Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

1967. december 2., szombal

NÖGR ad

3

Titkos szavazás

Hé$\fszáz kilótei*«

Mind jobban közeledik az ú:i gazdasági mechanizmus hivatalos alkalmazásának időpontja, s ezzel is magyarázható, hogy a tsz-tagok, szövetkezeti vezetők körében egyre gyakoribb beszédtéma az új termelőszövetkezeti törvény, amely szabályozza és korszerűsíti a gazdaságirányítás korábbi rendszerét. Legutóbb is egy olyan vita középpontjába toppantam bele, ahol a tsz-tagok. politikai és gazdasági vezetők a tsz-ek vezetésének és felügyeletének új módszeréről fejtették ki véleményüket. Közben néhány aggódó kérdés is elhangzott. 1

Nem csorbul-e a tez-demokrá- cia a közgyűlések jogkörének új szabályozásával? Nem vezet-e az elnöki jogkör bővülése törvényszerűen kiskirályos- kodáshoz? Hogyan fog érvényesülni a párt irányító és vezető szerepe az új körülmények között?

A kérdések jogosságának megítéléséhez feltétlenül ismerni kell a szövetkezeti törvény Idevonatkozó rendelkezéseit.

A szövetkezetekben — bár már itt is vállalatszerű gazdálkodásról beszélünk, — az önállóság sajátosan önigazgatással párosul. A vezetők és tagok között kölcsönös függőségi viszony áll fenn, hiszen a vezetők tevékenysége alá van rendelve a fez-tagságnak, viszont a gazdálkodás operatív fázisaiban a tagság alá van rendelve a vezetőségnek.

Az új tsz-törvény alapján az alapvető kérdésekben a közgyűlés dönt, az operatív munkát a szövetkezet vezetősége látja él, míg az ellenőrzés feladata az egyszemélyi vezetőkbe hárul. S ennek megfelelően önálló hatáskörrel rendelkezik á közös gazdaság valamennyi szerve.

A tsz-tagság a vezetés felelősségteljes munkájából továbbra is a közgyűlések útján veszi ki a részét, de mentesül a részletkérdésektől, vagyis az úgynevezett operatív feladatoktól. A közgyűlés hatáskörébe utalt alapvető kérdések közé tartozik a megalakulás, egyesülés és általában a szövetkezet létét érintő határozathozatal; a zárszámadás és a terv főbb mutatóinak jóváhagyása, tehát a gazdálkodás irányának meghatározása; az alapszabály szentesítése, a különféle bizottságok megválasztása, vagyis általában a működés szabályozása, valamint a szervezeti és gazdasági együttműködés bővítése, mint pádéul a területi szövetséghez való csatlakozás, vagy közös vállalkozások létesítése.

Űj elem a közgyűlések hatáskörének megállapításánál, hogy a korábbi kétharmados szótöbbség csak az alapszabály elfogadásához, a vezetőség és az ellenőrző bizottság megválasztásához, és tárgysorozatban nem szereplő határozatok megtárgyalásához szükséges, egyébként egyszerű szótöbbséggel is dönteni lehet. Egyesülés vagy' szétválás esetén az összes tagok kétharmadának titkos szavazata kell,

Kétmilliós

A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat az ez évre biz tosított egymillió-háromszáz huszonötezer forintos beruhá - zási keretét november 1-ig teljes egészében felhasználta. Az összag nagy részéből — igen helyesen — új gépeket vásárolt. De jutott pénz a balassagyarmati telep központi, fűtésének megépítésére is.

Az elavult, korszerűtlen géppark égj' részének kicserélése, felfrissítése két irányban hatott kedvezően: emelkedett a termelékenység, javult a termékek minősége.

azonkívül titkos szavazással kell dönteni a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök.

elnökhelyettes és a területi szövetség küldöttének megválasztásáról vagy elmozdításáról is.

