Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
1967. november 30., csütörtök nűgrad 3 Segítettek a varsányiak Gondok és lehetőségek Kényszer vitte rá a Nógrádi Szénbányák vezetőit, hogy az idén többirányú melléküzemi tevékenységet folytassanak. A széntermelés csökkenésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását kívánták biztosítani. Az eddig nem gyártott termékek előállítására való felkészülés nem volt zökkenőmentes. Épületek átalakítására, kisebb beruházásokra, az új technológia kidolgozására, az új termékek felszerszámozására \*olt szükség. Ez mind pénzbe került. A foglalkoztatási gondok megoldásából a legtöbbet a Nógrádi Szénbányák Nagybátonyi Szolgáltató üzeme vállalta magára. Közeleg az év vége, amikor Számadást kell készíteni, menynyiben sikerült elérniük a kitűzött célt, egyáltalán érdemes-e foglalkozni a melléküzemágakkal? Ha a legfontosabbat, a foglalkoztatás növelését vizsgáljuk, egyértelmű választ kapunk. Érdemes volt. Viszont megoszlanak a vélemények a másik fontos kérdésben, a gazdaságosságban. A pillanatnyi helyzetet vizsgálva van is alapja ennek, hiszen nyereségről egyelőre nem igen beszélhetünk. Az is igaz viszont, hogy a már említett költségek teljes egészében terhelik az új termékek önköltségét. A szerszámok élettartama viszont nem egy évre szól. tehát feltétlen gazdaságossá lehet tenni ezeket a termékeket. A traktorkerék és egyéb mezőgazdasági gépalkatrészekből az idén 16 millió forint termelési értéket terveztek. Előzetes számítások szerint ez meglesz. A minőséggel sincs baj. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár megrendelésére száz mezőgazdasági szállítószalag elkészítését is elvállalták. A prototípust átvették. December 15-ig harminc darabos szériában szállítják a többit. Ezek a szalagberendezések exportra kerülnek. Vállaltak munkát az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vál Ialattól is a salgótarjáni ZIM és Öblösüveggyár rekonstrukciójához vasszerkezetek és nyílászáró szerkezetek készítésére. Az építők jogosan panaszkodnak azért, mert a szállítási Gond tehát van ma is, de a tervezés ennek ellenére reális volt Év közben előfordultak olyan hibák, amelyek akadályozták a munkát. Az új termékek gyártásához begyakorlás! időre volt szükség. A létszám biztosítása sem volt kielégítő. Előfordult hogy mintegy 50 fiatal most szabadult szakmunkást helyeztek az üzemhez. Az idős és fiatal szakmunkások aránya nem volt megfelelő. Ezen már változtattak. Műszaki szervezetlenség miatt hosszú időn keresztül nem volt megfelelő a dolgozók szerszámellátottsága. Ezek a gondok a dolgozók munkakedvére is kihatással voltak, csakúgy, mint a hiányzó szociális létesítmények. A tervezett beruházásig, fejlesztési munkák is késve kezdődtek, ezért félő, hogy a tervezett kétmillió forint értéket nem sikerül az év végéig teljesítem. Az üzemvezetőség előtt ismertek ezek a gondok és hozzá is fogtak a megoldásukhoz. Közben készülnek a gazdaságossági számítások, hogyan lehetne a gazdasági irányítás új rendszerében nyereségesebbé tenni termékeiket. Alkatrészekből ugyanis jövőre az ideinek mintegy kétszeresét kívánják gyártani. Hozzáfogtak már a gyártástechnológia korszerűsítéséhez is. Építő részlegük is megerősödött. Az idén 12,5 milliós tervet valósít meg a korábbi 4,5 millióval szemben. A szállítóeszköz-hiány szintén egész éven át akadályozta a munkát. Rendszertelen volt az anyag- ellátás. Az építőknél legtöbbször cement és sóder hiányzott. A létszámvándorlás is nagyobb mértékű volt a kelleténél, de az építőrészleg dicséretére válik, hogy mindezek ellenére teljesíteni tudja éves tervét. Az idei évet a felkészülés évének tekintik a Nagybátonv: Szolgáltatónál. Jó és rossz tapasztalatot bőven szerezhettek, amit feltétlen hasznosítaniuk kell a jövőben. Minden* egybevetve, az ember arra következtethet: a melléküzem- ágakat is gazdaságosabbá, nyereségesebbé tehetik jövőre. határidőket nem tartják be. bad termelni és tervet készíteni. A pártszervezet további feladata, hogy csak olyan tervet fogadjanak el, amely biztosítja, hogy a terményt ne c;ak megtermeljék, hanem a térv alapján jól el is adják. -Vagyon világosan meg- kell ínopdani: a gazdaságnak nyereségre kell dolgoznia. A párt- szervezetnek ezt kell előmozdítania. Természetesen a jó eladást a törvényes keretek adta lehetőségeken belül gon. (mijük, nem pedig spekuláció útján. A pártszervezetnek a terv- készítés során árra is fel kell hívnia a vezetők figyelmét, l ogy a vállalatszerű gazdálkodás a tsz-en belül feltételezi : a tsz rendelkezzen a termeléshez szükséges álló- és forgóeszközökkel, alapokkal. A lehetőnek h al ösztönzők joM> hasznosításáról A pártszervezetek következő fél adata a tervkészítés során a mezőgazdasági üzemekben meglevő helyi tartalékok feltárása. Jelenleg nagyon sok a tartalék a növénytermelésben és a z állattenyésztésben egyaránt. Minden üzemben keresni kell az újat, a lehetőséget a B. J. tartalékok feltárására, szakmai, szervező és gazdaság- politikai vonatkozásban egyaránt. Például a segéd-, illetve melléküzemági tevékenység fejlesztéséhez kicsit bátrabban kellene hozzányúlni. Különösen a melléküzemági terméknek van piaca és kereslete. Nem kell megijedni attól, ha valaki azt mondja: ez nem mezőgazdasági tevékenység. Minden tevékenységet, amely nem megy a mezőgazdasági termelés rovására — és amely állandó jövedelmet biztosít a mezőgazdasági dolgozóknak — meg kell ragadni és messzemenően támogatni. A pártszervezeteknek már a tervkészítés során a helyes anyagi ösztönzés kialakítására kell törekedniük. Olyan anyagi ösztönzést kell az üzemekben megvalósítani, amilyet az üzem sajátossága elbír, és az üzemi, a népgazdasági és az egyéni érdeknek is messzemenően megfelel. A pártszervezetek azt is világosan magyarázzák meg. hogyan kell érteni a tsz-ekben a jövedelem garantálását. A tsz-vezetők és tagok nagy része ezt még ma is mint állami garantálást érti. Pedig a garantálást a termelőszövet '■'•-»félének kell vállalnia. Megvénkben ugyanakkor 'nptnzatlann! fennmarad a °venge tsz-ek dotáeióia. amelynek két fő formája lesz: A varsányi Űj Kalász Termelőszövetkezet a szécsényi járás legnagyobb gazdaságai. Több mint 7 ezer hold földön gazdálkodnak- Csaknem 240G holdon vetették el az őszi kalászosokat, s pillangós takár- mányféleséget Őszi mélyszántást 2210 holdon végeztek a traktorosok. A termelőszövetkezet az elsők között fejezte be az őszi tennivalókat, így a mélyszántást is. S a nagy gazdaság életében ez az első alkalom, hogy a közös és a háztáji földeket mind megszántották. A szakembereik véleménye szerint nemcsak időben végeztek a munkákkal, hanem gondosan ügyeltek az agrotechnikai követelményekre is. A termelőszövetkezeti tagok, valamint a traktorosak szorgalmas munkájának eredménye, hogy a kapásnövények betakarítását időben elvégezték. így lehetőség van arra, hogy a kívánalmaknak megfelelően szervezzék és végezzék az őszi mélyszántást Több mint 500 holdon elvégezték a szervestrágyázást. A nyolc DT és a tizenkét univerzális traktor a termelőszövetkezet határában már befejezte a munkát. Az időjárás azonban még lehetővé teszi hogy őszi mélyszántást végezzenek. Ezért a termelőszövetkezet vezetősége úgy döntött, felajánlják segítségüket azoknak a gazdaságoknak, ahol elmaradtak az őszi szántással Mind a húsz erőgépet kölcsönadják ha szükséges, hogy a szécsényi járás valamennyi termelőszövetkezetében minél előbb végezzenek a mélyszántással. Kéíezer hold Szántanak az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. A megye eddig legnagyobb gazdaságában jelentős területen, mintegy kétezer holdon végeznek mélyszántást az őszi hónapokban. A két DT, az SZ—100-as, a D4—K, a homokosabb területeken pedig a két U—28-as traktor egészen november közepéig dolgozott. El is végezték a munkát a tervezett terület. nagy részén. Mindössze egy-két nap van még hátra, hogy a termelőszövetkezetben teljesítsék a mélyszántás! tervet. „IS a) az ártámogatásos dotáció, b) a munkanap szerinti dotáció. A tapasztalat szerint az anyagi ösztönzés mellett az erkölcsi, politikai ösztönzők nem kapnak elég hangsúlyt a párt- politikai tevékenységben. Pedig ez az anyagi tényező mellett igen fontos, ösztönzőként eshet latba. Erősödjön a szövetkezeli demokrácia A szövetkezeti vonás erősítésénél a pártszervezeteknek az új tsz-törvényből kell ki- indulniok. Ennek az a célja, hogy következetesebben valósuljon meg a mezőgazdasági üzemekben a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezetei választott vezetőség irányítja, a tsz- ekben testületi vezetés érvényesül. Ebből adódik, hogy a pártszervezetnek már a tervkészítés során biztosítani kell a testületi vezetés érvényesülését. Ügy is mondhatjuk a szövetkezeti vonások erősítését. hogy a törvény rendezi a vezetőség és a közgyűlés jogkörét. A vezetőség jogkörét az új törvény jelentősen kiszélesítette. Ugyanakkor egy sor kérdésben a közgyűlés szerepét Ahogy sáfárkodni kell A salgótarjáni új, ötszáz férőhelyes filmszínház beruházási programjában — mint azt hónapokkal ezelőtt megírtuk —, a létesítmény kiviteli költségei sokkal nagyobbak, mint amennyit erre a megyei tanács költségvetése előirányzott. Ezért azt nem hagyták jóvá, s kérték a LAKÖTERV Vállalatot, a programot dolgozza át. A módosítás néhány héttel ezelőtt meg is érkezett. Ám a dokumentáció e második variációjával sem ért egyet a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya: két olyan szerv, amelyeknek közvetlen elvi, szakmai, gazdasági irányítása, ellenőrzése alá tartozik a Moziüzemi Vállalat,- az új kulturális létesítmény jövendőbeli „gazdája”. A tanács — mint ismeretes —, nyolcmillió forintot szánt a mozira: á módosított program még mindig csaknem tizenegymilliót tervez. De az újbóli elutasító véleménynek ennél sokkal több oka van, sőt. a filmfőigazgatóság mélyebb összefüggésekre is rávilágít. Idézünk: „A Nógrád megyei Tanács VB Tervosztálya által kiadott beruházási cél az 500 férőhelyes filmszínház műszaki követelményeit sajnos egyáltalán nem rögzítette (telepítés, vetítéstechnológia stb.). Ügyanez vonatkozik a Nógrád megyei Beruházási Irodának a tervező vállalathoz intézett megrendelő levelére is. Fentiek következtében a beruházási prcgram-tervezet, valamint a tervdokumentáció nem rögzíti a vetítéstechnológiát, és a nyilvánvalóan ehhez fűződő költségeket sem helyesen állapítja meg.” Ez azt jelenti, hogy a filmszínház valóságos kiviteli költségei további százezrekkel növekszenek, ha a módosított beruházási programot netán jóváhagynák. Azt jelenti, hogy az ekkora, és ilyen kialakítású filmszínház magas amortizációs költségein kívül az üzemeltetési költségek a szokásossal szemben másfél-kétszeresére emelkednének. A szakvélemény összesen huszonhárom pontban foglalja kifogásait, észrevételeit, amelyekből kitűnik, hogy a megyei szervek jelzett mulasztása nem menti a tervező vállalatot. De azt bizonyítja, hogy a beruházási program és a kiviteli tervek elkészítésének legelső és alapvető feltétele: a beruházást megrendelő, előkészítő és lebonyolító tanácsi osztály, intézmény szabatosan, szakszerűen, minden tekintetben körültekintően és alaposan megfogalmazott beruházási célja. Mágyarán: mi az, amit — mint megrendelő — a tervezőtől elvár. Mindenekelőtt ez tükrözi a komolyságot, felelősségtudatot, mellyel a reá bízott állami pénzzel sáfárkodnia kell. Csizmadia Géza * Ujalil» ei,ő|)i,»káa,a készülnek Túlzás nélkül állíthatjuk: kedvező politikai légkörben készülnek a jövő esztendőre, az év végi zárszámadásra, valamint az új mechanizmus alkalmazására a pásztói járás közös gazdaságai. Ehhez adott segítséget a kormány több agrárpolitikai intézkedése is. A bizakodó hangulatnak azonban még sem ez az igazi kiváltója, hanem a tagság eredményes munkája. Igaz, nem mindenütt volt egyértelmű a fejlődés. Lesznek olyan közös gazdaságok, ahol nevetnek, máshol pedig azon vitatkoznak: hol vétették el a lépést, hol követték el a hibát. Ha a végzett munka tükrében vizsgáljuk a rövidesen magunk mögé utasított 1967- es esztendőt, joggal mondhatjuk: a járás termelőszövetkezeteinek többségében javult a gazdálkodás színvonala, erősödött a nagyüzemi termelés jellege, ugrásszerűen fejlődött az üzem- és munkaszervezés. Bizonyítják, az időben és jó minőségben elvégzett növényápolási és betakarítási munkák, az őszi gabonák időbeni, jó minőségű elvetése. Hatásaként több termelőszövetkezetben terven felüli bevételre számítanak. Többé-kevésbé sikerült a kedvezőtlen időjárásból fakadó terméskieséseket pótolni. Az ötletesség és leleményesség ellenére több kapás növénynél, a rossz időjárás miatt kevesebb termett a tervezettnél. Különösen jelentkezik ez a kukoricánál. De a termésátlagok a tervezett alatt maradnak az abrak takarmányoknál is. Az egyébként egyenes vonalú fejlődést továbbra is nehezítik a gyenge termelőszövetkezetek. Egyrészüknél sikerült a vezetés színvonalát emelni, de az idő rövidsége miatt még késnek a várva- várt eredmények. A gyengék közül sokat fejlődött Buják, Csécse és Kutasó termelőszövetkezeti parasztságának gazdálkodása. Ennek ellenkezője történt viszont Felsőtoldon. A járási párt-végrehajtóbizottságnak az a véleménye: az elért politikai, gazdasági fejmódosította, és csak a gazdálkodással összefüggő nagy kérdéseket utalja a közgyűlés napirendjére. Már most vannak azonban olyan hangok, hogy „a közgyűlésnek nincs szerepe, a közgyűlés nem kell” stb. Valójában sem az új gazdaságirányítási rendszer, sem az új szövetkezeti törvény nem csökkentette a közgyűlés szerepét. Ezért az alapszervezeteknek már a tervkészítés során vizsgálniok kell, hogy a vezetőség tud-e élni és tudjon élni a megnövekedett hatáskörrel. Ebben messzemenően segítse a pártszervezet a vezetőséget. A tervkészítés fontos feltétele, hogy a tagok minél szélesebb körét bevonják a tervezésbe. A tagság ne csak a közgyűlésen ismerje meg, és találkozzon a tervvel, az elgondolásokkal. A szövetkezeti vonások erősítése azt is jelenti, hogy a jó észrevételek a tagság részéről helvet kapjanak a tsz tervében. Már a tervkészítés során úgy kel1 dolgoznia a pártalaoszervezof nek. hogy a tsz-tagság magáé, oak érezze és magáénak vall- *a a készülő tervet. Végezetül: a oártai,nőszervezetnek űgv kell foglalkoznia a tervkészítéssel, hogy legve>- tudatában: ezzel alaoozzá1' meg a lövő év gazdasági eredményét vagv kudarcát (Folytatjuk) lődés a vezetés színvonalának emelkedése és a gazdaságpolitikai intézkedések lehetővé tették, hogy a járás közös gazdaságai megfelelően fel tudjanak készülni az új mechanizmusra, az önálló, vállalatszerű gazdálkodásra. Mi bizonyítja ezt? Több termelőszövetkezet — Egyházasdengeleg, Buják. Pásztó — hosszabb távra elkészítette üzemfejlesztési tervét. Folyik a jövő évi termelési tervek összeállítása is. amelyből kiviláglik: a vezetők helyesen értelmezik a szakosítást, megfelelően alakítják lei az üzemi arányokat. Általában azokat a növényeket termelik, amelyre szüksége van a népgazdaságnak, de jó a termelőszövetkezeteknek is. Egységes törekvés tapasztalható az állattenyésztést biztosító takarmánytermelés fejlesztésében is. Két irányban tevékenykednek: növelik a területet és a hozamot önállóan döntötték el, hogy kinek adják el termékeiket és milyen mennyiségben, miből mennyit visznek a szabad piacra. Igen helyes, hogy a termékek értékesítésének biztonsága szempontjából a nagytömegű árut a felvásárló kereskedelemnek adják át. (Korábban előfordult, hogy egyikmásik vezető a szabadpiacot helyezte előtérbe.) Bár a termelőszövetkezetek és a felvásárlók között javult a kapcsolat az utóbbiak, azonban még megpróbálnak a régi módszerekkel dolgozni, nem akarják tudomásul venni, hogy a termelőszövetkezet ma már egyenrangú partner. Például a Selvpi Cukorgyár csak ügy hajlandó répára szerződést kötni, ha a termelőszövetkezet szállítja a gyárba. Előfordul, hogy az áruértékesítési szerződésekben nincsenek feltüntetve a védőárak, se az ár, még akkor sem, ha a termelőszövetkezet ezt kifejezetten kéri. Az új helyzet arra kényszeríti a vezetőket és a tagságot, hogy a beruházásoknál is körültekintőbbek legyenek, azonkívül igyekeznek jobban kihasználni az állati férőhelyeket és a meglevő gépparkot. Több helyütt a közgazdaságilag megalapozott döntések céljából átszervezik a számvitelt. Első lépésként a bizonylati fegyelmet kívánják megszilárdítani. Majd mindenütt sokat foglalkoznak a legösz- tönzőbb díjazási formák ki- alákításával. Hármas céít kívánnak elérni: nőj jenek a hozamok, csökkenjen az önköltség és a tsz-gazda is megtalálja számítását. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérésnél az egyik legfontosabb feladat a zárszámadások előkészítése, jövő évi tervek alapos megvitatása. Ez á vezetőség és a tagság aktív közreműködését követeli meg. A járási •párt-végrehajtóbizoti- ságnak az a véleménye: mindenütt őszintén meg kell mondani kinek, mennyi köze van ahhoz, hogy jól, vagy rosszul alakult a termelőszövetkezet gazdálkodása Ügyelni kell arra. hogy az osztásnál ne csak és kizárólag a pillanatnyi érdekek kerüljenek előtérbe. Célszerű a meglevő tartalékokra utalni. Mindezekre azért van szükség, hogy a tsz-tago- kat sehol se érje meglepetés a járásban. A sürgős tennivalók között szerepel a tsz-tagság téli foglalkoztatásának problémája. Ebben az ügyben a sok fe’- hívás mellett kevés konkrH kezdeményezés és intézkedés történt, holott a lehetőségek többirányúak. Mód van a saját termékek részleges * ' dolgozására, vagy fűzfából készült áruk elkészítésére. A probléma reális megoldása a következőket követeli: mérjék fel a vezetők, hogy kik azolt, akik a téli időben rendszeresen akarnak dolgozni, milyen terméket kél a piac. megvannak-e az értékesítés feltételei? Csak ezek birtokában lesz reális alapja a segéd- és melléküzemágaknak. V. K.
