Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-16 / 297. szám
4 K06BÄ0 f 1967. december 16., szombat A salgótarjáni Zeneiskola * tanári és növendékhangversenye AZ OLVASÓK! Válaszol az illetékes A boltok nyitva tartásáról Bensőséges hangulatú hangversenyen emlékeztek meg a salgótarjáni Állami Zenisko- ia tanárai és tanulói a megyei művelődési ház üvegcsamo- kában az intézmény tizenkét évvel ezelőtti alapításáról. Ezek a decemberi hangversenyek - már • hagyományossá váltak, mivel az alapítás is ehhez a hónaphoz fűződik. A szépszámú közönség előtt a műsor első részében az iskola növendékei léptek fel. Legtöbb növendéknél alapos felkészültségről győződhettünk még — ha itt-ott még találkoztunk is egy kis „lámpalázzal’. Érdekes színfoltot jelentett az országos zenei verseny középdöntőjébe került hegedűs növendékek fellépése, akik ez alkalommal kötelező és szabadon választott darabjaikat mutatták be mintegy főpróbaként. Szünet után a zeneiskola tanárai léptek pódiumra. Elsőnek Till Erzsébet, az iskola új hegedűtanárának bemutatkozására került sor, aki Bach: h-moll partitúrájának két tételét adta elő igen szép tónussal, jó stílusérzékkel. Hangulatos volt Giuliani: Kis szerenádjának előadása, melyet Bolyky József (fuvola) és Borsányi Mátyás (gitár) szólaltatott meg. Különben is örvendetes, hogy Borsányi Mátyás, akit eddi? mint kiváló fuvolistát ismertünk, ezen a hangversenyen gitárosként is bemutatkozott. Szólószámai méltán arattak megérdemelt sikert. Královszky János hegedűtanár Ecclé: g-moll brácsa-szonátáját adta elő — ezen a hangszeren is a tőle megszokott biztonsággal játszott. Csajkovszkij: Melódiáját Füzes Zsigmond (hegedű) előadásában hallottuk — az est egyik legjobb produkciójaként. Befejezésül Hacsa- turján: Toccatája került megszólaltatásra Baranyai «Marianna igényes előadásában. A szép hangverseny sikere az est zongorakísérőinek, Fer- jancsik Lajosnénak, Guthy Évának és Viráy Lászlónénak is nagymértékben köszönhető. Nehéz feladatukat biztonságosan látták el. Hozzászólás Két tűz között címmel a Nógrád november 25-i számában megjelent cikkhez. Szeretném a cikkel kapcsolatos saját véleményemet ezúton tolmácsolni. Szerintem súlyosan vét törvényeink ellen az a kisiparos, aki tanulóját a törvény által biztosított iskolai előmenetelében gátolja. Az a tanuló nem a mester érdekében vállal nehéz tanulói éveket, hogy azzal is növelje a tisztelt mester úr vagyonát. Az ipari tanuló a köz érdekében jól felkészülten kell szolgálja majd hazáját. A tisztelt kisiparos jó lenne, ha tisztába jönne azzal, hogy ő is hazafias kötelességet tesz akkor, ha tanulót nevel. Tehát közös érdeke mindkettőjüknek minél jobban, minél szebben. Ehhez pedig elengedhetetlen követelmény az iskola rendszeres látogatásának biztosítása. Budavári István Salgótarján A Nógrád november 11-i számában H. Istvánná pásztói lakos, kórházi dolgozó az üzletek jelenlegi nyitvatartási idejét kifogásolta. Kifogása csak részben fogadható el, ezért szükségesnek tartjuk az üzletek nyitvatartási rendjét ezúton ismertetni: Az élelmiszerboltok közül három napi 12 órát tart nyitva, ahol tej és kenyér is beszerezhető. Az egyik húsbolt 7—11 és 15—18.30 óráig tart. nyitva, a központi húsbolt péntek és szombati napokon 7—18 óra között. Mind az élelmiszer, mind a húsboltok nyitvatartási ideje tehát lehetőséget nyújt a bevásárlásra. A két tejbolt közül az egyik 5.30—13 óráig, a másik 6—13.30 óráig tart nyitva. Hasonló a helyzet a kenyérboltok tekintetében is, tehát a kellő bevásárlásra itt is lehetőség nyílik. A cipőbolt, méteráru és készáruboltok nyitvatartási ideje 8—16.30 óráig tart. Ez a nyitvatartási idő okozhat gondot. Itt azonban több körülménvt (vidéki vásárlók érdeke, Mt. rendelkezéseit) kell figyelembe venni. Ezekben az egységekben a jelentkező igényeket teljes mértékben nem tudjuk kielégíteni. Alapvető változást