Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
1997. december 19., kedd KÖSIiíO 3 Egy hét a kéfcruyc eleit Az elmúlt hét mintha cáfolta volna azokat a véleményeket. melyek szerint azért gyengébb a tv műsora, mert minden erővel szilveszterre készülnek. Ha a hét két nagy műsorát a Kétszázezer és egyet. illetve a Platonov szerelmeit említjük csupán, már akkor is kijelenthetjük: érdemes volt képernyő elé ülni. De menjünk 'sorjában. Az cgronómus'ány Mindig sokat várok a jó riport címektől. Elsősorban embert, illetve szociográfiát, napjaink formálódásának bonyodalmait, reálisan tükröződő életünket. S azt is. hogy a riport ne puszta regiszter legyen. hanem vetítse előre a célirányos holnapot. Ügy gondolom, ez a filmriport sok mindennel adós maradt. Először is: akkor jó az ilyen riport, ha úgy csinálják, hogy nem lehet észrevenni rajta — a csinálfcsá- got. Az agronómuslány azonban tele volt begyakorolt mondatokkal, s már emiatt sem tudott hiteles atmoszférát teremteni. Ez egyébként végig kísérte az egész filmet. éppen úgy mint a képek alá mondott szöveg, ami szintén rendkívül zavaróan hatott. Nem a narrátoros megoldás ellen szólok, hanem az ellen, hogy számtalan esetben közeli képeket láthattunk és egy — a képtől teljesen független beszélgetést hallottunk. (Gondolok itt az alany szájmozgására, és az elhangzó mondatokra, amelyek között ^tökéletes” asszinkron volt.) zel túl sokat nem érdemes foglalkozni. Igen gyenge volt Noha sok ország küldte el fesztiválgyőztes énekeseit, mégsem érte el még a magvar táncdalfesztiválok színvonalát sem. Kétszázezer, és egy Szerdán annak az öt amerikai pilótának a vergődését láthattuk, akik 1945-ben ledobták az első atombombát. Capelli kétrészes drámáját a Szolnoki Szigligeti Színház tolmácsolásában nézhettük. (A darabot a színház Salgótarjánban is bemutatta.) Rendkívül kellemesen csalódjam Bertnálh László elhangzott jegyzéke után. Bernáth ugyanis azzal kezdte mondanivalóját. hogy egy héten belül a második dokumentum- drámát láthatjuk. Mint ismeretes az első H. Barth a Lajos Kiáltása volt. (Erről már megírtuk, hogy lényegében egy színpadra alkalmazott riport H. Bartha darabja, s ezzel a továbbiakban nem is foglalkozunk.) A színházi jegyzet 'által felállított viszonylagos párhuzam azt sejtette, hogy ismét egy dramatizált riportot kapunk. Az volt aztán a kellemes csalódás, hogy vérbeli drámát nézhettünk. (Itt jegyzem meg; nem találom alkalmasnak a „dokumentum-dráma” jelzőt Capelli művére. Ugyanis ez irokimondatlan lényeg, amelyet a néző — világnézetétől függően — vagy megfogalmaz, vagy nem. Capelli tehát drámájában nem jut el a Brecht-i vég- igazságok, a legfőbb lényeg kimondásához, de így 'is hangsúlyozni kell, a Kétszázezer és egy rendkívüli horderejét, amely a pusztítás elleni küzdelemben Igen nagy értékű. A Szigligeti Színház együttesének játéka tétszett. Külön nehéz lenne kiemelni bárkit a darab lényeges figurái közül. Valamennyien — a látottak szerint — képességük maximumát igyekeztek nyúj- tkni. Csehov „porodé" Csütörtökön láthattuk Csehov: Platonov szerelmei-t. A dráma tv-változata parádés szereposztásban került műsorra. A számunkra eddig ismeretlen mű a századvégi Oroszország tobzódó és egyben erkölcsileg mélypontra zuhanó polgárságát méri meg A kitűnő színészi alakítások, a fordítás, a rendezés, a képfogalmazás, a díszlet — egyszóval a színrevitel — megannyi része maradandó egységet alkotott. Ha ezek ellenére észrevételezni lehet valamit, az nem más, mint: úgy éreztük, a Igv hívják ílssa;** az Csengöszó. Az elnök csengője azt jelenti: „Az országgyűlés ülését megnyitom .. Az ezernyi fotóról, filmhíradó képkockáiról, a TV képernyőjéről ismert terem elcsendesül. Ezt a pillanatot nagyon sok munka előzi meg. Ez természetes is, hiszen itt a Magyar Népköztársaság törvényhozó szerve, a nép képviselői tanácskoznak. Mi történik addig, amíg az elnöki csengő megszólal? Az 1967 decemberi — az 1968-as költség- vetést és a magyar—szovjet barátsági szerződés meghosszabbítását tárgyaló — ülésszak előtt már erőteljesen dolgozik a Parlament nagy gépezete, folynak a politikai, irodai és műszaki előkészületek. A politikai munka részeként összeült az országgyűlés két bizottsága: a mezőgazda- sági és a jogi. De már ezt az előkészítő lépést is a „finálé” részének lehet tekinteni. A parlament egy-egy ülésszakának menetrendjén az indulási állomás sokkal „hátrább” helyezkedik el. A költségvetést például úgy tűzik napirendre, hogy előbb a Pénzügyminisztérium a kormány elé terjeszti: az pedig a Minisztertanács ülésén megtárgyalja a javaslatot. A következő lépés: meghatalmazzák a Pénzügyminisztériumot: juttassa el az országgyűlés elnökéhez a költségvetési törvény tervezetét, s kérje: tűzesse az országgyűlés napirendjére, ha az Elnöki Tanács részéről az összehívás megtörtént. Természetesen mindez az előkészítő szakterületek egész hálózatának közreműködésével történik, és gyakori, hogy már az országgyűlés bizottságai is összejönnek előzetes tárgyalásra, hogy kidolgozzák javaslataikat. Hivatalosan azonban a javaslat csak azután kerül a Parlament bizottságainak elnökeihez, amikor azt az ország- gyűlés elnöke eljuttatja hozzájuk. Miközben ezek az előkészítő lépések megtörténnek, az Elnöki Tanács is ülést tart, és összehívja az országgyűlést. Közben, a parlamenti bizottságok megvitatják a hozzájuk eljuttatott tervezetet, és megteszik észrevételeiket, vagy bejelentik felszólalási szándékukat a megyei képviselő- csoportok tagjai is. A bizottságok egyébként gyakran nem képviselő szakembereket, a tárcák reprezentánsait, vagy éppen iná.* közéleti személyeket is meghívhatnak, a minél gondosabb előkészítés érdekében. Az olyan fontos témát, mint a Munka Törvény- könyvre vonatkozó javaslat, az egész ország megvitatta, tárgyalta. Itt úgyszólván mindenki véleményére kíváncsiak voltak. Amikor azután az országgyűlési bizottságokon, és a megyei képviselőcsoportok útján minden képviselő értesült a teendőkről, és az összehívás időpontjáról, az országgyűlés gépezete is elkezdi a munkát. Időközben már megtette a lebonyolítás érdekében a szükséges „hivatali” lépéseket az Országgyűlés Irodája is, amelynek egyszerű neve mögött tulajdonképpen a parlament elnökének munkaapparátusa húzódik meg. Ez gondoskodik a gyorsírókról, jegyző- könyvkészítőkről, ez az apparátus felel a teremőrök munkájáért, a sajtó munkájának zavartalan lebonyolításáért, a telefon- és telexvonalakért, gondoskodik a bel- és külföldi vendégek, köztük a diplomáciai kar tagjainak — meghívásáról. És közben a hatalmas épület gazdasági apparátusa is munkába lép. Az országgiiűlési termet és a körülvevő folyosókat télen megfelelő hőfokra fűtik, nyárdn viszont a légkondicionálást biztosítják. Es természetesen olyan kérdésekkel is törődni kell. mint a büfé, mert a honatyák éppúgy szeretik a jó feketét, mint a választók. Mikor aztán minden együtt van, helyére kerül a csengő is, és az elnöki emelvényről elhangzik: „Az országgyűlés ülését megnyitom ...” Bak tűi Ferenc Az is furcsa volt, hogy az alany — bár ebben a korban érthető —, meg akarja váltani a világot. Ez óriási erőt igénylő elképzelés, bizonyos mértékig álmodozás is, amelyet a riporter annyiban rakott helyre, hogy a végén megjegyezte: „Nem lesz ez sok Kati?” Azt hiszem, nem csal az érzésem, ha lei jelentem: az ilyen „féloldalas” fiatal, aki csak „komolysággal” akarja kitölteni életét nem túlságosan vonzó ifjúságunk számára. Hiszen a fiatalság feltételezi az egészséges kiegyensúlyozottságot, amibe beletartozik a könnyedség, a szórakozás is. Kedden találkoztunk a Budapesti randevú cím alatt futó könnyűzenei műsorral. Ezdalom volt, amelynek létezett valóságos magja, de irodalom vöt!! Ilyen alapon a Julius Cézár, a Bánk bán, és még tömegnyi dráma mind, mind megkaphatná a „dokumentum” jelzőt.) A Kétszázezer és egy a tömegpusztításért keresi a felelősséget. Capelli eljut addig, hogy a népirtás úgynevezett kis asszisztenseinek bűnhődni kell, mert ha parancsot is hajtottak végre, ez nem menti fel őket a felelősség alól. A gondolat, morálisan és lélektanilag is rendkívül indokolt és jó hangsúlyt kap Capelli szövegkönyvében. A „nagy" felelősök, a parancs kiadói azonban méginkább bűnösek. Ez viszont csak célzásokból érzékelhető a darabból, mint Aktuális megjegyzés A versenyt értékelni darab utolsó harmada túlságosan nyújtott volt. Ez az első kétharmad ritmusát bizonyos mértékig megbontottál Tehát ennél a résznél a dramaturg egy kicsit megnyomhatta volna ceruzáját. A szombat, vasárnap egyes műsorszáma már inkább elviselhette volna a megjegyzést: azért gyengébb a műsor, mert szil veszteire készülnek. Hát, majd meglátjuk.. V. Gy. Mióta szocialista munkaverseny folyik, annak egyik éltetője, len- dítője az értékelés, a verseny nyit. vánossága. Rendelet is kötelezővé teszi ezt a vezetők számára. Ha nem tenné, akkor is, a dolgozók joggal elvárják, hogy mérjék munkájukat, és tájékoztassák őket időszakonként az eredményekről. Egyes helyeken úgy látszik elfeledkeztek erről. Lassan már az utolsó negyedév végéhez érünk és a Nógrádi Szénbányáknál még mindig gondot okoz a harmadik negyedévi versenyeredmények összesítése. Há- romszor-négyszer, sőt van olyan Üzem is, ahol ötször sürgették a vállalati versenyfelelőst az eredményekért, de a Nagybátonyi Szolgáltatónál és az anyagüzemnél, ügy látszik két és fél hónap is kevés volt erre a munkára. Dicséret illeti a Zagyvái Bányaüzemet és a nagybátonylt, ahol egész évben rendszeresen is kellene értékeltek a versenyt. Ha késéssel Is, Mátra novákról és Mizériáról is beérkezett az összesítés, de a mulasztó két üzemnél nem fordítottak rá kellő gondot. Vajon mennyi idő kell abhoz, hogy a dolgozók értesüljenek eredményeikről? Rövidesen hozzá kell fogni «§ fövő évi verseny szervezéséhez* de addig a már említett adósságot illő lesz letörleszteni. B. J. Békében is harci feladatot teljesítenek re. A parancsnokság gondoskodott arról, hogy a város két iskolájában találkozhassanak a szülőkkel, testvérekkel, rokonokkal. Cseri Nándor Patakról vonult be. a termelő- szövetkezetben dolgozott, mint traktoros. Havi jövedelme kétezer forint körül mozgott. Bronzparavon-díj Kara Julcsa szép lány? Igen. Férjhez akar menni. Nem tetszik neki sem a gazdag ember, sem a bognár, sem a kovács. Hoppon marad? Nem, mert jön a diák, aki házasodni akar és egy sereg lányt visszautasított, de Kara Jul- esát, az „igazit” nem. Egymáséi lesznek. Ez a története annak a négy és fél perces árnyjátéknak, amelynek címe: Két párosító, s amelyet a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Iskola bábcsoportja — 12 hetedikes úttörő — mutatott be a TV képernyőjén. Az iskolában hagyományai vannak a bábjátszásnak. A szakkör vezetője Gellén Zoltánná tanárnő három éve foglalkozik a gyerekekkel, s a bemutató előzményeiről ezt mondja: — Az úttörő-seregszemléken és az iskola rendezvényein szerepeltünk jobbára, s a kesztyűs bábdaritbok helyett árnyjótékokat mutattunk be. Ez nem követel olyan technikai felkészültséget, ugyanakkor érdekes, és kevés azoknak a bábcsportoknak a száma amelyeknek repertoárjuk, ban szerepel. Tavaly Nagybá- tonyban voltunk egy bemutatón. Biztattak, hogy vegyünk részt ebben az évben a TV által meghirdetett általános iskolás bábcsoportok országos vetélkedőjén. Budakeszire a selejtezőre úgy mentünk el, hogy már az is élmény és siker, hogy idáig eljutottunk. Óriási volt az öröm, amikor táviratot kaptunk, hogy a csoport bekerült a legjobbak közé, és TV képernyőjén is bemutatkozhat. — Az első nagy élmény7 — Igen. Három napig voltunk Budapesten. Megnéztük a bemutatókat. A gyerekek találkoztak „Mazsolával”. Autogramot kértek. Jutalmunk a bronzparaván-díj, egy tizennégy kötetes bábkönyvtár-so- rozat és ötszáz forint értékű vásárlási utalvány. — Mire készülnek? — A márciusban sorra kerülő seregszemlére. Móricz Zsigmond: A török és a tehenek című versét mutatjuk be órnyjáték feldolgozásban, ugyanakkor egy kesztyűs bábdarabot is bemutatunk — mondja Gellén Zoltánná, ' Azt már mi tesszük hozzá, hogy a balassagyarmati úttörő bábszakkör sikeréhez gratulálunk. Ök képviselték — sikeresen — az országos ve- télkedőn Nógrád megyét..sz. 1. Gyönyörű napsütés köszöntötte vasárnap délelőtt a balassagyarmatiakat. A szokásosnál is nagyobb volt a forgalom a város utcáin. Autóbuszokkal, vonatokkal érkeztek a fiatal határőrök hozzátartozói a városba. Szülők, testvérek, menyasszonyok állták körül a szovjet hősök emlékművét. Az egység is felsorakozott. A díszemelvényen ott vannak a vendégek és a fiatal határőrök parancsnokai. Eljött az ünnepre dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság főelőadója, Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára, csehszlovák határőrök, a társfegyvernemek képviselői, a járási, városi pártbizottságok, tanácsok, a tömegszervezetek küldöttei. Pontosan tíz őrá volt. amikor Balázs Sándor őrnagy, vezénylő tiszt beadta a jelentést: a fiatal határőrök az ünnepélyes eskütételre felsorakoztak. Robotka Mihály őrnagy üdvözölte a fiatalokat. —- Az eskütétel napja különös jelentőségű minden katona életében. A szó teljes értelmében a mai nappal lépnek szocialista hazánk fegyveres erőinek sorába, amikor szent esküben tesznek fogadalmat arra, hogy hazánknak, a szocializmust építő Magyar Népköztársaságnak hűséges katonái lesznek, s ha kell életük feláldozásával is megvédelmezik azt — hangsúlyozta ünnepi beszédében. Majd ezeket mondotta: — Meggyőződésünk: vala- mennyiüket áthatja az a felemelő érzés, hogy azok közé tartozhatnak, akikre dolgozó népünk a legdrágábbat, szocialista hazánk fegyveres őrizetét és védelmét bízta. De a felemelő érzésen túl a mai nappal felelősségük és kötelezettségük is megnövekszik. ... Államhatárunk őrizete és védelme azt követeli mindannyiunktól, hogy az eskü szellemében szüntelenül növeljük politikai, határőr-katonai ismereteinket. Érjenek el kiváló eredményeket a katonai és határőr kiképzésben, a politikai oktatásban ... Minden körülmények között meg bízhatóan őriznék hazánk, a Magyar Népköztársaság határait. Védjék dolgozó népünk alkotó munkáját minden külső és belső ellenség ellen. Üjabb parancsszó hangzott el. A vezénylő tiszt Kalácska László határőrt szólította a csapatzászló elé. És felhangzott az eskü szövege. „Én ... a dolgozó nép fia ...” Az eskü szövege után Kalácska László, esküt tett határőr térdet hajtott a csapatzászló előtt. — Alezredes elvtárs jelentem, az újoncok az esküt végrehajtották! Ezután Szirmai László alezredes, a BM Határőrség Országos Parancsnoksága képviseletében köszöntötte a felesketett határőröket. — A máj nappal életük egyik legjelentősebb eseményéhez érkeztek, amikor a csapatzászló előtt a nép ügyének szolgálatára, a szocializmus védelmére tettek esküt... Szeretjük hazánkat, mert nálunk minden erőfeszítés az emberek közös boldogulását, ragyogó jövőnket szolgálja. Felemelő érzés számunkra, hogy dolgozó népünk alkotó munkáját fegyverrel védjük. Különösen fontos ennek megértése nekünk, határőröknek, akik békeidőben is harci feladatot teljesítünk, mert mi. államhatárunk őrzése és védelme közben a szocialista világrendszer határát is őrizzük ... — hangsúlyozta. Az Internacionálé után felhangzott a „Fel vörösök proletárok ..ritmusa, majd az ifjú határőrök felsorakoztak az ünnepi díszmenethez ... Véget ért a? ünnepség. Az újonc határőrök bevonultak a laktanyába, de csak rövid idő— Jól érzem itt magam. Most lövés:? vagyok, de szeretném hasznosan eltölteni az itteni időt Szakmát szeretnék tanulni. Lovászi Gyula balassagyarmati. Korábban mint civil, vízvezeték-szerelőként dolgozott a határőrségnél. — Szeretnék a szakmában maradni Erre itt minden lehetőség biz tosított... Fiatal határőr és egv kislány beszélget az egyik tanteremben. A menyasszonyjelölt? — Nem, az ikertestvérem, Júlia. Fél órával született később, mint én. Ha fiú 'ett volna, most itt lenne velem. Talán a kiképzés is könnyebb lenne — válaszolt kérdésünkre Seres János határőr. Szemnek és szájnak ingere az, ami a csomagokból előkerül. Disznótoros kóstoló, rántott csirke, sült kacsa, mea ki tudná még felsorolni, hogy mi minden. — De nagy kár. hogy disznótoros volt az ebéd. Most bizony semmi sem esik 'ól a hazaiból — így az egyik fiatal határőr. — De azért kell a kalória, hogy az eskünek megfelelően sajátítsuk al t kiképzést, védjük álla a.halárunk sérthetetlenségét*:.. Somogy vári László
