Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

1967. október 4., szerda NÖCBÄD 3 bányászszakszervezet \ kongresszusa előtt Beszélgetés Csincsik Istvánnal, a Nógrádi Szénbányák szb-tilkárával \ A héten ül össze a bányász- léseink valóra váljanak. Arra bányaüzemeink állapota és szakszervezet kongresszusa, ugyanis már készült terv, hogy tegyük hozzá népessége egész ahol megyénk bányászait húsz legkésőbb 1975-re nyereséges- embert kívánna, főfoglalkozá- küldött képviseli. Csincsik sé tesszük a nógrádi szénbá- sú üzemorvosokat. Istvánt, a Nógrádi Szénbányák nyászkodást. Kezdeti eredmé- , ­szakszervezeti bizottságának nyeink már vannak, de hogy A másik dolog, ami nagyon titkárát kérdeztük meg, 'milyen azokat a gazdaságossági fel- sokat foglalkoztat bennünket, útravalót kaptak megbízóik- adatokat, amelyet célul tűz- hogy területünkön sok az tói? Mit várnak a kongresz- tünk megvalósítsuk, ahhoz a jdős dolgozó és a rokkant vá­szustól? Milyen kérdésekkel bizonytalanságot is fel kell íar- Sok esetben, lejár az kívánnak foglalkozni felszóla­lásaikban? A következőket mondotta el: A nógrádi szénmedence be­számolni. — A már kívül sajátos elmondottakon szakszervezeti egyéves táppénzes idő és a dolgozó még nem keresőké­pes, de rokkantsága sem olyan fokú, hogy nyugdíjazni lehes­. . , ., ..... kérdés van amivel foglalkoz- Az özvesvi nvuedíiakkal ny aszal koreben nagy tradíciói ni Kívánnak? se_,_ _ v_ S_y L vannak a szakszervezeti moz­galomnak. Már az első világ­is sok a gondunk. Az özvegy egy évig kapja, de ha nincs még 55 éves, azután nem kap­hatja, viszont mi sem tudunk Van több. hiszen hatan a háború idején és a Horthy szakszervezeti munka szinte rendszer alatt is erős szerve- minden területét érinteni akar- , zetek voltak. Ma több mint 14 juk. Készülünk a gazdasági szamara munkahelyet biztosi- ezer szakszervezeti tagunk irányítás új rendszerére. A tani- van, közülük kettő és fél ezer- szakszervezetek szerepe is nél több a nyugdíjas. megnövekszik. Nálunk például A legutóbbi szakszervezeti hét brigád dolgozik az új kol- élosTtásoknáTís*több'jogótbe­választások óta több mint két- lektív szerződés tervezeten. A ,.A _, _ —,-------------, e zer választott tisztségviselő, nyerstervezet már ezenkívül ezernégyszáz mun- közepére elkészül, amit széles kavédelmi őr tevékenykedik, körben szeretnénk megvitatni “ánunk^azután "oíyaTTérdé- zömében társadalmi munka- Az eszrevetelek, javaslatok sekke, ^ mint a művelődés_ ban. Alapszervi titkárainknak alapjan december első feleben .. . nnpí. Anvaei lehp^ is 83 százaléka társadalmi kerül azután sor a megkötésé- ^^vő^/c^ökk^­munkás. Mindezt elöljáróban te- nek, ^s jelenleg 21 művelődé­azert tartottam szükségesnek Van aki a társadalombizto- gj otthon még ennél több elmondani, mert ebből is érez- vitassál egészségüggyel, orvo- sportkör tartozik hozzánk. n. hetö: Nógradban a bányász- si ellátottsággal kivan foglal- Jetve ennyinek biztosítunk szakszervezet ma is a legnépe- kozni. Kétségtelen nagyon so- anvagj támogatást Gyakorla­Ezek a problémák rendezés re várnak. Egyébként a lakás- elosztásoknál is több jogot sze- hónan retn®nk kérni a szakszervezet czio« számára, mint amennyit ed­dig kaptunk. Foglalkozni ki­sebb. kát javult az utóbbi időben. „t _ ... , , tilag ez a kérdés is rendezés­Amikor a választási taggyű- Nagybátonyban Peldáül az rg vár anná, j inkább. mert lések voltak 1740-en szólaltak «den kezdte meg működését a gok intézmény kizárólag terü. fel, mondtak véleményt es kö- szakrendelés, de a fejlődés . .. j . . . zülük sokan