Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
w5GR <T5 1967. december 6., szerda Ünnepek ünnepek után, előtt Leesett az első hó. Kis- terenye környékét, az erdőket, hegyeket, hegyi utakat is befödte a fehér takaró. Az iskolákban most a „telet tervezik”. Fenyvesi József igazgatóval az iskola úttörőklubjában beszélgetünk. Ezeket mondja: — Most elsősorban a télapó ünnepség megrendezésére készülünk. Ez az úttörőklubban és az épület előcsarnokában lesz. Aztán a téli szünet a téli túrák ideje is nálunk, a honismereti szakkör lelkes tagjai ismét nyakukba veszik a Mátrát. Szlovákiai utat is tervezünk, a ragyolci testvériskola meghívására körülbelül 20 úttörőpaitás tölt majd előreláthatóan néhány napot Ragyolcon. Természetesen, a szünet legtartalmasabb programja a tanulmányi versenyek házi lebonyolítása lesz szaktárgyanként. Hiszen február, március már a járási és a megyei versenyek időszaka. Aztán már itt lesz március 21, és a közelgő évfordulók megünneplése, emlékeink ünnepi idézése, tartalmas műsorokat szeretnénk erre az időszakra is összeállítani. Igen, még alig múlt nagy ünnepeink fényéhez Kiste- renyén ennek az iskolának úttörői nagyon-nagyon sok színt, több szép, az egész községben eseményszámba menő rendezvényt vittek, s ezt tavasszal is folytatni akarják. November 7-re az egész Kossuth Lajos általános iskola készült, s az egész úttörőcsapat. Az MSZMP járási bizottsága, a járási tanács művelődésügyi osztálya. a KISZ, a TIT, a bányászszakszervezet és Kiste- renye község helyi szervei által október 1-töl november 7-ig tartó kulturális hetek ünnepségsorozatában méltán illeszkedtek az úttörők által szervezett események. A Pajtás újság munkatársaival október 3-án 400 úttörő találkozott, október 27-én Molnár Gábor író látogatott Kisterenyére a pajtások meghívására. Kökényesdi Papp Anna rajvezető tanár irányításával rangos irodalmi műsort adtak az úttörők november 7-én és 25-én. És a legnagyobb „kisterenye! szenzáció”: a Téli Palota ostroma. Egy szakasz meghívott katona, egy munkás- őr-raj és 400 úttörő színpompás, igazi harci parádéja a kastélykertben. Már a hó villog, de még lépten- nyomon beszélnek a ragyogó tűzijátékról, piros, meleg tüzekről. Fegyelmezett magatartásáért a VI. osztály tűzhette ki az elfoglalt palotára a vörös zászlót. Szovjet vendégei is voltak nemrég az úttörőklubnak. S még ml mindenről lehetne beszélni! Vass István: — Mikor a vörös katonák elfoglalták a palotát, a kis- terenyei kastélyt, az olyan volt, mint a történelemben. Voltak füstbombák, lövöldözés. Én is lőttem hatot, karabéllyal. Mátraházi Ferenc■ — A görögtűz volt a legszebb. Fenyvesi Magdolna: — Olvasni szoktam történelmi könyveket, zongorázni tanulók, szolfézsra járok. Lakatos Béla: — Sült Jutkával együtt november 25-én, én lepleztem le az emléktáblát, amelyet a nögyűlés emlékére helyeztek el. A Zrínyi utcában lakom, a hegy lábánál, ott mindjárt lehet „harcost” játszani. Radasovszky Ilona: — Ajándékot készítünk a kicsiknek télapó ünnepségre. Szavalóversenyeken Iszoktam eredményesen szerepelni. Otthon kézimunkázok, olvasok. Horváth Ildikó: — Tanár szeretnék lenni, a szüleim is pedagógusok, a tantárgyi versenyeken én is részt szoktam venni. Most Sántha Ferenc: Húsz óra című könyvét olvasom. Fekécs Zoltán: — A kisterenyei ..Kis- balaton” mellett lakom, most kapok sítalpat, síelek, korcsolyázok. Szavalóversenyen megyei III. helyezett voltam. Bara Katalin: — A fizikaversenyen megyei második helyezett voltam, a nyár egy részét Csillebércen töltöttem, most is készülök a versenyre. íme, néhány klubtag „vallomása” ünnepek után, ünnepek előtt a téli szünidő előtt, VI., VII., VIII. osztályosok. Szívesen beszélnek a gyönyörűen berendezett klubban emlékeikről, eddigi tetteikről, terveikről, mindenről. Valamennyiük számára második otthon a klub. A szovjet vendégek érkezése előtt érkezett az új bútor, tíz perc alatt rendezték be, hogy a vendégek érkezéséig készen legyenek. A falon térkép, mintegy harminc szovjet nagyvárost jelöltek meg rajta, a kisterenyei pajtások ezekben a városokban élő pionírokkal folytatnak levelezést, köztük kemerovói pajtásokkal is. A klubban a fél világ, az egész Szovjetunió. Méltán lepte meg a vendégeket ez a kiterjedt, szoros kapcsolat. ' * Szép rendben a fal mellett a zászlók sorakoznak. A falon képek, nádburkolat. Hies Gyurkáék a Zagyváról hozták ide a nádat. Tóth Elemér „Nagydíjas” intézet A „nagydíj”, a szakmunkás- tanuló Grand Prix, természetesen túlzás, de annyi mindenképpen igaz, hogy a MŰM 211-es számú szakmunkásképző intézetét — az iskola össz- tevékenvségéért! — első díjjal jutalmazták, a 172 szakma fővárosi parádéján. A Nemzetközi Vásár pavilonjában rendezett kiállítás, több ezer ipari tanuló munkáját mutatta be (összesen 9000 remeket láthatott az érdeklődő), s aki maga is jelen volt a nerr. mindennapi „tárlaton", nem tartja túlzásnak, hogy az októberi forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás — szakmunkás- képzésünk pazar bemutatója volt. A majd 180 szakma impozáns felvonulása november közepén befejeződött — november 10-ig sok ezer látogató kereste fel a városligeti pavilonokat — és azóta az első díjas tanintézetek is visz- szazökkenték a hétköznapi feladatok világába. Az ünneplésre nincs sok idő, de arra mindenképpen érdemes áldozni, hogy röviden összegezzük a salgótarjáni tanintézet, kiállításon szerzett tapasztalatait. így került sor Horváth Lászlóval az iskola igazgatójával készített interjúra. — Mindenekelőtt általános képet szeretnénk kapni a kiállításról, s arról, miben különbözött az előzőektől? — Véleményem szerint a bemutató — azon túl, hogy méreteivel, színességével rendkívül megragadó volt — azt a fejlődést demonstrálta, amely az utóbbi években a szakmák elsajátításában következett be. Ugyanakkor minden eddiginél meggyőzőbben, eredményesebben szolgálta a fiatalok pályaválasztását. Egy kiállításon általában az a megszokott, hogy „mindent a szemnek, semmit a kéznek”, vagyis a kiállított tárgyakhoz nem nyúlhat a látogató. Az egyik érdekessége éppen az volt a bemutatónak, hogy minden mozgásban, működés közben mutatkozott, az ipari tanulók a maguk készítette gépeken, modelleken ismertették a különféle szakmákat. A tárgyakat megfoghatták a látogatók, sőt ki-ki kedve szerin ki is próbálhatta az ügyességét. Szakmákat ismertető filmbemutatók és 21 szakmai csoportban pályaválasztási tanácsadók álltak az érdeklődők rendelkezésére. * — Mit jelent az, hogy a salgótarjáni intézetet — össz- tevékenységéért jutalmazták első díjjal, és ide kívánkozik az kérdés: milyen tárgyakkal vettek részt a bemutatón? — Ez az első alkalom, hogy intézetünket nem egyes kiállítási tárgyakért, hanem az egész évben végzett munkáért jutalmazták. Ez mindenképpen magasabb foka az elismerésnek, bizonysága annak, hogy az iskola általában kiemelkedő eredményt ért el. Az intézet tanulóit és a szakvezetőket ötezer forint jutalomban részesítette a Munkaügyi Minisztérium. Kiállítási tárgyaink többsége működő modell volt. Fiataljaink szögverő gépet, szegcsomagoló automatát, szalagtekercselőt és ellentétes kalapácsot készítettek, hogy csak néhányat említsek. Az ellentétes kalapács olyan érméket nyomott, amelyeken az ötvenéves Szovjetunióról és az intézet elnevezéséről szóló felirat volt olvasható. Iskolánk életét diapozitívokból összeállított programtáblán mutattuk be. Az üvegipari szakma népszerűsítésére működő üvegcsiszoló kabinetet állítottunk fel, mellette két ügyes tanulólány rendezett szakmai bemutatót. A téglakötések apróbb-na- gyobb fogását kőművestanulóink famodellekkel végezték a helyszínen, a festő és mázoló tanulók pedig stílu6ismertefő mintáikkal értek el nagy sikert. A részvétel természetesen tanulóinkra is jó hatással volt, igyekeztünk minél töbo harmadévest a kiállításra küldeni — nézzenek jól körül, „tapasztalják ki” az országos A történetet azok figyelmébe ajánlom, akik azon A lány csapat lázadása fáradoznak, hogy 'fiatalokban kedvet ébresszenek a mezőgazdasági munka iránt. Akikről szó lesz, kértek, mellőzzem nevüket. Személyek nélkül is tanulságos a história és elkerüljük a vitát. Nem volna hasznos, ha újból fel- zoiva látták magukat. Azok is megfelelően dolgozott a lány' lobbannának az ellentétek. elvesztették reményüket, akik csapat Leánygyerekből szaporább a sokat vártak tőlük, falu. A fiúkra sem lehet panasz, de azokat inkább szaba, ... , . _ javaslat: ha a munkacsapatkát a falun kívül. Már félszáz ban lanyok dolgOZnak’ n° le és jóváhagyták a kijelölt asszonyt csapatvezető- Ebben a gondban született a Keménytekintetű, barna, szikár asszony. Jó munkás hírében áll. Az agronómusra bíz. ,. .. . .. , .... , . gyen a vezetőjük is. Az ajánfele járt a tizennégytől húsz- nem kiáltottak fel a lel_ evesig levő lanyok szama, amikor a vezetőségben valakinek eszébe jutott: vétek a ház kö- N-5 „ ' , Méghozzá sok százat adunk. Mégis te asszony idén. kés fellobbanásnak gondolták az egészet, nevettek és vártak: majd visszajönnek. Nem jöttek vissza. A csapatvezetőjük is csak néhányat tudott jobb belátásra bírni. A szomszéd faluban még aznap tudomást szereztek az összecsapásról, elmentek és elvitték a lányokat szembenézzen a múlttal, amely dolgozni. Magasabb fizetést is ha gyengül is, de még kísért 'Sértek nekik, a faluban. Rádöbbentek-e a vezetők. A lányok megszerették ve- ko§y 32 asszonyok-lányok nél- zetőjüket. A vártnál is na- kül- róluk’ munkájukról, nem gyobb hasznot hajtottak. Min- ^eke*; dönteni, ki tudna azt? dig oda mennek, ahol a mun- elmentek személyesen a laták ci vele Vctló beszélgetést. laua I1C1I1 — Ügy döntöttünk, te leszel káskézre legnagyobb szükség nyok®rt, és a szerződésben vál évesig levő lányok száma,ami- . Ebben a faluban, a lánycsapat vezetője. Kétezer van. Ebben a gazdaságban ka- lalt kötelezettségre hivatkozva még nem olyan természetes ez. forint bér járná, de ezemyolc- palatlan terület nem volt az rül hagyni őket, amikor a gazdaságban hiány van a munkáskézből. Még ráúnnak a tétlubó!S Akkorkaztáne vége mert hónapot végig dolgozzák. A ve- nyiért megdolgozom. Ha any- dékú határozatot hozott. El- ^nch^h^^ribrzntäbläban“ka® ’ vatniíilrnolr lró+ovor* fftrintnn fp. nvifr Hnlcfrwnm mint pPV fi ronHolto* a e-romólrí fplalAccáo férfinál többet kereső? Ugyanis a lányok, megkeresik a havi 1200—1300 forintot, ha a vagy. Mit szólna a falu, ha többet kapnál mint a férfiak? csapat léte mégis veszélybe ke- — Annyit adjanak, amenyvisszahozták őket. Akik eddig az asszonyi munkaerőt semmi* ,, be vették, azok is csendesebAz elmuU hetekben, a lány- bek lettek apat lete mégis veszélybe ke- A napokban egy ködös, nyir- ru t. A vezetőség egy jószán- kos délel6ttön a lányok a har. . , , _. zetőjüknek kétezer forinton fec sinosak, e evene es szorga. ^ ;s jar a törvények szerint, akkor engem is annyi illet.. masak is ... Az emberek felkapták a fejű nyit dolgozom, mint egy férfi, rendelte: a személyi felelősség érdekében mindenki egy papíSzerződést kötöttek velük, és munkát becsülettel megfizetik. . .. ' Elejében a szülők is, a lányok Beszélgettünk erről az aszhúzódoztak a szerződéses szonyokkal. Nagy tisztességnek addig a lányokkal hiba nélkül. pálták a bokrok tövét. A búfakasztó, kesergő időben is jókedvűen, szorgalmasan. A brigádvezetőjük velük. BeszélgetAz asszony nem engedett az ron, nevének feltüntetésével láspontjából. Végül meg- jelölje meg, a szállításra váró ^ v_ __ egyeztek. Megadják a pénzt, de burgonya közül melyiket való- . , nótázeattak terveztek kéthavi próbaidőt szabnak. Ha gáttá. Nagyon sok burgonyát ^nek az asszonVnkk sok örö-' “--------------- kdének exportra. me telik a iányokban. A brigadvezeto asszony tilts- _ Nagyszerű gyerekek ezek. m unkavállalástól de aztán csak örvendő parasztember lánya szorgalmasan ellátják a mun- __ ____ ___________ e gynek kellett indulni, a töb- mondta el, hogy az apja száz kát, véglegesítik neki a férfi- kozott. Ismerte a _ lányokat. Dolgoznak, csak "most már íebi ment utána. Így alakult forint miatt megharagudott: nak „járó” fizetést. tudta nem értik miről van szó. gyen mit meg a faluban a, lánycsapat. ~ Többet kapsz, mint én, Mindezt, maga a csapatveze- Felelősségre vonástól tartanak. Teletváró a határ. MegkoEmbert jelöltek melléjük veze- Peúig te csak egy asszony vagy. tg asszony mondta el, és hi- Idegen nekik az írásos bizo- pott, fáradt. 'Pihenni tér a szünk neki, mert nem érdeke, nyíték. Szükségét sem érezte föld, erre kényszerül a mezei hogy mást mondjon, mint a az intézkedésnek, hiszen még munkás is. De a lányok télen tőnek, aki már kifelé bállá- Milyen világ ez.... gott a középkorból. Sehogyan A férfiak tagadják, hogy így „ . . , ________ ____ s em illett a fiatal lányok mö- volna. Kitérnek a kérdés elől valóság. Tehát kár kicsinyíte- nem panaszkodtak a lányok sem akarnak pihenni. Pénzt gé. Nem értette játékos kedvű- vagy jelentéktelennek minősí- ni és néhány haszontalan fér- munkájára. A férfiakat nem szeretnének keresni. A vezetőket, morgott velük. Egymás tik. Azt mondják: néhány ha- finak tulajdonítani az „asz- 1 ! " között elnevezték bakternak, szontalan ember beszél így. Az szonyellenességet”. Inkább a meg más gúnyneveket adtak igazság kedvéért felidézzük azt szemléletet kell leszerelni. A neki. Jókat nevettek rajta, és a beszélgetést, amely akkor gazdaságban a vezetők tehetsé- nyokkal a határozatot. tudta meggyőzni, a vezetőség sgg törheti fejét, mert ' más- döntött. Egy fiatal gyakornok- honnan is leselkednek a falu ra bízták (!) ismertesse a Iá- felé. Csakhogy hiába. Már be hangzott el, amikor nem volt gesek, politikai, szakmai iskonem fogadták a szavát. Fel éledtek, akik ellenezték a Iá- más választás — mert vezető Iákat végeztek, felvilágosult dött. A lányok felugráltak és nyok munkába állítását. Iga- nélkül nem a kívánalomnak emberek. Van már erő, amely hazamentek. A vezetők gyereszélgettek arról, hogy télen is Nem várt helyzet teremtő- keresnek nekik való munkát Megéri, nagyon megéri... Bobál Gyula színvonal jellemzőit, s azt. hol tartunk mi jelenleg.. — Az eredmény? — Szerénytelenség nélkül, intézetünk az élvonalba tartozik, nincs szégyenkezni valónk. S ha már a jelen szóba került, szóljunk arról a fejlődésről is, amely intézetünk életében a jövő tanév során várhatóan bekövetkezik. Pillanatnyilag 73 szakmában 1700 fiatalt képezünk, s az egy .c „főprofilunk” az építőipari szakmunkások képzése. Építőipari tanulónk hatszáz van ebben a tanévben. A budapesti kiállítás rendkívül jő szolgálatot tett azért, hogy a szakmák általában visszanyerjék a becsületüket, piegmutat- ta a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, hogy nemcsak a. divatos foglalkozások a megbecsültek — a többi szakma is szép, hasznos és nem utolsósorban: kifizető. — Javában tart a tanév, hamarosan sok fiatal kerül abba a helyzetbe, hogy szakmát, foglalkozást kell választania. Mire számíthatnak & pályaválasztás előtt álló fiatalok, mire fordítsanak gondot az irányítást végző pedagógusok és szülők? — A „divatos” szakmákról csak annyit — rengeteget beszéltünk erről eddig is —. hogy nem lehet mindenki autószerelő vagy műszerész. J óbb és célravezetőbb is ezt időben belátni. A tervekről: egyedül a nagyüzemek 840 tanulót igényelnek a következő tanévben, a helyiipari és tanácsi vállalatok 200 tanulót kérnek, az érettségizettek közül 124-nek tudunk helyet biztosítani iskolánkban a szerszámkészítő, marós, központifűtés-szerelő és épület- lakatos szakmákban. De természetesen nyitva áll előttük mind a 73 szakma. Az általános iskolát végzettek közül sok fiatalt várunk a forgácsoló szakmákba, a központifűtés-, a víz- és gázszerelő, az ács, a kőműves, öntő és kovács, valamint — és ez igen érdekes! — az üvegfúvó szakmába. Az üvegfúvás tulajdonképpen most emelkedett igazán szakmai rangra, intézetünic jövőre kezdi el az üvegfúvótanulók magas szintű képzését. Eddig ugyanis „behordok” voltak azok a fiatalok, akik később üvegfúvókká lettek. A szakma becsületét fejezi ki az a terv is, amely szerint, mintegy húszmillió forintos költséggel, új tanke- meneót építenek. Egyébként nyolcvan üvegfúvó-tanulót szeretnénk beiskolázni. Jövőre gyarapítjuk az úgynevezett emeltszintű osztályok számát is: a 72 osztály közül 18 lesz ilyen, jelenleg tíz működik. Jövőre az üvegcsiszoló, kőműves, szobafestő, géplakatos, villanyszerelő, esztergályos és az autószerelő szakmákban indul emeltszintű osztály. A fiatalok öt év alatt szakmát és érettségi bizonyítványt kapnak a kezükbe. Ha az emeltszintű képzés beváltja a hozzá fűzött reményeket — az üzemi középkáder-utáu- pótlásnak is kiváló alapot nyújt majd — mondotta a beszélgetés végért Horváth László igazgató. Pataki László Kordában a Kö vecses patak Eveken keresztül tartott Pász- tón a Kövecses szabályozása. A feladatra csaknem hatmillió forintot fordítottak. Az elmúlt évben fennakadás volt a munkában. Hárommillió forint helyett csak kétmillió forint értékű munkát tudtak elvégezni. Az idén aztán nagy ütemben munkához láttak. A falu vonulatán teljes egészében befejezték a munkát. A meder mély, széles, kövezett; minden árvizet gyorsan leereszt; nem veszélyezteti többé a községet. '
