Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
1367 november T„ szerda WÖSRÄli R forradalom kortársai Történelmi igazságot tettek — Mint agrárproletár fiatal- éveiben is. S a Szovjetuniót szép számmal voltak. Sokkal nak, hamar a nyakamba sza- nem tudták legyőzni. A szocia- nagyobb elvi szilárdságra, na- kadt az élet minden terhe — lizmus országa erőt és bizton- gyobb körültekintésre lett vol- emlékezik a régi időkre Dobi ságot sugárzott. Tovább éltek na szükség. István, az Elnöki Tanács nyu- a paraszti álmok, hogy lesz , }, galmazott elnöke. — Ráadásul még szabadság, földosztás ná- Az !956-os esemenyek sulyo- szinte már gyermekkoromban lünk is. behívtak katonának. Javában pusztított az első világháború, mennem kellett. Nem szívesen tettem, hiszen az ország visszhangzott már a sebesültek elsan érintették a szövetkezeteket, de azután meggyorsult a S a Nagy Október népe a fejlődés. A helyes, szilárd elvi második világháború vérziva- politika megteremtette a feltarában teljesítette 1919-ben lendülés alapjait A bizalom vállalt fegyverbaráti ígéretét emberséges légkörében mindbeszéléseitől, a veszteségekről Lépésről lépésre összezúzva a inkább igazolódott a szövetke° r 1 - — l. n w jC ál AYTnl Ami rtn lllT rt W-\ szóló hírektől. A vezetők persze mindent megtettek, hogy szépítsék a valóságot, s valami dicsőségesen hazafiúi tettnek tüntessék fel a vérontást Pedig az már kiderült, hogy számításaikban csalatkoztak. Vilmos császár önelégülten jelentette ki a háború megkezdésekor: „Mire a fák levelei lehullnak, fiaink itthon lesznek”. Mikor én katonának mentem, erről a kijelentésről már mindenki tudta, hogy nem egyéb felelőtlen fecsegésnél. Dobi István egysége 1916—17- ben Bukovinában szemtől szembe állt az oroszokkal. Addig ő maga is csak a hazatérő foglyok elbeszéléseiből hallotta, hogy Oroszországban valami készül. A fronton szembeálló csapatok magatartása hamar elárulta ezt a készülődést. fasiszták erejét, elhozta né- zetek életrevalósága. Ma már egész mezőgazdaságunk szocialista alapokon fejlődik. Másfél millió parasztgazdaság helyén 210 állami gazdaság, s mintegy 3300 szövetkezet szocialista nagyüzemi módon termel. A 65 ezer erőgép munkája, a megnövekedett műtrágyafogyasztás, a félmillió hold öntözött terület a gazdálkodás színvonalának emelkedéséről vall. A gépekkel könnyebb lett parasztságunk munkája is és nőnek a terméseredmények. A falu arca fokozatosan megvá! tozik, megújul. Csupán a második ötéves terv idején száz ezer új lakás épült íalvaink- ban. A nyugdíjak rendezése, az orvos- és a gyógyszerellátás pedig megteremtette a szilárd létbiztonságot. pünknek is a szabadságot. A parasztság örömére, a földosztás pillanataira még jól emlék. , szik a felnőtt nemzedék. S emAz orosz állásokból gyakran ,.. . hallatszott át énekszó, háború- ltíke5uk a SegltSegre IS’ melyet ota- s ezt az utat a Nagy °k‘ ellenes induló hangja. Gyara— Nagy utat tett meg parasztságunk a felszabadulás podtak a jelszavak is: „Le a háborúval!” „Menjünk haza!” Ezek a jelszavak nagyon közelálltak a magyar katonák szívéhez is. És világgá repült a hír: Oroszországban kitört a forradalom. Megdőlt a cár hatalma, a nép kerekedett felül, földet osztanak. Mintha csóvát doba szovjet néptől kaptunk. A tóber fénye világította meg. Nagy Október eszméje, a sza- Lenin tanítása volt az irány' badság és a béke volt akkor tű. Parasztságunk hálás a ka- az a biztos alap, melyből új pott nagy segítségért. S ma életünk kisarjadt. már a munkásosztállyal szoros . , szövetségben vállalja a szociaEbben a nagy epitkezesben Uzmus felépítését. a békés te. parasztságunk két nagy törté- remtőmunka védelmében rá- !™.. ° Lt0t Vf, ° háruló kötelezettségeket - öszszegezi a fél évszázad utolsó évtizedeinek tanulságait Dobi István elvtárs. Kékesül Gyula osztást és a mezőgazdaság szó cialista átszervezését. A földosztással eldőlt az évtak volna a szalmakazalba, úgy százados nagy per, melyet a felizzott a hangulat magyar parasztság ősi jussáért folytatóidon is. Igaz, jött az ellenség tott. Egykori nincstelenek föld propagandája is: görögtűz csu- höz jutottak, de a földdel pán Leninék forradalma. Ha- együtt súlyos gondokhoz is. mar ellobban és jön a megtör- Mezőgazdaságunkban ugyanis *as- elmaradott állapotok uralkod- Nem így történt - mond- tak’ a háború méS a meglevő ja Dobi István - Érkeztek a ké?zleteket is tönkretette. Iga- hírek. hogy a nagy forradalom ero’ vetőmag, művelési eszko- győzelmes csatákat vív külső zok híján beidegzett rossz - . , ~ »■, r . , T . módszerekkel, kézi erővel kézes belső ellenségeivel. Lenin .......-------1 -----E züstöt — aranyért! Áremelési javaslatot teszek, lete: fogta a tojást, s egy ha- Szerencsére azonban akad- ugyanakkor bízom abban, tározott mozdulattal az asztal- nak széles e hazában Nagy és hogy ez — a szokástól élté- hoz nyomta. A tojás kicsit be- Egészennagy Pálok is, cseppet rően — tetszést arat. Én repedt ugyan, de a kísérlet sem kis számban. Velük mi ugyanis a felvásárlási ár nö- sikerült, megállt az élén. a helyzet? velősére gondoltam. Pontosab- ..... ___________ ötletes Péter: Van egy jó b an: egy bizonyos szellemi termék lom. felértékelését javas„Jé!” — csodálkoztak az emberek, akik tanúi voltak ötletem. az eseménynek. És ezzel a két Egésznagy Pál: (hátbavere- kis példával már alkalmunk geti) Gratulálok, halljuk gyor- A szóban forgó szellemi is nyílik némileg kiegészíteni san! termék szabatos meghatározó- az ötlet meghatározását, sa megtalálható a Magyar Nyelv Értelmező Szótára ötö- .Az a bizonyos .... dik kötet 588. oldalán. íme: tanúsítja, hop tulajdon.,ÖTLET: Hirtelen támadt, kePPen egy rendkívül egyszerű váratlan, gyakran meglepő dologról van szó, amely ha gondolat.” vegre eszebe jut valakinek. mindenki a fejére csap és így A következő sorokban né- szól: „Hogyhogy ez nekem hány példamondat is találhar még nem jutott eszembe!” tó, ezeket idézve azonban úgy , tűnik: tulajdonképpen nyitott Ennek a dolognak két makapukat döngetek: „Aranyat parazata van: Vap egyalta„Jé!” felkiáiÖtletes Péter: (meghatottan) Azt kellene csinálni, hogy . .. (Elmondja, hogy mit is kellene csinálni.) Egésznagy Pál: Brávó, barátom, ez nagyszerű! Csak az a baj, hogy ennek megvalósításához pénz kellene. És az, sajnos ... (széttárja karjait). Ezt se folytassuk tovább, de érő ötlete támadt” — íov a? tan nem gonaoiKoaott a meg- mondjuk végre el a mi ötle- e“yik. ötletével sok Dénzt oldáson az illető, vagy gondol- tünket. Igaz, hogy minden jó keresett” — ekként Dedi® a kodott ugyan, de mégsem ju- ötlet megvalósításához pénz SS TapasSSaim“ ,‘„„1 tol. „aéb. „nomi. Ilyen J. teto, » ban mégis csak arra késztet- van, ez utóbbi lehetőséget kár olyan sok: pénz. A jó-ötlet vi- nek, hogy fenntartsam javas- 1lenne tagadni. Minket azon- szont mindig sok pénzt hoz. latomat mivel olvan embere- ban elsősorban most azok er- Ebből a kórból tehát úgy le- ket^amCság SraTkhet ékelnek, akik egyáltalán