben dolgozó kommunisták ak­kor tesznek jó szolgálatot ha a kidolgozásra kerülő akció- programban érvényesítik a megyei pártbizottság határo­zatát, és az eddiginél több munkás- és parasztfiatalt, mű­szaki értelmiségit vonnak be a feladatok megoldásába — fe­jezte be a megyei pártbizott­ság beszámolóját Szoó Béla elvtárs. Biztosítsuk az cyiseyosi fellépést és cselekwést Bevezetőből megállapította, hogy a gazdaságirányítás re­formjának propagandája az el­múlt évben kétirányú volt. A megyei pártbizottság különbö­ző tanfolyamokat szervezett párt, tanácsi, tömegszervezeti és gazdaságvezetők számára. Az elmúlt évben számosán vettek részt a központi szer­vezésű tanfolyamokon Buda­pesten és Miskolcon, a megyei pártiskolán pedig több száz pártaktivista sajátította el a gazdasági mechanizmus beve­zetésével összefüggő legfonto­sabb tudnivalókat. A végrehajtó bizottság elő­terjesztése megállapította, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésének adottak voltak a feltételei, a közhangulat jó, mindenekelőtt a párt iránti bizalomra épült. Az árre­formról szóló első visszhangok azt bizonyítják, hogy megyénk lakói megnyugvással fogadták az intézkedéseket. Az agitáci- ós és propagandamunka fo­gyatékossága azonban, hogy a reform több alapkérdésében még nem sikerült megnyug­tatni a széles közvéleményt, mint például a bérezésnél je­lentkező problémáknál, az árak és az életszínvonal alaku­lásánál. Az elkövetkező hetek és hónapok legfontosabb fel­adata, hogy tovább erősítsük azt a bizakodó közhangulatot, ami a párttagok és pártonkí- vüliek között az árreformmal összefüggésben már korábban kialakult. Magvaráizuk a reform célját Az agitációs és propaganda- tevékenység egyik legfonto­sabb feladata — állapítja meg az előterjesztés — hogy az el­következő időkben továbbra is magyarázzuk a reform alapvető céljait, azt, hogy az intézkedés igen fontos politi­kai lépés a szocializmus tel­jes felépítéséhez vezető úton, hogy a reform a szocialista építés, az egész társadalom érdekeiből fakad és egybeesik minden becsületes dolgozó személyes érdekeivel. E célkitűzés megvalósításá­hoz szükséges a propaganda- és agitációs munka széles kö­rű fejlesztése hogy a dolgo­zók megértsék a reform cél­kitűzéseit. ielentőségét. lénye­gét F-’ó-t i végrehattó bizott­ság álláspontja szerint a jö­vőben is magyarázni kell a gazdaságirányítási rendszer és a szocializmus felépítésének összefüggéseit és távlatait. Helyet kell biztosítani a tö­megpolitikai munkában annak a gondolatnak, hogy a jólét, az elosztás mértéke, minde­nekelőtt és elsősorban a mun­kától, annak gazdaságosságá­tól és hatékonyságától függ. Másszóval: a dolgozók mun­kájának mennyisége és minő­sége meghatározó a bér. az ár, a piac és az emberek biz­tonságának kialakításában. A munka minőségének meghatá­rozója. hogy a termékek meg- felelnek-e a társadalmi szűk­ületeknek. Hangsúlyozza az előterjesz­tés hoev az agitációs és pro­pagandamunkában a tégi jel­szavakat és elképzeléseket újakkal kell felváltani. Ilyen például a „termelj többet, jobban élsz!” jelszó, ami ma már kevés a gazdasági folya­mat megértéséhez, a dolgo­zók széles tömegének a ver­senybe való bevonásához. A gazdaságirányítási rendszerből fakadóan ott kell többet ter­melni, ahol a társadalmi szük­séglet, kereslet vagy a piaci igény jelentkezik. A mennyi­ség fontossága mellett elsősor­ban a termelés hogyanjára, minőségére, a ráfordítások nagyságrendjére kell, hogy ke­rüljön a hangsúly. De előtér­be kerül a termelés és forga­lom kapcsolata, kölcsönhatása is. A végrehajtó bizottság ál­láspontja szerint e sokkal összetettebb, bonyolultabb fo­lyamatot kell megértéssel ma­gyarázni. így például már az idén is nagyobb gondot kell fordítani elsősorban az áru­forgalom területére. Az itt előforduló esetleges zökkenők okait a lakosságnak őszintén és bátrabban kell feltárni és magyarázni. Ahol pedig lehet­séges. az intézkedéseket azon­nal megtenni. Előférhen a Itözuazdasági szemlélet Az agitációs és propagan­datevékenység csak úgy lehet hatásos, ha mind jobban elő­térbe kerül a dolgozók szé­les rétegének közgazdasági szemléletének kialakítása — éppen a gazdasági reform S7el1emébon. FI kell tehát ér­ni. hogv a propaganda mun­kában állandóan és a legkü­lönbözőbb formákban magya­rázzuk a legfontosabb közgaz­dasági kategóriákat. Fejlődésünk jelenlegi szaka­szában az anyagi érdekeltség szerepének nagyfokú növeke­dése a szocialista elosztásról szóló marxista—leninista taní­tásokkal tökéletes összhang­ban van. Ebből fakad, hogy a társadalmi szükséglet szem­pontjából hasznos munkát végzők életszínvonala az ed­digieknél gyorsabb ütemben növekedik majd, ami nem üt­közik a kollektivizmus alap­elveivel, sőt mivel biztosítja az egyén aktivitását, kezde­ményező készségét, lehetősé­get ad a közösség harmonikus fejlődésére. így tehát érvénye­sül az a szemlélet, hogy a köz javára végzett eredmé­nyes. hasznos munka anyagi elismerése nincs ellentétben a szocialista erkölccsel. Mivel hozzájárul a szocializmus anyagi alapjainak gyorsabb ütemű fejlesztéséhez, a szocia­lizmus teljes felépítésének meggyorsításához, a szocia­lista erkölcsi . felfogás egye­temlegessé tételét segíti elő. Az agitációs munkában azt is ki kell emelni, hogy az új feltételek között is 100 szá­zalékig garantálva lesz a mun­kások alaobére. Az agitációs és propagan­da munka egyik fontos fel­adata. az árpolitika magyará­zása. Meg kell értetni a la­kossággal, • a dolgozókkal, hogy az áruk árainak az elő­állítás és az eladás társadal­mi költségéhez kell igazodni- ok, ami érdeke az egész tár­sadalomnak. Magyarázzuk, hogy az árszint stabilitásáért nemcsak a központi szervek, (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom