Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

2 MOSRÄB 1967. december 2., szombat A HusseU-bíróság meghozta ítéletét Az USA népirtást követ el Vietnamban! Hatékony lépések szükségesek a leszerelés érdekében A Russell brit filozófusról el­nevezett nemzetközi társadal­mi' bíróság pénteken, a dán főváros közelében fekvő Ros- kildeban befejezte második ülésszakát, s meghozta dönté­sét az Egyesült Államok viet­nami háborús cselekményei­ről. Tizenhárom napos bizonyítá­si eljárás után, 53 tanú, kö­zöttük három, Vietnamot megjárt amerikai veterán val­lomása alapján négy pontban bűnösnek mondották ki az Amerikai Egyesült Államokat és bűnrészesnek nyilvánítot­ták Washington hat szövetsé­gesét: Japánt, Ausztráliát, Űj- Zélandot, Dél-Koreát. a Fü- löp-szigeteket és Thaiföldet. A bírák egyhangúlag igen­nel válaszoltak arra a kérdés­re 'ogy az amerikai fegyveres erők alkalmaznak-e Vietnam­ban a nemzetközi jogszabá­lyok által tiltott fegyvereket. Hasonlóképpen egyértelmű igen volt a válasz arra a kérdésre, hogy az Egyesült Ál­lamok alkalmaz-e indokolat­lan megtorlásokat a polgári lakossággal szemben. A társadalmi bíróság har­madik vádpontja szerint az amerikai megszálló hatóságok embertelenül bánnak a fog­lyokkal. A kínzás válogatott eszközeit alkalmazzák. Teljes mértékben bebizonyítottalak tekinthető, hogy ezeket az em­bertelen cselekményeket a legtöbb esetben amerikai ka­tonák irányították „a piszkos munkát” azonban dél-vietnami tolmácsokra és katonákra bízták. Végül teljes volt az egyöntetűség annak a kérdés­nek az eldöntésében, hogy az Egyesült Államok létrehozott-e kényszermunka-táborokat, vagy elkövetett-e olyan cselekmé­nyeket, amelyek népirtásnak minősíthetők. Jean-Paul Sartre, a társa­dalmi ítélőszék társelnöke, a bíróság létrehozásának egyik ihletője kijelentette: „Az amerikaiak azért gyil­kolják a vietnamiakat, mert vietnamiak, éppen úgy, mi­ként a nácik, akik azért öl- dösték le a zsidókat, mert ép­penséggel zsidók voltak. Az Egyesült Államok a népirtás bűntettét követi el”. Roskildeban véget ért ugyan a társadalmi bíróság érdemi munkája, de a bírák az utol­só napon kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy válto­zatlanul folytatják e szörnyű háború különféle vonatkozása­inak tanulrtiányozását és meg­vizsgálják más országok bűn­részességének problémakörét is. Moszkyában közleményt ad­tak ki Torsten Nilsson svéd külügyminiszternek november 26-tól december 1-ig a Szovjet­unióban tett látogatásáról. A külügyminiszter pénteken visz- szautazott Stockholmba. A közlemény szerint a Szov­jetunió és Svédország úgy vé­lekedik, hogy az európai béke megszilárdítását elősegítenék az olyan erőfeszítések, ame­lyeknek célja az összes kelet- és nyugat-európai államok kö­zötti kapcsolatok megjavítása. A felek elismerték, hogy a nemzetközi helyzet hatékony lépéseket tesz szükségessé a leszerelés érdekében. Mielőbb be kell fejezni a tárgyalásokat a nukleáris 'fegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló szerződés megkötéséről. Húszmillió amerikai nyomorog IJjabb öt ország ismerte el Dél-Jement Johnson, az Egyesült Álla­mok elnöke beszédet mondott azon. az ünnepségen, amelynek keretében beiktatták hivatalá­ba Hogward Samuelst, a sta­tisztikai hivatal új vezetőjét Johnson ^kijelentette, hogy húszmillió amerikai tengeti életét sanyarú körülmények között a városok nyomorta­KAIRÖ (MTI) Az egyiptomi katonai szóvi­vő bejelentése szerint két iz­raeli Mirage sugárhajtású vadászgép hatolt be pénteken a keleti katonai övezet déli szektorába, helyi idő szerint 14.10 órakor az egyiptomi lé­gitérbe. Az egyiptomi légvé­delmi ágyúk nyomban tüzel­ni kezdtek. A két izraeli re­pülőgép lángolva zuhant le a Seuezi-öböl keleti partjánál. nyáin. Ezek a nyomortanyák — Amerika szégyene. Lakóik az ország lakosságának tíz szá­zalékát teszik, a „házak” ame­lyekben laknak, nyomorúságos viskók, nemegyszer deszkából vagy hullámlemezből tákolták össze őket. Johnson kijelentése szerint az Egyesült Államok­ban hatmillió ilyen „ház” van. A két pilóta ejtőernyővel kiugrott, az egyik a Szue- zi-öböl vizére ereszkedett le. Alig egy órával az első in­cidens után két újabb Mirage repülőgép jelent meg Szuez térségében, és átrepült Szuez város felett. Az egyiptomi légvédelem a két repülőgép közül egyet lelőtt — jelentik hivatalosan. Október vége óta ez az első incidens ebben az övezetben. Pénteken Adenben nyilvá­nosságra hozták a dél-jemeni kormány névsorát. A 11 tagú kabinet élén Kahtan El-Sabi köztársasági elnök áll, aki a miniszterelnökségen kívül a fegyveres erők főparancsnoká­nak tisztét is ellátja. El-Sabi a kormány legidősebb tagja, 47 éves, 1963-ban szervezte meg a nemzeti felszabadítási frontot. A khartumi egyetemen diplomát szerzett. A kormány különben fiatal emberekből áll, a kabinet tagjainak átla­gos életkora 34 év. Külügymi­niszter Szeif Ahmed El-Dha- laie, hivatásos diplomata, aki Londonban végezte tanulmá­nyait. Üj abban öt további ország ismerte el Dél-Jement: Jor­dánia, Tunézia, Algéria, India és a Kínai Népköztársaság. Az ENSZ-közgyűlése nyilat­kozatban üdvözölte a Dél-je­meni Népi Köztársaság meg­alakulását. Az új állam veze­tői kifejezésre • juttatták óha­jukat, hogy Dél-Jemen csatla­kozzék a világszervezethez. Lord Caradon, Anglia képvi­selője közölte a közgyűléssel, hogy az angol kormány a dél- arábiai partok közelében elte­rülő több szigetet átad az új államnak, de a Kuria-Muria szigeteket omani közigazgatás alá kívánja juttatni. Az utóbbi döntés miatt több küldöttség élesen tiltakozott. Sikerül-e meggyőzni Bumedient és Burgibát? December 12-től ötödik Az egyiptomi légvédelem lelőtt három izraeli gépet A demokrácia szülőföldjén Kétezer-nyolcszáz Jarosz-szigeti politikai fogoly megren­dítő levelét közli a Novosztyi szovjet hírügynökség. A ki­csempészett levélben a görög fasiszta diktatúra áldozatai el­mondják: minden törvényesség sárba tiprásával hurcolták őket a sziklákkal borított kopár szigetre. Betegek, háborús rokkantak, idős nők is vannak közöttük. Egy-egy cellában száz—százhúsz embert zsúfoltak össze, s akinek nem jutott hely a börtönben, az a szabad ég alatt alszik. Nehéz nem emlékezni. Akik jártak Buchenwaldban, Auschwitzban, a szörnytettek egyik vagy másik helyén, szo­rongva gondolnak a görög üldözöttekre. Aggodalmukat fo­kozza, hogy az emberiség tudatában Görögország úgy szere­pel, mint a történelmi múlt kűltúrkincseinek összegezője, s a demokrácia szülőföldje. S most mégis nap mint-nap ször­nyűségekről olvashatunk. Arról — egyebek között —, hogy betiltják Theodorakisz zenéjét, mert lázítónak tartják, mert félnek tőle, s mert tudják, hogy a fokozódó nemzeti ellenál­lás indulója vagy indulói Theodorakisz zenéjében ötvöződ­nek. Tízével és százával állítják katonai bíróság elé a görög hazafiakat. A szaloniki per például azt bizonyította: elégsé­ges csupán a passzív ellenállás is, hogy