Nagyobb taglétszámú vagy több községre terjedő szövetkezetekben lehetőség van a közgyűlésnek több helyen, részletekben való megtartására, de a részközgyűlések határozat- képességéhez a tagság kétharmados részvétele szükséges. Néhány főbb kérdés kivételével küldöttgyűlés is képviselheti a tagságot és a küldöttek az eddigi egy esztendővel szemben négyévi időtartamra választhatók.

Lényegesen növekszik az általános hatáskörű testületi szerv, a fez-vezetőség önállósága. Míg eddig általában a közgyűlés végrehajtó szerveként működött, az új szabályozás értelmében a tsz-veze- tőség dönt a gazdaság szervezeti életével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Dönt a gazdálkodás és működés operatív kérdéseiről, az üzemi tervek készítéséről, az árukapcsolatok létesítéséről, a munkaerő és az eszközök elosztásáról.' a munkarendről, az egyszemélyi vezetők kinevezéséről és még sokmindenről, hiszen a vezetőség hatás- és feladatkörét képtelenség tételesen meghatározni. A vezetőség közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel, s a közgyűlés hívhatja vissza.

Különös feladat hárul az új gazdasági mechanizmusban az úgynevezett egyszemélyi vezetőkre, akik közé a tisztségviselők, az elnök, elnökhelyettes és az állandó bizottságok elnökei, valamint az üzemi vezetők, a főagronómus, főkertész, főállattenyésztő, főkönyvelő, állatorvos és jogtanácsos tartoznak, A kollektív vezetés ugyanis nem nélkülözheti az ügymenet rendjében minduntalan jelentkező szervezési, irányítási, gazdálkodás si, ügyviteli és képviseleti funkciók egyszemélyi központi betöltését. A központi irányító és ellenőrző tevékenységek ellátása a tsz-elnök működésében összpontosul, hiszen 5 a szövetkezet vezetésének is elnöke.

Az elnök a vezetőség ülései közötti időszakban személyes felelősséggel intézkedik a vezetőség hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan ügyekben, tehát megnövekedett hatás- és feladatköre is indokolja, hogy a közgyűlésen válasszák meg és időnként beszámoltassák. Az is fontos, hogy az elnök mindenképpen fez-tag legyen, hiszen a törvény azt is előírja, hogy vezetőségi tagok csak a tsz-tagok sorából választhatók.

Az új törvény valóban elhatárolja a különböző szervek

beruházás

Mivel az ez évre biztosítót, összegből csak a gépek egy részét tudták korszerűbbre felcserélni, éltek a lehetőséggel és még augusztusban egymillió- kétszázezer forint visszafizetendő bankhitelt kértek a Be- ruliázási Banktól. Kérelmüket a bank elfogadta. Ez azt jelenti, hogy január 1-vel egymillió- kétszázezer forintot vehetnek fel, újabb gépek vásárlására. Ha ehhez az összeghez hozzávesszük a jövő évi vállalatfejlesztési alapot, akkor 1968-ban a beruh ázásokra szánt összeg meghaladja a kétmillió forintot

és személyek hatáskörét, de egyáltalán nem szándéka csonkítani a tsz-demokráciát. Ezt az is bizonyítja, hogy az új szabályozás lényegében az életben kialakult gyakorlathoz közeledett, amikor az apró-cseprő ügyek vitáját kiiktatta a közgyűlések napirendjéről, viszont nagyobb beleszólást biztosított az alapvető, szerkezeti változások meghatározásában. S bár a régi szabályozás szerint a közgyűlést legalább negyedévenként ösz- sze kellett hívni, és az új törvény csupán évi két közgyűlés tartását teszi kötelezővé, a közgyűlés hatásosan gyakorolhatja jogkörét. Ezt biztosítja a vezetőség és az egyszemélyi vezetők beszámoltatási kötelezettsége és a nagyobb jelentőségű döntésekben a titkos szavazás bevezetése.