beszéltek arról ellenéré nagy még a rende- retaaatot lat el. is, hogy mi küldöttek mit löknél á zsúfoltság, és nagyon Ezekből is látszik: nem me- mondjunk el a kongresszuson, sok idő vész el a betegeink gyünk üres kézzel a kongresz- Legalább hatan szeretnénk felülvizsgálása során. Vélemé- szusra. Visszük a több mint felszólalni amennyiben idő nyünk szerint az úgynevezett tizennégyezer szakszervezeti lesz rá. Már megegyeztünk, ki bükó orvosi rendszer sem vál- tag üdvözletét és az elmon- milyen kérdésekkel foglalkozik tóttá be jelenlegi formájában dott kéréseket — fejezte be bővebben és ha elmondani a hozzá fűzött reményeket. A Csincsik István. nem is tudja mindenki, írás­ban benyújtjuk a hozzászó­lást. — Mit tart a sok kérdés közül legfontosabbnak, ami­vel foglalkozni kívánnak? — Az egyik alapvető, a szénbányászat távlata, jövője, és természetesen a nógrádi medence helyzete. Politikai munkánk ettől a kérdéstől el­választhatatlan. Abban várunk segítséget, hogy végre az or­szág energiamérlegének na­gyobb távra történő meghatá­rozása megtörténjen, ne vál­tozzon év közben is gyakran a tervszám, aminek függvénye a munkaerő-helyzet. A jelenleg is meglevő bizonytalanság több téves nézetet hoz felszínre, amivel itt a területen nekünk kell megbirkóznunk. Az utób­bi időben igen sokszor volt nem is kicsiny ingadozás az igényekben, termelésben, ami a bizonytalanságot fokozza. Ez kihatással van a dolgozók hangulatára. Elsősorban a fia­talok hagyják el a bányákat, keresnek más munkahelyet. Nálunk például a bányászok átlagéletkora már most 40 év felett van, de 1970-ig a szá­mítások szerint a 45 évet el­éri, ami viszont igen kedvezőt­len. — Miben látják a kiutat? — A nógrádi bányászok helytállásával eddig sem volt probléma. Ha a már említett kérdések rendeződnek, nyu- godtabb lesz a légkör is. Er­re van, véleményem szerint, szükség ahhoz, hogy elképze­Városi központi szakkörök Salgótarjánban a mezei pocok eiieiii védekezésre A Nógrád megyei Növényvédő Állomás körzeti felügyelőinek rnegfigj elései szerint a mezei po­cok a száraz nyár hatására ismét elszaporodott és különösen a pil­langós terülteken, árokpartokon, legelőkön érte el a veszélyességi számot. Ezért az új vetésű kalá­szos-területeken is pocok-kártétel várható. A kártevő állandó figyelését és az ellene való védekezést rendelet írja elő. Ezért a növényvédő állo­más felhívással fordul a mező- gazdasági üzemekhez, hogy a használatukban levő területeket ellenőrizzék és ha szükségesnek mutatkozik, a vegyszeres védeke­zést ílaladóktalanul vé?ez*essék *»!. Védekezésül a jelenleg engedé­lyezett * pocokirtó Arvalint kell használni, az óvórendszabályok »zigorú betartása mellett. E héten megkezdik műkö­désüket Salgótarjánban a vá­rosi központi szakkörök, ame­lyek tevékenységében a város legjobb tanulmányi előmene­telő VIII. osztályos tanulói, valamint a gimnáziumok el­ső osztályos diákjai vesznek részt. A szakkörök a követ­kező szaktárgyakban indul­nak: matematika, fizika, ké­mia és orosz nyelv. Fő célki­tűzésük, hogy a jövő év szep­temberében induló természet- tudományi tagozatos osztá­lyokra készítsék elő a fiatalo­kat. A matematika központi szakkör az új gimnáziumban, a többi a Madách Imre Gim­náziumban és Szakközépisko­lában működik majd. Egy-egy szakkör munkájában mintegy 40—50 tanuló vesz majd részt. Hogyan lesz több sertéshús Az elmúlt hónapok tapasz­talatai sajnos egyeznek a ko­rábbi évek észrevételeivel. Nógrádban megrekedt a ser­téstenyésztés. A jószágok szá­ma tovább csökkent, s ebből következik, kevesebb a hiz­lalt, értékesített sertés is. A termelőszövetkezetek 18118 sertést tartanak, s ez bizony 10 ezerrel kevesebb mint amennyi két évvel ezelőtt volt a közös gazdaságok ser­téstelepein, a háztáji gazda­ságokban. Hízott sertést az előzetes számítások szerint mintegy 16 ezret értékesítenek a gazdasá­gok. Ehhez azonban még azt is hozzá kell tenni, hogy a jószágok lassabban híznak, mint korábban. A kisebb na­pi súlygyarapodás a hizlalási időt 35 nappal meghosszabbí­totta. Bár az még így is jobb valamivel az országos átlag­nál. A sertéstenyésztés és hiz­lalás fejlesztését a nagymér­vű abrakhiány akadályozta. Hiszen a legtöbb gazdaságban a központi takarmányjuttatás­tól függött mennyi sertést hiz­lalnak, értékesítenek. A kor­szerűtlen épületek, technoló­gia, a viszonylag magas állat­elhullás, az alacsony felvásár­lási ár ugyancsak gondolko­dásra késztette a szövetkezeti vezetőket. Az országos, a megyei in­tézkedések hatására azért bi­zonyos javulás tapasztalható. A 100 anyakocára jutó féléves malacszaporulat 675, s ez ugyancsak az országos átlag fölött van. A sertéshizlalás növelését, a költségek csök­kentését a tartási és takarmá­nyozási viszonyok javítása mellett, az állategészségügyi követelmények betartása segí­ti leginkább. Természetesen a legsürgő­sebb tennivaló a sertésszállá­sok korszerűsítése, az apró, el­szórt épületek összevonása, a sertéstelepek közművesítése. Most ugyanis ezek a kedve­zőtlen körülmények játszanak szerepet abban, hogy 1 kiló hús előállításához még min­dig 4,35 kiló takarmány szük­séges. Mindezeket együttesen rendezni kell. Hiszen az új sertésfelvásárlási árak már jövedelmezővé teszik a hiz­lalást a közös gazdaságokban. Természetesen csak akkor, ha megteremtik a sertéstenyész­tés és hizlalás kedvező és korszerű lehetőségeit. Lécz László Az asszonyok dicsérete A SZÖVETKEZETI VEZE­TŐK körében, kiváltképpen most, hogy egymást éri a sok munka, gyakran kerül­nek szóba az asszonyok. Honton és Hugyagon, Szé- csényben és Nádüjfaluban egyaránt nagy becsülete van a szorgalmas asszonysereg- nek. Nélkülük, nem is tu­dom hirtelen, mi tévők len­nének özekben az őszi na­pokban a szövetkezeti gazda­ságokat irányító szakembe­rek. ök művelik a kukorica, a burgonya, cukorrépa nagy- részét, s rájuk vár a ter­més betakarításának gondja is. De szinte nincs a határ­nak egyetlen darabja, ahol ne hasznosítanák magukat a szorgalmas asszonytagok. Nádújfaluban és Mátramind- szenten az asszonyok segít­ségével került időben, biztos helyre 120 hold rét szénater- mése. Az asszonyoknak adomá­nyozott Munka Érdemren­dek, „Kiváló termelőszövet­kezeti tag” kitüntetések, el­ismerő oklevelek bizonyítják az állam, a termelőszövetke­zetek elismerését itt, Nóg­rádban is. Az elismerést mindenképpen megérdemlik. Hiszen amellett, hogy sokat és jól dolgoznak a közös­ben. rendkívül fogékonyak az új Iránt. Egy egész sereg új termelési eljárás, módszer dicséri asszonyaink igyekeze­tét, szorgalmát a növényter­mesztésben. kertészetben, ál­lattenyésztésben egyaránt. ASSZONYOK, A NÓGRÁ­DI BÉKE TERMELŐSZÖ­VETKEZET munkacsapata, indították útjára annakide­jén a szocialista brigádmoz­galmat. S asszonyok, a nád- újfalusi termelőszövetkezeti tagok, kezdeményezték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­ra indult munkaversenyt is. A szocialista brigádmozga­lomba, a jubileumi munka­versenybe egyaránt brigá­dok, munkacsapatok sora, több ezer termelőszövetkeze­ti asszony tag kapcsolódott be. A szécsényi járás terme­lőszövetkezeteiben tevékeny­kedő növénytermesztő asszo­nyok, két és fél milliót érő többlettermésre tettek fel­ajánlást. A balassagyarmati Kincset rejtett a pásztói föld Új történelmi felfedezett — hét kérdés még nyílt — Hétszázhetvenhét évvel pásztói ásatás vezetője. A maradványa. A templom fő- hamarkodottan nem szabad ezelőtt, III. Béla király Pi- fiatal tudós nem titkolja, hogy hajója e szerint a maga ide- következtetnie, lisről cisztercita szerzeteseket a járási székhelyen a tudó- jén egyenes záródású volt, a — Merész feltevés született telepített Pásztora. Papok és mányt milyen váratlanul se- mellékhajóké köríves. Ez már korábban is a pásztói testvérek húsz—huszonöt fő- gítette a szerencse. egyedülálló Közép-Európában. monostorróí. Abból, hogy Dá­nyi csapata látott hozzá, hogy vid pannonhalmi apát Cerba­templomot és hajlékot épít- „ ,..„Az,, 9rszagos . Műemléki . .... .. nősz szerzetessel Damaszkuszi sen A vallás emberei akkori- Felugy®loseS elhatározta, hogy - Hasonló epitkezes emle- „velvű kéz­sen. A vallás emberei akkori helyreállítja az m7 és 1723 kei legközelebb Nyugat-Né- b J^nos ßorog yu ban a földművelés mestersé- _.__x __„ ____________________ iratat Paszton fordittatta la­a rra, hogy ua.i a ly*UI““vclra '“JT között épült cisztercita kolos- metországban. Herzfeldben és í“1“1 gere tamtgatlak az akkortájt .... ” T SmKl„.0í„„ ' a H"«. gondoltak még jószerint csak pásztorko- dó magyarokat. (Néhány szá­zaddal később, Nagy Lajos idején a tanításon kívül, és a maguk ellátásán túl már áru- , .‘'“‘‘“'f termeléssel is foglalkoztak az ürommel hallott alapítók utódai.) A ciszterek monostora 1526-ban, a mohá­csi vész után néptelenedett el. A barátok szétszóródtak a gazdája az épületnek volt, limburgi monostor építése II. annyit toldott-foldott rajta, — Konrád idején, 1050-ben kez- így dr. Walter Ilona. — A dődött. Mindebből igen érde- községi tanács vb-elnöke kés, eddig ismeretlen tények­a helyreál- re lehet következtetnünk. El- lan Utasáról, s kultúremberhez il- sősorban arra, hogy a III. Bé- maj lő érdeklődéssel arról, mit la korabeli cisztercitáknak rejthet a má álló épület kö- bencések voltak az elődei. A zelében a föld mélye. Két év- bencéseké a régebbi szerzetes­,-i uaiatvn. “ ve] ezelőtt három munkást rend; ez az íves záródású „ , világ négy taja fele. Utolso . , ...... , — Szívügye ez a tanácsnak. küldött ide. ök ásták meg a szentélyt kedvelte. Nyilvanva- kf,5 noHi„ r!Ínin^ két kutató árkot, mindkettőt ló, hogy az utodok alakitot- az iskolaépület felé húzva, ták át a maguk ízlése sze- Érthető volt a meglepetésünk, • rint az elődök művét, amikor már az itt görög származású barátok éltek. — Egy bizonyíték nem bi­zonyíték. Csak a cáfolhatat­lan tényeket ismertetjük azon a táblán, amelyet a romkerthez kíván állíttatni a műemléki felügyelőség és a községi tanács. — Romkert? apátjuk német földön, Heili- genkreuzban hunyta le örök­re a szemét.. . Tizenhárom év­vel Budavár felszabadítása után a csehországi Velerád különösen pedig Csépány István vb-elnöknek. Ügy szá­mítom az átadás befejezesé- , , . re, az ide illő növények tele­e so ula o — A méretek nem valtoz- pftésére két éven belül sor ból Mezorin és Mrjetinszkij a,. J11fJen U aP~ *'a^’ ?sak a forma; mi tette kerül. Az eddig végzett mitn­atya látogat Pásztora, s váz- SPS ,U-^-un „ e 'szén a szükségessé az átalakítást. S ka e,-edrnényeként drága kincs latot készít arról, mi maradt clsz.a1.ci a* szén e v- rnég egy: hová lettek, miért bukkant napvilágra a pásztói meg a régi monostorból. Ezen ff!° ?SSa ■ e?1. CZ távoztak el hajdan Pásztó- j-bjd mélyéből. Meggyőződé­a rgjzon a templom szentélye a szl. .az4.lrnen , em,' e, ra'1K r<^ a bencések? sem, hogy méltó környezet­egvenesen zárt... Így tudtuk zo” ls- Az embere« tovább —Bizonyos, hogy mindkét ben gyönyörködhetnek majd eddig... zott méeaSeov 'a"1 régészet szá- kérdésre megadja majd a va' benne a tudomány, a művé­® ° laszt a tudomány. Az archeo- -zet barátai, — búcsúzott dr. Mindezt dr. Walter Ilona mára igen sokat mondó rom: jógus a régmúlt muzeológus mondja el, a az egyenesen nyomozója Walter Ilona muzeológus, zárt szentély ugyan, de nyomozó, s így el- — b. z. — járás közös gazdaságaiban 31 munkacsapat vállalta a ter­vezett hozamok túlteljesíté­sét, amely csaknem kétmil­lió forint többletbevételt je­lent. A sokat érő kezdeménye­zéssel mindenképpen szá­molni kell. Elsősorban a termelőszövetkezeti vezetők­nek, a községi, a já­rási és a megyei versenybi­zottságoknak, amelyek a legtöbbet segíthetnek az asz- szonycélok megvalósításában. A termelőszövetkezeti veze­tők akkor teszik a legtöbbet, ha a felajánlásokat időnként előveszik az asztalfiókból, megnézik, megbeszélik az asszonyokkal a gondokat, s igyekeznek megteremteni a feltételeket a vállalások tel­jesítéséhez. AZ IDŐBEN VÉGZETT MUNKA, a hozamok növelé­se, a termelési költségek csökkentése, szorosan egybe­esik a közös gazdaság érde­keivel. Aztán a serkentő, jó módszerhez tartozik az is, amit néhány termelőszövet­kezetben, Szécsényben, Palo­táson, Örhalomban nagysze­rűen alkalmaznak. A köz­gyűlés előtt értékelik a bri­gádok, a munkacsapatok versengését, s adják át a legjobbaknak a megérde­melt jutalmat. így gondos­kodnak arról is, hogy a nagy­szerű eredményekről tudo­mást szerezzen a termelőszö­vetkezet, az egész község. Természetesen az sem árta­na, ha egy-egy termelőszövet­kezet kiváló eredménye járási, vagy éppen megyei tapasz- \ talattá szélesedne.' Nyilván­való ehhez az kellene, hogy a versenybizottságok rend­szeresen tanácskozzanak, szervezzék, irányítsák és ér­tékeljék a versengő asszo­nyok munkáját. A napokban a rétsági járásban, az idén először jöttek össze tanács­kozásra a szocialista címért küzdő brigádok és munka­csapatok vezetői. Közülük többen is elmondották, nagy kár, hogy ritkán kerül sor az ilyen hasznos megbeszélések­re. Pedig a gyakorlottabbak tapasztalatai minden bizony­nyal sokat segíthetnének a kezdés nehézségeivel bajlódó közösségeknek. A versenybizottságoknak is akadna munkájuk. A megyei, a járási szakirányító szer­veknél átmeneti zavart oko- j zott az átszervezés. Olyany- nyira, hogy a versenybizott­ságok korábbi — nem túl­ságosan erőteljes — mozgá­sa is megbénult. Meg aztán úgy voltak vele, törődjenek ezzel mások. Ugyanis a mun­kaverseny szervezése, irányí­tása, értékelése egyik lénye­ges feladata lesz a termelő- szövetkezetek területi szövet­ségének. Nógrádban ugyan már megalakult az egyik* a balassagyarmati és a rétsági gazdaságokat összefogó szö­vetség, azonban bizonyos időnek el kell telnie, míg te­vékenységének hatása jelent­kezik a szövetkezetekben. A VERSENYT TERMÉ­SZETESEN ADDIG SEM LEHET, és nem is szabad felfüggeszteni. Mint ahogy nem szűnnek meg szorgos­kodni a szövetkezeti földe­ken, az állattenyésztő tele­peken sém az asszonyok, a brigádok, a munkacsa; >k. A szövetkezeti vezetők, a já­rási, a megyei szervek tehát ne nézzék tétlenül az asz- szonyok bátor' kezdeménye­zését, lelkesedését. A maguk módján segítsék, hogy a szo­cialista brigádok vetétkedése. a jubileumi munkaverseny sikere az idén sem marad­jon el Vinczc Istvánná I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom