Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-16 / 297. szám
1967, december 16. «szómba? NflfiB * » 3 E^iszernbb és gyorsabb beruházási ügyvitel Nagyobb önállóságot kapnak a termelőüzemek Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendelettel határozta meg az állami gazdaságok, az állami erdőgazdaságok és a termelő- szövetkezetek 1968. január 1- én életbe lépő új beruházási rendjét, amely már az új gazdaságirányítási rendszer elvein épül fel és tovább egyszerűsíti a beruházások előkészítését, jóváhagyását, illetve megvalósítását. Eddig külön állami és külön termelőszövetkezeti beruházási kódex volt érvényben. Helyettük most egy rendelet intézkedik az állami gazdaságok és erdőgazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek beruházásairól, s megszünteti e tekintetben a mezőgazdaság állami és a termelőszövetkezeti szektora közötti lényeges eltéréseket. A különbség csak annyi lesz, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntési jog a termelőszövetkezeteknél a közgyűlés vagy a vezetőség, az állami gazdaságoknál pedig az igazgató hatáskörébe tartozik, továbbá, hogy a hitelt a termelőszövetkezetekben az amortizációs alapból nem lehet visszafizetni, viszont az állami gazdaságokban erre lehetőség van. Az új beruházási rend a döntés és jóváhagyás jogát teljes egészében az üzemekre bízza. A termelőszövetkezeteknek nem kell a járási tanáccsal és a Magyar Nemzeti Bankkal „megerősíttetni” beruházási terveiket, s az állami gazdaságoknak sem keli kérniök beruházási ügyekben felügyeleti szerveik döntését. Az új intézkedés lehetőséget nyújt — a saját kockázat vállalásával — az adott üzem érdekeinek messzemenő figyelembevételére, ugyanakkor számottevően csökkenti a beruházások előkészítésének, megvalósításának idejét. Ugyancsak egyszerűsödött a beruházások gazdasági-műszaki előkészítése. A rendelet szerint a döntés előtt az üzemeknek csupán egy úgynevezett döntést megalapozó javaslatot kell majd készíteniük. A ' javaslat tartalmát az üzemek határozhatják meg. A jövő évtől sem telephely-dokumentációt, sem beruházási programot nem kell készíteni. A rendelet hatálytalanítja az 1967. december 31-ig érvényben levő beruházási jogszabályokat, s ezzel többek között megszűnik a típus- és ajánlott terv kötelező használata, megszűnnek a különféle tervezési, kivitelezési kötöttségek, értékhatárok, stb. Az új beruházási rend biztosítjá, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a bekötő utak, a távvezetékek és a telefonhálózat létesítését valamint az erdősítést, fásítást célcsoportos állami beru - házasként valósítsák meg. Az erdősítést illetően ez érvényes az állami gazdaságokra is. Az új beruházási rend a mezőgazdasági üzemeknek széles körű döntési lehetőségeket biztosít. A helyes döntések érdekében azonban szükséges, hogy a mezőgazda- sági üzemek az eddiginél sokkal nagyobb gonddal vizsgálják meg tervezett beruházásaik gazdaságosságát, a beruházások reális anyagi alapjait és feltételeit. Napirenden: Az üzemi demokrácia erősítése Az üzemi demokrácia helyzetéről, a gazdaságirányítás reformjáról tárgyalt legutóbbi ülésén a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága. Megállapították, hogy a gazdaságirányítás új rendszere, a nagyobb üzemi önállóság nemcsak feltételezi, hanem egyre inkább megköveteli a vezetők és beosztottak munkakapcsolatának elmélyítését. Két alapvető feltétele van ennek: az egyik, hgy a vezetők érezzék: a dolgozók aktív támogatása nélkül bajos lenne vezetni az üzemet. A másik kérdés, hogy a dolgozók ne csak igényeljék a vezetésben való részvételt, hanem az eddiginél jobban érezzék a társadalmi felelősséget is. A vezetők és dolgozók együttműködésének egységet kell alkotnia. Az üzemi demokrácia érvényesítésének igen sok fóruma ismeretes. A termelési tanácskozások, üzemi összejövetelek. szocialista brigádmegbeszélések éppen úgy hozzájárulnak a helyes munkakapcsolat kialakításához, mint az egyéb társadalmilag létrehozott szervek, vagy például a vállalati döntőbizottságok, társadalmi bíróságok tevékenysége. A szakszervezetek szerepe lényegesen megnövekszik a gazdaságirányítás új rendszerében. Véleményezési, döntési kozások. A másik nagyon vitatott kérdés a rövidített munkaidőre való áttérés. Nagyon sok hasznos javaslat hangzott el. Ezek a példák éppen azt igazolják, hogy amikor a legfontosabb kérdéseket sikerül a dolgozókkal megtanácskozni, az eredmény nem marad el. A sok-sok javaslat, vélemény teszi könnyebbé a vezetők döntéseit. Jogos az a vélemény is, hogy a jövőben jobban kell decentralizálni a különböző tanácskozásokat, mert kisebb egységekben többen mondhatják el véleményüket, javaslataikat. Igén fontos az is, hogy ezekre a véleményekre, javaslatokra rövid időn belül választ kapjanak a dolgozók. A szakszervezeti bizottságoknak pedig azt kell ellenőrizniük, hogy mit valósítottak meg a javaslatokból. Az üzemi demokrácia bővülésében igen nagy szerepe van a döntőbizottságnak. A Nógrádi Szénbányák területén 27 munkaügyi döntőbizottság működik, az idén 304 esetben hoztak határozatot. Ellene 106 esetben fellebbeztek a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Érdekes, hogy az idén 42 fellebbezést nyújtottak be a dolgozók, 64-et pedig a vállalat vezetősége. Másodfokon 36 esetben döntöttek a dolgozók javára és 70 esetben a vállalatéra. A sok jövőben. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a már említettnél jóval több esetben lehetett volna alkalmazni a nevelésnek ezt a fontos eszközét. A gazdasági vezetők saját hatáskörben intéztek el olyan dolgokat, amelyekből más is okulhatott volna. A tanácskozáson egyébként igen sok szó esett az egyszemélyi felelősség kérdéséről is. Az üzemi demokrácia fejlődése nem csorbítja az egyszemélyi felelősséget, hanem Inkább igyekszik segítséget nyújtani a jól megalapozott döntésekhez. Döntés után tehát nem lehet vita a végrehajtásban. Csak a módszerekről tárgyalhatnak, hogy melyik a célravezetőbb. A kettőnek egészet kell alkotni az üzem életében. B. 3. Mentjei kórház — kontra városi fürdő December másodikán, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű igazgatója felhívta szerkesztőségünket. Közölte, hogy a megyei kórház megszüntette a salgótarjáni városi fürdő gőz- és melegvíz- ellátását. Tekintve, hogy a fürdő gyógyászati célokat is szolgál (iszappakolásra a megye távolabb eső vidékeiről is kapnak ide beutalót a betegek), az intézkedés elégedetlenséget keltett a fürdő látogatóiban. Ugyanakkor értesültünk arról is, hogy nincs fűtés a közgazdasági technikum tornatermében, a szénbánya vállalat központi garázsában, műhelyeiben — szintén a megyei kórház intézkedése miatt. Az „incidens” jobb megértése kedvéért el kell mondani, hogy a fürdőt a vízmű, a kazánokat, fűtőberendezéseket a megyei kórház üzemelteti. Innen látták el a kórtermek, hivatali helyiségek központi fűtését is. Amikor megkezdődött az átköltözés az áprilisban átadott új kórházba, szóba került, hogy a régi kórház fűtőberendezéseinek működtetésével más intézményt kell megbízni. Ez azért is kézenfekvő, mert a régi kórház épületeinek zömét különböző intézményeknek utalta ki használatra a városi tanács. Sajnos, ezzel párhuzamosan nem oldották meg az épületek kezelését, fenntartását — egyeÉM számú rendeletekre, amelyek kimondják: ha a létesítmény nem lakóépület céljait szolgálja, annak fenntartását nem lehet tanácsi házkezelési szervre bízni. Az ügy továbbra már egyszerűnek látszott, hiszen az igazgatási osztályon jól tudják: ugyanezek a rendeletek tartalmazzák azokat a feltételeket is — kivételes esetenként felsorolva —, amikor a kezelést az IKV-ra kell bízni. (így például, ha az épületekben egyik szerv sem éri el a használati arány ötven százalékát: ha a kezelésre nincs szervezete; ha a fűtőközpont oszthatatlan.) A fellebbezést mégsem utasították el, illetve nem vitték másodfokú hatóság elé. S ennek azt a magyarázatát adták, hogy ahhoz először szükség volt egy műszaki felmérésre, a fűiőközpont jelenlegi állapotáról és az elkerülhetetlen felújítási munkák költségeiről. (Ez meg is történt, s a költségeket kilenc- százhúszezer forintban jelölték meg). A másik ok, hogy az IKV jelenlegi létszám- és bérkerete, valamint a válláiat gazdálkodásának mostani kötöttségei nem teszik az idén lehetővé a régi kórház épületeinek kezelését, fenntartását, a fűtőközpont üzemeltetését. Mindkét magyarázatnak van alapja, ennek ellenére érthető, ha a kórház, saját gazdái- kodási kötöttségeire hivatkozbek között fűtését. Ahogy az átköltözés előrehaladt, a kór- va> sürgette a megoldást. Csakhogy úgy látszik: a kórház elvesztette a türelmét. Novemberben felmondott néhány olyan intézménynek, melynek fűtését eddig a régi kórház kazánjai biztosították és december másodikán, mint azt már említettük, meg is szüntette a szolgáltatást ház gazdasági vezetői annál gyakrabban kérték: vegyék át tőlük a kazánok és a fűtőberendezések üzemeltetését, mert az ott dolgozó, a kórház állományába tartozó létszámra szükség van az új kórházban. Októberben született is egy megállapodás a megyei tanács egészségügyi osztály vezetője, valamint a városi tanács elnökhelyettese és igazgatási osztályvezetője között. Ennek alapján se igazgatási osztály október 17-én utasította az Ingatlankezelő Vállalatot, vegye gondjaiba az épületeket. Ezt a határozatot az IKV megfellebbezte, hivatkozva a 20/60 Korm. számú, valamint a 7/61 A vízmű vezetői természetesen azonnal kérték a megyei tanács egészségügyi osztályának, illetve ÉKV osztályának beavatkozását. Először az egészségügyi osztály egyik dolgozója, majd osztályvezetője telefonon utasította a kórház igazgatóját a fűtés azonnali folytatására. A kórház az utasítást — a jelek szerint — vonakodott végrehajtani. Az üggyel éppen ezért ismételten foglalkozott az egészségügyi osztály, az ÉKV osztály, sőt a megyei tanács egyik elnök- helyettese. Ennek hatására ugyan december hetedikén ismét megkezdődött a gőz- és melegvíz-szolgáltatás, sajnos azonban a fűtőközpontban napokig délután, illetve éjjel csak a tűz fenntartására törekedtek. így pedig egy közfürdő gőz- és melegvíz-igényeit csak korlátozottan lehet kielégíteni. ' A kórházat mindenesetre kötelezték arra, hogy a kazánok üzemeltetéséről 1968. január 15-ig gondoskodjék. Elítélték a szolgáltatás egyoldalú megszüntetését. amellyel a kórház nvilván a probléma megold; - sát akarta kicsikarni, s ezzel megszabadulni a jelenlegi, szamára ráfizetést okozó állapottól, de amellyel a közfürdő látogatóit, köztük sok iszappakolásra szoruló beteg embert sújtott. Végül: arról is hata- | róztak. hogy 1968 januárjától a régi kórház épületeinek házkezelési feladatait a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat látja el. Nos, tulajdonképpen minden jó. ha a vége jó. A városi közfürdőben van. lesz gőz, melegvíz, és dűlőre jut a régi kórház új rendeltetésű épületeinek jövőbeni fenntartása, karbantartása is. S hogy mégis miért marad rossz szájíze az embernek az ügy után? Mert középületekben, közintézményekben egyik napról a másikra életfontosságú szolgáltatást szüntettek meg. Emberek károsodtak, szenvedtek ettől, akik mit sem tehetnek arról, hogy mások, akik erre hivatottak, nem oldották meg időben a problémákat. És kénytelenek voltak tűrni egy önkényes intézkedés minden következményét, míg a fejük felett egymással megegyezni pern tuclő híva kilók vitatkoztak. Bürokrácia ez a javából. Melyért nem dicséret jár, bárki, bármilyen paragrafussal is hadakozik az efféle, az emberi érdekeket számításon kívül hagyó csatában... Csizmadia Géza joga mellett vétójoga is lesz, vitás ügy az idén a korábbiamelyekkel élniük kell tudni. Ez nagyobb felkészülést kíván a választott szakszervezeti tisztviselőktől és természetesen ezzel együtt nagyobb felelősséget is. Ismerniök kell mindenkor a dolgozók véleményét az egyes kérdésekben, ugyanakkor kellő áttekintéssel kell ismerniök az üzemi gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, gondokat is. Az üzemi demokrácia legfontosabb fórumai természetesen a jövőben is a termelési tanácskozások, szakszervezeti taggyűlések, csoportértekezletek lesznek. E tekintetben az utóbbi időben lényeges változás tapasztalható a Nógrádi Szénbányáknál. Legutóbb, amikor az új kollektívszerződés-tervezetet vitatták, soha nem tapasztalt aktivitást tanúsítottak a dolgozók. A legtöbb hely-e éppen a sok hozzászólás miatt a tervezettnél hosz- eZabbra nyúltak ezek a tanácsnál nagyobb mértékű áthelyezések, átcsoportosítások miatt fordult elő. A gazdaságirányítás új rendszerében igen fontosnak tartják, hogy a döntőbizottságok elnökei, tagjai az új Munka Törvénykönyv, valamint a vállalati kollektívszerződés szellemében készüljenek fel. Tervbe vették, hogy képzett jogászok, ügyészek felkérésével tanfolyamot szerveznek számukra. A társadalmi bíróságok is az üzemi demokrácia fórumai. Az idén 33 dolgozóval szemben folytattak le eljárást, legtöbb esetben figyelmeztetésben részesítették a vétkeseket, két esetben javasoltak elbo- esájtást, három határozat intézkedett arról, hogy a családi pótlékot a jövőben ne a dolgozó, hanem a feleség számára fizessék ki. A társadalmi .bíróságoknak nagyobb szerepet szánnak a állatorvosok, állattenyésztők gondja A megállapítás, — hogy Nógrád megye állategészségügyi helyzete az utóbbi években sokat javult —, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén hangzott el. A következtetést azonban, gondos vizsgálat előzte meg a gazdaságokban. Az ezzel járó tennivalókat a megyei állategészségügyi állomás mintegy hetven alkalmazottja végezte, szorosan együttműködve a megyei, illetve járási mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályok szakembereivel. Tbe-meníes tehenészetek A megye mezőgazdasági termelésének csaknem negyven százalékát az állattenyésztés adja. Ebbőf következik, hogy a különböző fertőző állatbetegségek gyógyítása, megelőzése nagymértékben növeli a mezőgazdasági üzemek jövedelmét. Az elmúlt években a mező- gazdasági és állategészségügyi szervek jelentős erőfeszítéseket tettek a tbc-mentes nagyüzemi tehenészetek kialakításáért. A munka 1963-ban kezdődött Nógrádban. A célkitűzés, hogy 1970-ben már egészséges állományt tenyésszenek, tartsanak a gazdaságok. A tervszerű, gondos tevékenység minden évben eredményesebbnek bizonyult. Az első évben csupán négy termelőszövetkezetben sikerült kialakítani a fertőzésmentes tehénállományt. Az idén már csaknem félszáz, termelőszövetkezet és öt állami gazdaság rendelkezik egészséges állománnyal. A megyei szakirányító szervek a közelmúltban rendkívül érdekes összefüggéseket vizsgáltak. A számítások szerint 1963—1966-ig mintegy 43 és fél millió forint kárt oko zott a megye közös gazdasá gainak a fertőzött állatállomány. Az alacsony hozamokat tetézi, hogy a gümőkóros tehenek tejéért kevesebbet fizet a tejipari vállalat, mint az egészséges állatoktól nyert tejért. Ezért aztán a közös gazdaságoknak alapvető érdekük a fertőző betegség megszüntetése. Az erőfeszíté - sek nem is maradnak el. Eddig ugyanis 13 termelőszövetkezet saját erejére támaszkodva végezte el a szarvasmarha-állomány tbe-mentesí- tését. | Három és fél millió a tétből Természetesen az allam jelentős segítséget adott, s ad továbbra is a munkához. A hétmillió forint állami támogatás mellett, amelyet a mentesítés során kapott a megye, számolni kell egy sor egyéb kedvezménnyel is. Többek között azzal, hogy a gümő- kór-mentes tehenészetekben fejt tej literéért harminc fillérrel többet fizetnek. Ez három és fél millió forintot hozott eddig a közös gazdaságoknak. Ha meg exportra hizlalnak a mentesített gazdaságok, 200 forint felár illeti őket. Ez az intézkedés csupán tavaly 614 ezer forint többletbevételt jelentett. /lkad még tennivaló Természetesen a szarvasmarha-állomány gümőkórmentesítése fontos, de nem egyedüli feladata az áillat- ogészségügyi szerveknek. A további erőfeszítések mellett az egyéb fertőző betegségek megelőzése és gyógyítása, a fiatalkori állatelhullások csökkentése szintén a tennivalók közé tartozik. Most ugyanis a kedvezőtlen tartási körülmények, takarmányozási viszonyok miatt elpusztul a malacok csaknem tíz százaléka. Szorosan összefügg mindezekkel, hogy az állatorvosoknak ki kell bővíteni eddigi tevékenységüket a közös gazdaságokban. Lényeges, hogy a gyógyítás mellett hasznos tanácsokkal, javaslatokkal segítsék ,a tenyésztői munkát. Ahol arra lehetőség kínálkozik, helyes, ha a mezőgazda- sági üzemek állatorvost foglalkoztatnak. Korábbi jó gyakorlat, hogy az állategészségügyi állomás az állattenyésztési brigádvezetőket, gondozókat kioktatja a legszükségesebb állategészségügyi tennivalókra. Ilyen tan- folyamokra most is szükség van. Hiszen ha az állattenyésztők időben felismerik az állatbetegségeket, nagyobb a lehetőség arra, is, hogy az állatorvosok megelőzik a baj:, amely esetleg százezer forintoktól fosztaná meg a '"özös gazdaságot Vincze Istvánnc
