Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

1997. december 19., kedd KÖSIiíO 3 Egy hét a kéfcruyc eleit Az elmúlt hét mintha cá­folta volna azokat a vélemé­nyeket. melyek szerint azért gyengébb a tv műsora, mert minden erővel szilveszterre készülnek. Ha a hét két nagy műsorát a Kétszázezer és egy­et. illetve a Platonov szerel­meit említjük csupán, már akkor is kijelenthetjük: érde­mes volt képernyő elé ülni. De menjünk 'sorjában. Az cgronómus'ány Mindig sokat várok a jó ri­port címektől. Elsősorban embert, illetve szociográfiát, napjaink formálódásának bo­nyodalmait, reálisan tükröző­dő életünket. S azt is. hogy a riport ne puszta regiszter le­gyen. hanem vetítse előre a célirányos holnapot. Ügy gondolom, ez a film­riport sok mindennel adós maradt. Először is: akkor jó az ilyen riport, ha úgy csi­nálják, hogy nem lehet ész­revenni rajta — a csinálfcsá- got. Az agronómuslány azon­ban tele volt begyakorolt mondatokkal, s már emiatt sem tudott hiteles atmoszfé­rát teremteni. Ez egyébként végig kísérte az egész fil­met. éppen úgy mint a képek alá mondott szöveg, ami szin­tén rendkívül zavaróan ha­tott. Nem a narrátoros meg­oldás ellen szólok, hanem az ellen, hogy számtalan eset­ben közeli képeket láthattunk és egy — a képtől teljesen független beszélgetést hallot­tunk. (Gondolok itt az alany szájmozgására, és az elhangzó mondatokra, amelyek között ^tökéletes” asszinkron volt.) zel túl sokat nem érdemes foglalkozni. Igen gyenge volt Noha sok ország küldte el fesztiválgyőztes énekeseit, mégsem érte el még a magvar táncdalfesztiválok színvona­lát sem. Kétszázezer, és egy Szerdán annak az öt ameri­kai pilótának a vergődését láthattuk, akik 1945-ben le­dobták az első atombombát. Capelli kétrészes drámáját a Szolnoki Szigligeti Színház tolmácsolásában nézhettük. (A darabot a színház Salgótar­jánban is bemutatta.) Rendkívül kellemesen csa­lódjam Bertnálh László elhang­zott jegyzéke után. Bernáth ugyanis azzal kezdte monda­nivalóját. hogy egy héten be­lül a második dokumentum- drámát láthatjuk. Mint is­meretes az első H. Barth a Lajos Kiáltása volt. (Erről már megírtuk, hogy lényegé­ben egy színpadra alkalmazott riport H. Bartha darabja, s ezzel a továbbiakban nem is foglalkozunk.) A színházi jegyzet 'által felállított vi­szonylagos párhuzam azt sej­tette, hogy ismét egy drama­tizált riportot kapunk. Az volt aztán a kellemes csalódás, hogy vérbeli drámát nézhettünk. (Itt jegyzem meg; nem talá­lom alkalmasnak a „doku­mentum-dráma” jelzőt Ca­pelli művére. Ugyanis ez iro­kimondatlan lényeg, amelyet a néző — világnézetétől füg­gően — vagy megfogalmaz, vagy nem. Capelli tehát drámájában nem jut el a Brecht-i vég- igazságok, a legfőbb lényeg kimondásához, de így 'is hang­súlyozni kell, a Kétszázezer és egy rendkívüli horderejét, amely a pusztítás elleni küz­delemben Igen nagy értékű. A Szigligeti Színház együt­tesének játéka tétszett. Külön nehéz lenne kiemelni bárkit a darab lényeges figurái kö­zül. Valamennyien — a látot­tak szerint — képességük maximumát igyekeztek nyúj- tkni. Csehov „porodé" Csütörtökön láthattuk Cse­hov: Platonov szerelmei-t. A dráma tv-változata parádés szereposztásban került mű­sorra. A számunkra eddig is­meretlen mű a századvégi Oroszország tobzódó és egy­ben erkölcsileg mélypontra zuhanó polgárságát méri meg A kitűnő színészi alakítá­sok, a fordítás, a rendezés, a képfogalmazás, a díszlet — egyszóval a színrevitel — megannyi része maradandó egységet alkotott. Ha ezek ellenére észrevéte­lezni lehet valamit, az nem más, mint: úgy éreztük, a Igv hívják ílssa;** az Csengöszó. Az elnök csengője azt jelenti: „Az or­szággyűlés ülését megnyitom .. Az ezernyi fotóról, filmhíradó képkockáiról, a TV képernyőjéről ismert terem elcsende­sül. Ezt a pillanatot nagyon sok munka előzi meg. Ez természetes is, hiszen itt a Magyar Népköztársaság törvényhozó szerve, a nép képviselői tanácskoznak. Mi történik addig, amíg az elnöki csengő megszólal? Az 1967 decemberi — az 1968-as költség- vetést és a magyar—szovjet barátsági szer­ződés meghosszabbítását tárgyaló — ülés­szak előtt már erőteljesen dolgozik a Parla­ment nagy gépezete, folynak a politikai, irodai és műszaki előkészületek. A politikai munka részeként összeült az országgyűlés két bizottsága: a mezőgazda- sági és a jogi. De már ezt az előkészítő lé­pést is a „finálé” részének lehet tekinteni. A parlament egy-egy ülésszakának menet­rendjén az indulási állomás sokkal „hát­rább” helyezkedik el. A költségvetést pél­dául úgy tűzik napirendre, hogy előbb a Pénzügyminisztérium a kormány elé ter­jeszti: az pedig a Minisztertanács ülésén megtárgyalja a javaslatot. A következő lé­pés: meghatalmazzák a Pénzügyminisztériu­mot: juttassa el az országgyűlés elnökéhez a költségvetési törvény tervezetét, s kérje: tűzesse az országgyűlés napirendjére, ha az Elnöki Tanács részéről az összehívás megtörtént. Természetesen mindez az elő­készítő szakterületek egész hálózatának köz­reműködésével történik, és gyakori, hogy már az országgyűlés bizottságai is összejön­nek előzetes tárgyalásra, hogy kidolgozzák javaslataikat. Hivatalosan azonban a javas­lat csak azután kerül a Parlament bizottsá­gainak elnökeihez, amikor azt az ország- gyűlés elnöke eljuttatja hozzájuk. Miközben ezek az előkészítő lépések meg­történnek, az Elnöki Tanács is ülést tart, és összehívja az országgyűlést. Közben, a parlamenti bizottságok megvi­tatják a hozzájuk eljuttatott tervezetet, és megteszik észrevételeiket, vagy bejelentik felszólalási szándékukat a megyei képviselő- csoportok tagjai is. A bizottságok egyéb­ként gyakran nem képviselő szakembereket, a tárcák reprezentánsait, vagy éppen iná.* közéleti személyeket is meghívhatnak, a minél gondosabb előkészítés érdekében. Az olyan fontos témát, mint a Munka Törvény- könyvre vonatkozó javaslat, az egész or­szág megvitatta, tárgyalta. Itt úgyszólván mindenki véleményére kíváncsiak voltak. Amikor azután az országgyűlési bizottsá­gokon, és a megyei képviselőcsoportok útján minden képviselő értesült a teendőkről, és az összehívás időpontjáról, az országgyűlés gépezete is elkezdi a munkát. Időközben már megtette a lebonyolítás érdekében a szükséges „hivatali” lépéseket az Országgyűlés Irodája is, amelynek egy­szerű neve mögött tulajdonképpen a parla­ment elnökének munkaapparátusa húzódik meg. Ez gondoskodik a gyorsírókról, jegyző- könyvkészítőkről, ez az apparátus felel a teremőrök munkájáért, a sajtó munkájának zavartalan lebonyolításáért, a telefon- és telexvonalakért, gondoskodik a bel- és kül­földi vendégek, köztük a diplomáciai kar tagjainak — meghívásáról. És közben a ha­talmas épület gazdasági apparátusa is mun­kába lép. Az országgiiűlési termet és a kö­rülvevő folyosókat télen megfelelő hőfokra fűtik, nyárdn viszont a légkondicionálást biztosítják. Es természetesen olyan kérdé­sekkel is törődni kell. mint a büfé, mert a honatyák éppúgy szeretik a jó feketét, mint a választók. Mikor aztán minden együtt van, helyére kerül a csengő is, és az elnöki emelvényről elhangzik: „Az országgyűlés ülését megnyi­tom ...” Bak tűi Ferenc Az is furcsa volt, hogy az alany — bár ebben a korban érthető —, meg akarja válta­ni a világot. Ez óriási erőt igénylő elképzelés, bizonyos mértékig álmodozás is, ame­lyet a riporter annyiban ra­kott helyre, hogy a végén megjegyezte: „Nem lesz ez sok Kati?” Azt hiszem, nem csal az érzésem, ha lei jelentem: az ilyen „féloldalas” fiatal, aki csak „komolysággal” akarja kitölteni életét nem túlságo­san vonzó ifjúságunk számá­ra. Hiszen a fiatalság feltéte­lezi az egészséges kiegyensú­lyozottságot, amibe beletarto­zik a könnyedség, a szórako­zás is. Kedden találkoztunk a Bu­dapesti randevú cím alatt fu­tó könnyűzenei műsorral. Ez­dalom volt, amelynek létezett valóságos magja, de irodalom vöt!! Ilyen alapon a Julius Cézár, a Bánk bán, és még tömegnyi dráma mind, mind megkaphatná a „dokumen­tum” jelzőt.) A Kétszázezer és egy a tö­megpusztításért keresi a fe­lelősséget. Capelli eljut addig, hogy a népirtás úgynevezett kis asszisztenseinek bűnhőd­ni kell, mert ha parancsot is hajtottak végre, ez nem men­ti fel őket a felelősség alól. A gondolat, morálisan és lélek­tanilag is rendkívül indokolt és jó hangsúlyt kap Capelli szövegkönyvében. A „nagy" felelősök, a parancs kiadói azonban méginkább bűnösek. Ez viszont csak célzásokból érzékelhető a darabból, mint Aktuális megjegyzés A versenyt értékelni darab utolsó harmada túlsá­gosan nyújtott volt. Ez az el­ső kétharmad ritmusát bizo­nyos mértékig megbontottál Tehát ennél a résznél a dra­maturg egy kicsit megnyom­hatta volna ceruzáját. A szombat, vasárnap egyes műsorszáma már inkább el­viselhette volna a megjegy­zést: azért gyengébb a mű­sor, mert szil veszteire ké­szülnek. Hát, majd meglátjuk.. V. Gy. Mióta szocialista munkaverseny folyik, annak egyik éltetője, len- dítője az értékelés, a verseny nyit. vánossága. Rendelet is kötelezővé teszi ezt a vezetők számára. Ha nem tenné, akkor is, a dolgozók joggal elvárják, hogy mérjék munkájukat, és tájékoztassák őket időszakonként az eredményekről. Egyes helyeken úgy látszik el­feledkeztek erről. Lassan már az utolsó negyedév végéhez érünk és a Nógrádi Szén­bányáknál még mindig gondot okoz a harmadik negyedévi ver­senyeredmények összesítése. Há- romszor-négyszer, sőt van olyan Üzem is, ahol ötször sürgették a vállalati versenyfelelőst az ered­ményekért, de a Nagybátonyi Szolgáltatónál és az anyagüzem­nél, ügy látszik két és fél hó­nap is kevés volt erre a mun­kára. Dicséret illeti a Zagyvái Bá­nyaüzemet és a nagybátonylt, ahol egész évben rendszeresen is kellene értékeltek a versenyt. Ha késés­sel Is, Mátra novákról és Mizér­iáról is beérkezett az összesítés, de a mulasztó két üzemnél nem fordítottak rá kellő gondot. Va­jon mennyi idő kell abhoz, hogy a dolgozók értesüljenek eredmé­nyeikről? Rövidesen hozzá kell fogni «§ fövő évi verseny szervezéséhez* de addig a már említett adós­ságot illő lesz letörleszteni. B. J. Békében is harci feladatot teljesítenek re. A parancsnokság gondos­kodott arról, hogy a város két iskolájában találkozhassa­nak a szülőkkel, testvérekkel, rokonokkal. Cseri Nándor Pa­takról vonult be. a termelő- szövetkezetben dolgozott, mint traktoros. Havi jövedelme két­ezer forint körül mozgott. Bronzparavon-díj Kara Julcsa szép lány? Igen. Férjhez akar menni. Nem tet­szik neki sem a gazdag em­ber, sem a bognár, sem a ko­vács. Hoppon marad? Nem, mert jön a diák, aki háza­sodni akar és egy sereg lányt visszautasított, de Kara Jul- esát, az „igazit” nem. Egy­máséi lesznek. Ez a története annak a négy és fél perces árnyjátéknak, amelynek címe: Két párosító, s amelyet a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Iskola bábcsoportja — 12 hetedikes úttörő — mutatott be a TV képernyőjén. Az iskolában hagyományai vannak a bábjátszásnak. A szakkör vezetője Gellén Zol­tánná tanárnő három éve fog­lalkozik a gyerekekkel, s a bemutató előzményeiről ezt mondja: — Az úttörő-seregszemlé­ken és az iskola rendezvénye­in szerepeltünk jobbára, s a kesztyűs bábdaritbok helyett árnyjótékokat mutattunk be. Ez nem követel olyan techni­kai felkészültséget, ugyanak­kor érdekes, és kevés azok­nak a bábcsportoknak a szá­ma amelyeknek repertoárjuk, ban szerepel. Tavaly Nagybá- tonyban voltunk egy bemuta­tón. Biztattak, hogy vegyünk részt ebben az évben a TV által meghirdetett általános iskolás bábcsoportok országos vetélkedőjén. Budakeszire a selejtezőre úgy mentünk el, hogy már az is élmény és siker, hogy idáig eljutottunk. Óriási volt az öröm, amikor táviratot kaptunk, hogy a csoport bekerült a legjob­bak közé, és TV képernyőjén is bemutatkozhat. — Az első nagy élmény7 — Igen. Három napig vol­tunk Budapesten. Megnéztük a bemutatókat. A gyerekek találkoztak „Mazsolával”. Au­togramot kértek. Jutalmunk a bronzparaván-díj, egy tizen­négy kötetes bábkönyvtár-so- rozat és ötszáz forint értékű vásárlási utalvány. — Mire készülnek? — A márciusban sorra ke­rülő seregszemlére. Móricz Zsigmond: A török és a te­henek című versét mutatjuk be órnyjáték feldolgozásban, ugyanakkor egy kesztyűs báb­darabot is bemutatunk — mondja Gellén Zoltánná, ' Azt már mi tesszük hoz­zá, hogy a balassagyarmati út­törő bábszakkör sikeréhez gra­tulálunk. Ök képviselték — sikeresen — az országos ve- télkedőn Nógrád megyét..­sz. 1. Gyönyörű napsütés köszön­tötte vasárnap délelőtt a ba­lassagyarmatiakat. A szoká­sosnál is nagyobb volt a forgalom a város utcáin. Autóbuszokkal, vonatokkal ér­keztek a fiatal határőrök hoz­zátartozói a városba. Szülők, testvérek, menyasszonyok áll­ták körül a szovjet hősök em­lékművét. Az egység is felsorakozott. A díszemelvényen ott van­nak a vendégek és a fiatal határőrök parancsnokai. El­jött az ünnepre dr. Lakatos József, a megyei pártbizott­ság főelőadója, Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bi­zottságának titkára, csehszlo­vák határőrök, a társfegyver­nemek képviselői, a járási, városi pártbizottságok, taná­csok, a tömegszervezetek kül­döttei. Pontosan tíz őrá volt. ami­kor Balázs Sándor őrnagy, ve­zénylő tiszt beadta a jelen­tést: a fiatal határőrök az ünnepélyes eskütételre felso­rakoztak. Robotka Mihály őrnagy üd­vözölte a fiatalokat. —- Az eskütétel napja külö­nös jelentőségű minden ka­tona életében. A szó teljes értelmében a mai nappal lép­nek szocialista hazánk fegy­veres erőinek sorába, amikor szent esküben tesznek fogadal­mat arra, hogy hazánknak, a szocializmust építő Magyar Népköztársaságnak hűséges katonái lesznek, s ha kell életük feláldozásával is meg­védelmezik azt — hangsúlyoz­ta ünnepi beszédében. Majd ezeket mondotta: — Meggyőződésünk: vala- mennyiüket áthatja az a fel­emelő érzés, hogy azok közé tartozhatnak, akikre dolgozó népünk a legdrágábbat, szo­cialista hazánk fegyveres őri­zetét és védelmét bízta. De a felemelő érzésen túl a mai nappal felelősségük és köte­lezettségük is megnövekszik. ... Államhatárunk őrizete és védelme azt követeli mind­annyiunktól, hogy az eskü szellemében szüntelenül nö­veljük politikai, határőr-kato­nai ismereteinket. Érjenek el kiváló eredményeket a kato­nai és határőr kiképzésben, a politikai oktatásban ... Min­den körülmények között meg bízhatóan őriznék hazánk, a Magyar Népköztársaság hatá­rait. Védjék dolgozó népünk alkotó munkáját minden kül­ső és belső ellenség ellen. Üjabb parancsszó hangzott el. A vezénylő tiszt Kalácska László határőrt szólította a csapatzászló elé. És felhang­zott az eskü szövege. „Én ... a dolgozó nép fia ...” Az eskü szövege után Ka­lácska László, esküt tett ha­tárőr térdet hajtott a csapat­zászló előtt. — Alezredes elvtárs jelen­tem, az újoncok az esküt vég­rehajtották! Ezután Szirmai László al­ezredes, a BM Határőrség Or­szágos Parancsnoksága képvi­seletében köszöntötte a fel­esketett határőröket. — A máj nappal életük egyik legjelentősebb esemé­nyéhez érkeztek, amikor a csapatzászló előtt a nép ügyé­nek szolgálatára, a szocializ­mus védelmére tettek esküt... Szeretjük hazánkat, mert ná­lunk minden erőfeszítés az emberek közös boldogulását, ragyogó jövőnket szolgálja. Felemelő érzés számunkra, hogy dolgozó népünk alkotó munkáját fegyverrel védjük. Különösen fontos ennek meg­értése nekünk, határőröknek, akik békeidőben is harci fel­adatot teljesítünk, mert mi. államhatárunk őrzése és vé­delme közben a szocialista világrendszer határát is őriz­zük ... — hangsúlyozta. Az Internacionálé után fel­hangzott a „Fel vörösök pro­letárok ..ritmusa, majd az ifjú határőrök felsorakoztak az ünnepi díszmenethez ... Véget ért a? ünnepség. Az újonc határőrök bevonultak a laktanyába, de csak rövid idő­— Jól érzem itt magam. Most lövés:? vagyok, de sze­retném hasznosan eltölteni az itteni időt Szakmát szeret­nék tanulni. Lovászi Gyula balassagyar­mati. Korábban mint civil, vízvezeték-szerelőként dolgo­zott a határőrségnél. — Szeretnék a szakmában maradni Erre itt minden le­hetőség biz tosított... Fiatal határőr és egv kis­lány beszélget az egyik tan­teremben. A menyasszonyje­lölt? — Nem, az ikertestvérem, Júlia. Fél órával született ké­sőbb, mint én. Ha fiú 'ett volna, most itt lenne velem. Talán a kiképzés is könnyebb lenne — válaszolt kérdésünk­re Seres János határőr. Szemnek és szájnak ingere az, ami a csomagokból előke­rül. Disznótoros kóstoló, rán­tott csirke, sült kacsa, mea ki tudná még felsorolni, hogy mi minden. — De nagy kár. hogy disz­nótoros volt az ebéd. Most bizony semmi sem esik 'ól a hazaiból — így az egyik fi­atal határőr. — De azért kell a kalória, hogy az eskünek megfelelően sajátítsuk al t kiképzést, védjük álla a.halá­runk sérthetetlenségét*:.. Somogy vári László

Next

/
Oldalképek
Tartalom