a szövetkezeti áruház megépítése hoz, amikor e szakmák területén napi 12—14 óra nyit- vatartást fogunk biztosítani. Az üzletek nyitvatartási ideje tehát lényegét tekintve az igényeket kielégíti. Addig is, amíg az iparcikkeket árusító üzletek tekintetében a jelenlegi nyitvatartási időn változtatni nem tudunk, kérjük a pásztói kórház dolgozóinak valamint Pásztó lakossága megértését és türelmét. Pásztó község tanácsának végrehajtó bizottsága Gőzfürdő? Egy közérdekű problémát szeretnék nyilvánosságra hozni soraimmal. Mégpedig azt, hogy miért nincs rendszeresen a Salgótarjáni Városi gőzfürdőben meleg víz? Sok beteg emfyer igényelné a meleg vizet és a gőzt a napnak szinte minden órájában. De az utóbbi időben egyre többször fordul elő, hogy keserű szájízzel távozunk a fürdőből, mert ezt az igényt nem tudja kielégíteni. Tudomásunk szerint a fürdőben víz és szén van, így nem tudjuk mi irt nincs meleg viz. Erre szeretnénk megfelelő választ kapni. S bízunk benne, hogy ezúton sikerül felébreszteni az illetékeseket, hogy a jövőben ez a fontos szolgáltatás biztosított legyen. B. I. és több nyugdíjas Szerkesztői üzenetek F. i. (Salgótarján): Csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni a munkaviszonyát annak, aki háztartásában 4 hozzátartozó eltartásáról gondoskodik és más családfenntartó nincs. K. A. (Somoskőújfalu): Beküldött kéziratát feldolgoztuk.. Képijük írásaival keressen meg bennünket a jövőben is. Újabb negyven lakás Balassagyarmaton a Lenin- lakótelepen újabb negyven lakásos épület átadására kerül sor. December 15-én, pénteken, megkezdődik a műszaki átadás az úgynevezett 6-os jelű épületben, amelyek szövetkezeti lakások. A jövő hétvégén megkezdődik a beköltözés, s így a karácsonyt új otthonban ünnepelhetik a tulajdonosok. A város modem negyedében az említett negyven lakással együtt eddig összesen 152 lakást adott át a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Az építők az év végére — szilveszterre is — gondoltak, ugyanis a tervek szerint még ebben az évben átadóira kerül a lakótelep 7-es számú épülete, amelybe újabb negyven család költözik be. Napi keoyerihik.. „.. .add meg a mi mindennapi kenyerünket”. Félreértés ne essék, mi, Sámsonháza község lakói e fohász alatt, nem a nemlétezö „mindenhatóhoz” fohászkodunk, hanem a Nógrád megyei Sütőipari Vállalathoz. Mégpedig azért, hogy mi is ehető kenyeret ehessünk. Tudniillik a mi kis községünkben van kenyér, de majdnem ehetetlenül nyers, avagy száraz. Ha ilyen kenyérszállítmányt a bolt vezetője a rendelkezések értelmében visszaküld, akkor semmit sem hoznak helyette. Így az egész község lakossága kenyér nélkül marad, mint ahogy az folyó hó 11-én történt. Tehát kenyeret kérünk, ehető kenyeret és mindennap, ugyanúgy, mint ahogy megfizetünk érte. K. László Fotóművészek tábora Á Nógrádi Foto- és Filmklub eredményes munkájának elismeréseképpen a Magyar Fotóművészek Szövetsége a Nógrádi Foto- és Filmklubot bízta meg az 1968. évi országos fotóművészeti kiállítás rendezésével. A Salgótarjánban nyár elején megnyíló kiállítással 'egyidejűleg rendezik meg a Népművelési Intézet szervezésében a kéthetes központi fo- totábort is, amelyen előreláthatóan mintegy 150 fotóművész vesz részt Budapestről, s az ország különböző területéről. A Nógrádi Foto- és Filmklub a megyéről készülő legjobb felvételekre fotópályázatot hirdet. Meddig kell Még ez év júliusában vásároltam egy nagyon szép Napfény kombinált szekrényt a Salgótarjáni Állami Áruház bútorboltjában. Sajnos a szekrénybe való üveg már akkor törött volt. De megnyugtattak, hogy két héten belül megkapom a hibátlan üveget még várni... szekrényemhez. Eddig az ígéretet már többször megismételték érdeklődésem során. Mondják — várjak türelmesen. Ha már az üveg-árat nem kaphatom vissza, kérem tegyenek eleget kérésemnek. Bartus Mihály Endrefalva MEGILLETI-E MUNKARUHA AZ IPARI TANULÓT? K. S. levélírónk, fia nevében intézett hozzánk kérdést. A gyermek ipari tanuló, és munkahelyén szennyezett a padozat a munkafolyamat következtében, és mérgező anyagokkal is dolgoznak. Ennek ellenére a munkaügyi osztályon azt közölték fiával, hogy nem illeti meg őt a munkaruha, mivel ipari tanuló. Olvasónk kérdezi: miért van különbség az ipari tanuló és a munkaszerződéssel dolgozó vállalati alkalmazott között, ha mindketten ugyanazon a munkahelyen dolgoznak, és ugyanolyan szennyeződésnek, illetve fertőzésnek vannak kitéve. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy azokban a munkakörökben, ahol a munka nagyfokú szennyeződéssel, a ruházat nagyfokú elhasználódásával jár, vagy egészségi szempontok indokolják, illetőleg abban a munkakörben egyenruha, formaruha, vagy egyéb felszerelés van előírva, akkor a vállalat köteles a dolgozónak munkaruhát juttatni. A /munkaruha-juttatás szempontjából nincs különbség ipari tanuló és nem ipari tanuló között, mert ha az ipari tanulót olyan munkakörben foglalkoztatja a vállalat, amely munkakörben munkaruha az egyéb dolgozót is megilleti, tőle sem lehet megvonni ezt a juttatást. Petries megrázta a fejét. — ön téved. Én nem vágyó/ partizán. Pejacsevicb gró. -r intézője vagyok. Bornemissza nyugtalan lett. — Ha jól értettem telefonon ön azt mondta, hogy a gró'- ár abban az ügyben küldte hozzánk. amikor szó volt. . . — Igen, igen. Arról van szó amiről szó volt... Ahogyan sem haladt előre a beszélgetés. Szerencsére a pincér hozta a konyakot, alpakka tálcán helyezte le a márványasztalra. Bornemisz- sza azonnal megragadta a poharát. —i TTát akkor előbb talán igyunk, kedves öcsém. Az én nevem annyit jelent, hogy Bornemissza, de azt nem, hogy a konyakot nem iszom meg! Jót derült saját szellemességén. Petries is megragadta a maga poharát. — Eigentlich, kedves öcsém, a lesiobb lenne, ha brúdert, innánk — mondta a vezérigazgató — Biztosan én vagyok az idősebb. Szervusz! Hozzákoccintotta a maga poharát Petricséhez, aki viszonozta a „szervusz”-t. Mindketten felhajtották az italt. Az italtól felbátorodott a horvát. — A gróf úr azért küldött — mondta —, mert én összeköttetést tudok teremteni a partizánokkal. Hogy miként és hogyan, az titok. A fejemmel játszom... — Én is, kedves öcsém — bólogatott Bornemissza. — Eigentlich, ennél a Cestaponál sohasem lehet tudni... — Vállalom, hogy megüzenem a partizánoknak: küldjenek valakit tárgyalni Budapestre. — Hát ez az. A legjobb lett volna, ha mindjárt magaddal is hozod őt, kedves öcsém. Eigentlich, az oroszok már Erdélyben állnak. És éppen most olvastam az újságban, hogy megint támadni készülnek. A Várban úgy ítélik meg a helyzetet, hogy sokáig nem tudunk ellenállni. — A partizánok biztosítékot kérnek, hogy az emberüknek nem történik baja. Én könnyen utaztam, én horvát állampolgár vagyok, nekem szabályos útlevelem van. De az ő emberük miként jut el Budapestre? Bornemissza gondolkodott. * — Eigentlich, kedves öcsém, nem megoldhatatlan a dolog. Már valami motoszkál a fejembe. Persze, ezt nekem még meg kell beszélnem odafent a Várban. Délután beszélek a kormányzó fiával. Remek pofa a kis Horthy... Régi barátok vagyunk. Nagy szívességet tettem neki... Ha akkor nem jelentkezem nála, kidobott volna egy csomó pénzt. — Nem is tudtam, hogy a kormányzó úr fia részt vesz az üzleti életben. Ha a gróf úr szavaira jól emlékszem, akkor most politikával foglalkozik. .. — Most igen, de a huszas évek végén a magyar—egyiptomi banknál volt. És azt akarták csinálni, hogy építtetnek egy nagy komphajót, amely Szulinában, a Duna torkolatánál fedélzetére vette volna a dunai uszályokat és így érték volna el a hajók átrakás nélkül a levantei kikötőket. Én akkoriban dunai hajóskapitány voltam. Értek én a folyamhoz Is, a tengerhez is. Elmentem a magyar— egyiptomi bankhoz, kerestem a kis Horthyt, aki ott ült az igazgatóságban, hivatkoztam a papára, hogy ismertem őt Pólóból. szóval, azonnal iól megértettük egymást. Eigentlich, tengerészgyerek 6 is, nem igaz? A komp terve léket kapott, inkább bérbe vettük az Appolinaris III-at, egy ócska teknőt. Harmincháromban Rotterdamból felhajóztam vele Budapestig... — Szóval, megnyerte a csatát. .. — Eigentlich, igen. Még sokat vacakoltak, de akkor már tudtam, mit kell csinálni. Ha valaki akadékoskodott, mondtam, hogy megyek fel a Várba panaszra. Tudtam, az öreg Horthy épp olyan tengerbolond, mint én. A fia meg igazán kellemes pofa. Addig verekedtem, amíg a MFTRT végre megrendelte a Budapest- Duna-tengerjáró hajót. Négyszázhetven tonnás, kétcsava- ros. Ezzel kezdődött a Duna- tengerjáró hajózás. Én meg azóta a tengerhajózás és a szabadkikötő főnöke lettem. És gyakran találkozom a kis Horthyval. Amikor a gróf úrtól ígéretet kapott, hogy segít, engem hívott közvetítőnek. Neki nagyon vigyázni kell. A Vár tele van német ügynökökkel... Petries nevetett. — Mintha béke lenne! Itt ülünk a Duna-parton, jó konyakot iszunk és egy ilyen békebeli magyar úr, mint te. kedves bátyám... — Kedves öcsém, te is békebeli ember vagy... Én azt hiszem, fogunk mi még békében találkozni... Mert azt akarunk, békét. A Tito-parti- zánok igazán segíthetnének... Nézd meg, milyen szénen ír Újvidéken a Szrpszko Kolo... Itt van a Magyarországban a cikke rövidítve. (Folytatjuk) Más kérdés, ha nem egészségi szempont, vagy egyéb előírás teszi kötelezővé a munkaruha adását, mert ilyen esetben a munkaruha kiadása függ attól is, hogy a dolgozó az előző munkaviszonyát hogyan szüntette meg. B. O. salgótarjáni olvasónkat például helyesen utasították el, mért korábbi munkahelyéről jogszabálynak nem megfelelően lépett Isi. és ennek folytán egy évig nem részesülhet munkaruha- juttatásban. Az a dolgozó, akinek munkakönyvébe „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzés kerül, ilyen kedvezményre csak hathónapos munkaviszonya után tarthat igényt. MIKOR LEHET IGÉNYBE VENNI A MENTŐSZOLGÁLATOT? S. A. salgótarjáni olvasónk egyik családtagja megbetegedett, és saját költségén kellett kórházba szállítani, mert a mentőszolgálat nem küldött kocsit. Olvasónk kérdezi: milyen esetekben köteles a mentőszolgálat a beteget a lakásból elszállítani? A mentőszolgálat csak az illetékes orvos rendelkezése alapján vehető igénybe, természetesen, sürgős szükség esetét kivéve. Előfordulhat ugyanis, hogy valakinek szüksége van orvosi kezelésre, kórházi ápolásra, de nem áll. fenn a sürgős szükség esete, és ebben az esetben meg kell téríteni a mentőszolgálat költségeit, még pedig azokat a költségeket, amelyek a közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételével felmerült volna. Ha valaki anélkül veszi igénybe a mentőszolgálatot, hogy sem gyógykezelésre, sem kórházi ápolásra az orvosi vélemény szerint nem volt szüksége, akkor a szállítás költsége teljes egészében terheli a dolgozót. Olvasónknál az volt a helyzet, hogy családtagja beszállítására, a mentőszolgálat igénybevételére nem volt orvosi intézkedés és sürgősség, amint leveléből azt megállapítottuk, így jogosan tagadta meg a kérést a mentőszolgálat. CSALÁDI PÓTLÉK AZ ANYA JOGÁN E. K.-né olvasónk kérdezi: mivel igazolhatja, hogy az apa nem gondoskodik gyermekeiről? Erre való hivatkozással szeretné elérni, hogy az apától vonják meg a családi pótlékot, és a gyermekeiről gondoskodó anyának folyósítsák. Olvasónknak, ha munkahelyén társadalombiztosítási ki- fizetőhely van, ott kell bejelenteni, hogy az apa a gyermekeiről nem gondoskodik. Erre vonatkozóan hat hónaponként tanácsi igazolást kell benyújtania. Ugyancsak az illetékes tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének bizonyítványával kell igazoltatni azt' is, ha a szülők külön élnek. Abban az esetben, ha a területen lakóbizottság működik, elegendő annak az igazolása is.