Az is érthető, hogy a tsz- elnök kiterjedt felelőssége elképzelhetetlen jogkörének egyidejű növekedése nélkül. Az elnök és általában az egyszemélyi vezetők jogosultak a hozzájuk beosztott tagoknak munkaterületükön utasítást adni, és azért sem vonhatók felelősségre, ha a munkafegyelmet megkövetelik. Viszont az is igaz, mégpedig éppen úgy mint eddig, hogy az egyszemélyi vezetők tevékenységük gyakorlása közben nem sérthetik meg a társadalmi együttélés elemi szabályait, nem szakadhatnak el a tagságtól és nem válhatnak kiskirályokká kibővült jogkörük tudatában. Ennek vizsgálatában és biztosításában fontos szerepkört tölt be a közgyűlés és a választott vezetőség, s még nálunk is fontosabb a tsz-pártszervezet.

Mert — s ebben a vitázó felek közül sem kételkedett senki — a párt vezető és irányító szerepe az új gazdasági mechanizmus időszakában sem csökken, sokkal inkább növekszik, hiszen az új mechanizmus alkalmazása nagymértékben számít a kommunisták forradalmi lendületére. Viszont az is igaz, hogy a vezetési hatáskörök elkülönítésével, a titkos szavazások bevezetésével, tehát a módszerek jelentős változásával egyidejűleg a szövetkezeti pártmunkában Is minőségi változásoknak kell bekövetkezniük.

Lakos György

A bizakodó hangulatnak több oka van: a nemes útburkoló anyagnál már elvetették az éves terv teljesítésének gondját, sőt december 3i- ig az éves mennyiséget 20 tonnával megtetézik, jó ütemben folynak a jövő-évi előkészületek, s ha minden úgy lesz, ahogy tervezik, jövőre 10 napon felüli nyereséget fizetnek M a dolgozóknak. Mindezekhez párosul az a nagyarányú üzemfejlesztés, amely a jövő évben kezdődik el, s merőben új helyzetet teremt a bányászok munkakörülményeiben és a feldolgozás technológiájában, a Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalatnál.

Nem fudják kielégíteni az igényeket

Az eddig beérkezett rendelések tanúsítják: az út. a vasút és a mélyépítő vállalatok 50 százalékkal több követ kérnek, mint amennyit a vállalat jelenleg biztosítani tud. A nógrádkövesdi kő a megyén kívül az ország nagy területére eljut. A rajonhatár magába foglalja Dunántúl északi részét. Győrt, Komáromot, s lehúzódik Székesfehérvárig. A nálunk bányászott kőből építik az utakat mindenütt a Duna—Tisza közén. Szállítanak HódmezŐvásáv- hélyre, Szentesre, Tiszántúlra, a Nyírségbe, egész Szolnok vonaláig. Legtöbbet az alföldi és tiszántúli városok kapják.

— Csak annyit mondhatok: megrendelőink azt a mennyiséget jövőre is megkapják, amit az idén biztosítottunk számukra — állítja határozottan Sáros Bálint igazgató. Ennek érdekében cselekedtek már eddig Is.

Az eredetileg decemberre tervezett nagyjavítást, már november 1-én elkezdték, be is fejezték. A munka sórán két feladatot oldottak meg. A vezérgépeket — kotró, utántörő. osztályozó — kijavították, rendbe tették, és most már úgy néz ki, hogy szabad utat teremtettek a gépek folyamatos üzemeléséhez. Szükség van az ilyen előrelátó munkára. Kiszámították: ha egy kotrógép felmondja a szolgálatot, akkor négy—nyolc óra is elúthoz.».

telik, mire üzemképes állapotba hozzák. Ennyi idő alatt a gép kapacitása 600—700

tonna kő feldolgozása. A másik előny a termékválaszték bővítésénél jelentkezik maid. Korábban az egyszerű anyagot eladták. Most viszont apróbb szemszerkezetűre dolgoz zák fel, és így értékesítik. Ily módon tonnánként 10 forint plusz bevételt érnek el.

Szállítási gondok

A gépállomány korszerűsítése, megfiatalítása egy újabb életrevaló elképzelés megvalósítását tette lehetővé. Ez pedig a következő: jövőre olyan követ is szállítanak, amelyet eddig nem ajánlottak a fogyasztóknak.

A felkészülés időszakának előbbre hozása lehetővé tette a depó-készletek jelentős csökkentését. Amíg a gépek karbantartása folyt, az idő alatt 40 ezer tonnáról 20 ezer tonnára csökkent a készlet. Ez azért előnyös a vállalatnak, mert tonnánként 6—8 forintot takarított meg.

— Ha nem hozzuk előbbre a javítás időszakát, akkor befulladtunk volna az általunk megtermelt kőrengetegbe mondja az igazgató.

— Talán nem kapnak elég kocsit a szállításhoz?

— A vasút nem kényeztet el bennünket az üres vagonokkal. Saját magának és a KPM irányítása alá tartozó útátépítő vállalatoknak irányvonatok vagy fordakocsik formájában előteremtik a szükséges üres vagont. Nem így az építőipari vállalatoknál, ők csak akkor kapnak, ha jut nekik. A vasútikocsi-ellátás vontatottsága, rapszodikussága két területen okoz gondot a vállalatnak. Egyrészt nem tudja a szállítási kötelezettségét teljesíteni a mélyépítő vállalatokkal szemben, másrészt késve jut a tervezett bevételhez.

Cél: négy és fél millió nyereség

A jövedelemszerzésnek kél

forrását látják. Az egyik a bányászok jó munkálja, a másik a javítóműhely dolgozóinak eredményes tevékenysége. Az előbbiektől 2,3. a* utóbbiaktól 2,2 millió forintos nyereségét Várnak 1968-ban. Vagyis jövőre 400 kilométer 30 centi vastagságú útnak megfelelő követ keli a kívánt mennyiségben kibányászni, illetve elszállítani. Valószínű ennek nem lesz akadálya. Ezt mutatják a különböző intézkedések.

A három , műszakban dolgozó bányák mellé jövőre nyitnak még egyet, a termelékenység növelése érdekében pedig 30 centivel lejjebb helyezik a bányaművelési szintet. Keszeg községben a versenyképesség fokozása céljából hozzákezdenek a fehér tömbkő bányászásához

Átcsoportosítások

Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés jegyében több szervezési intézkedést tettek. Átcsoportosították a műszaki beosztású dolgozókat, új osztályokat hoztak létre, a központban felszabaduló munkaerőket a bányákhoz küldték erősítésként. Az új osztályoknak az lesz a feladatuk, hogy olyan anyagot termeltessenek, amelyek minden tekintetben kielégítik a vevők igényét, és olyan technológiával termelik, amely a legolcsóbb, a legtöbb nyereséget hozza. Ennek a célnak a szolgálatába állították a kutatói tevékenységet is.

A másik jelentős összeget a javítóműhely dolgozóinak kell előteremteni. Itt 60 szakember gyűlt össze, akik arra vállalkoztak, hogy rendbe tartják a vállalat gépparkját, elvégzik a beruházásokkal kapcsolatos épületlakatosi és gépészeti munkákat, és bérmunkában különböző célgépeket készítenék az ÉMI-nek, Emellett elvégzik a szállító- eszközök — 38 dömper felújítását.

Ha a nógrádkövesdi kőbányászok minden elképzelésüket megvalósítják, akkor 1963- ban 30 millióval nagyobb termelési feladatot oldanak meg. mint 1967-ben.

Venesz Károly

Á lakossággal együtt az államhatár védelméért

Beszélgetés Albunovics Jáuos alezredessel

Az utóbbi hónapokban egyre többet olvashattunk arról, hogy a határmenti községek lakói új mozgalmat indítottak. A mozgalom célja, hogy a falvak lakói elnyerjék a „határőr község” megtisztelő címet. Hallottunk arról is, hogy az elmúlt hónapokban néhány község lakossága már el is nyerte ezt a címet. A legilletékesebb, Albunovics János határőr alezredest kértük meg, tájékoztasson bennünket arról; mi a célja, és milyen követelményeket támaszt a község lakosságával szemben, e megtisztelő cím elnyerése, illetve viselése. Munkatársunk kérdéseire a következőket válaszolta:

— A határmentén élő és dolgozó polgári lakosok honvédelmi készsége, a határőrizet minden időben történő segítése, a határőrség és a községek dolgozóinak viszonya és a különböző társadalmi szervezetek tevékenysége megteremtette az együttműködés alapjait, sőt annak kibővítését. — mondotta Albunovics János alezredes, majd így folytatta. — Régi gyakorlat, hogy a határőrség mellett a határőrizetben jelentős számban vesznek részt a különböző társadalmi szervezetek — KISZ, MHSZ, úttörőszövetség — és a határmenti lakosság széles tömegei. A határőrizet maradéktalan teljesítése elsősorban a mi feladatunk, de jelentős segítséget nyújthat a polgári lakosság is. Más szóval az a küldetésünk, hogy a lakossággal együtt biztosítsuk az államhatár sérthetetlenségét. Feladatunk az is, hogy tovább erősítsük azokat a szálakat, amelyek a határmenti lakosságot a határőrökkel ösz- szekötik.

— Mik a feltételei annak, hogy a megtisztelő határőr község címet elnyerjék megyénkben?

— Mindenekelőtt az, hogy a község lakói rendszeresen, messzemenően segítsék a ha- tórsértők elfogásával, a határ- rend betartásával őrseinket. Az államhatár őrizetében szükséges, hogy a különböző társadalmi szervezetek, intézmények vállalják a mindenkori együttműködést a határőrizeti szervekkel. Fontos feltétel, hogy a község párt- és tanácsvezetői, sőt a testületek vezetői elfogadják és kérjék a határőr község cím felvételét.

— Véleménye szerint az előbb elmondottaknak megyénkben mennyiben biztosítottak a feltételei?

— Nógrád megyében nagyon jó a kapcsolat a határmenti községek lakói és a határőrség személyi állománya között. Számos példát tudnék felsorolni, amikor éppen ennek eredményeként határsértőket fogtak el, illetve lehetővé tették annak elfogását. Többek között kiemelkedően jó az együttműködés határőreink és a lakosság között Karancs'oe- rényben, Somoskőújfalun, Rónabányán, Ipolyszögön, Dré- gelypalánkon, de azt is elmondhatom, hogy a határmenten élő valamennyi községgel, illetve lakóival jó az együttműködésünk.

—t Mi a járható útja a határőr község cím felvételének?

— Hangsúlyozom, hogy ahol a korábban említett feltételek adva vannak, és úgy gondolják az állami és társadalmi szervek vezetői — kikérve a község lakosságának a véleményét is — hogy itt az alkalom a határőr község megtisztelő cím feltételére, kezdeményezzék ezt az őrseinknél és mi támogatjuk kérésükét.

— Néhány gondolatban már említést tettem a feltételekről. Ami pedig a vállalást illeti, tartalma a következőkben foglalható össze: a község lakói vállalják, hogy szocialista hazaszeretetük kifejezéséül, a Magyar Népköztársaság államhatárát községük területén együttesen őrzik, illetve segítik azt. Mindenkor segítség :t nyújtanak a tiltott határátlépések megakadályozásában. Az államhatár rendjére ügyelnek, azt betartják, és betartatják.

Ügy gondolom, hogy a határőr község cím viselése megtisztelő, de állampolgári kötelesség is. És a cím elnyeréséért nemcsak az Alkotmányban leszögezett kötelességet, hanem a haza, Népköztársas i- gunk, egyáltalán államhatárunk sérthetetlensége felett való őrködés valamennyi ü ik szent kötelessége, — fejezte be nyilatkozatát Albunoi i Cá János alezredes elvtárs.

S. L.