Nógrád, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-30 / 24. szám
tons farm Sr 30., kedä 9 (Folytatás az 1. oldalról.) tünk meg a piacokon, ezért az idén az exportra szánt termékek mennyisége több mint 120 millióval csökken. Ennek két oka van: a piackutatás még nem kapta meg az öt megillető helyet, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több helyes kezdeményezés történt az Acél-, az Öblös- és a Síküveggyárban. Vállalataink technikai felszereltsége sem teszi mindenkor lehetővé, hogy termékeinket gazdaságosan állítsuk elő. Ez arra figyelmeztet: ha az előző években megszerzett piacainkat meg akarjuk tartani, akkor vagy új, vagy korszerűsített termékeket kell előállítani. Ebből fakad továbbá az is, hogy a nyereség fő forrását elsősorban a munka termelékenységének emelésében. a gyorsabb ütemű műszaki fejlesztésben, a gyártás és gyártmányfejlesztésben kell keresni, nem pedig más kollektívák rovására, a spekulációs. fisztességtelen módszerekben. Dotációs vállalatcink jovojerol Különös gondot kell fordítani dotációs vállalatainkra. Számuk az új termelői árak kialakításával háromra nőtt. A szénbányák mellé került az Öblösüveggyár és az ötvözetgyár is. A dotáció felszámolása nem egy év feladata, de a munkához már most hozzá kell kezdeni. A sikerek döntően meghatározhatják ezeknek az üzemeknek a további sorsát. Óva intünk azonban mindenkit attól, hogy a gazdaságos termelés megteremtése érdekében olyan eszközöket használjon, amelyek nem kívánatos tendenciákat válthatnak ki a munkások körében. Ezért nem értettünk egyet a Nógrádi Szénbányák vezetőinek azzal az elképzelésével, hogy 1967—68-ban vegyünk fel 600—700 dolgozót, majd ezeket az embereket egy év múlva küldjük el más vállalathoz dolgozni. Tudjuk, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alapok nem mindenütt elégítik ki az igényt. Ezért azt tanácsoljuk: üzemeink vezetői fordítsanak nagyobb gondot a központi feladatok elvégzésére, a kis- gépesítésre, a szállítás és rakodás korszerűsítésére, a produktív és improduktív létszám alakulásának elemzésére. Ellenfétes álláspontok az iparfejlesztésben Pártbizottságaink, alapszervezeteink egyik legfontosabb tennivalója az iparfejlesztés segítése, a rekonstrukciós feladatok jó elvégzése. A Központi Bizottság és a kormány felülvizsgálta a harmadik ötéves terv beruházási programját. A népgazdaság teherbírását figyelembe véve egyes nagy beruházások megkezdésének időpontját későbbre halasztotta. Ez kedvezőtlenül érintette, a megyei iparfejlesztési elképzeléseket. Az átmeneti időszakra ki kell dolgoznunk újabb fejlesztési programunkat, és ehhez kérni a felsőbb szervek támogatását. A folyamatban levő rekonstrukcióknál abból kellene kiindulni, hogy a jövőben a lemaradások alapvetően befolyásolhatják a kollektívák érdekeit. Ezért nem tudunk egyetérteni azokkal a tendenciákkal amelyeket e tekintetben 1967-ben tapasztalhattunk. Mivel a legfontosabbak- ná* elmaradtunk az ütemtervtől tol vetődik a felelősség kérdőd- H'ánvzik az összhang a woior,;»ésre kerülő üzemek néi ís. Nehezít* az előrehaladást a különböző szervek homlokegyenest ellenkező álláspontja. Legjobb példája ennek a gázprogram alakulása amelynek következetes végr° hai+ífjcr/1 irtqri UZC~ meik jövője és a jövő ipar•• Illést tartott a megyei pártbizottság telepítésének bázisa ís indokolja. Mégis, csaknem egy éve folyik a vita a vezeték nyomvonaláról és a pénzfedezet biztosításáról. Nincs még ma sem eldöntve véglegesen, hol fejlődik a jánosaknai fehérneműgyár, mi lesz a zagyvái rakodó sorsa, miként fejlődik a Fűtőberendezések Gyárának