nem hét kimenekülni, ha sok a jó találni, akiknek aranyat érő gondolkodnak a dolgon, ismer- ötlet. Azokból pedig kivaloötletük támad, olyanokat azon- fedjünk meg tehát ezzel a j ® ^ típussal. csináljuk. Kézenfekvő a megállapítás: Néhány „Édességet Nagy Sándornak könnyű az édességboltból” — neonfel- dolga volt, mert kardot hor- irat helyett csináljunk ilyen dott az oldalán. Kolumbusz reklámtáblákat: „Gondolkozz!” felfedezte Amerikát, így hát „Mondd el az ötletedet!” ban, akik ezzel sok pénzt keresnek. már ritkábban. Hogy miért van ez így? Ennek megmagyarázására támadt egy—két ötletem, de zek ismertetése előtt hadd kénytelen-kelletlen el kellett idézzek néhány nevezetes pél- hogy a Kolumbusz dát. Jaj! Ez nem jó, ez legalább tojásának felfedezésére is ké- olyan felesleges, mint az édes- pes. Node mit szóljon Égé- ségbolt-reklám. Hiszen nálunk szenkis Péter, aki, miután rengeteg embernek vannak öthallja és látja, hogy műhelyé- létéi, s azokat nem is tartják ben sok a selejt, gondolkodni véka alatt. Az esztergályos ra____ ___________ _ kezd a dolgon, aztán odasom- gyogó közgazdasági elképzelém onda szerint Nagy Sándor fordái a művezetőjéhez. Egy sekkel rendelkezik, a gépésznem lépett a színre. A világ- üyen jelenet gyakran eképpen mérnök a rudabányai ősem- hódító rövid gondolkodás után za)lik le: ber-lelettel kapcsolatban ^tud előrántotta kardját, egy su- Eeészenkis Péter- Művezető rendkív.üliekot> a labdaíu8ó" hintás, kettévágta a csomót. fi.!:; szakértő egyben kiváló űrhaOtt van mindjárt az a bizonyos „Gordiuszi csomó”. Rengetegen próbálták kibogozni sikertelenül mindaddig, míg a kettévágta a csornot, szaktárs van jó ötletem. “ * Nemegésznagy Pál: Micsodádat ja van> szakikám?... jós. Az első ötlet tehát: nem, ezt kimondani is felesleges. A má- „Jé!” mondták erre azok az Ne. {? folJtassak to.vabb e2í sodik azonban annál időszc- , , , , a párbeszédet. Az értelmező rűbb: ne sajnáljuk az ezüstöt emberek, akik tanúi voltak az szótárból tudjuk, hogy az öt- az aranyat érő ötletekért. Éreseményeknek. let általában meglepő, s ta-, fernes, hiszen elég, ha megVaev nézzük mee az élére Pasztalatunkból pedig azt tud- nézzük az értelmező szótárt. ,„Vagy a '! juk, hogy a Nemegesznagy Pá- ötödik kötet 588. oldaL állított tojás esetet. Erre Ko- iok nem rajonganak a meglepő lumbusznak támadt egy jó öt- dolgokért. Benedek B. István mögött fegyverben áll a munkásnép s a parasztok színe-ja-, va. A mieink, a magyar hadi-, foglyok is közöttük vannak. dődött meg a munka a földosztás után. Sok gond, embertelen megerőltetés árán lehetett csak egy-egy lépéssel előbbre jutni. A világ mindinkább felfigyelt az orosz proletárok for- . . , ..... . ,. , ... radalmára. Nem görögtűz volt ^!nk As,?f tsAegeKVel ™ndinkabb De az ország, szovjet barátalpraállt. A harcok eredményeképpen felülkerekedtek az, hanem lángözön, mely felperzselte a régi korhadt vilá- .... ... ... , got. Magyarországon különösen haladáséról, a hatalom nálunk is a nép kezebe került, megnyílt az út a szocializmus építése felé. Falun ez akkor még nehezen ment, nem voltak meg a feltételek. Szövetkezetei csak ott alakított a szegényparasztság, ahol a maga erejéből végképp nem boldogult. nagy a figyelem. A magyar munkások és parasztok tekintete mind fényesebb, hiszen sorstársaik egy nagy országban történelmi igazságot tettek. Nagyon hiányzott ez az igazságtétel magyar földön is. S végül megtörtént, ami addig csak az álmok mélyén ölt— A szocializmus gondolata hetett testet: Leningrád, gs hagyománya nem volt náMoszkva után a világon elő- [UIlk elterjedt dolog — mond- ször Budapest utcáin győzött a ja Dobi elvtárs bár a pa- proletárforradalom. Lenin is rasztság a szovjet és a nyugati üzent. Velünk volt a nagy na- példák alapján már a felsza- pokban. Rendre küldte jó taná- badulás előtt is beszélt a sző csait. vétkezésről. Nekem például is tele volt már a régi Magyarországon is Parasztságunk reménykedéssel. Ahol a legnagyobb volt a szervezettség, mint például Somogybán, birtokba vették az úri ezerholdaaz volt a véleményem, hogy a parasztság mostani sorsán csak a szövetkezés segít. A világosabban gondolkozók kát, szövetkezeteket alakítót- mindinkább belátták, hogy tak. Sajnos a magyar Tanács- fejtés, az élet nem állhat köztársaságnak nem volt elég meg a kis parcellák mesgyé- ideje ahhoz, hogy megnyugte- j^nél. Szövetkezni kell, s ak- tóan rendezze a földkérdést, kor könnyebb, jobb, emberibb betetőzze a parasztság álmait. a paraszti élet. Forradalmunk puszta léte is gyilkos ösztönöket váltott ki az Sok akadályt kellett leküz- imperialistákból. Ránk támad- deni. Tapasztalatlanság, előíté' tak, leverték a Tanácsköztársa- ietek, rágalmak fékezték a fej ságot, abban reménykedve. lődést Hiányoztak az alapok a korszerű mezőgazdaság megteremtéséhez, szinte mindent elölről kellett kezdeni. Ráadásul a falusi politikában ingahogy örökre kioltják népünk szívében a Nagy Október tü- zét. Csakhogy ezt a tüzet népünk legjobbjai híven őrizték aszolQssors, a 25 éves megtorlás dozások, hibák, tévedések is Mi várható Salgótarjánban? Az anyák többsége igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt Napjaink egyik sokat vitatott kérdése a népszaporodás. Szakemberek véleménye szerint a természetes szaporulat megközelíti azt a kritikus határt, amikor a népesség reprodukciója nem zökkenőmentes, a következő generáció demográfiai jellemzőiben és társadalmi-gazdasági helyzetében problémákat okozhat. Az MSZMP IX. kongresszusa foglalkozott a családvédelem és a gyermeknevelés néhány kérdésével. A határozatban javasolt gyermeknevelési segély — melyet az országgyűlés 1967 januárjában törvényerőre emelt és a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány 3/1967/1.29/ számú rendelete részletesen szabályozott — valamennyi munkaviszonyban álló nő részére lehetővé tette, hogy gyermeke neveléséről kétéves koráig az állam anyagi támogatása mellett személyesen gondoskodjon. A rendelet megalkotását népesedéspolitikai és munkaerőgazdálkodási problémák indokolják. A Minisztertanács 1967. augusztus 17-én tartott ülése megállapította, hogy a gyermeknevelési segély bevezetése, a kisgyermekes anyák támogatása a családvédelem szempontjából hasznos volt.. Az országban, májusban 2200 szülő nő jelentette be igényét a gyermeknevelési segélyre, (számuk június végére hatezerre emelkedett) és a kifizetett segély összege meghaladta a hárommillió forintot. Az igényjogosultak mintegy 60 százaléka élt a rendelet biztosította lehetőségekkel. A segéíyrendszer bevezetése Nógrád megyében is kedvező hatást váltott ki. Előzetes adatok szerint az év első felében 1800 gyermek született, mintegy 7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Hasonló mértékben emelkedett a terhesség hatodik hónapjába érkezett nők száma, ami emelkedő él- veszületésre enged következtetni. Salgótarjánban is hasonló irányú változást figyelhetünk meg. Augusztus végéig mind az élveszületések, lehetőségeket mind a terhes / nők száma igénybevevők emelkedett. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint megyénkben a kereső foglalkozású nők aránya, a nem mezőgazdasági jellegű ágazatokban 50 százalék körül mozgott. Salgótarjánban ez az arány meghaladta az 97 százalékot. Az említett időpontban a kereső nők egyötöde Salgótarjánban élt, számuk és arányuk az elmúlt hét évben a megyei átlagnál erősebb ütemben emelkedett, következésképpen a gyermeknevelési segély igénybevételére, munkaerőgazdálkodási következményeire a megyeszékhelyen kell a legtöbb figyelmet fordítani. Az említett rendelet biztosítja az anya számára, hogy a legelőnyösebb megoldást válassza: dolgozik-e tovább, vagy fizetés nélküli szabadságot kér, és ezen idő alatt gyermekgondozási segélyt kap. A segély igénybevételét, illetve mellőzését számos tényező — köztük a gyermekek száma, a család, illetve az igényjogosult nő havi jövedelme, vagy a gyermekgondozás egyéb kedvező személyi feltételei — befolyásolhatják. A gyermeknevelési segélyt igénylők átlagos havi jövedelme 1259 forint. A kedvezmény igénybevételét, illetve időtartamát elsősorban az átlagkereset befolyásolja. A gyermekgondozási segély teljes időszakát igénylők havi jövedelme 1180 forint, míg a csak részben havi keresete 1300—1350 forint körül mozog. Ugyanakkor a segélyt nem igénylők havi átlagos jövedelme 1450 forint, ez esetben a család együttes jövedelme azonban 15—20 százalékkal magasabb, mint azoknál, akik élnek a rendelet biztosította lehetőségekkel. Az átlagos havi jövedelem mellett — részben ennek függvényeként további fontos tényező a már meglevő kiskorú gyermekek száma. A segélyt igénylők csaknem felének egy, további egyötödének kettő vagy több kiskorú gyermeke van. A segélyt nem igénylők mintegy 45 százaléka első gyermekét vária. a kettő vagy több gyermekesek aránya 17 százalék alatt van. Az elmúlt évek születési mozgalmát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Salgótarjánban évente átlagosan 480—490 élveszületéssel kell számolni. A tapasztalati számok azt mutatják, hogy a szülő nők 75—80 százaléka kereső foglalkozású, és ezek mintegy négyötöde igényli a gyermeknevelési segélyt. Becslések alapján megállapíthatjuk, hogy Salgótarjánban, évente, átlagosan 350—400 szülő nő helyettesítéséről kell hosszabb-rövidebb időre gondoskodni. A gyermeknevelési segély munkaerő-gazdálkodási hatása kettős jellegű. Egyrészt enyhíti a női munkaerő-tartalék elhelyezésével kapcsolatos gondokat — és ez a leglényegesebb oldala — másrészt az illetékes vállalatoknál szervezettebb munkaerő-gazdálkodást követel, esetenként k:- sebb-nagyobb gondot jelentő problémát eredményezhet. A gyermeknevelési segélyt igénylőknél az első évben, várhatóan a szakmunkások aránya lesz a magasabb, míg a következő években — ismerve a női foglalkoztatás további fejlődését — a szak- és betanított munkások közötti különbségek közeledésével Számolhatunk. Az 1967. I, fél évében szült, illetve június 30-án a terhesség hatodik hónapjában levő nők gyermeknevelési segélyt igénylő részének 44 százaléka volt szakmunkás, helyettesítésük néhány ágazatban — gondolunk itt elsősorban a pedagógusokra, gyógyszerészekre — már problémát okozhat. Az igénylők mintegy 55 százaléka betanított, illetve segédmunkás munkakörben dolgozik, helyettesítésük mindenféleképpen enyhíti a város nőkkel kapcsolatos munkaerő-gondjait Tamás Pál a KSH Nógrád megyei Igazgatóságának munkatársa
