Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CTITOftR fíVJPL^I XXIII. ÉVF. 252. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. OKTOBER 25., SZERDA A Forradalom és hazánk (3. oldal) Az új mechanizmus lexikona <4 oldal) Jubileumi sportversenyek a megyében (3. oldal! Napirendem T ermeí eszö vetkezet eink közegészségügyi helyzete Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Salgótar­jánban tartotta soron követke­ző ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amelyen a többi között dr. Krajcsovics Pál, a Közegészségügyi- és Járványügyi Állomás igazgató főorvosának előterjesztése alapján megvitatták a megye termelőszövetkezeteinek köz­egészségügyi helyzetét. Mind az előterjesztés, mind pedig a vitában elhangzottak azt bi­zonyítják, hogy a korábbi évekhez viszonyítva ugyan van némi javulás e tekintet­ben, még több azonban a tennivaló. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a megyében lévő 95 termelőszövetkezet közül még 64-nek ma is van a községekben valamilyen rész­lege. Különösen az istállók rendkívüli módon zavarják a községek közegészségügyi helyzetét. Ezek kitelepítésére reális program még nem ala­kult ki. Az újonnan telepített 27 major elhelyezése és kiala­kítása során azonban már törekedtek a település-egész­ségügyi és a termelési szem­pontok egyeztetésére. A gaz­dasági épületek tervezése so­rán még mindig elmarad a szo­ciális részleg egyidejű beterve­zése, amit pedig már a dol­gozók igényelnek. Emiatt gyakran a tejházat használ­ják öltözőnek, mosdónak. A megye termelőszövetke­zetei közül 82 üzemegység­ben van nagyüzemi, jól épí­tett kút, vízelvezetéses rend­szerrel. Számos helyen már a víz tisztaságának a megjaví­tására irányuló előírásokat is betartják. Gyakori azonban az olyan egység, mint példá­ul Örhalom, ahol nincs a kútnak védőterülete, Nagy­oroszi, ahol a fedettnek épí­tett kutat nyitvahagyják, vagy Cserhátsurányban, a kút köz­vetlen környezetében trágya és egyéb hulladék van. Ta­pasztalható, hogy a jól épített kutat fagyveszély ellen trá- gyával fedik. A kutak vizé­nek laboratóriumi ellenőrzése is rendkívül hiányos, amiben a helyi szervek is hibásak. Ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy kívána­tos lenne a falu és a gazda­sági eeységet oly módon vizs­gálni, hol lehet egy beruhá­zással a major és a falu víz­ellátását megoldani. A gazdasági épületek közül közegészségügyi vonatkozás­ban elsősorban a tehénistál­lók helyzetét vizsgálták. Mint az megállapítást nyert, az újonnan épített istállók álta­lában jók, tejházat is tervez­nek mellé. A tejházak állapo­ta, valamint a tejkezelők munkaruha-ellátása számos helyen azonban komoly aggo­dalomra ad okot. A megvizs­gált 80 közös gazdaság közül csupán 16-ban található el­fogadható állapot. Márpedig a tejjel foglalkozók részére szükséges a megfelelő öltöző­helyiség. Csak így számolha­tó fel a tej hygiénéje szem­pontjából megengedhetetlen állapot, hogy a munkaruhá­kat a legszennyezettebb he­lyeken, például az istállóban, szegre akasztva tárolják a dol­gozók, mint Szandán, Ipoly- vecén és Becskén. Újabban komoly közegészségügyi prob­lémaként jelentkezett a tejke­zelő nélkül épített juh-hodá- lyokból kikerült tejtermékek­ből eredő ételmérgezés, mint például legutóbb Pásztón is történt. A végrehajtó bizottság vé­leménye szerint komoly fi­gyelmet érdemel az az álla­pot, ami a növényvédőszerek kezelése és tárolása terén ta­pasztalható! Az ellenőrzött egységekben egyetlen olyan méregraktárat sem találtak, amely az előírásoknak min­den szempontból megfelelt volna. Sok esetben nem tart­ják be a biztonsági előíráso­kat sem. Hiányzik a veszélyt jelző, figyelmeztető és tiltó feliratú tábla, így többek kö­zött Ludányhalásziban és Ho- mokterenyén. Az állatorvosokkal való együttműködés bár megvan, mégsem kielégítő — mondot­ta ki a végrehajtó bizottság. Az állatorvosok is csak a leg­ritkább esetben kísérik figye­lemmel az istálló-hygiéne és tejkezelés körülményeit, pe­dig ez az ő hatáskörükbe is tartozik, és gyakori kinnlé- tük miatt a jelenlegi .helyze­ten sokat tudnának javítani. Az előterjesztés és a vitá­ban elhangzottak alapján szá­mos intézkedés végrehajtását fogadta el a végrehajtó bi­zottság. Ilyen a többi között, hogy fokozni kell a közegész­ségügyi felvilágosító munkát, s ezáltal elérni, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetőségek a termelés és a közegészség- ügyi helyzet közötti szoros összefüggést felismerve konk­rét intézkedést tegyenek. A majortelepítési tervek készí­tését, a beruházási politikát úgy kell irányítani, hogy az a közegészségügyi helyzetet javí­tó, a termelőszövetkezeti dol­gozók egészségvédelmét szol­gáló létesítmények megvalósí­tását is segítse elő. Különö­sen fontos a majorudvarok trágyahulladék-anyagok, szennyvíztől való mentesítése, tisztántartása, a tejházak, tej­kezelő személyzet higiéniájá­nak fejlesztése, a méregtar­talmú szerek kezelésének, tá­rolásának megjavítása, a ku­tak vize szennyeződésének megelőzése. Különö6en fon­tosnak tartja a végrehajtó bi­zottság az állatorvosok és körzeti orvosok együttműkö­désének fejlesztését, az üzem- biztonsági szemlék együttes megtartását, és azok során ta­pasztalt hiányosságok meg­szüntetésére vonatkozó előírá­sok betartatását. Biztosítani kell a vb véleménye szerint, hogy a gyógyszerészek is vegyenek részt a méregtartalmú szerek tárolásának és kezelésének megjavítását elősegítő mun­kában. A végrehajtó bizottság ülé­sén és a vitában részt vett dr. Balogh Mihály, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője is. Vetési finis Jól halad a betakarítás a pásztói járásban A pásztói járás közös gaz­daságai a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának^ tiszteletére indított jubileumi munkaverseny-vál- lalásai során a vetések opti­mális időben történő befejezé­sét határozták el. A közös gaz­daságok zöme a határidő előtt egy héttel sikerrel teljesítet­te vállalását. Igyekezetük nagyban hozzájárult, hogy me­gyénk az őszi munkákban or­szágosan a második helyen áll. A hónap elején lehullott mintegy 100 milliméter csapa­dék, noha két—három nappal visszavetette az őszi munkák ütemét alapjában véve kedve­zőbbé tette a munkafeltétele­ket. Amíg szeptember végén a rosszabb talaj-adottságú táb­lák megművelése katasztrális holdanként 2,2—2,5 normál­hold munkamennyiséget igé­nyelt, addig októberben 1,4— 1,5 normálhold gépi munka már elégségesnek bizonyult a jó minőségű munkákhoz. Ezál­tal nemcsak gyorsabb, hanem lényegesen olcsóbb lett a mun­ka. Nagyrészt ennek köszönhe­tő, hogy az optimális idő előtt a járás 17 közös gazdasága kö­zül 11-nél már „letudták” az őszi vetések gondjait. Elsőnek az erdőtarcsai Sza­badság Tsz jelentette a járási mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálynak, hogy október 14-én befejezték az őszi ka­lászosok vetését. Ezt követően 16-án két helyről, Erdőkürtről és Hasznosról szinte egyszerre érkezett a hír, majd Ecseg, Szurdokpüspöki, Vanyarc, Pásztó, Kutasó, Mátraszőllős és Kálló szövetkezeti vezetői jelentették a nagy őszi erő­próba, a kalászosok vetésének teljesítését. A múlt hét végé­ig az őszi árpát csaknem két­ezer holdon, az őszi takar­mánykeveréket 505 holdon, a rozsot csaknem 400, a búza vetőmagját több mint 9000 holdon tették földbe. Ezek a számok a tervek teljesítését is jelentik a búza kivételével, amiből még mintegy 700 hold vetése vár elvégzésre. Az utóbbi 30—40 dolgos hét­köznap a legkedvezőbb tábla kiválasztásával, a csávázással, többszöri. diszktillerezéssel, gyűrjűshengerezéssel, a műtrá­gyaszórással, fogasolással és a vetéssel telt el. A termelőszö­vetkezetek vezetői számot ad­tak arról, hogy minden terü­let, mely vetésre került táp­anyag visszapótlásképpen mű­trágyázásban is részesült. Egyes közös gazdaságok, mint például az ecsegi, erdőkürti, szurdokpüspöki, palotási több mint 100 kiló hatóanyagnak megfelelő mennyiségű vegyes műtrágyát használt fel hol­danként. Sok helyen most al­kalmazták először a Tiszavidé- ki Vegyikombinát új termékét, a szintetikus úton előállított 34 százalék nitrogént tartal­mazó ammóniumnitrátot mű­trágyának, mely* az egész ve­getációs időszakban egyenletes nitrogén-ellátottságot biztosít. Előtérbe helyezték a termelő- szövetkezetek a szemcsézett szuperfoszfát alkalmazását is. Gyengébb, homokos és öntés­területeken a kálium vissza­pótlását is megoldották 60—80 kilogramm kálisó holdankénti kiszórásával. A viszonylag nagy műtrágya felhasználása azért fontos, mert közös gaz­daságaink a búza vetésterüle­tének közel 90 százalékán már intenzív búzákat vetettek. Ezek a nagyobb termékenysé- gű, és a sűrű állomány követ­keztében igen jól meghálálják a tápanyagvisszapótlást. Az elmúlt évihez képest az őszi vetések során közel há­romszorosára emelkedett a ta­karmánynak vetett kétszeres területek nagysága, ami na­gyobb hozam biztosítása mel­lett a- takarmánygabona bei- tartalmi (fehérje értékét) is kedvezően befolyásolja. A ve­tési munkák területén elért sikerek mellett kedvezően ala­kultak a betakarítási munkái* is. A burgonya szedésének be­fejezése után a kukorica töré­se és a cukorrépa betakarítá­sa a legközvetlenebb feladat. A közös gazdaságok kukoricater­mésének 99 százalékát takarí­tották be, amellyel párhuza­mosan a szárvágás is jól ha­lad, mert a két munkafázis között alig található 10 száza­lékos „rés”. A cukorrépa sze­désénél és szállításánál közös gazdaságaink a cukorgyár üte­mezésének megfelelően végzik a munkát. Eddig az 1220 hold termőterület 52 százalékán vé­gezték el a betakarítási mun­kálatokat. Egyre több erőgépet csopor­tosítanak át az őszi mélyszán­tásokhoz. Ezidáig a 13 600 hol­dat kitevő mélyszántási fel­adattervből 7100 holdat szán­tottak meg, amely 51,5 száza­lékos teljesítésnek felel megi Járásunk termelőszövetkezetei most azon munkálkodnak, hogy a november 7-i ünnep tiszteletére befejezzék a jö­vő évi tavaszi vetésű növé­nyek legfontosabb munkamoz­zanatát, a mélyszántást. En­nek érdekében egyre több üzemben szervezték meg a következő időszakokban a gé­pek nyújtott és kettős műszak­ban történő üzemeltetését. Cél: a terv teljesítése Pótolták korábbi exportelmaradásukat a Salgótarjáni Acélárugyárban A statisztikusoknak átnyúj­tott számokból kitűnik, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár ko­rábbi ígéretéhez, elképzelésé­hez híven pótolta a harmadik negyedév első felében bekövet­kezett elmaradást az export- termékek kiszállításánál és gyártásánál. Kilenc hónap alatt értékben fcétszáztizennégymillió forint­nak megfelelő áru hagyta el az exportra termelő különböző gyáregységeket. Csupán a mennyiségnél — tonna — van 1 százalékos elmaradás, ami­nek a pótlása ha lesz bőven megrendelés nem okoz majd gondot. Megállapították, hogy a leg­nagyobb erőfeszítéseket a ko­vácsológyárban tették. Sikerült mindkét követelménynek — tonna — érték — 100 százalék felett eleget tenni. Az előbbinél 0.2 az utóbbinál 1,4 százalékos többlettermelést értek el. Pe­dig nehézség most is volt. Elő­fordult, hogy egyes termékek­hez nem érkezett meg időben az alapanyag. Ügy segítettek magukon, hogy abból a gyárt­mányból termeltek többet, amihez megvolt az anyag. Mi­vel a megrendeléseknél enge­délyezik az előszállítást, éltek ezzel a lehetőséggel is. A huzalmű dolgozói tovább­ra is tartják a maguk diktálta jó tempót. Ez meg is látszik termelésükön. Tonna és érték­tervüket 10 százalékkal szár­nyalták túl. Szerencséjük, hogy szovjet megrendelésre olyan terméket is gyártottak, amely nem szerepelt az eredeti éve< előirányzatban. Másszóval: so- ronkívül jelentős mennyiség­ben exportképes rúdacélt küld­tek a Szovjetunióba. _ Élve az előszállítás biztosította lehető­ségekkel, ugyancsak a Szovjet­unióba, a negyedik negyedév­re megrendelt 1000 tonna fé­nyes huzalból 320 tonnát már a harmadik negyedévben le­gyártottak és el is szállítottak. Szállítási okmányok hiánya miatt viszont az előírt export bútorrugóból 32 tonnával küld­tek kevesebbet Jugoszláviába. A lemaradást már október első napjaiban pótolták. Továbbra sem sikerült meg­birkózni a nehézségekkel a hi­deghengerműi gyáregységben A termelés mutatója még min­dig 100 százalék alatt jelez. Ennek oka: rendeléshiány. Re­mény van arra, hogy az utol­só negyedévben talán sikerül a korábban tapasztalt rendelés-’ hiányt valamilyen formában enyhíteni, a külkereskedelmi szervek segítségével. Bár e te­kintetben jelenleg is jócskán van gond. A világpiacon folyó verseny hatását nagyon jól ér­zékelik: nehéz eladni, nehéz új piacokat megszerezni. Szá­mos levél, jelzés van arra, hogy a vevők nagyon megné­zik mire költik pénzüket. Csak kifogástalan minőségű, jó me­chanikai tulajdonságú és ki­vitelű hideghengerműi és egyéb más termékeket hajlandók át­venni. Figyelembe véve a rendelés- állomány jelenlegi állapotát, az itt tapasztalható problémákat, a gyár illetékesei vallják: ha rajtuk áll, akkor az éves ex porttervet, megoldva a kisebb nehézségeket —, teljesítik. Azt viszont nem garantálják, hogy minden exportra szánt termék­ből a kívánt mennyiséget le­gyártják. Tovább fejlődik megyénk idegenforgalma Megyénk idegenforgalma eb­ben az évben is tovább fejlő­dött. A megyei vezetés mind jobban felismeri az idegenfor­galom jelentőségét, s egyre nagyobb összeget áldoz új lé­tesítmények építésére, a meg- levőek korszerűsítésére. Az idén a salgótarjáni új, ötszáz fős camping mellett négy he­lyen: Eresztvényben, Nagyme­zőpusztán, Hollókőn és So­moskőn várta turistaszállás megyénk vendégeit, összesen 264 ággyal. A forgalomra jel­lemző, hogy eddig mintegy harmincezer éjszakát töltöttek megyénk turistaszállásain a vendégek. Ez harmincszázalé­kos növekedésnek felel meg. Az év végéig harminchatezer éjszakát kötöttek le már, első­sorban a fővárosból, de az or­szág más részéből is. Az idegenforgalom fejlesz­tésére ebben az évben mintegy 3,5 millió forintot költöttek. Legtöbbet a salgótarjáni cam­ping építésére fordítottak, ed­dig 2,2 millió forintot. A cam- pinget tovább építik. Még eb­ben az évben 800 ezer fo­rintos költséggel egy húsz szobából álló famotelt és há­rom faházát készítenek el. Be­fejezés előtt áll a nagymező­pusztai turistaszálló korszerű­sítése is. Az idén 70 ezer fo­rintos költséggel kitisztították a kutat, és a telefont is be­vezették az épületbe. Jövőre tovább bővítik a tu­ristaszállás lehetőségeit. Hol­lókőn újabb két házat vásá­rol az idegenforgalmi hivatal, s ezzel húsz ággyal bővíti a szállás lehetőségét. Balassa­gyarmaton kirendeltséget épí­tenek, és megkezdik a nyolc­van fős turistaszálló kivitele­zését is, amit a tervek szerint 1969-ben adnak át rendelteté­sének. Megyénk természeti szépsé­geiben gazdag táját sok ezren keresik fel. A hollókői és so­moskői vár mellett a három­éve működő salgótarjáni bá­nyamúzeum is vonzza az ide­geneket. Eddig 25 000 látoga­tója volt ennek a Közép-Eu- rópában is egyedülálló múze­umnak. A Nógrád megyei Idegen- forgalmi Hivatal kiadványok­kal is segíti a megye megis­merését. Eddig 25 kiadványt adott kézre a hivatal, köztük olyan jelentősét, mint a több nyelven megjelent Palóc táj, Palóg nép című színes nyomá­sú könyvecske. Még ebben az évben ebből újabb húsz« et bocsát az érdeklődők rendel­kezésére. Az idén megjelenik a Nógrádi várak története cí­mű kiadvány is ötezer pél­dányban. Jövőre mintegy 1 >9 ezer forintot költenek a kü­lönböző kiadványokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom