Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

2 »ÖSSIfS 1967 november 26., vasárnap Mód Péter t Parsmesolcan sürgős a nukleáris fegyverek eltiltása EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN BT-határozat a közel-keleti rendezésről — Nasszér beszéde Ciprusi válság — A font leértékelése November 24-én a nukleáris fegyverek használatát betiltó egyezmény tárgyában megkez­dődött vita során Mód Péter, a külügyminiszter első helyet­tese felszólalt az ENSZ-köz- gyűlés 1. számú, politikai bi­zottságában. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájában mindvé­gig következetesen kiállt és kiáll a nukleáris fegyverek használatának eltiltásáért. Támogatta a Szovjetunió egyezménytervezetét, amely­nek aláírói lemondanak a nukleáris fegyverek használa­táról és vállalják, hogy min­dent megtesznek egy olyan egyezmény mielőbbi megköté­se érdekében, amely az ösz- szes nukleáris fegyverek, il­letve ezek termelése és tarta­lékaik megsemmisítését céloz­za. A nemzetközi feszültség je­lenlegi megnövekedése Naoy-Brilannia Kommunista Pártjának kongresszusa LONDON (MTI) Szombaton a londoni Cam- den-kerület elöljáróságának nagytermében megkezdte munkáját Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXX. kongresszusa. Jelen vannak 17 kommunista- és munkáspárt képviselői, köztük Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Frank Stanley, a párt elnö­ke megnyitó beszédében rá­mutatott, hogy a kongresszus válságos időszakban ül össze, amikor a Wilson-kormány vég­leg elárulta a brit munkás- osztály érdekeit a font deval­válásával, amikor nagyösszegű külföldi kölcsön felvételével újabb terheket rak a dolgo­zók vállára, és a nagytőke ér­dekeit védve, minden eddigi­nél ádázabb támadást indít a dolgozók életszínvonala ellen. A kongresszuson elfogadás­ra javasolták azokat a módo­sításokat, amelyek kérték, hogy a nemzetközi kommunis­ta mozgalommal foglalkozó határozat — az eredeti szöveg kiegészítéseképpen — kifeje­zetten ítélje el a Mao Ce-tung Csoportnak a mozgalom egysé­ge ellen folytatott aknamun­káit. ■//után teljes egyöntetűség­gé. elfogadták a Vietnamról szóló határozatot, amely han­goztatja, hogy az amerikai agresszió elleni harc központi helyet foglal el a békéért, a nemzeti felszabadításért folyó küzdelemben. A kongresszus kijelenti, hogy az angol kommunisták készek Önkéntesként harcba indulni a vietnami nép oldalán, ha a vietnami nép ezt kéri. Gumikerekű. 4—6 ton­nás lovaskocsik, traktor­vontatásra is alkalma­ik, lószerszámok, pony­vával bevont lótakarók és egyéb lovas felszere­lések, tsz-ek és állami gazdaságok részére eladók. Fővárosi Szállítási Vél- tálát Anyagosztálya Budapest, V., Marx tér 7 Telefon: 310-143. / rancsolóan sürgőssé teszi a nukleáris fegyverek eltiltását, különösen a Délkedet-Ázsiá- ban indított amerikai agresszió növekedése miatt, amelynek valósága azt bizonyítja, hogy egyre közelebb kerülhetünk egy világméretű nukleáris összecsapás lehetőségéhez. Az agresszió fokozásának hívei mind erőszakosabban követe­lik, hogy ne fosszák meg őket az ellenséggel szemben hasz­nálható leghatásosabb fegyve­rektől, és így nagyon reális a veszélye a háború nukleáris területre való eszkalációjának. A nukleáris fegyverek haszná­latának veszélye másutt is fennáll. Az európai biztonsá­got a nyugatnémet revansiz- mussal párosult nukleáris ét­vágy fenyegeti. Guttenberg báró, a Kiesinger-kormány miniszterelnökségi államtitká­ra kijelentette: senki se higy- gye azt, hogy a német szabad­Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szombatra virradó éjjel rendkívüli ülésre ült össze, hogy megvizsgálja a Cipruson kialakult súlyos helyzetet Az ülésen először Zénón Rosszidesz, a Ciprusi Köztár­saság képviselője szólalt fel. Kijelentette, hogy a Ciprusi Köztársaságot a katonai meg­szállás veszélye fenyegeti és kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy siessen a katonai hata­lommal nem rendelkező kis szigetország védelmére. A felszólalók között volt Nyi- kolaj Fedorenko, a Szovjetunió képviselője is. Hangoztatta, hogy a ciprusi kérdést maguk­nak a ciprusiaknak kell meg­SAIGON (MTI) A dél-vietnami szabadság- harcosok szombaton — a szá­raz évszak kezdete óta első ízben — támadások sorozatá­val igazolták jelenlétüket a Mekong deltavidékén is. Az AP jelentése szerint 19 véres összecsapás és támadás jelezte a partizánok támadó­akcióinak erősödését. A kora hajnali órákban megkezdett támadások zöme aknatűzzel indult. Harmincnégy személy meghalt, 144 megsebesült a támadásokban. A támadások négy nagyobb célpontra irányultak: Can Tho, Can Long, Soc Trang és Cai Lay ellen. Az AFP szerint a szabadság­ság visszaállítható a kelet-eu­rópai körülmények alapvető megváltoztatása nélkül. Tehát nemcsak a délkelet-ázsiai helyzet, hanem az európai biztonság érdekei is követelik a nukleáris fegyverek betiltá­sát. Természetesen a javasolt egyezmény megkötése még nem jelent atomleszerelést, még kevésbé az általános és teljes leszerelést, ami a végső cél. A tervezett egyezmény lét­rehozása nem ütközik olyan nehézségekbe, mint a leszere­lés, és más nagyfontosságú kérdései. Rövid idő alatt meg­köthető, nem vezet a nemzet­közi erőegyensúly felborítá­sához. Politikailag felbecsül­hetetlen jelentőségű lenne, mert megfosztaná a nukleá­ris fegyverek megszerzésére irányuló törekvéseket egyik belső mozgatórugójuktól, az atomfegyverekkel való fenye­getés lehetőségétől. oldaniok mindenféle külföldi beavatkozás nélkül. Követel­te a külföldi megszálló csapa­tok kivonását és a szigeten lé­tesített katonai támaszpon­tok felszámolását. Az Egye­sült Államok és a NA- TO-hatalmak a ciprusi fe­szültség növelésére töre­kednek, hogy felszámolhassák a Ciprusi Köztársaságot NICOSIA (MTI) Ciprus szigetén a Biztonsá­gi Tanács önmérsékletet sür­gető felhívása után is folyta­tódik a feszültség. A jelentések szerint szombaton a hajnali órákban több ciprusi városban ismét bombák robbantak és délelőtt török felderítő gépek ismét megsértették a szigetor­szág légi terét harcosok valamennyi támadá­sa katonai célpontokra irá­nyult annak ellenére, hogy az amerikai katonai szóvivő a fenti városokra összpontosult aknatűz következtében bizo­nyos polgári áldozatokról tesz említést B—52-es óriásbombázók folytatták a Dák To-i övezet szőnyegbombázását. A saigoni főhadiszállás köz­leménye szerint a haditenge­részet gépei pénteken a Ha­noitól 24 kilométernyire fek­vő Song Dong-ban bombáztak állítólagos katonai célponto­kat. A haditengerészet más gé­pei vasúti létesítményeket tá­madtak Hanoitól 64 kilomé­ternyire délkeletre. A hét fontos fejleményeket hozott a közel -keleti kérdés- K n, amely lónapok óla a nemzetközi tárgyalások köz­pontjában áll. A Biztonsági Tanács csütörtökre virradóra egyhangú határozatot hozott Nagy-Britannia javaslata alapján. A határozat legfon­tosabb pontja, hogy indítvá­nyozza az izraeli csapatok ki­vonását az általuk megszállva tartott arab területekről. A közel-keleti rendezésnek a ha­tározat szerint szavatolnia kell valamennyi ország politikai függetlenségét és területi sért­hetetlenségét, biztosítani kell a szabad hajózást a nemzetközi vizeken, és rendezni kell a menekültek kérdését. A Biztonsági Tanács hatá­rozatát kéthetes feszült és sok fordulatot hozó vita előz­te meg. A tanács összehívását az EAK kérte november ele­jén, mivel Közel-Keleten az izraeli magatartás következté­ben újból veszélyes helyzet alakult ki. Rögtön az első ülé­sen India, Mali és Nigéria ter­jesztett be határozati javasla­tot, amely félreérthetetlen formában tartalmazta nagyjá­ból azokat az elveket, amelyek később az egyhangúlag elfo­gadott döntésben megfogalma­zódtak. Ugyanekkor terjesztett be az Egyesült Államok Is ha­tározati javaslatot, amely az előbb említett hármas javas­lathoz hasonlóan ENSZ-közve- tító kinevezését szorgalmazta, de csak általános formában beszélt a közel-keleti helyzet­ről, anélkül, hogy egyértelmű­en követelte volna a megszál­ló izraeli csapatok visszavoná­sát. A tanács vitájában az egyip. tömi külügyminiszter arra mutatott rá, hogy a BT-nek minimális intézkedésként kö­vetelnie kell a csapatok kivo­nását. Kuznyecov szovjet kü­lügyminiszter-helyettes rámu­tatott a szélesebb körű kato­nai konfliktus veszélyére, és arra, hogy a legfőbb feladat megakadályozni az agresszort abban, hogy berendezkedjék az elfoglalt területeken. Követke­ző fordulatként Argentína és Brazília próbált kompromlsz- szumot létrehozni az amerikai és az indiai, mali, nigériai javaslat között. Majd pedig a múlt hét végén terjesztette be Nagy-Britannia (amely köz. ben helyreállította diplomáciai kapcsolatait az EAK-kal) a maga ugvancsak kompromisz- szumosnak minősíthető határo­zati javaslatát, amely az egy­hangú döntés alapjául szol­gált. Hétfőn Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes ha­tározati javaslatot terjesztett elő, amely indítványozta, hogy a csapatokat haladéktalanul vonják vissza a június 5. előt­ti vonalakra és a térség vala­mennyi ENSZ-tagállama szá­mára biztosítsák a jogot, hogy független országként, békében és biztonságban élhessen. Ez a iavaslat a politikai rendezés valamennyi lénveges alanoivét magában foglalta, egyúttal fi­gyelembe vette azokat az in­dítványokat is, amelyekkel az Egyesült Államok kormánya egyetértett. Mindezek után került sor az említett egyhangú döntésre. E határozat nyilvánvalóan a kompromisszum számos jegyét viseli magán. A leglényege­sebb azonban annak kimondá­sa, hogy a politikai rendezésre irányuló erőfeszítéseknek min­denekelőtt elő kell irányozni­uk az izraeli csapatok kivoná­sát. A határozat megmutatta, hogy sem Washingtonban, sem Londonban nem tudták többé figyelmen kívül hagyni Izrael hódító politikáját támogató álláspontjuk nemzetközi elszi­getelődését. Természetesen a szovjet vagy az említett hár­mas javaslat elfogadása esetén szó sem lehetne értelmezési vitáról, amire most lehetőség adódhat. A Pravda kiemeli, hogy a határozat első lépés­nek tekinthető a megoldás te­rén. Azért kell küzdeni, hogy a határozatot teljesítsék, hala­déktalanul vonják ki az izra­eli csapatokat és csírájában fojtsák el az izraeli körök bármiféle mesterkedését, ame. lyek az annexió tartósítására •irányulnak. A kompromisszumos döntés lényegéből adódik, hogy mind­két érdekelt fél találhat ben­ne kifogásokat. A legnagyobb probléma Tel Aviv hónapok óta megnyilvánuló merev ag- ressziós politikája, amely a feszültség forrása. Az EAK el­nökének, Nasszernak csütör­tök este elhangzott beszéde lé­nyegében válasz1 kívánt lenni az izraeli erőpolitikusoknak. Nasszer hangoztatta, hogy az arab fegyveres erők most már sokkal erősebbek, mint ami­lyenek a háború előtt voltak. Rámutatott a politikai megol­dás szükségességére, amely­nek az arab országok alapel­veit kell tartalmaznia és han­goztatta, hogy az országnak nem szabad továbbra is véde­kező álláspontot elfoglalnia, az idő megérett az akcióra is. Nasszer nem tartotta kielégítő, nek a Biztonsági Tanács hatá­rozatát, mondván, hogy arról nem lehet vitatkozni, hogy Iz­raelnek ki kell vonulnia az összes elfoglalt területekről. Nasszer elutasította azt is, hogy Izrael használja a Szue- zi-csatomát és utalt a khartu- ml arab csúcsértekezlet ide­vonatkozó határozataira. Egyúttal újabb arab csúcsérte­kezlet megtartását mondotta szükségesnek. A Földközi-tenger keleti medencéjében a héten újabb súlyos válság bontakozott ki. E válság megint csak Ciprus­nak, e pozitív semleges poli­tikát folytató szigetországnak a függetlenségét sodorja ve­szélybe. Mint ismeretes, az előző héten a Grivasz tábor­nok parancsnoksága alatt álló és Cipruson állomásozó görög csapatok összetűztek két török falu lakosaival, s az összetű­zésnek 23 török áldozata volt. Olyan időben történt ez az összetűzés, amikor Makariosz kormánya és a ciprusi török közösség vezetői között hatá­rozott közeledés ment végbe, ami a hosszabb ideje befa­gyott viszony felmelegedését és perspektívában a ciprusi rendezés megközelítését ígér­te. Az énozisz, vagyis a Görög­országhoz való csatlakozás lel­kes híve Grivasz, aki szoros kapcsolatban áll az athéni juntával, jól előkészített ak­ciójával ezt a folyamatot akar­ta megtorpedózni, felélesztve a nacionalista ellentéteket. Cip­ruson ismét feszültté vált a helyzet, több helyen lövöldö­zésekre került sor. A szovjet kormány nyilat­kozatban intette józanságra az érdekelt feleket, és egyúttal rámutatott arra a veszélyre, amely Ciprus állami létét fe­nyegeti. Bármennyire próbálta is tagadni az athéni junta, hogy Grivasz támogatásával részese a folyamat elindításá­nak, nyilvánvaló, hogy a jobb­oldali görög rezsim fenyegeti a független Ciprust. S bár a sziget NATO-sításának terve régóta foglalkoztatja a nyuga­ti hatalmakat, mégsem látták megnyugtatónak a NATO dél­keleti szárnya két tagjának összecsapással fenyegető szem­bekerülését. így aztán mind az ENSZ főtitkára, mind pedig az amerikai elnök közvetítőt küldött Ankarába és Athén­ba. Ciprus kérésére a hét vé­gén ez az ügy is a Biztonsági Tanács elé került. A hét nagyon fontos világ- gazdasági eseménye volt a font leértékelése, amely bizo­nyos fokig szintén összefügg a közel-keleti válsággal, hiszen Anglia régi-keletű fizetési mérlegbajai a Szuezi-csatoma bezártával váltak elviselhetet­lenné. A Wilson-kormány rá­kényszerült erre a presztízs okokból kedvezőtlen, viszont az exporthelyzetet átmenetileg javító lépésre. A devalválás azonban a dolgozó osztályok rovására megy végbe, míg át­meneti nyertese a dollár, amely megerősítette kiváltsá­gos szerepét. Más kérdés, hogy a dollár ekként egyedül ma­rad a támadásokkal szemben is. ami az USA ismert fizetési mérlegbajai miatt nem énoen megnyugtató Washington szá­mára. A mongol nép ünnepe Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1924. novem­ber 26-án kiáltotta ki Mongólia Nagy Népi Hutái ja a Mongol Népköztársaságot. A mon­gol nép 1921-ben, a lenini forradalom egyik örököseként felkelt idegen elnyomói ellen, és kivívta függetlenségét, szabadságát. Ettől kezdve a világ népei nagy érdeklő­déssel figyelték, mi történik az új államban? Ez volt a kérdés: sikerül-e a mongol nép­nek felemelnie országát a legsötétebb feu­dalizmusból, — átugorva a kapitalizmust is — a szocializmusba? Jogos volt a kétely, hiszen Mongólia gazdaságilag, műszakilag végletesen elmaradott volt. Ráadásul a tár­sadalmi elmaradottság sem kedvezett a a forradalmi erők gyors érvényesülésének. Mongólia népe — a Szovjetunió sokolda­lú, testvéri támogatásával — legyőzte a le­győzhetetlennek látszó nehézségeket. Lete­lepedtek az egykori nomád pásztorok. írás­tudó, mind magasabb fokon kulturálódó néppé fejlődött a mongol nép. Városokat alapított, ipari központokat létesített, fej­lesztette gazdasági életének minden szekto­rát. Kivirágzott tudománya, művészete, s virágzó országgá vált. Fejlődő mezőgazdasá­ga van, jövedelmező állattenyésztéssel, és sokrétű, speciális iparral rendelkezik. Ez az egykor oly végtelenül .elmaradott ország a szocialista országok testvéri segítségével ro­hamos léptekkel a haladó nemzetek közé emelkedett. A mai Mongólia mindenütt ott van, ahol a békét védik, ahol a társadalmi haladás ügyét, a népek barátságát és hala­dását szolgálják. F. M. Avar János FELHÍVÁS! A Pénzügyminisztérium Személyzeti és Oktatási Fő­osztálya a megye területén működő minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a kisipari, háziipari ter­melőszövetkezetek, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, a termelőszövetkezeti csoportok és a termelő­szövetkezeti közös vállalkozások FŐKÖNYVELŐI, SZÁMVITELI VEZETŐI, illetve helyettesei részére rövid időtartamú TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOKAT SZERVEZ, a megyei tanács pénzügyi osztály bevonásával. A jelentkezők számától függően külön tanfolyam in­dul az ipari, építőipari, belkereskedelem, népgazdasá­gi ágba tartozó vállalati dolgozók számára. Ugyancsak külön tanfolyamét szervezünk a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, az OKISZ és a SZÖ- VOSZ felügyelete alá tartozó szövetkezetek dolgozói számára is. A tanfolyam önköltséges, személyenként 100 Ft. rész­vételi díjat kell befizetni. A jelentkezés határideje 1967. november 30. A tanfolyamot 4 hetes időtartammal hetenként 3-szor 3 órás foglalkozással szervezzük a délutáni órákban, (összesen 36 óra.) Feszült a helyzet Cipruson A Biztonsági Tanács vitájából NEW YORK (MTI) B— 52-sek a DaW To-i övezetben Partizán hadmozdulatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom