Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

4 NÖG R AD 1967. október 4.. szorít Az új mechanizmus lexikona | ATHÜZÖDO BERUHÁZÁSOKBÓL. |<\ Gazdasá- Jgi Bizottság elnöke, a már említett gazdasági és pártvezetők sal­gótarjáni tanácskozásán részletesen szólt a folyamat­ban, tehát kivitelezés alatt levő beruházások állami, központi támogatásának új elveiről is. Elmondotta, hogy a jövőben olyan vállalati, vagy vállalat részé­ről kezdeményezett beruházást részesítünk állami pre­ferenciában, amelyik közvetlenül, vagy közvetve tő­kés export növelését, illetve tőkés import csökkenését eredményezi. Ilyen esetben állami preferenciaként hosszabb lejáratú hitelt biztosítunk. Beruházási hitel- nyújtás esetén viszont az világos, hogy a hitel megté­rülési ideje a döntő, állam és vállalat számára egy­aránt. Következésképpen tehát megfogalmazhatjuk; — az új gazdasági mechanizmusban állami preferenciával olyan beruházást részesítünk előnyben, amelyik előbb visszatéríti saját beruházási költségét, s ennek követ­keztében gyorsabban és az átlagtól eltérő nagyobb mértékben járul hozzá a társadalmi tisztajövedelem képzéséhez, amelyik tehát a vállalat és az állam szá­mára minél nagyobb nyereséget aktivizál. Az új gazdaságirányítás rendszerének megfelelő új beruházás-politikai elvekkel kapcsolatban merült fel olvasóink részéről, hogy az állam milyen mértékben vállalja magára az úgynevezett áthúzódó beruházások terheit. Ezeknek a beruházásoknak egy része ugyanis közismerten még a régi mechanizmus úgynevezett „in­gyen beruházásaként” központi döntés és finanszíro­zás alapján indult, de az új elvek szerint ezeket is vállalati döntési hatáskörbe és vállalati alapokból fe­dezendő fejlesztésként kell számításba venni! Az ezzel kapcsolatban kiadott hivatalos közlemény tájékoztat, hogy a Gazdasági Bizottság még májusban felhatalmazta a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy az 1968. január 1-én még folyamatban levő nagy egyedi és célcsoportos állami beruházások finanszírozásának feltételeit az érdekel­tek bevonásával ez év november 30-ig állapítsa meg. E megállapításnak megfelelően a jövő évre áthúzódó beruházások vállalati, illetve állami finanszírozásának arányáról, mértékéről a Gazdasági Bizottság intézke­déseinek megfelelően kell dönteni. A Gazdasági Bizottság idevonatkozó határozata a jövő évre áthúzódó, jelenleg értékhatár feletti beruhá­zásokkal kapcsolatban, három egymástól eltérő eset szerint intézkedik. Mint ahogyan a hivatalos tájékoz­tató közli: „a. Ha ezeknek a beruházásoknak a készültségi fo­ka ez év december 31-ig eléri, vagy túlhaladja a 80 százalékot, akkor a befejezéshez szükséges összeget a programban előirányzott mértékig az állami költség- vetésből kell, fedezni, ugyanakkor a Gazdasági Bizott­ság határozata azt is előírja, hogy a beruházásokat a programban jóváhagyott módon kell befejezni. b. Akkor sem szabad lényegesen eltérni a program­ban jóváhagyott fejlesztési céloktól, ha a beruházás készültségi foka nem éri ugyan el a 80 százalékot, de 20 százaléknál nem alacsonyabb. Ilyenkor állami költ­ségvetésből fedezik az 1967. december 31-ig üzembe helyezett állóeszközök értékét és az ezen felüli prog­ram szerint szükséges ráfordítások összegének 40 szá­zalékát. A további 60 százalékot maga a vállalat fizeti, ugyancsak a vállalatot terhelik a tervezett összeget meghaladó többletköltségek. Lehetővé kell tenni azon­ban a vállalatoknak, hogy az eredeti beruházási terv­től ésszerű módosításokkal némileg el is térhessenek. c. A harmadik eset, amikor a folyamatban levő be­ruházásnak még 20 százaléka sem vglósul meg ez év december 31-ig. Ilyenkor a vállalatoknak a beruházás teljes költségét saját fejlesztési alapjukból kell előte- remteniök, ehhez szükség esetén bankhitelt vehetnek igénybe. A vállalatok döntenek ilyen esetben a beru­házás folytatásának módjáról. Ha a vállalat nem tart­ja célszerűnek a beruházás folytatását, a leállításra javaslatot, tehet felügyeleti szervének.” Nagy Ferenc 4 Tavasz, ifjúság, szerelem... Ma: üzbég táncegyüttes Salgótarjánban A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­ja alkalmából néhány napja hazánkban tartózkodó üzbég kulturális delegáció „Bahor” művészegyüttese nagysikerű budapesti bemutatkozó után, hazánk több városába elláto­gat. A hatvan tagú művészcso­port színpompás műsorával vidéki turnéján első között keresi fel megyénket, és ma, szerdán este Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Ház színpadán lép nyilvánosság elé. A vendégek műsora az üzbég nép gazdag zenei és néptánckincsét reprezentálja kiváló művészek közvetítésé­vel. A Tavasz, ifjúság, szere­lem címmel közönség elé ke­rülő kompozíció művészeti irányítója Mukarrama Tur- gunbajeva állami díjas, kon­certmestere Sz. E. Svidler Ka- rakas, zenei vezetője Aliev Bahtior érdemes művészek. A taskenti együttes este 7 órakor kezdődő műsorát Hó­dos Judit konferálja. Laboratóriumavató a Madách gimnáziumban Szerény, de annál nagyobb jelentőségű ünnepségre kerül sor október 7-én délután öt órakor Salgótarjánban, a Ma­dách Imre Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Ekkor tartja ugyanis az intézmény laboratóriumavatóját. Mint hírül adtuk, a salgótarjáni új gimnázium megnyitásával ez az intézmény „levegőhöz” ju­tott, néhány helyisége felsza­badult. Az iskolavezetést, az egész tantestületet, s a tanuló- ifjúságot is dicséri, hogy kez­deményezésük, társadalmi vál­lalásaik, áldozatkészségük nyomán a felszabadult helyi­ségekben az oktató-nevelő munka segítésére laboratóriu­mokat alakítottak ki, illetve rendeztek be. Az iskola ne­velőtestületén, tanulóifjúsá­gán kívül elismerés illeti azo­kat a szerveket, vállalatokat is, amelyek — részben a szü­lői munkaközösségen belül — nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak az iskolának az el­képzelések megvalósításában. ítélet a legéndi halálom vadászbaleset ügyében Végrehajtható szabadságvesztés — Elkobozták a fegyvert Mint annak idején jelentet­tük: ez év június 26-án, délu­tán hét óra felé a legéndi ha­tárban halálos vadászbaleset történt. App Árpád személy- gépkocsiján oda rándult ki Babosán József, Kiss László és dr. Szomszéd Dávid beree- li körzeti orvos. Röviddel megérkezésük után a doktor őzet vélt megpillantani; — erről azonban mihamar kide­rült. hogy csupán a környe­zettől eltérő színű bokor. Ügy látszott, a vadászszerencse mégsem hagyja cserben dr. Szomszéd Dávidot. Nem sok­kal ez után róka tűnt fel. A vadász néhány percig távcsö­ves fegyverével kísérte a va­dat, majd egy alkalmasnak vélt pillanatban lőtt. A kö­vetkező másodpercben jajkiál­tás hallatszott a burgonya­bokrok közül. Az odasietők rémülten látták, hogy a föl­dön elterülve fekszik Vraskó Jánosné, hetvenkilenc éves asszony. Nem lehetett kétsé­ges, hogy vadászszerencsét­lenség történt. A társaság azonnal autóba tette a sérültet. Dr. Szomszéd Dávid mindent megtett, hogy a sebesültet megmentse. Fá­radozása eredménytelen volt; a koros asszony szinte a kór­házba érés percében meghalt. Amint az igazságügyi orvos­szakértő később megállapítot­ta: törzsének bal alsó táján találta a 6,5 milliméteres Mauser lövedéke, amely a test jobb hónalji részén állt meg. A halálos szerencsétlenség ügyében előbb a megyei rend­őrfőkapitányság vizsgálati osz­tálya folytatott eredményes nyomozást, majd a rétsági já­rási ügyészség adott ki vád­iratot. A rétsági járásbíróság igen széles körű bizonyítás után hirdetett ítéletet. A tanúk és a vádlott vallomása, a fegy­ver- és vadászati szakértő vé­leménye alapján a bíróság megállapította, hogy dr. Szom­széd Dávid elmulasztotta a va­dászattal kötelező óvatosságot. A MA VOSZ Vadászati Sza­bályzata IV. fejezetének 7. pon tja félreérthetetlenül ki­mondja. hogy a vadásznak csak akkor szabad lőnie, ha a célba vett vadat minden kétséget kizáró módon felis­merte, és arról is meggyőző­dött, hogy a lövés sem éle­tet, sem egészséget, sem érté­ket nem veszélyeztet. Már a nyomozás során fel­merült az az elképzelés, hogy dr. Szomszéd Dávid nem ró­kára lőve tévesztett célt, ha­nem a termést dézsmáló vad­disznónak vélte az idős asz- szony meghajlott testét. A va­dászati szakértő véleménye alapján ezt a feltevést fogad­ta el tényként a járásbíróság. A vádhatóság képviselője beszédében utalt arra, hogy egyes vadászok gondatlansága miatt, hazánkban évente tu­catszám történik halálos bal­eset. Perbeszédében a törvény­ben meghatározott minimum­hoz közelítő, de végrehajtha­Október 6: Nyit a míívészkiub Salgótarjánban Október 6-án ismét meg­nyitja kapuit Salgótarjánban, a Karancs Szálló mozaikter­mében a művészklub. Kojnok Nándor klubtitkár az ez évi programról tájékoztat. — Bevezetőként talán meg­tudhatnánk néhány dolgot a klub történetéről? — Fiatal klub vagyunk, 1965-től működünk. A mű­vészklub szervezése azzal a céllal kezdődött, hogy más rétegklubokhoz hasonló (mű­szaki-, nyugdíjas-, ifjúsági klubok stb.) létesítményt hoz­zunk létre a bontakozó Sal­gótarjánban, ahol az alkotók (írók, képzőművészek újság­írók stb.) és a város inten­zív szellemi életének kibonta­koztatásáért tevékenykedő művészetszeretők rendszeres találkozók és tervezett prog­ramok kapcsán tömörülhet­nek. A társadalmi kezdemé­nyezésként létrejött klub minden pénteken 18—24 óráig tartott, illetve tart nyitva. — Rendezvényei? — Kötött és kötetlen ösz- szejöveteleket tartunk. Az elmúlt időszakban rendezvé­nyeink közül szívesen emlé­kezünk a Napjaink-, illetve az Élet és Irodalom estünkre, s tartalmas vitáinkra. Tóth Dezső például a szocialista realizmusról vezetett vitát, a művészetek társadalmi hiva­tásáról Aradi Nórával beszél­gettünk. Jedlicska Gyula Nóg- rád megye értelmiségének helyzetéről, szerepéről tájé­koztatott Vonsik Gyula ugyancsak a szellemi élet kér­déseit elemezte klubunkban. Költészetnapi rendezvényünk is volt. Maróti Lajossal talál­koztunk. S ellátogatott hoz­zánk Mocsár Gábor és Papp Lajos. Évről évre kiemelke­dő rendezvénye volt a mű­vészklubnak a Madách-évfor- duló megünneplése, illetve a Nógrád megyei tanács által alapított Madách-plakettek átadása. Ez alkalommal az ünnepélyes aktust érdekes, izgalmas beszélgetések követ­ték, melyek során a kitünte­tettek munkásságukról, terve­ikről tájékoztatták a klub lá­togatóit. — Miben látja elsősorban a klub jelentőségét? — Mindenekelőtt abban, hogy első ilyen kezdeménye­zés volt a városban. Nélküle talán nem jöhetett volna lét­re a TIT művészeti fóruma sem, amely tavaly működött, s amely a művészklubbal kö­zösen szervezte rendezvényeit, vitáit. Természetesen, a pél­dán túl az eddigi tartalmi munka eddigi eredményei is figyelemre méltóak. — Idei tervek? — Október 6-án rendezzük meg ismét a Madách-plaket­tek ünnepélyes átadását, egy­úttal ez lesz ez évi első prog­ramunk, s a klub megnyitá­sának napja. Idén négyen kapják meg a kitüntetést. Ezentúl a klub ismét minden pénteken várja a látogatókat. Alföld-est rendezését tervez­zük. Érdekes rendezvényünk­nek ígérkezik továbbá egy görög-est megszervezése. La- luja András szobrászművész diafilm-felvételekkel illuszt­rálva számol be görögországi útiélményeiről, ezt görög mű­vészeti- és zenei betétek egé­szítik ki. Az est egyúttal po­litikai demonstráció is lesz a jelenlegi görög fasiszta rend­szerrel szemben. Somogyi Jó­zsef Kossuth-díjas szobrász- művészt is meghívjuk, aki a november 7-én leleplezendő Felszabadulási emlékműről, s művészi terveiről beszél majd. Hidas Antallal ugyancsak ta­lálkozhat ez évben a művész­klub tagsága. Martinov Ma- dách-fordításának kéziratát hozza magával, s azt a mű­vészklubban adja át ünnepé­lyesen a Nógrád megyei ta­nácsnak. Az anyagi feltételek biztosításához egyébként ez évben a városi tanács, a TIT és a megyei könyvtár is hoz­zájárul, amelyért ezúton is köszönetét mondunk. (tóth) rC'áhk&qje.d rw U Érdekes ember. Kísérletező, és a kísérletezők mindig ér­dekesek. Szabó Imre, nyugdí­jas vasúti pályamunkás Szur­dokpüspökiben lakik, a Rá­kóczi Ferenc utcában. Neveze­tes ember, újító, verselő ked­véről, veleszületett muzikali­tásáról ismerik a püspökiek. Amikor a Rákóczi utca iránt érdeklődöm — nem tudnak út­baigazítani. Az ember még a szülőfalujának utcáit sem is­merheti névről. Szabó Imre meg sok van. — A tökhegedüs Szabót ke­resem ... — A tökhegedőst? Az más — mondják és mutatják az utat. Ősapáink egykoron nádból sípot csináltak, birkabőrböl dudát szabtak, cifra fejet, meg fúvókát faragtak hozzá, cse­resznyefából. ebböl-abból. Lát­tam már citerát nem egyet, „népi ihletésűt”, vígan zen- gőt, húrjait (acéldrótok vol­tak, nem gyári húrok) liba tolla szántotta, a fésűmuzsikát is kitalálta valaki, azóta fúj­ják a gyerekek, a frontsipot meg töltény hüvely ékből állí­tották össze a békés munkára áhítozó katonakezek. Tökhe- gedüt, tökből készült hang­szerkirályt azonban Szurdok- püspökiben, Szabó Imre kezé­ben láttam először. — Nincs is több, csak ez az egy — mondja a nem minden­napi hegedű készítője. — Egyszer, van négy éve annak, hogy a száraz lopótök kiesett a kezemből. . . Beteg ember vagyok, sok bajom van a szi­ötszáz nótát megtanulta, be­jegyezte egy kockás fedelű- füzetbe valamennyit. A „Bullit féle hallgató”-n megakad el tekintetem. Soha nem hallot­tam róla. — A Bulla, nekem kedves barátom volt. Az ő szívé-nó­tája ez a kesergő. Nem <S szerezte, csak énekelte, sok­szor ... Fogja a tökhegedűt és eljátsz- sza. Keserű-szép népdal. Szabó Imre nemcsak tökké- gedűt készített eddig, hanem például olyan citerát, amely cimbalom is egyben. Meg is tó szabadságvesztés kisza­bását kérte. A védelem gon­dosan elemezte azokat a té­nyeket, amelyek arra utalnak, hogy a vádlott írem vaktában, hanem a terep áttekintése után lőtt. A védő a vádlott felmentését kérte. A bíróság Dr. Szomszéd Dávidot kétévi, büntetésvég­rehajtási munkahelyen eltöl­tendő végrehajtható szabadság­vesztésre ítélte; ugyanakkor tíz évre eltiltotta mindenne­mű lőfegyver használatától. A bíróság elrendelte továbbá a halálos szerencsétlenségben szerepelt puska elkobzását. A büntető tanács elnöke az íté­let indokolásában utalt a Leg­felsőbb Bíróság immár négy­éves iránymutatásába, jelesül arra, hogy halálos vadászbal­esetet követően a büntetés próbaidőre történő, feltételes felfüggesztése szóba sem jö­het. Ezzel az állásfoglalással a- Legfelsőbb Bíróság elsődle­gesen nem a vádlottat kíván­ja sújtani, hanem — az ál­talános megelőzés elve alap­ján — a többi vadászt óhajt­ja a szabályok fokozott tisz­teletére szorítani az ember­élet védelmében. A bíróság az enyhítő körülmények so­kaságára tekintettel szabta ki azt a legkisebb büntetést, amelyet a törvény lehetővé tesz. vemmel. .. Leesett és eltörött a lopótök, levált a nyaka. Néztem, forgattam, úgy vala­hogy a hegedű ládájára emlé­keztetett. Hát így. Elkészült, de két évbe tellett, mire a hangol sikerült belopni a tes­tébe. A tökhegedü mindkét olda­lán lyuk van, az egyikből — kisebb tökből faragott tölcsér áll ki, ettől azután végképp furcsa lesz az instrumentum. De a hangja szép. Testében bor helyett nóták forognak, ötszáz. Ennyit ismer Szabó Imre a magyar népdalok, mii- dalok közül. — Hát a kottát? — Nem tanultam soha ilyes­mit, nem állt módomban, ké­rem . / Hegedülni már gyermekko­rban megtanult az apjától, ti szintén híres-neves zenélő nber volt a maga idejében, tökhegedüs túltett rajta. Az vette a Népművészeti Múze­um. A tökhegedüre is alkud­lak már. Nem adta. Van itt más is. A leste ros­ta (egyúttal nagydob), a lábait kapanyetekböl alakította ki, a' rostán két cítera (melyebb és magasabb hangú), alatta fel­függesztve a, bőrrel bevont szi­ta, a kisdob. Pedál köti egybe az egészet és csengő is szolgál hozzá, gyermekhangú. Az egész együtt — zenekar, a rit­mus meg lakodalmi. De az igazi mégis a tökhegedü.-— Érdeklődött utána a, rá­dió is, meg a televízió. írták, hogy majd eljönnek és mag­nóra, veszik. Nem szeretnem, ha csak a hangot vennék fel... A film, a fénykép jobb. A tökhegedűt nemcsak hallani, látni is kell... A lelket beletenni. Az volt a legnehezebb. Pataki László

Next

/
Oldalképek
Tartalom