bátonyi telephelye. Segítettünk az anyagi fedezet biztosításában, mégsem épült fel a kistére- nyei traktorgyár üzemének nagy csarnoka Egyeztessük az érdekeket Külön gondként jelentkezik egyes vállalatainknál a különböző érdekek — csoport, megyei, népgazdasági — egyeztetése. Vonatkozik ez elsősorban a megyei építőipari vállalatra. Az ott kialakult helyzet miatt egyes, megyei szempontból fontos beruházások építése elmaradt, illetve meg sem kezdődött. Nehezítette a helyzetet, hogy a bonyolító, a tervező és a kivitelező vállalatok vezetői nem tudtak közös nevezőre jutni. Az építőipar kommunista vezetőinek és pártszerveiknek tudniok kell: a megye fejlesztésében fontos feladat vár rájuk. Ezért nem helyes minden kérdésnél abból kiindulni: sok. vagy kevés nyereséget hoz-e a vállalatnak. A Központi Bizottság határozata amikor a vállalati önállóságot hangsúlyozza, utal arra is, hogy' a megyei pártszerveknek jogtik van felülvizsgálni és egyeztetni az érdekeket azoknál a vállalatoknál. ahol a kollektíva szembekerül a megyei és a nép- gazdasági érdekekkel. Tennivalók a mezőgazdaságkan A mezőgazdaságban rendkívül fontos az önálló gazdálkodás anyagi és műszaki feltételeinek megteremtése. Az eszközöket a pártértekezlet határozatában megfogalmazott gazdaságpolitikai elvek megvalósítására kell koncentrálni. Törekedjünk a helyi körülményekhez igazodó termelési szerkezet kialakítására, új nyereséges ágazatok bekapcsolására, a termelőszövetkezeti tage* állandó foglalkoztatására. Tovább kell szervezni a talajvédelmet, gyorsítani a Lókos és Zagyva felső szakaszának munkálatait, befejezni az Ipoly szabályozását Balassagyarmat térségében és keresni a lehetőséget a szécsé- nyi öblözet munkálatainak mielőbbi megindítására. A gazdasági reform hatásait figyelembe véve helyes nagyobb gondot fordítani az elképzelések közgazdasági elemzésére, a kollektívák tájékoztatására, a demokratizmus szélesítésére. A múlt év tapasztalatai azt igazolják, hogy megyénk természeti adottságai miatt az árkiegészítéses támogatási rendszer felel meg legjobban azoknak a termelőszövetkezeteknek, ahol az áremeléssel, a hiteleltörléssel és a fejlesztési alap növelésével sem tudják megoldani a bővített úiratermelést. Erőfeszítéseket kell tenni a jövedelem elosztásánál mutatkozó problémák megoldására. B bsrfeUes^és bizonytalanságai Az idén és a továbbiakban is alapvető feladat a Központi Bizottság életszínvonal-politikájának maradéktalan megvalósítása. Ennek érdekében üzemeink az idén biztosítják az 1968. évi foglalkoztatási szintet, sőt letelepítésre kerülő üzemek felépítésével újabb ezer fő foglalkoztatását tudják biztosítani. A másik dolog amivel foglalkozni kell, az a bérféilesztésnél mutatkozó visszásság. Vállalataink átlagosan 1.5—2 százalékos fei- ’«ztés-t irányoztak elő. Ez elmarad az országos arányoktól, nem biztosítja a tervezett életszínvonal-émelést. Gondot okoz, hogy egyes vállalataink még nem ismerik az egész évre tervezhető bérfejlesztés nagyságát: Felvetődik a kérdés: gazdasági vezetőink nem terveztek-e alá, vagy túlzottan tartalékolnak? Jó lenne felülvizsgálni ezt a problémát, és újra megvizsgálni a lehetőségeket A bérfejlesztéssel két dolgot célszerű megoldani: a korábbi feszültségek feloldását, az egyenlősdi felszámolását. A gazdasági és politikai életben bekövetkezett változásokat jól tükrözi a kereskedelem. Az áruellátás megjavítása, színvonalának emelése érdekében szükséges az állami és szövetkezeti kereskedelem közötti egészséges verseny. A többcsatornás árubeszerzési lehetőségek kihasználásával kedvezően lehet befolyásolni a szabadpiaci árakat. Az egészséges verseny fokozása mellett a kereskedelemben dolgozó kommunisták ügyeljenek arra. hogy az állam által rögzített árakat betartsák. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a NEB aktivistái mellett jó lenne, ha az illetékes szakszervezetek társadalmi aktivistái is jobban bekapcsolódnának a fogyasztói érdekvédelmi munkába. Igényesebben, kezdeményezőbben Ma már a reform adta lehetőségek kihasználásának útját járjuk. Üzemeink, gyáraink vezetői részben kidolgozták, illetve most dolgozzák ki a távlati feljesztési elképzeléseket. Tudják, hogy a mechanizmus sikere döntően rajtuk múlik. A dolgozók az elmúlt évben is bebizonyították: megértik a párt hívó szavát, s az első sorokban küzdenek a helyes célok megvalósításáért. Az új helyzetben, amikor a Havas Péter: vezetők szerepe, felelőssége tovább nő, jogos az a követelmény, hogy minden intézkedés, fejlesztés alapos és átgondolt legyen. Jogos az az igény is, hogy a vezetők többet kezdeményezzenek, s legyenek igényesek önmagukkal és beosztottaikkal szemben. A megyei párt-végrehajtóbizottság, amikor megállapítja, hogy a gazdasági vezetők döntő többsége a jövőben is képes ellátni feladatát, szükségesnek tartja szóváten- ni azolcat a helytelen elképzeléseket, amikor az egyéni érdekből kiindulva igyekeznek kialakítani a vállalati érdekeket és erre próbálják felépíteni a megyeit is. Ilyen törekvéssel találkoztunk a Nógrádi Szénbányák távlati terveinek kidolgozásánál. Növeljük a járási és városi bizottságok önállóságát A témánál azt is el kell mondani, hogy a rendelkezésre álló pénzzel sem gazdálkodunk jól. A kisterenyei traktorgyár csarnokának építésére biztosított hárommilliót nem használtuk fel. Ugyanak-, kor iparfejlesztési tárgyalásaink során olyan ajánlatokat kapunk: adjunk 10—20 milliót a fejlesztéshez. Ez az út nálunk nem járható. Amink van, azt okosan kell felhasználnunk. Megyei szinten támogatunk minden kezdeményezést, amely biztosítja a népgazdasági, a megyei és vállalati érdekek helyes összhangját. E tekintetben csak bátorítani tudjuk a járási, városi pártbizottságokat, a gazdasági és állami vezetőket. Azt kérjük tőlük, forduljanak hozzánk segítségért, ha valaminek az intézése meghaladja hatáskörüket, minisztériumi, vagy főhatósági megoldást kíván. A feladatok sokrétűségét látva hangsúlyozzuk: a pártmunka ésszerű operativitását továbbra is fenn kell tartanunk Persze nem úgy, ahogy azt egyesek manapság elképzelik: a megyei pártbizottság ipari osztálya szerezze be a HTSZ-nek az átalakításhoz szükséges csövet és vasszerelési anyagokat, vagy a titkárság szerezze meg az importgéphez szükséges devizát. Nem ilyen munkamegosztásra gondolunk. A következőket hangsúlyozzuk: — Egy-egy határozat végrehajtásánál nem felelünk egyetlen kommunista vezető helyett sem, dolgozzék állami poszton, tömegszervezetben, vagy a gazdasági életben. A határozatokból rájuk vonatkozó rész megvalósításáért személyileg ők a felelősek. A feladatok sokrétűsége, azok megoldása pártbizottságainktól és alapszervezeteinktől tartalmilag és munkamódszerben is sok új megoldást követelnek. A reform célkitűzéseinek magyarázása mellett a politikai felvilágosító munka minden eszközével segítsük az elképzelések gyakorlati megvalósítását. Ezért az előkészítés időszakában kialakult és bevált munkamódszereket helyes alkalmazni, továbbfejleszteni. A hatásköri listáknak megfelelően növeljük a járási és városi, valamint a nagyüzemi pártbizottságok önállóságát és felelősségét. A területükön jelentkező gazdaságpolitikai feladatokra ösztönözzék a gazdasági vezetést és biztosítsák az elképzelések jó végrehajtását. A munka hatékonyságának érdekében forduljanak több javaslattal a megyei vezetéshez. Üjszerű kapcsolatot kell teremteni a társszervekkel, az alapanyagot adó és termelő vállalatok pártszerveivel, az egyesülések és vállalati központok vezetőivel. Az eredményesebb munka érdekében, a megyei pártbizottság fokozottabban bevonja a járási és városi pártbizottságokat, a megye, valamint saját területük gazdaságpolitikájának kialakításába, az elképzel: avaslatok megvalósításába Középpontban az alapszervezetek Az új mechanizmusban, az új körülmények közepette előtérbe kerül az alapszervezetek segítése. Bennük találják meg járási és városi pártbizottságaink azt a szellemi erőt, amelynek segítségével kialakíthatják a járási és városi politika helyes távlatait, s tőlük kapják azokat az információkat, amelyeket fel tudnak használni gazdaságpolitikájuk helyes kialakításához, a tömegek neveléséhez. Ezért, alapszervezeteinknek nagy figyelemmel kell kísérni a dolgozók jó javaslatainak felhasználását. Az alkotókészség minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a szakszervezetekkel együttműködve munkálkodjanak a munkaverseny főbb célkitűzéseinek kialakításában. A szakszervezetekben dolgozó kommunistákat arra kérjük: a SZOT-hatá- rozatok következetes végrehajtásával egyidőben segítsenek abban, hogy a szakszervezeti munkában is érvényesüljenek a megye sajátos feladatai. Kísérjék fokozott figyelemmel a dolgozók munka- és életkörülményeit, követeljék meg az erre vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A KISZ- ben dolgozó kommunisták akkor tesznek jó szolgálatot ha a kidolgozásra kerülő akció- programban érvényesítik a megyei pártbizottság határozatát, és az eddiginél több munkás- és parasztfiatalt, műszaki értelmiségit vonnak be a feladatok megoldásába — fejezte be a megyei pártbizottság beszámolóját Szoó Béla elvtárs. Biztosítsuk az cyiseyosi fellépést és cselekwést Bevezetőből megállapította, hogy a gazdaságirányítás reformjának propagandája az elmúlt évben kétirányú volt. A megyei pártbizottság különböző tanfolyamokat szervezett párt, tanácsi, tömegszervezeti és gazdaságvezetők számára. Az elmúlt évben számosán vettek részt a központi szervezésű tanfolyamokon Budapesten és Miskolcon, a megyei pártiskolán pedig több száz pártaktivista sajátította el a gazdasági mechanizmus bevezetésével összefüggő legfontosabb tudnivalókat. A végrehajtó bizottság előterjesztése megállapította, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésének adottak voltak a feltételei, a közhangulat jó, mindenekelőtt a párt iránti bizalomra épült. Az árreformról szóló első visszhangok azt bizonyítják, hogy megyénk lakói megnyugvással fogadták az intézkedéseket. Az agitáci- ós és propagandamunka fogyatékossága azonban, hogy a reform több alapkérdésében még nem sikerült megnyugtatni a széles közvéleményt, mint például a bérezésnél jelentkező problémáknál, az árak és az életszínvonal alakulásánál. Az elkövetkező hetek és hónapok legfontosabb feladata, hogy tovább erősítsük azt a bizakodó közhangulatot, ami a párttagok és pártonkí- vüliek között az árreformmal összefüggésben már korábban kialakult. Magvaráizuk a reform célját Az agitációs és propaganda- tevékenység egyik legfontosabb feladata — állapítja meg az előterjesztés — hogy az elkövetkező időkben továbbra is magyarázzuk a reform alapvető céljait, azt, hogy az intézkedés igen fontos politikai lépés a szocializmus teljes felépítéséhez vezető úton, hogy a reform a szocialista építés, az egész társadalom érdekeiből fakad és egybeesik minden becsületes dolgozó személyes érdekeivel. E célkitűzés megvalósításához szükséges a propaganda- és agitációs munka széles körű fejlesztése hogy a dolgozók megértsék a reform célkitűzéseit. ielentőségét. lényegét F-’ó-t i végrehattó bizottság álláspontja szerint a jövőben is magyarázni kell a gazdaságirányítási rendszer és a szocializmus felépítésének összefüggéseit és távlatait. Helyet kell biztosítani a tömegpolitikai munkában annak a gondolatnak, hogy a jólét, az elosztás mértéke, mindenekelőtt és elsősorban a munkától, annak gazdaságosságától és hatékonyságától függ. Másszóval: a dolgozók munkájának mennyisége és minősége meghatározó a bér. az ár, a piac és az emberek biztonságának kialakításában. A munka minőségének meghatározója. hogy a termékek meg- felelnek-e a társadalmi szűkületeknek. Hangsúlyozza az előterjesztés hoev az agitációs és propagandamunkában a tégi jelszavakat és elképzeléseket újakkal kell felváltani. Ilyen például a „termelj többet, jobban élsz!” jelszó, ami ma már kevés a gazdasági folyamat megértéséhez, a dolgozók széles tömegének a versenybe való bevonásához. A gazdaságirányítási rendszerből fakadóan ott kell többet termelni, ahol a társadalmi szükséglet, kereslet vagy a piaci igény jelentkezik. A mennyiség fontossága mellett elsősorban a termelés hogyanjára, minőségére, a ráfordítások nagyságrendjére kell, hogy kerüljön a hangsúly. De előtérbe kerül a termelés és forgalom kapcsolata, kölcsönhatása is. A végrehajtó bizottság álláspontja szerint e sokkal összetettebb, bonyolultabb folyamatot kell megértéssel magyarázni. így például már az idén is nagyobb gondot kell fordítani elsősorban az áruforgalom területére. Az itt előforduló esetleges zökkenők okait a lakosságnak őszintén és bátrabban kell feltárni és magyarázni. Ahol pedig lehetséges. az intézkedéseket azonnal megtenni. Előférhen a Itözuazdasági szemlélet Az agitációs és propagandatevékenység csak úgy lehet hatásos, ha mind jobban előtérbe kerül a dolgozók széles rétegének közgazdasági szemléletének kialakítása — éppen a gazdasági reform S7el1emébon. FI kell tehát érni. hogv a propaganda munkában állandóan és a legkülönbözőbb formákban magyarázzuk a legfontosabb közgazdasági kategóriákat. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában az anyagi érdekeltség szerepének nagyfokú növekedése a szocialista elosztásról szóló marxista—leninista tanításokkal tökéletes összhangban van. Ebből fakad, hogy a társadalmi szükséglet szempontjából hasznos munkát végzők életszínvonala az eddigieknél gyorsabb ütemben növekedik majd, ami nem ütközik a kollektivizmus alapelveivel, sőt mivel biztosítja az egyén aktivitását, kezdeményező készségét, lehetőséget ad a közösség harmonikus fejlődésére. így tehát érvényesül az a szemlélet, hogy a köz javára végzett eredményes. hasznos munka anyagi elismerése nincs ellentétben a szocialista erkölccsel. Mivel hozzájárul a szocializmus anyagi alapjainak gyorsabb ütemű fejlesztéséhez, a szocializmus teljes felépítésének meggyorsításához, a szocialista erkölcsi . felfogás egyetemlegessé tételét segíti elő. Az agitációs munkában azt is ki kell emelni, hogy az új feltételek között is 100 százalékig garantálva lesz a munkások alaobére. Az agitációs és propaganda munka egyik fontos feladata. az árpolitika magyarázása. Meg kell értetni a lakossággal, • a dolgozókkal, hogy az áruk árainak az előállítás és az eladás társadalmi költségéhez kell igazodni- ok, ami érdeke az egész társadalomnak. Magyarázzuk, hogy az árszint stabilitásáért nemcsak a központi szervek, (Folytatás a 3. oldalon.)