súlyos évekre szóló börtönbüntetést szabjanak ki. Egyik oldalon a történelmi demokrácia, másik oldalon a terror, — s mint ez utóbbi megtestesítője: Jarosz szigete. Ez a mai Görögország. Az áprilisi katonai puccs után Szpandi- dakisz altábornagy, a puccs egyik szervezője, a jelenlegi hadügyminiszter egy olasz újságírónak adott nyilatkozatábari arról szónokolt: meg akarják menteni Görögországot. Ugyan­ez a Szpandidakisz, — amint a hírügynökségek jelentik —, néhány héttel ezelőtt utasítást adott a ciprusi nemzeti gár­dának, támadjanak meg két török falut. Miért volt szüksé­ge Szpandidakisznak — egyáltalán a jelenlegi görög kor­mánynak — a ciprusi válságra? Ügy tűnik: az egyesülés nem is másod-, hanem huszadran­gú kérdés. Sokkal inkább arról van itt szó, hogy a mai gö­rög rezsim el akarja terelni a közvélemény figyelmét az or­szágban uralkodó állapotokról, a terrorról, J arosz-szigetéről. A legutóbbi jelentések szerint a görög kormány a ciprusi kérdésben meghátrált. Az is látszik azonban, hogy lassan nem bírja megenni azt, amit saját maga főzött. Erre utal — egyebek között — a görög kormánynak az a nyilatkozata, amelyikben kifejezésre juttatta: bármelyik államba kitele­píti saját politikai ellenfeleit, amennyiben az országok vala­melyike vállalkozik a politikai üldözöttek befogadására. Hollandia e kérdésben már állást foglalt. Valamiféle állás- foglalást megpróbál kierőszakolni Görögország mai kormánya is a. politikai foglyoktól. A már említett Jarosz-szigeti levél szerint a szigeten éjjel-nappal bömböl a hangszóró: A „nem­zeti nevelés” arra próbálja rászorítani a foglyokat, ne fog­lalkozzanak politikával, hagyják ott a pártokat, írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben megtagadják elveiket, s amely­nek fejében elhagyhatják a szigetet. „írjátok alá, vagy el­pusztultok!” — általában így fejeződnek be az intelmek. Jarosz foglyai s a görög nemzet legjobbjai azonban nem írnak alá semmit. Erősödik a nemzeti ellenállás, és a kato­nai junta pozíciói napról napra gyengülnek. Az áprilisi stá­tuszt még terrorral sem lehet fennto.rtani a demokrácia szü­lőföldjén. Szolnoki István Francia és angol lapok Münnich Ferencről A l’Humanité pénteki száma ning Star, a Daily Telegraph megemlékezik Münnich Ferenc és a Guardian közölte dr. haláláról. Közli, hogy a Fran- Münnich Ferenc halálának hí- cia Kommunista Párt Közpon- rét. A Times a nekrológ mel- ti Bizottsága részvéttáviratot lett Münnich Ferenc arcképét küldött a Magyar Szocialista is közli. Munkáspárthoz, és méltatja Az angol lapok megemlékez- Münnich Ferenc forradalmár nek a nagy magyar kommu- tevékenységét. nista harcos életútjának ki­Csütörtökön a Times, a Mór- emelkedő eseményeiről. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Lányok, asszonyok. 8.42: Kóru­sok, liangszerszólók. 9.15: Dallal-tánccal a világ körül. 9.50: Farkas Antal fúvósműveiből. 10.00 Svéd Sándor régi dalokat és áriákat énekel. 10.39: Tamási Áron két elbeszélése. 11.32: Orvosok a mikrofon előtt. 11.37: Régi híres művészek zon­goráznak. 12.15: Egy éj Velencében. 13.00: A budapesti szín­házak műsora. 13.03: A Rádió József Attila Emlékkönyve. 13.45: Tudományos könyvespolc. 13.50: Hirdetőoszlop. 14.05: Mezei csokor. 14.25: Zempléni Kornél zongorázik. 14.45: Hét­végi külpolitikai figyelő. 15.10: Csak fiataloknak! 15.55: Hét­vége. 17.35: Két humoreszk. 18.00: Otto Klemperer vezényel. 19.29: Hallgatóink figyelmébe! 19.30: Népdalcsokor. 20.00: A Rádió Dalszínházának bemutatója. Pánik. 22.15: Két Afrika a Kongó két partján VII. 22.25: Táncoljunk! PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: A hét könnyű- és tánczenei mű­soraiból. 12.00: Bartók-művek. 13.15: Shirley Bassey énekel. Percj- Faith zenekara játszik. 13.47: Vízállásjelentés. 14.08: „Morognak a vének”. 15.04: Svéd Sándor Wagner-felvételei­ből. 16.05: Ki olvas többet? 16.35: Vadászlakoma. 17.05: Me­sélő múzeumok. 17.20: Hangverseny a stúdióban. 17.45: Köny- nyűzene. 18.05: Kíváncsiak klubja. 18.55: Fültörő. 19.50: Jó éjszakát gyerekek! 20.30: Bécsi Ünnepi Hetek, 1967. Közben: 20.56: Gondolatok filmekről. 22.32: Vörös József cimbalmo- zik, Mursi Sámuel furulyázik. 22.45: Hangversenynaptár. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 16.03: A Magyar Hirdető műsora. 16.15: Földbirtokos gimnazisták. Riportfilm. 16.25: Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol! 16.55: Utazás jégynélkül. A Visztulától nyugatra. 17.25: Don Quijote. VIII. rész. 17.50: Michelangelo és kora. „Szabad művész a rabszolgavilágban” Képzőművészeti filmsorozat II. 18.10: Hírek. 18.15: Lakótelep >»s társadalom IT. 18.40: A Tv jelenti. Aktuális riportműsor. »9.23: Cicavízió. . . 19.40: Búcsú Münnich Ferenc elvtárstól. 20.00: Tv-Híracló. 20.20: l ehullott az álarc. Magyarul beszélő francia film. 22.05: Tv-Híradó, — 2. kiadás. 22.25: Mária del Monaco énekel. 22.55: Jó éjszakát, felnőttek! A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 10.00: Az öntudatlan <tv-film). 14.45: Ifjúsági kézilabda-torna. 16.00: A Slavia VS r», ahp— Snartak Pno ZJS férfi kosárlabda-mérkőzés közve- •'se. ÍL30: vipföldi útira.WUme!'. 19.00: Tv-Híradó. 19.45: a tengerben. 20.00: Egy kisember tükre. A nyugdíj. 20.35: Őszi tv-utazás. 21.45: A felügyelő és az éjszaka (film). arab csúcs KAIRÓ (MTI) Az iraki kormány hivatalo­san közölte az Arab Liga kai­rói főtitkárságával, többé nem ragaszkodik ahhoz, hogy az ötödik arab csúcsértekezletet a liga székhelyén, Kairóban tart­sák meg, hanem annak székhe­lyéül elfogadja Rabatot. Ezzel az utolsó akadálya is elhá­rult annak, hogy az arab ál­lam- és kormányfők értekezle­tét, amelyet a külügyminiszte­rek december 9-én kezdődő előkészítő konferenciája előz meg, december 12-én Marokkó fővárosában rendezzék meg. A meghívókat előreláthatólag pénteken szétküldik. Még nem tudni, hogy a meg­hívásra végül hány arab állam válaszol kedvezően, egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Szí­ria távolmarad az értekezlet­től. A UPI rabatt tudósítója sze­rint Hasszán marokkói kikály pénteken két magas rangú kor­mánytisztviselőt küld Algériá­ba, illetve Tunéziába, hogy rá- beszéliék Bumedien algériai és Burgiba tunéziai elnököt az értekezleten való részvételre. Bumedien korábban közölte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón, s képviseleté­ben Buteflika külügyminisztert küldi Rabatba. Burgiba rész­vétele azért kétséges, mert márciusi szívrohamának követ kezményeit még nem heverte ki egészen. Szégyen leles perele Szöulban MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda pénteki számában phenjani tudósítójának jelentése alapján közli, hogy Szöulban szé­gyenletes perek folynak neves közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, újságírók Franciaország­ban és más nyugat-európai or­szágokban tanuló egyetemi hall­gatók ellen. Azzal vádolják őket, hogy megszegték a dél-koreai bábkormány hírhedt kommunista­ellenes törvényét. Valójában arról van, szó, hogy Szöulban is le akarnak számolni á dél-koreai értelmiség jazon kép­viselőivel, akik továbbra is fel­lépnek Pák £son Hi diktátori ön­kénye, az Egyesült Államok dél­koreai garázdálkodása ellen, köve­telik a demokratikus rendszer bevezetését, Dél- és Eszak-Korea békés egyesítését —* írja a tudósí­tó. Uebaniái ha rmod szót* m megmozdult a főid A városban csak rendőrök és katonák cirkálnak BELGRAD (MTI) A péntek reggeli jugoszláv lapok elkeserítő képet feste­nek az albán-jugoszláv határ közvetlen közelében fekvő ju­goszláv kisvárosról, Debarról, amelyet csütörtökön egy — az 1963. július 26-i szkopjei föld­rengésnél is fél fokkal erő­sebb — földlökés gyakorlati­lag a földig rombolt. Debar- ban még erős, szilárd anyag­ból épült házak is összedőltek, s á város közepén hatalmas, mély szakadék keletkezett a földben. A földrengés olyan erős volt, hogy az nemcsak Debarban és a határváros köz­vetlen közelében fekvő fal­vakban okozott károkat, de még a jó 70 kilométerrel tá­volabb fekvő Krusovón is megrepedt több ház fala. Péntek délelőtt 10 óráig nem változtak az éjszakai órákban kiadott utolsó jelentés adatai, amelyek szerint a katonai és polgári mentőosztagok eddig 18 halottat és mintegy 200 se­besültet találtak a romok alatt. A romeltakarítás tovább folyik, s így ezek a számok még mindig nem tekinthetők feltétlenül véglegeseknek. A halottak között sok a gyer­mek. A hétezer hajléktalan jóré­sze a péntekre virradó éjsza­kát a mentőcsapatok minden erőfeszítése ellenére a szabad ég alatt tábortüzek mellett töltötte. Az éjszakát szinte el­viselhetetlenné tette az eső, s a lakosságban rémületet kel­tett, hogy péntekre virradóra, 0 óra 10 perckor ismét — im­már harmadszor is — meg­mozdult Debarnál a föld. Űjabb károk azonban nem ke­letkeztek. A mentési munkálatokban immár több ezren vesznek résat. Debar teljesen üres, a romba dőlt kisvárosban csak rendőrök és katonák cirkál­nák. Macedóniát — a rendelke­zésre álló adatok szerint — történelme során most ne­gyedszer sújtotta súlyos föld­rengés. Szó sincs realizmusról! A Pravda McNamara távozásáról MOSZKVA (MTI) McNamara megy — az Egyesült Államok vietnami agresszív politi Icája marad, sőt a jelek szerint fokozódni fog — így lehetne összegezni a szovjet kommentátorok vé­leményét McNamarának a Pentagonból való távozásáról. A Pravda hírmagyarázója rámutat, hogy McNamara egyik vezetője volt az Egye­sült Államok délkelet-ázsiai bűnös agressziós politikájá­nak. Mindamellett bizonyos állásfoglalásai „gyanússá tet­ték őt” a legdühödtebb héjják szemében. A Pravda emléke­zetbe idézi McNamarának az észak-vietnami bombázások további kiterjesztése ellen el­hangzott megnyilatkozását, amely taktikai eltérést muta­tott a tábornokok eszkalációs politikájával szemben. McNa­mara a dühödt szélsőségesek szemében „túlságosan óvatos­kodónak” tűnt. Ilyenformán — állapítja meg a Pravda hírmagyarázó­ja — a Pentagon vezetőjének leváltása nem jelenti azt, hogy a washingtoni kormánykörök­ben a vietnami háborút ille­tően a realizmus leghalvá­nyabb jele is mutatkoznék. Ellenkezőleg: számos közlés arról tanúskodik, hogy a leg- agresszívabb körök az agresz- szió fokozásának újabb szaka­szát vették tervbe. Az impe­rialisták bűnös játékot űznek, amelyet nem lehet megnyer­ni — hangsúlyozza a Pravda kommentátora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom