Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

1967. decemSer C, srer'rfa w <*»'« s i rí 3 Nekik közömbös ? Jóleső érzés volt hallgatni a termelőszö­vetkezeti fiatalok véleményét. A legtöbben megfontoltan, okosan szóltak életük kiseb'o- nagyóbb gondjairól, a jövő útjáról. A fiatal mezőgazdász, traktorista, vagy könyvelő felszólalása csupán kifejezésében tért el égymástól, tartalmában nem. Minden felszó­laló szeretett volna a maga módján hozzá­járulni a falusi fiatalság jövőjének alakítá­sához. Nagy horderejű kérdés, a termelőszövet­kezeti parasztság öregedésének, a fiatalok­kal való utánpótlásnak a kérdése szerepelt napirenden. Ezt vitatják most, ezekben a hetekben országszerte, hogy majd januárban a KISZ Központi Bizottsága által összehí­vott termelőszövetkezeti fiatalok országos parlamentje döntsön a sokrétű feladatok legcélravezetőbb megoldásában. Erről ta­nácskoztak a napokban a szécsényi járás hét közös gazdaságának fiatal küldöttei Is. Beszéltek arról milyen feladatok hárulnak rájuk az új gazdaságirányítási rendszerben, hogyan készülhetnének fel ezekre a legjob­ban. Sok kérdés, vélemény hangzott el a termelőszövetkezeti mozgalom útját megsza­bó legújabb törvényekkel kapcsolatban. A hozzászólók méltán bizonyították,- hogy a falusi fiatalság előtt egy cseppet sem kö­zömbös milyen lesz a holnap. Voltak azonban érdektelenek is. Helyeseb­ben, akikre ez a megjegyzés vonatkozik, tá­vo [maradásukkal bizonyítottak. Sajnos ezen a fontos tanácskozáson egyetlen termelőszö­vetkezeti elnök sem jelent meg. Az igazság, kedvéért tegyük hozzá, a helybeli közös gazdaság elnöke halaszthatatlan, országos jellegű elfoglaltsága miatt két vezetőt is küldött maga helyett. Jó lenne tudni azon­ban, hogy a szóban forgó termelőszövetkezeti elnökök közül ki milyen magyarázatot ad­na hiányzására? Pedig azt sem mondhatják, hogy megfeledkeztek róluk, mert az írásos meghívón kívül szávai is hívták őket. Lehet-e csodálkozni ezek után, ha a fiata­lok panaszkodnak, hogy nem tekintik őket partneroknak, nem bíznak a munkájukban,. helytállásukban? Jogosan panaszkodnak! Hiszen azok a vezetők sem mutatnak érdek- i lődést, megértést irántuk akik a közös gaz­daságok első emberei, s elsősorban köteles-' ségük törődeni a fiatalokkal. Bántó ez a mulasztás. Leber;;1 lése annak a sok-sok lel­kes lánynak és fiúnak, akik élethivatásuk­nak, megélhetés! forrásuknak tekintik a termelőszövetkezetet. Persze anélkül, hogy túlzottan követkéz-1 telnék hadd jegyezzem meg, a távolmara­dók amellett is hitet tettek mennyire „szív­ügyük” a gazdaság jövője. Pedig termelni csak emberek segítségével lehet. Elégedett, megbecsült — s nem lebecsült emberekkel! P. A. A Hazafi Népfront községi vezetőinek tiáromnapes tanácskozása Tegnap délelőtt Salgóbá- nyán, a bányász művelődési otthonban háromnapos tanács­kozás kezdődött a népfront községi vezetői számára. A ta­nácskozás résztvevőit Nagy Béla, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke köszöntötte. A háromnapos tanácskozá­son több érdekes előadás hangzik el. Tegnap Tóth Já­nos, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának munkatár­sa „A gazdasági mechaniz­mus reformja bevezetésének szükségessége, a mechanizmus propagandájával kapcsolatos mozgalmi feladatok” címmel tartott referátumot. Dr. Jónás Sándor, a népfront Nógrád megyei bizottságának munka­társa az új termelőszövetke­zeti törvényt ismertette. Ma folytatódik a tanácsko­zás. Marczinek István, a Ha­zafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának titkára a népfront előtt álló feladatok­ról ad tájékoztatást, este a Salgótarjáni Acélárugyár Mű­velődési Házának színjátszói adnak kultúrműsort. Holnap Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára „A szövetségi politika érvényesülése és az ezzel kapcsolatos feladataink” címmel tart előadást. Vala­mennyi témakörből külön kon­zultációt rendeznek a nép­front községi vezetői száméra. Parasztifiúsági taálkoió Lit kén és Varsányban Széesény és Balassagyarmat után a héten Varsányban és Litkén rendeznek tanácskozást a területileg érdekelt paraszt- fiatalok részvételével. Mint arról mér korábban hírt ad­tunk — csakúgy, mint az or­szág más tájiin — megyénk­ben is megkezdődtek az elő­készületek, előzetes tanácsko­zások a januárban összeülő országos parasztifjúsági par­lamentre. Varsányban Csütörtökön ta­nácskozik a helybeli közös gazdaság és a szécsényi járás déli részén működő szövetke­zetek fiatalságé, Litkén pedig pénteken rendezik meg a fa* iusi fiatalok területi parla­mentjét. A héten zajló tanács­kozásokon Varsány, Nagyióc, Rimóc, Zsúnypuszta, Hollókő. Nógrádsipek, Lítke, Ludány- halászi, • Nógrádszakál. Ipoly- tarnóc, Mihálygerge és Egy- házasdengeleg parasztfiataljai vitatják meg a vidéki ifjúság jelenlegi helyzetét és jövőjét. A vitaindítót mindkét helyen, a helyi termelői fövetkezet fi­atal agrár-értelmiségi szakem­berei tartják. Aktuális kommentárunk A tőkés termelési kooperációról A gazdasági bizottsági határostat két irányban jelöli meg a tő­késekkel folytatandó termelést kooperáció szélesebb körű kibon­takozását. Egyrészt erre ösztön­zi a vállalatokat, másrészt ilyen kezdeményezésre szólítja fel a felsőbb irányító szerveket. mi jogot niszter. a külkereskedelmi mi­Mivei az előbb említett ügy­letek bonyolultabbak, általában hossza&b időre és közvetlenebbül kötik össze a partnereket, szük­ségesnek bizonyult egy kjözvetfta szerv, az ügynöki hálózat- illetve A vállalatok nemzetközi munka- ügynöki vállalat létrehozása. Ilyen megosztásba való fokozottabb be- feladatiakat lát el majd a jövő- kapcsolásának szorgalmazásával ben a Kohó- és Gépipari Minisz- elsőeorban és alapvetően a szó- térlurr! felügyelete alá tartozó clalista országokkal váló kapcso- Műszaki Kooperációs Külkereske. latok szélesítését kívánjuk elő- delmi Iroda, mozdítani. Azonban a kölcsönös előnyök alapján vállalataink az eddiginél Jóval nagyobb lehetősé­get kapnak együttműködési és termelési kooperációkra a nem szocialista országok vállalataival. E tevékenységűk során kötele­sek betartani a gazdasági műkö­désükre érvényes külkereskedel­mi, pénzügyi, devizális és egyéb gazdálkodási előírásokat. A meg­állapodások lebonyolítását a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rész­Az egész népgazdaságot össze­függő feladatok összehangolása céljából pedig kooperációs tárca­közi bizottságot hoznak létre, amelynek állandó tagjai: az Or­szágos Tervhivatal, az Országos Műszaiki Fejlesztési Bizottság egy- egy eKnökhelyettese, „ kohó- és gépipari miniszter, a pénzügy­miniszter egyik helyettese, továb­bá a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, elnökhelyettese. Ez a határozat Is az űj meeha­vénytársaság koordinálja. Emel- nizmusbsn rejlő lehetőségek ha­lett egyes esetekben termelő váí- tékonyabb kihasználását segíti lalatnak Is adhat külkereskedel- elő, teremti meg vállalatainknak. fiz utolsó pillanat ban? A Síküveggyár vezetőivel né­hány héttel ezelőtt tudatták, hogy felelőssé teszik az ország üvegellátásáért. Hogy a felada­tot végrehajthassa, a belföldi kereskedelmen kívül a gyár­egységre bízták a síküveg-ex­port és import lebonyolításá­nak jogát. A rendelkezés értelmében a Síküveggyárban megszervez­ték a kereskedelmi osztályt. Salgótarjánban jövőre mint­egy hat- és fél millió tábla- üveget fognak előállítani, de az országnak ennél lényege­sen többre van szüksége. Ezért összegyűjtötték az igé­nyeket. Az adatokból kitűnt, hogy körülbelül négy, négy és fél millió négyzetméter sík­üveg behozatalát kell előké­szíteni ... ... És amíg a gyár mindez­zel gőzerővel foglalkozott, megtudták, hogy más valahol más valaki úgy döntött, az importtal mégsem a Síküveg­gyár foglalkoznék. Kellemetlen a dolog, hiszen az üvegellátásért felelőssé tett Síküveggyár — mert ezt a felelősséget nem vonták vissza — esetleg más intéz­mény melléfogásaiért is tart hatja majd a hátát. Azonkí­vül rengeteg eddig végzett szervező, adatgyűjtő munka kárba veszett. De mert a külkereskedelmi vállalatnak jogában áll azzal a vállalattal megállapodni az importról, amellyel jónak lát­ja, napirendre is térnénk az ügy felett — ha a változás nem a tervezés időszakában, sőt közvetlenül a gazdaságirányí­tási rendszer reformjának be­vezetése előtt történt volna. Ilyenkor azonban — szinte az utolsó pillanatban — az effé­le egymásnak ellentmondó in tézkedések, rendelkezések ve­szélyeztetik a tervezés, követ­kezésképpen a jövő évi ter­melés és értékesítés megbíz­hatóságát, biztonságát. Cs. G. A vántlorzászióhoz tiíven Mennyi nyereségre számítanak a Töltötoligyárban? — Érdekes üzem a Töltő­tollgyár Salgótarjánban. Zö­mében nők dolgoznak, ered­ményeikkel mindig lehet di­csekedni. — Így jellemezte valaki, az Írószer Ktsz II. számú telepét. Ráillik-e ez a jellemzés? Erre kerestem a választ. Fiatal, alig néhány éves üzem, de munkásai, munkás­női túl vannak már a begya­korlás! időn. A fejlődés szin­te töretlen, akár a létszámot nézi az ember, akár a meg­termelt érteket. Vegyük csak a közelmúltat. Tavaly orszá­gos kitüntetést, vörös vándor­zászlót kaptak, a tagoknak pe­dig átlagosan 62 napi kereset­nek megfelelő nyereségrésze­sedés jutott. Azon az ünnep­ségen felajánlást tettek, az eredeti 50 millió forint ex­porttervre még 30 milliót vál­laltak. Közeleg ismét az év vége, amikor számot kell majd ad­ni a felajánlás teljesítéséről. Csak néhány előzetes adatot erről. Az elmúlt- háromne­gyedév alatt már kevés híján 51 millió forint értékű árut exportáltak. Ez több mint az eredeti éves terv volt. Ez azt is jelenti, hogy egy negyedév áll rendelkezésükre a felaján­lás teljesítésére. Hónapról hó­napra többet képesek gyárta­ni. Az idén fokozatosan 36.6 százalékkal növelték a lét­számot, és ma már a budapesti és salgótarjáni telepeken ez­ren dolgoznak. A termelés a létszámnál jóval nagyobb arányban, 66 százalékkal nö­vekedett. az export pedig 80 százalékkal magasabb az elő­ző évinél. Termékeik három­negyed részét ugyanis expor­tálják. Mit gyártanak?' Általában 35—40 féle ter­méket, amelyek között min­dig van új, mint most az an­gol vajtartó, amelyből ötven­ezer darab készül. Nagyon tetszetős kivitelben gyártják ezt a műanyagárut, valószínű a salgótarjáni üzletekben is. szívesen vásárolnák. Töltőtol­lat, iróngarnitúrákat, betéteket elég nagy választékban, tiz- ezerszám gyártanak és szál­lítanak külföldre. A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió. Exportjuk mint­egy 75 százaléka odaírányuL Vásárlóik sorrendje, a meg­rendelés nagysága szerint: Csehszlovákiá, Jugoszlávia, Törökország,' Anglia, Ausztria, Kenya és Románia. Már a jövő évi exportra folynak tárgyalások. Az idei megrendelőkön kívül újak it, jelentkeztek, mint például Egyiptom, az Amerikai Egye­sült Államok, Franciaország. Hollandia és Olaszország. Az olasz Fiat-céggel már szerző­dést kötöttek 60 ezer darab műanyagkeretes visszapillantó tükör gyártására. Olasz és osztrák megrendelésre gyár­tanak majd olyan reklámiró- nokat — úgynevezett mikro- fotomodellt —, amelyekbe 37 filmkockát építenek be, és forgatás által valamennyi i át­ható lesz Munka tehát előreláthatólag lesz. A salgótarjáni telepen, nagyjából már befejeződött az építő, átalakító munka. Ez azt jelenti, hogy nyugodtabb kö­rülményeket tudnak biztosíta­ni a dolgozók számára. Az ÉIV1ÁSZ volt székházéban két bakelitgyártó gépet helyeztek üzembe az idén. Itt egyesítet­ték azokat a raktárakat, ame­lyek eddig a város különböző területén voltak. Létszámfejlesztésre nem számítanak, mert az idén fej­lesztették ki a bedolgozó rend­szert. Ma már hetven bedol­gozójuk van, és a golyósiró- nok 99 százalékát ők szerelik össze. Jövőre újabb 50 bedol­gozó felvételét tervezik. Amikor az idei eredmények­ről érdeklődik az ember, ön­kéntelenül is felvetődik á kérdés; mennyi nyereségre számítanak? A válasz csak­nem egyértelmű: legalább annyira mint tavaly, de in­kább többre. Az eredményeik­ből arra lehet következtetni, nem alaptalan a számításuk.- B. J. — Egymillió forint állami támogatás évente. Nem kevés pénz, ugye? A korább! évek­ben enélkül nem boldogul­tunk. Volt esztendő, — példá­ul két évvel ezelőtt — hogy az egymillióval sem. Mert ott volt mellette a nyolcszázezer forint mérleghiány. Őszinték, nyíltak Mátyás Jó­zsef, a karancskeszi Március 15. Termelőszövetkezet elnöké­nek szaval, amikor a korábbi évek gazdálkodásáról esik szó. Hol tartanak az idén? A ko­rábbi évek tapasztalatai óva­tosságra intik a szövetkezet vezetőit. Annyit azonban min­den „kockázat nélkül” elmon­danak; előbb járnak, mint ed­dig bármelyik esztendőben. A vezetés erősítése, a szervezett­ség a közös munkában, vala­mint az állami támogatás új rendszere, a végtermék szerin­ti dotáció megtette a magáét. A dotált termények és termé­kek, elsősorban a búza és a hízott marha másfél millió fo­rintot hozott a szövetkezetnek. Az idén először fizetni is tud­ják azt a munkaegységet, amit az esztendő elején megígértek a tagoknak. I%em kiabálják el Farkas Ferenc, a íőagronő- mus azt mondja: — A szántóföldi növényter­mesztés három és fél milliót hoz. Az állattenyésztés három- milliós bevételt jelent. Az arány persze nem a legjobb a két üzemág között... Mit sze­retnének a jövőben? „Felhoz­ni” az állattenyésztést. Persze úgy, hogy a növénytermesztés Munkára fogják a liearseket is legalább annyit adjon, mint musa csaknem háromezer most. holddal számol. Ebből valami­Varga István állattenyésztő vei több mint 1600 hold a szerint a tenyésztői, nevelői munka már az idén Is sokat javult. — Hízott marhából százti­zenhetet értékesítünk az idén... Egymillió-háromszáz­ezer forintot kapunk érte. Több a tej is, mint tavaly volt. Már eddig több mint 1200 hektolitert értékesítettünk. Az egész esztendőre sem tervez­tünk ennyit. — A bevételből mennyit visz el a takarmány? Szinte egyszerre mondják a választ: — Az idén nem kell takar­mányt Vásárolnunk... A haladás tehát mérhető. S hogy a szövetkezetiek mégsem sietnek elkiabálni az eredmé­nyeket, annak sokféle oka, magyarázata van... A sikeres esztendő ellenére egy sor olyan gond nyomasztja a ter­melőszövetkezetet, amelyek ol­dása nélkül csak nehezen kép­zelhető el a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai­nak növelése, a termelőszövet­kezeti gazdák jövedelmének tartós emelése. Segítségül hívták a tudományt Itt van mindjárt a föld. A termelőszövetkezet főagronó­szántó. De milyen földek ezek, A táblák majd mind a Na­rancs lankáira, meredekebb dombjaira kapaszkodnak. Ere­jüket kiszívták azok a növé­nyek, amelyeket évek óta el­vetettek, betakarítottak anél- Amennyit. Ha visszaérkeznek, zási arányokat. Meghatározha­tó az is, hogy melyik területen mit lehet eredményesen ter­meszteni. .. Az apró zsákocskákba, cso­magolt talajminták már „elu­taztak” Budapestre, ahol tüze­tes vizsgálatnak vetik alá va­kül, hogy rendszeresen pótol­ták volna a tápanyag-veszte­séget. Ami kis termőtalaj még megmaradt, azt meg lassan- lassan elhordja a víz. Körüljárjuk a határt. Mun­ka nyoma mindenütt. S most nem pusztán a szokásos őszi tennivalókról van szó. Ennél több, ami Karancskesziben el­kezdődött. A tudomány, a technika egyaránt a termőta­laj védelmére kelt. A főagro- nómus hegyoldalakat mutat, ahová a tekintet is csak óva­tosan merészkedik fel. Közel vízszintes irányban művelték a traktorosok. A Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóin­tézetének segítségével „mé­lyebben” kezdtek ismerkedni a szántóföldekkel. Duck Tivadar kutatómérnök csaknem egy hónapja kinn dolgozik Ka­rancskesziben. „Vizsgálják” a hegyi szántók Összetételét. A feltárt szelvényeket mutatja, s lelkesen magyaráz: —- A talaj összetételének pontos ismeretével lehet majd kialakítani a helyes műtrágyá­akkor lehet majd intézkedése' két tenni. Annyi azonban már látható, hogy a mélyebb mű­velés, a meszezés csak haszná­ra válik a vékony termőréte­gű, savanyú hegyi széntónak. Hogy mit remélnek ettől a munkától a szövetkezetben? Farkas Ferenc azt mondja: — Helyes műtrágyaadagok­kal befolyásolhatjuk a talaj termőerejét. .'. Kiválogatjuk az adottságoknak legjobban meg­felelő növényeket. Most leg­alább húszféle növényt ter­mesztünk. Amivel nem érde­mes foglalkozni, azt elhagyjuk majd... Aggodalomra nincs ok Sok mindent másképpen kell még csinálni Karancskesziben, hogy a gazdálkodás igazán eredményes legyen. Azt mond­ják, már az idén is építkez­tek, gépeket, eszközöket vásá­roltak, de még mindig nincs elegendő épület, traktor meg munkagép. Pedig enélkül na­gyon nehéz boldogulni. — Lépten-nyomon szembeta­láljuk magunkat a korábbi évekkel — magyarázza az el­nök. — A trágyamarkoló, amit az idén vettünk és nagyon so­kat dolgozott már nálunk, négy évig szerepelt a tervünk­ben. A járásnál mindig kihúz­ták. Azt mondták, gyenge ter­melőszövetkezet vagyunk, csak kárunkra lesz a sok gép. Most még emiatt alig van amorti­zációs alapunk... — Kétszázezer forint — méltatlankodik a főagronó- mus. — Elviszi egyetlen gép,.. Az, idén azért sokat halad­tak előre. Amikor nemrégiben a tehergépkocsi megérkezett, voltak akik aggodalmasan ráz­ták fejüket: mit osztanak zár­számadáskor, ha minden pénzt a gépekbe ölnek. — Mindent éppen nem, csak azt vásároljuk, amire szüksé­ge van a gazdaságnak — jegyzi meg az elnök. — Jö­vőre még egy szovjet DT-t tervezünk... A kilenc erőgép az idén is sokat dolgozott. A gépállo­más munkájára alig volt szük­ség. Elvégeztek mindent idő­ben a szövetkezetiek. így az­tán az idén sem, de a jövőre még ennyire sem kell aggo­dalmaskodni amiatt, hogy fi­zetnék rendesen a tagoknak, vagy nem Karancskesziben. Hiszen az erőfeszítések, az átgondolt, jól szervezett mun­ka, a tagok szorgalma mind biztosabbá teszi az éveket 6 Karancs hegység lábánál hú­zódó falvakban is. Vincze Istvánná

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom