Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
VTLAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TANÍTÁS UTÁN Tanácskozás a holnapról Közlemény a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozójának összehívásáról Kétnapos ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület, amely a két kongresz- szus között a párt legmagasabb fóruma, olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek mindennapjaink velejárói, tehát rendkívül aktuálisak és fontosak. A nemzetközi politikai élet, valamint hazánk belső helyzetének elemzése tükrében határozott a leglényegesebb, tehát a soros feladatról; a népgazdaság irányítása reformjának egyes kérdéseiről és az ezekhez kapcsolódó dolgokról. Az ember úgy vélné: any- nyit hallott már az új mechanizmusról, hogy sok újdonságot nem is várhat erről. E véleményt alaposan megcáfolta a Központi Bizottság tanácskozásáról kiadott közlemény, amelynek elsősorban is lojalitása, reális, elemző hangneme igen megkapó, még azok számára is, akik eddig esetleg egyszerűen tudomásul vették, hogy új gazdaságirányítási rendszert készülünk bevezetni. A Központi Bizottság, folytatva pártunk IX. kongresszusán megszabott világos irányvonalat, most méginkább emberközelbe hozta az új mechanizmus lényegét. Erre vall a mértéktartás, az egyes megállapítások súlya, amely önmagában véve is bizalomgerjesztő. A tanácskozás közleményével kapcsolatosan sok gondolat vetül az ember elé. Érdemes néhánnyal bővebben foglalkozni. Itt van például a régi és az új gazdaságirányítás értelmezése és értékelése. Vannak, akik nem látják, vagy éppen nem akarják látni mindkettő tek. Márpedig ez áll a ma forradalmára, a gazdaságirányítási reformra is. Természetesen ez a bátorság nem jelent oktalan vakmerőséget, hazár- dírozást. Íme egy, e kérdésben világos magyarázatot adó mondat a Központi Bizottság ülésének közleményéből: „.. .a gazdasági irányításnak elsősorban arra kell törekednie, hogy mérsékelt ütemű és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, nyugodt és stabil fogyasztási piac alakuljon ki.” A kiegyensúlyozottságra utal a továbbiakban: a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos, az ipari termelés 6—7 százalékos és a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos növelése 1968- ban. Olyan célkitűzések ezek, amelyek — ismerve hazánk és nemzetközi gazdasági kapcsolataink adottságait —, nagyon- is megvalósíthatóak. Ami pedig az egyének kérdései' illeti, (jócskán elszaporodtak az ezzel kapcsolatos szóbeszédek) ismét érdemes segítségül hívni a Központi Bizottság közleményét: „.. .a lakosság által vásárolt fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árszínvonala egy-két százalékkal emelkedhet, oly módon, hogy a reáljövedelem 3— 4 százalékos emelkedése megvalósuljon. Az alapvető szolgáltatások árait az árrendezés nem érinti.” Bizonyosan nagy tömegek vártak pártunk vezető szervének e megnyilatkozására, hiszen a helyenként felajzott kedélyeknek kell a tiszta, őszinte szó, ugyanis meglehetősen sok „jól értesült” híresztelés került közforgalomba, amelyeket nem minden esetben lehet az „aggodalommal” és „a jó szándékkal” magyarázni. Az utóbbi időben számos kommunista és munkáspárt kongresszusi határozataiban, vezető pártszerveinek döntéseiben vagy kölcsönös konzultációk során állást foglalt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának megtartása mellett. E tanácskozás célja: a kommunista mozgalom egységének erősítése, valamennyi szocialista és demokratikus erő tömörítése az imperializmus ellen, a népek nemzeti és szociális fel- szabadulásáért, a világbéke megvédéséért folyó küzdelemben. Az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, India, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Szíria és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai — amelyek 1965 márciusában részt vettek a moszkvai konzultatív találkozón — kétoldalú konzultációk Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Vele együtt utazott dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhesorán megtárgyalták az új nemzetközi tanácskozás előkészítésének kérdését. E konzultációk eredményeként, valamint az 1965 márciusi találkozón elhangzott véleményeknek és kívánságoknak megfelelően a fenti pártok célszerűnek tartják, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívása tárgyában 1968 februárjában — kollektív véleménycsere céljából — konzultatív találkozóra kerüljön sor. Felhívjuk a testvérpártokat: támogassák a konzultatív találkozó összehívását célzó kezdeményezést, és vegyenek részt a találkozó munkájában. Pártjaink azzal a kéréssel fordultak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, hogy tegye lehetővé a konzultatív találkozó Budapesten történő megtartását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága egyetértett ezzel és meghívólevelet küld a testvérpártoknak. lyettes és Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Fock Jenőt és a vele együtt érkező magyar államférfiakat a szovjet főváros Vnukovói repülőterén Alekszej Koszinin. ;• Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint szovjet miniszterek fogadták.-------------------------y. ....... . F ock Jenő Moszkvában------■ •:• ■ (Koppány György felvétele) Hamarosan terveket ad az angol cég Szombaton írták alá a szerződést történelmi szükségszerűségét, s akik hajlamosak a régi irányítást úgy feltüntetni, mint ami már kialakítása pillanatában is elavult volt. Pedig ez nem így van. Emlékezzünk csak szabadságunk első lépéseire, amikor fokról fokra végrehajtottuk az államosítást. társadalmasítottuk a termelési eszközöket... A termelést meg kellett szervezni. Hát erre szolgált a régi modell, amely — ki tagadná — forradalom volt a maga idején. Ugyanúgy forradalom a mai is. Túlzás nélkül mondható, hogy gazdasági életünk eddigi történetének talán legnagyobb forradalma, amelyben az egyén és a társadalom érdekednek szintézisét magasabb színvonalon kell létrehozni. Igazi úttörő munka. (Külföldi tapasztalatok állnak ugyan rendelkezésünkre, de mások az adottságaink.) A Központi Bizottság ülésének másik igen lényeges motívuma, hogy mivel az áttörés plusz—1»mínusz irányban is feltételezi a haladást, mégis a legreálisabb számítások alapján kell mozogni. Talán ez egyben válasz az aggodalmaskodóknak is. Mint ismeretes: „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bál-ok voltak, akik mertek.” így voltak a forradalmárok ínindig. Bátrak voltak, ésmerA Központi Bizottság közleménye a gazdasági reform frontális indulása előtt társadalmunk minden rétegét felhívja a sikeres odaadó munkálkodásra. Mint mondja: „A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a gazdaságirányítási reform bevezetésében, sikeres érvényesülésében, kibontakozásában, gazdasági feladataink eredményes végrehajtásában nagy fontosságú a dolgozók, a munkások, a parasztok, értelmiségiek, tudósok, mérnökök, és technikusok, az alkalmazottak, a gazdasági vezetők, a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők aktív közreműködése, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolása, az üzemi demokrácia továbbfejlesztése.” Tehát társadalmunk hatalmas alkotó egysége, a legfőbb biztosítéka forradalmi úttörő munkánk teljes sikerének. Ilyen célért — a szocializmus minden területén való győzelméért — munkálkodni, nagy felelősség. Felelősség önmagunkkal és a jövő évtizedekkel, évszázadokkal szemben is. A felelősség viszont párosul a kötelességgel. S ennek a kötelességnek eleget tenni tisztesség és becsület! Vincze György A salgótarjáni iparmedence történetében egyedülálló üzletkötésre került sor szombaton Budapesten, a Salgótarjáni Acélárugyár, a Nikex Külkereskedelmi Vállalat és az angol Dexion-cég között. A szerződés értelmében a salgótarjáni gyár megvásárolta a Dexion-cég világszabadalmát ielentő licencét, és Dexion-ele- mek gyártásához szükséges automata berendezéseket. A licenc harminckilencezer, az automatikus üzemi berendezés pedig nyolcvannégyezer fontért kerül a salgótarjáni gyár birtokába. így, az augusztusi, londoni megegyezéshez képest az angol font új magyarországi árfolyama alapján mintegy félmillió forint megtakarítás jelentkezik a salgótarjáni gyárnál. A Salgótarjáni Acélárugyár már évekkel ezelőtt kezdeményezte a világszerte közkedvelt Merklin-elemek nagyko- rúsítását. Most, a felsőbb szakigazgatási szervek és intézetek jelentős támogatásával realizálja a korábbi elképzeléseket. Salgótarjánban ugyanis óriási előnyei vannak a Dexion-elemek nagyüzemi gyártása kialakításának. Az üzem a hideghengermű lemez- és szalagtermékeinek készregyártá- sára épül. A Dexion, vagy technikai építőelemekből a többi között raktári polcok, teljes komplett raktárak, mezőgazdasági gépcsarnokok, üvegházak, garázsok, víkend- házak, lépcsőfeljárók és sok más szerkezetek építhetők, szerelhetők. Különösen előrelépés a mezőgazdasági nagyüzemek részére a bárhol ösz- szeszerelhető gabona- és gyümölcstárolók szempontjából. Az évi kilencezer tonna kapacitásra tervezett üzem, amely egyedülálló a szocialista országokban is, az előzetes számítások szerint négy—öt év alatt visszatéríti saját beruházási költségeit. Az angol cég az aláírást követő húsz héten belül komplett terveket bocsát a Salgótarjáni Acélárugyár rendelkezésére. Ezek a már most kidolgozás alatt levő legmodernebb műszaki-technológiai korszerűsítéseket is tartalmazzák. Az angol cég a későbbi korszerűsítési eljárásokat is a tarjáni gyár rendelkezésére bocsátja. Megegyeztek arról is, hogy a komplett dokumentáció beérkezését követő egy éven belül a Dexion-elemeket gyártó teljes üzem automatikus berendezését megkapja az Acélárugyár, hogy a tarjáni acélból hajlított, méretre vágva lyukasztott és festett elemek mihamarabb a hazai ipar és mezőgazdaság rendelkezésére álljanak. A salgótarjáni gyár az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet kutatóinak segítségére támaszkodva végezte el a kockázatvállalás közgazda- sági elemzését. A beruházási bank kitűnő üzletként értékelte a kötést, s a salgótarjáni gyár vezetői által kért öt- venmilliós hitelt rendelkezésre bocsátotta. Ezek után került sor szombaton az Anyag- mozgatási és Csomagolási Intézetben a szerződés aláírására, amelynek nyomán a tarjáni gyárban hozzákezdenek az .express ütemre” tervezett új üzem építésének előkészítéséhez. Salgótarjánba látogat a KGST állandó bizottsága A KGST Budapesten ülésező Rádió- és Elektronikai állandó bizottságának tagjai ma Salgótarjánba látogatnak. A vendégeket az SZMT-székház nagytermében a megye és város vezetői fogadják. Itt Szálai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára ismerteti a város történelmi tradícióját és fejlődését, majd városnézésre indulnak a vendégek. Délután. Karancsberényben felkeresik a partizánok egykori főhadiszállását, ahol dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára mond emlékbeszédet az itt lezajlott eseményekről. Ezt követően az SZMT-székházban találkoznak a vendégek, a munkásmozgalom veteránj ú- val. A száz tagból álló állandó bizottság látogatása n Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jegyében történik és zajlik la,
